Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-10-10 / 41. szám
Budapest, 1934 október 10. a pénzügyi bizottságban, mint a törvényhatósági bizottság közgyűlésén alkalmuk lesz a pártok szónokainak, hogy a költségvetésre vonatkozó észrevételeiket megtegyék és ezek során a fővárosi közönség kívánságainak hangot adjanak. Szanálási terveimet a székesfővárosi autonómiával karöltve akarom megvalósítani, ebből a szempontból viszont feltétlenül szükségem van arra, hogy az autonómia felfogását megismerjem. Itt közbevetően megkérdeztük: — Ezek szerint csak a költségvetés letárgya- lása után kerülhet a sor a 17-es ellenőrző bizottság összehívására ? Borvendég főpolgármester így felelt: — Mindaddig, amíg a pénzügyi bizottság és a közgyűlés a jövő évi költségvetést le nem tárgyalta, szanálással kapcsolatos intézkedéseket nem teszek, amiből nyilvánvalóan következik, hogy a 17-es bizottság összehívására is csak a költségvetés teljes letárgyalása után kerülhet sor. Érdeklődtünk a beszélgetés során az üzemi tarifák reformja iránt is. Borvendég főpolgármester a következőket mondotta: — Két irányban is készülnek revíziós tervezetek. Készül egyrészről az Elektromosművek és a Gázművek tarifareform-tervezete, azonkívül az egységes közlekedési rend bevezetésével kapcsolatban szó van a HÉV tarifájának a reformjáról is. Azok a hírek, amelyek e tarifareformok céljairól elterjedtek, legnagyobbrészt üres kombinációk. A fővárosi üzemek tarifáit, az új fővárosi törvény szerint, a főpolgármester állapítja meg. Az illetékes ügyosztályok most készítik azokat az előterjesztéseket, amelyek az új tarifák életbeléptetésére vonatkoznak. A tarifareformról szóló összes javaslatok előbb a polgármester úr elé kerülnek, aki azután azokat elém terjeszti. Eddig még egyetlen egy ilyen javaslatot sem kaptam,, \ tehát nem is állott módomban ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. Már ez is bizonyítja, hogy a döntésről szóló hírek nem felelnek meg a valóságnak. Én a legalaposabban akarok foglalkozni az ösz- szes tarifakérdésekkel, mert ezek, nézetem szerint, közelről érintik a főváros közönségét. Ilyen körülmények között viszont csak kellő megfontolás után lehet dönteni. Tovább Myth vitája a pénzügyi bizottságban Harrer Ferenc nem helyesli a delicií hitelművelettel történő megoldását Amint a Fővárosi Hírlap munkatársa értesül, úgy a nagyüzemek tarifareformja, mint a közlekedési reform is, csak a költségvetés letárgyalása után kerül napirendre. A főváros közönségét elsősorban a közlekedési tarifa reformja érdekli. Tudomásunk szerint úgy Borvendég főpolgármester, mint Sipöcz Jenő polgármester is honorálják azt a felfogást, amely szerint Budapest politikai határain belül nem lehet különbség az utasok között közlekedési szempontból és éppen ezért bizonyosra lehet venni, hogy a közlekedési reform életbeléptetésével kapcsolatosan 2Jf., esetleg 26 fillérben fogják megállapítani az egységes átszálló jegynek az árát. (p. b.) A pénzügyi bizottság kedden indította útjára a költségvetési vitát, amelynek méltó nyitánya volt Sipöcz Jenő polgármester nemes- veretü és szakszerű expozéja. Utána Ugrón Gábor fejtegette a költségvetés és a szanálás egymásrautaltságát és komoly intelmét mindenütt megkülönböztetett figyelemmel fogadták, amikor arra utalt, hogy a költségvetésmegállapítási jogról j a törvényhatóságnak nem szabad lemondania. Révész Mihály a szociális szempontok fokozottabb érvényesülésére hívta fel a figyelmet, Bródy Ernő pedig végigment a városi igazgatásban tapasztalt újabb jelenségeken. Hann Arnold a deficit eltüntetésének módozatairól szólott, Párkány Frigyes pedig felhívta a figyelmet arra, hogy új gazdasági politika nélkül a főváros nem tud megbirkózni a jövő eshetőségeivel. Felszólalása minden oldalon elismeréssel találkozott. Ilovszky János nagyarányú beszédében kitért az összes égető problémákra és egyöntetű helyeslés kíséretében foglalt állást olyan reformok mellett, amelyek a főváros javát szolgálják. Wolff Károly elvi fejtegetésekkel kezdte és a tőle megszokott komolysággal mutatott rá a gazdasági rendszer megváltoztatásának szükségességére. Petracsek Lajos azt hangoztatta, hogy nem lehet okolni a deficitért azt a fővárost, amely 31.6%-kai leszállította kiadásait, holott az állam mindössze csak 18%-os redukciót produkált. A deficitet nem tartja szeKelenföldet és Lágymányost november 5-én „Szent Imre város“ névre keresztelik A múlt év folyamán az Országos Rákóczi Ferenc Szövetség mozgalmat indított Budapest kerületeinek magyaros elnevezése érdekében, mivel a mostani elnevezések idegen hangzásúak és részben az osztrák uralom korszakaira emlékeztetnek. A mozgalom során benyújtott emlékirat szerint az I. kerületet Megyervárosnak, a n. kerületet Nyékvárosnak, az V. kerületet Kürt-Gyarmatvárosnak, a VI. kerületet Tarjánvárosnak, a VII. kerületet Jenövárosnak, a VIII. kerületet Karavárosnak, a IX. kerületet Kazavárosnak, a X. kerületet Avarvárosnak, a XI. kerületet Hunvárosnak, a XII. kerületet Kunvárosnak, a XIII. kerületet Bessenyő- városnak és a XIV. kerületet Székely városnak nevezték volna el. Az idei nyáron újabb beadvány érkezett a városházára, amelyben igen sok polgár és bizottsági tag azt kérte, hogy TUNGSRAM ÚJDONSÁGA DUPLASPIRÁL IZZÓLÁMPA Dekalumen sorozatban. rencsétlenségnek és tisztán presztízs okokból nem hajlandó hozzájárulni annak eltüntetéséhez. Láng Lajos elismeréssel szólt a polgármester expozéjáról. A költségvetési helyzet csupán azért komoly, mert számolni kell azzal, hogy a deficit szükségszerűen visszatér évről-évre, mindaddig, amíg a főváros jelenlegi üzemi és pénzügyi politikáját folytatja. A deficit azért elkerülhetetlen, mert az üzemek, az Elektromos Műveket leszámítva, semmit sem jövedelmeznek. Hasonló a helyzet az ingatlanvagyonnál, ahol a jövedelem csak ezrelékekben fejezhető ki. A Beszkárt helyzetét katasztrofálisnak látja, mert a Heszkárt nem képes arra sem, hogy a beruházásokat amortizálja. Mátyásfalvy Erich általános kérdésekkel foglalkozott és pártja nevében különböző reformok végrehajtását sürgette. A részletes vitát e héten, kedden folytatták. Az első szónok CsiTléry András volt. Deficitmentes költségvetést követelt és ajánlotta a hitelművelettel kapcsolatos megállapodást a hiányok eltüntetésére. Utána Harrer Ferenc beszélt és kifejezést adott annak az óhajának, hogy a bizottság a költségvetést változatlanul fogadja el, mert nem helyesli a hiánynak kölcsön útján való fedezését. Szerinte a költségvetés egyensúlya csak úgy állítható helyre, ha a közfeladatok és a fedezet megosztása tekintetében megfelelő megállapodás jön létre az állam és a főváros között. Kedden az utolsó szónok Miklós Ferenc volt, a vitát szerdán folytatják. az új, XI. kerületet „Szent Imre város” névre kereszteljék, és erre vonatkozólag a polgármester tegye meg a szükséges intézkedéseket. A XI. kerület új nevének kiválasztásánál az a szempont vezette a kerület lakosságát, hogy a kerület főterén, a Horthy Miklós- körtéren állították fel a szentéletü királyfi szobrát. A kerület polgársága az első nagy király és a lilio- mos Árpádházi herceg emlékének akar ezzel az elnevezéssel áldozni, de másik indok az is, hogy az Aachenből Magyarországra visszaszállított Szent Imre-ereklyét a XI. kerületi plébániatemplomban helyezték el. A főváros vezetősége és törvényhatósága rövidesen foglalkozik a XI. kerület elnevezésének kérdésével és egyetértésben a Közmunkatanáccsal, valószínűleg már ez év november 5-én, Szent Imre herceg napján hivatalosan is megtörténik a városrész új elkeresztelése.
