Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-01-24 / 4. szám

'dmiddckv idi/zrAF* Budapest, 1934 január 24. PESTI KIRAKAT Az ember tragédiája a színpadon A főváros még nem is olyan régen a legnagyobb mecénása volt az országban az irodalomnak és a művészetnek. Sajnos, a keserves idők ezen a téren is beleszóltak Budapest legnemesebb törekvéseibe. Ma alig jut pénz a művészi célok islápolására. Csak uz olyan kivételes alkalmak nyittatják meg a fővá­ros erszényét, mint például a mostani, amikor az Ember tragédiájána k, M ad ác h nagy mű­vének, kivételes nagy jubileumát és nagyfontosságú bécsi előadását értük meg. Ezt az alkalmat a székes- főváros igen becses, nagyértékű könyv kiadásával ünnepli meg. Á rendkívüli műgonddal, egyszerűsé­gében is hatásos kiadásában megjelent könyv szer­zője N é m eth Antal dr., a kitűnő esztétikus, a címe pedig: Az ember tragédiája a szín­padon. A kitűnő szerző végigkíséri esztendőn át Madách nagy művét az ötven év előtti Paulay-féle bemutatótól egészen-a mai napig. Benne van ebben a műben minden változás és minden szerepcsere, ismerteti a Nemzeti Színház első bécsi vendégszerep­lését az Ember tragédiájával, föleleveníti az első századik előadást, majd fölsorolja a Tragédia vidéki sikereit. A vidéken Kolozsvár, Kassa, Komárom, Má- ramnrossziget, Kecskemét, Szeged, Debrecen, Pécs, Nagyvárad, Arad, Zombor, Temesvár és Pozsony a legfőbb állomások. Külön nagyon érdekes fejezetei szentel a szerző a Tragédiá-nak a múlt században történt külföldi előadásaira. Ezután következnek mindazok a törekvések, amelyeket kisebb-nagyóbb sikerrel a legkiválóbb magyar színpadi szakértők folytattak az Ember tragédiája körül. Általában, ahogy az előszóban S i p ő c z Jenő polgármester ne­vezi, „egy magyar dráma színpadi életrajzát“ írta meg nagy szeretettel, sok tudással és nagy lelkese­déssel Németh Antal. Egyébként pedig — mint a polgármester mondja — Budapest székesfőváros hó­dol a sztregovai nagy bölcs lángelméje előtt, amikor közreadja a Tragédia színházi előadásainak ezt a ki­tűnő krónikáját. Budai notesz Mindazok, akik Budapestet tiszta szívvel szere­tik és örömmel mélyednek el a fővárosra, vonatkozó régi, históriai emlékek sokaságába, nagy lelkesedés­sel fogadták, azt az ízléses zsebkönyvet, amely Joanovich Pál élvezetes írásait gyűjtötte cso­korba. A várospolitikai életben és a társadalmi kö­rökben egyformán tisztelettel övezett Pali bácsi tudós búvára a budai történelmi múltnak, amelynek emlékét régi házak, templomok, kövek és elnevezések hirdetik. Kevesen tudják azonban, hogy egy-egy épü­letnek, utcanévnek, vagy háznak milyen múltja van és különösen az elnevezések milyen etimoló­giából származtak. Joanovich Pál a Budai Noteszben élvezetes stílussal tájékoztatja a kö­zönséget a budai emlékek sokaságáról és bizonyos, hogy az imponáló tájékozottsággal és hozzáértéssel megírott munkája nagyban hozzájárul Buda kultu­szának emeléséhez. Éhség, forradafom, Szibéria A magyar könyvpiacnak szenzációs eseménye volt az elmúlt évben Lévai Jenőnek hatalmas riportsoro­zata, amely megkapó keretek között tárta elő a szer­zőnek háborús élményeit. Az első kötet Przemysl heroikus védelméről számolt, be, míg a má­sodik kötet most a hadifogság szörnyű borzalmait vetíti, elénk. Lévai Jenőnek a vérzivataros időkről szóló második kötete is nagy sikert aratott és hiány­talanul megérdemelte azt az elismerő kritikát, amelyben minden oldalról részesítették. WEITZ FERENC RESZELOGyARa BUDAPEST, X., HÖLGY-UTCA 8. SZÁM Telefon : 48-9-80 KŐBÁNYA ALSÓ P. U.-NÁL Alapítási év 1909. Uj M«zel8!t. csere reszelőle, hnnznált rész előle űjravágása. Vidéki megbízásuk pontosan eszközöltetnek FREUD FRIGYES VI., Teréz-körut 19. Telefon t 11—2—91. Csavarok van-, acél és sárgarézből, Wltw és milliméter menettel raktáron. Saját gyártmányú prácl/.iós csavarok. Telefon 53-0-92 Telefon: 53-0-92 vó(l Jegy fi Phosphorbronzok és könnyűfém-dugattyúk minőségileg elismerten a legjobbak. Nagy raktári készlet phosphor-bronzokból és könnyűfém dugattyúkból. Oyártja : SCHÜTZ TESTVÉREK témöntö- dáje mótor- és gépgyára Budapest, II., Képlár-utoa 9. Bizalommal tekint a főváros adminisztrációja a gazdasági helyzet kedvezőbb kialakulására lamotte ttárolu tanácsnok a Költségvetési hiányról és a további intézkedésekről Elindult útjára a főváros legújabb költségvetési esztendeje, amelyet úgy a városházán., mint a pénz­ügyi körökben általánosan pesszimisztikusan ítél­nek meg. Magától értetődik, hogy a pénzügyi hely­zet felborulásától nem kell tartani, mert a főváros vezetősége reális előirányzatot hozott össze és nyílt őszinteséggel feltái'ta a várható hiányokat. A válsá­gos idők ellenére sincs ok nyugtalanságra, mert a pénzügyi vezetést kiváló körültekintés és biztos előrelátás irányítja, amelyik számol az összes szem­pontokkal és minden helyzetben józan mérlegeléssel dönt a teendők felől. A pénzügyi helyzet alakulásáról intéztünk kér­dést Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnokhoz és a fővárosi gazdálkodás kiváló irányítójához, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munka- íársának: — A költségvetés összeállításánál természetesen figyelembe vettük az előző év tételeinek kényszerű összezsugorodását és ezért a kiadási tételeket mind­össze 156 millió pengőben irányoztuk elő. Ezzel szem­ben a bevételek 116 millió pengőt Ígérnek és így adó­dik a 10 milliós költségvetési deficit, amelynek a pótlására keressük és kutatjuk az eszközöket. Meg nem változható bizonyossággal nem lehet azt állí­tani, hogy ez a tízmilliós költségvetési hiány az év végéig valóban hiány marad-e, mert elképzelhető kedvezőbb fordulat a gazdasági életben, amely megszaporítja a jövedelmi forrásokat. — Ez az optimizmus ellenkezik a költségvetés­ben lerögzített és a pesszimizmustól táplált azzal a beállítással, amely 10 milliós hiányt produkált a pa­píron, mindenesetre azonban elképzelhető olyan változás, amely a pénz­ügyi helyzetünk egyensúlyát biztosítja. Addig is azonban, amíg ebben a vonatkozásban a kézzelfogható eredmények mutatkoznak, nem lehet más kötelességünk, mint hogy költségvetési tételeink összehangolása érdekében még szigorúbb intézkedé­seket tegyünk, nehogy az év végén csalódással kell­jen számolnunk. — A főváros külföldi kölcsönei ügyében válto­zások, vagy lényegesebb események nem várhatók. A rövidlejáratú hitelek kérdésében a törvényható­ság legutóbb elfogadott határozata van érvényben, amelynek révén sikerült a kérdést egyidőre nyugvópontra helyezni. — Reménykedve várjuk az általános gazdasági helyzet javulását. Erre az egészséges optimizmusra feltétlenül szükség van, mert híznunk kell a főváros életerejében és abban, hogy a legnagyobb gondossággal járunk el, kü­lönösen a kiadási tételek eszközlésénél. A reálitások keretében kívánjuk ezt az esztendőt le folytatni és remélem, hogy sikerül a főváros gazda­sági helyzetének egyensúlyát átmenteni a feltétlenül bekövetkező jobb időkre. Lamotte Károly tanácsnok nyilatkozata minden kit megerősíthet abban a meggyőződésben, hogy a j főváros pénzügyi vonatkozásai a legjobb kezekben í vannak és még a rossz viszonyok között is sikerül a gazdálkodás biztonságát megőrizni. MM MM n iiiniim MN MUU Hétszázezer pensfi a kórházak tatarozására Egyelőre nincs lehetőség az új RóHus-ksrház felépítésére Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a Fő­városi Hírlap karácsonyi számában olyan kijelen­tést tett, hogy a felügyeleti hatóság szívesen támo­gatná a fővárost, ha elhatározná a már évekkel ez­előtt tervbevett és időközben különböző okokból el­maradt új Rókus-kórház megépítését. Ez a biztató megnyilatkozás több mint félszáz esztendeje húzódó terv megvalósítására nyújt lehetőséget, ezért beava­tott helyen érdeklődtünk, milyen álláspontra he­lyezkedik ma a főváros az új Rókus építésének ter­vével szemben. Salamon Géza dr. közegészségügyi tanácsnokot kerestük fel, aki munkatársunknak a következőket mondotta: — A főváros mostani gazdasági helyzetében nem gondolhat újabb kórházépítkezésre. A Horthy Miklós-kórház létesítésével a probléma legégetőbb í'észe megoldódott, úgyhogy ágyhiányról ma már beszélni nem lehet, bár kórházi osztályaink egy- része még mindig eléggé zsúfolt. Új kórházépítés gondolatával azért sem foglalkozhatunk, mert ez elsősorban pénzügyi kérdés. Nemcsak az építési költség előteremtése probléma, hanem az új kórház fenntartása is. Az egész vonalon végrehajtott nagy­arányú takarékossági rendelet és ügyviteli racio­nalizálás ellenére még ma is deficittel küzködünk és a szociális helyzet rosszabbodása folytán egyre nagyobb terhet ró a fővárosra az in­gyenes szegény betegek ápolása. Üj kórházépítés helyett inkább a meglevők mo­dernizálására, gyökeres renoválására és átalakítá­sára törekszünk. Ez a helyzet a Rókus-kórháznál is, ahol már évek óta folynak a belső tatarozási mun­kák. A folyosókat és a kórtermeket teljesen újjá­festettük és a falakat higiénikus, lemosható burko­lattal borítjuk. A gazdasági hivatalt, amely mosta­náig a kórház területén kívül volt elhelyezve, a főépületbe költöztetjük, a betegszállító és üzemi gép­kocsik számára pedig garaget építünk. A régi kórházépület homlokzatát is reno­váljuk, az összes régi ablakkereteket újakra cseréljük ki, gondoskodunk a tökéletes szellőztetésről is. A Rókus- kórház restaurálására ebben az évben 162.000 pengőt költ a főváros. — A másik legrégibb kórház a Szent István, amely jövőre lesz ötvenéves és annak alapos át­alakítása és tatarozása szintén kívánatos. Átépítjük 9 szülészeti és bőrgyógyászati osztályt. Különös gon­dot fordítunk a bőrgyógyászati osztály modernizá­lására, mert 1935-ben Budapesten ülésezik majd a nemzetközi bőrgyógyászati kongresszus és az előkelő nemzetközi tudósok előtt nem akarunk intézményeinkkel szégyent vallani. Bővül az egész kórház területe, mert u salak és szénrakodót kitele­pítettük. A Szent , Islván-kórház restaurálására 112.000 pengő a kiadás. A Horthy Miklós-kórházban külön fertőtlenítő épületet emelünk és megfelelő módon kiegészítjük a röntgenlaboratóriumot. A Szent László-kórháznál tervbevett munkálatok költ­sége is meghaladja a 121.000 pengőt. Itt mindenek­előtt megfelelő fertőtlenítő épületről gondoskodunk a látogatók számára, akik itt fogják elvégezni tá­vozás előtt a kötelező átöltözést és fertőtlenítést. A másik fontos munka ennél a csoportnál a régi fabarakoknak kőpavillonokkal való pótlása. Az Új Szent János-kórházban nagyszabású földalatti szén­raktár készül, hogy a tüzelőanyagot ne kelljen a betegpavillonok előtt felhalmozni. Mindezek a mun­kák 201.000 pengőt emésztenek fel. — Amint látjuk, a kórháztatarozási Programm az idén is elég gazdag és a helyreállítási, átalakí­tási és modernizálási munkálatokra közel hétszázezer pengőt fordít a főváros, ami munkaalkalom szempontjából sem kisjelentő- ségű, annál inkább, mert a tervebevett programm nagy részét kisiparosokkal végeztetjük. Aszfalt és Kátrányipar R.-T. Budapest, V., Nádor-utca 12. GYÁRAK: Budapest, IX., Illatos-ut 18-20 Szöreg, (Szeged mellett) Telefon: 26-2-81, 26-2-82 Saját iparvágány HAJNAL IMRE oki. mérnök, kövezőmester Budapest, IX., Üllői-út 55. sz. Telefon , 386—03. Telefon ; 386—93. Betón, makadám, aszfalt {elvágásához vegyen BÉRKOMPRESSORT I.ISKA JENŐ okleveles gépészmérnök, kompressor-bérbeadé Budapest, VIII., kerület Baross-ntoa 77. sz. Telefonszám: 33-6-42. GROSZ FRIGYESokl mernök ► építési es kö­VEZÉSI VÁLL. TEL.t 86-0-64 SZ. BUDAPEST, I-, BERCSÉN Yl-U. 7. II. 3 ÁM ON AN TAL ÉS FIAI KÖVEZŐM ESTEREK. ÜT-. CSATORNA- ÉS BETON ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK FÖLD­MUNKA, VÁGÁNYFEKTETÉS, MÉSZKŐBANYA VIII., FUTÓ-UTCA 10. — TELEFON: 30-3-85. Kiss Jenő okleveles mérnök, építési vállalkozó Budapest, V., Zoltón-ueea 10. szóm Telelőn: 150-81 SíSAl Réteges lapos kével, kerti utak valamint makadám ntak építéséhez murvát. Építkezésekhez kdport, salakot 0BERMAYER TAMÁS II., Fillér-utca 4. sz! bányavállálkozó és (uvaros Telelőn: 57-7-68

Next

/
Thumbnails
Contents