Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-09-26 / 39. szám
Budapest, 1934 szeptember 26. 5 UGRÓN GÁBOR riilmények arra mutatnak, hogy a viszonyok rz utóbbi időben nem rosszabbodnak. élesen szembeszáll azzal a felfogással, amely feleslegesnek tartja a költségvetés megvitatását A Jövő héten az új költségvetés tárgyalása foglalkoztatja úgy a főváros vezetőségét, mint a városházi pártokat is. A költségvetési vita iránt, ami október 2-án kezdődik a pénzügyi szakbizottságban, általános érdeklődés nyilvánul meg — annak ellenére, hogy bizonyos ellenzéki és más várospolitikai körökben hangulatot akarnak teremteni a költségvetési vita megrövidítése érdekében. Ellenzéki felfogás szerint ugyanis, teljesen céltalan a költségvetés részletes 1 ©tárgyalása, mert a szanálási művelet végrehajtására hivatott főpolgármesternek jogában áll az összes közgyűlési határozatokat mellőzni és a közgyűlés által megszavazott költségvetés keretein belül tetszés szerinti rendelkezéseket tenni. Ezzel az ellenzéki felfogással élesen szembeszáll Ugrón Gábor, az Egységes Községi Polgári Párt társelnöke, akihez ebben az ügyben kérdést intéztünk. Ugrón Gábor clr. a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A költségvetési jogot érintetlenül hagyta a főváros közgyűlésének az új törvény. Ez azonban nemcsak jog, hanem kötelesség is. Sajnálatos eltévelyedés volna a költségvetési vitát fölöslegesnek nyilvánítani, vagy akár csak meg- szűkíteni is, mert ennek az eljárásnak a főváros közönsége látná a kárát. Az a magyarázat, amely szerint a szanálási tervek ismerete nélkül nem lehet új költségvetést összeállítunk — nem helytálló. A főváros pénzügyi bizottsága és a törvényhatósági bizottság közgyűlése A főváros 1935. évi költségvetését, amely 901 nyomtatott oldalas, hatalmas kötetet tölt meg, e héten küldték szét a törvényhatósági bizottság tagjainak. A pénzügyi bizottság jövő kedden, október 2-án kezdi meg a részletes budgetvitát. Az új fővárosi törvény szerint a pénzügyi bizottság- tanácskozása négy napig tarthat. A pénzügyi bizottság tanácskozását élénk érdeklődés előzi meg, mert négy esztendő után most kerül újból bizottsági megbeszélés alá a költségvetéstervezet, amelyet az előbbi fővárosi törvény érvényessége alatt, a közgyűlés előtt, csak a tanács tárgyalt. A jövő évi költségelőirányzat meglepetéseket nem tartalmaz. A tervezet általában az 1934. évi költségvetés keretében mozog. A végösszegek csökkennek ugyan, de nem nagy az eltérés. A kiadás 156,200.000 pengőről 153 millióra, a bevétel pedig 146,200.000 pengőről 142,800.000 pengőre esik vissza. nélkülözhetetlen és elmaradhatatlanf munkát végez azzal, hogy az új költségvetést letárgyalja és megszavazza, mert ezzel megszabja azokat a kereteket, amelyeken belül a városházi adminisztráció működhetik és ugyanakkor megszavazza számukra azt a felhatalmazást, amely nélkül a jövő évben kiadást folyósítani nem lehet. Akár van szanálás, akár nincs, a költségvetési kereteket a főváros autonómiája szabja meg. A szanálás csak a közgyűlés által megállapított költségvetési kereteken belül érhet el megtakarításokat, tehát végeredményben a törvényhatósági bizottság maga szabja meg a határokat, amelyeken belül a szanálási művelet megtakarításokat produkálhat. A szanálást folytatólagos intézkedések eredményének tudom csak elképzelni, vagyis hónapokon át tartó céltudatos munkának, amelynek a medrét a főváros törvényhatósági bizottsága jelöli meg az új költség- vetés megállapításával. Ugrón Gábor nyilatkozata fedi az összes mértékadó várospolitikai tényezőknek a felfogását. Nem kétséges, hogy az új költségvetést alapos megfontolás tárgyává kell tenni és már csak azért is részletesen megvitatni, hogy a főváros autonómiáját képviselő pártok a városházi adminisztráció számára direktívákat adjanak a végrehajtást illetően. Ügy tudjuk egyébként, hogy széleskörű vita fog megindulni és az is bizonyos, hogy a költségvetés bizottsági és közgyűlési vitája során elhangzó kritika termékeny talajra fog találni. megfelelt a mult évi bevételeknek. Az adóbevétel, a MÁV részéről még el nem számolt vámbevételeket is figyelembe véve, csaknem ugyanannyi, mint az elmúlt év első felében, csupán a forgalmiadó részesedés csökkent nagyobb mértékben, ez pedig a fázis- rendszer kiterjesztésének következménye. Az üzemek bevétele bizonyos mértékben meghaladja a múlt év első felében elért bevételeket. Ezek a köA kiadások végösszege az előirányzat szerint 153,015.533 pengőben van megállapítva. 1930 óta a kiadásokat 56.8 millió pengővel csökkentette a főváros, ezzel szemben a bevételek az utolsó négy évben 65.9 millióval estek vissza, így a deficitet nem lehetett elkerülni. A jelentősebb bevételi tételek közül kiemelkedik az adó 76.4 millió pengővel, a házbér- és más községi jövedelmek 46.5 millió pengővel, az, üzemek hozzájárulása pedig 19.9 millió pengő. Az üzemek hozzájárulása 2.5 millió pengővel kevesebb, mint az 1934. évi költségvetésben, ez tulajdonképpen onnan származik, hogy a költségvetés bevétele kisebb lett. Az üzemek forgalma és bevétele a költségvetés szerint nem lesz kisebb, de üzleti feleslegük mégis csökken, mert az elektromos művek és a vízművek kölcsöntörlesztő terhe emelkedik. A kiadási tételek ügyosztályok szerint így alakulnak: I. igazgatás 25,809.216, II. út- és csatorna- építés 16,483.357, III. városrendezés 1,136.001, IV. közjogi szolgáltatások 3,537.789, V. közlekedés 102,714, VI. pénzügy 29,671.138, VII. közoktatás 31,984.861, VIII. közéleJmezés 4,845.576, IX. közjótékonyság és szociálpolitika 17,114.014, X. közegészség 13,618.505, XI. városgazdaság 3,800.864, XIV. közművelődés 4,665.654, XV. 245.844, ez összesen 153,015.533 pengő. A múlt évben a kiadások főösszege 209,809.245 pengő volt. Az egyes fejezetek kiadásai a pénzügyi és a szociálpolitikai tételek kivételével, mind jelentékeny mértékben csökkentek. A deficitre való tekintettel nagyebbarányű beruházások a költségvetésben nicsenek, de a rendes kiadások között 7.7 millió jut köjóté- konyságra és szociálpolitikára, 9.7 millió az inség- enyhítésre, 2.2 millió kulturális kiadásokra, 11.1 millió közkórházakra, 7.7 millió út- és csatornaépítésre és fenntartásra, 7.1 millió köztisztaságra, 3.3 millió közvilágításra, 3.9 millió vágóhidak, vásár- csarnokok, stb. fenntartására. Az üzemek költségvetése végösszegben szintén alig tér el az 1934. évitől. Az üzemi költségvetés végösszege 172.8 millió. Az üzemekkel együtt a főváros egész költségvetése tehát 325,853.928 pengővel zárul, ami 5,156.797 pengővel kevesebb, mint az 1934. évi. A főváros kiadásait jelentékeny mértékben fokozza a kölcsöntörlesztés, amire jövőre 17.6 millió pengőt fordítanak. A rendes kiadásokon felül 6,431.813 pengő rendkívüli kiadás is szerepel a költsésgvetésben. A pénzügyi bizottság és a közgyűlés feladata lesz annak az eldöntése, hogy a tízmillió pengős deficitet hogyan tiintessék el. A polgármester hitelműveletet javasol, mert a bevételeket fokozni, a főváros lakosságát jobban megterhelni nem lehet. A községi adók és közszolgáltatások mértéke tehát nem változik. Felhatalmazást kap a főváros az inségadó kivetésére A várható 7 milliót a közjótékonyság céljaira fordítják Budapest gazdálkodásának tükre a jövőévi költségvetésben R polgármester a tízmilliós hiányt kölcsönmüvelettel akarja pótolni A kiadás tehát 2.05 százalékkal, a bevétel pedig 2.35 százalékkal csökkent. A világválság óta a főváros költségevetéseit évről-évre a csökkenő bevételek jellemzik. A bevétel aránylag rövid idő alatt 65.9 millió pengővel apadt. Az 1930. évi költségvetésben még 208,700.000 P volt az előirányzott bevétel a közkórházak bevételével együtt, ami 1931-ben 18.2 millióval, 1932-ben 10.7 millióval, 1933-ban 16.4 millióval, 1934-ben pedig 17.2 millióval csökkent. Az 1935. évi költségelőirányzatban a visszaesés már csak 3.4 millió pengő. Ez talán a legjellemzőbb az egész jövő évi költség- vetésben. De ez a bevételi visszaesés sem gazdasági okokból ered. A községi háztartás félévi bevételo MÜLLER ™™ vehtíbítA Vállalom villakertek elkészítését KtRTtPITU és egész évi gondozását. • 1933 őszén I m egtartott Kertészeti Kiállításon az Országos Kertészeti Egyesü- I let aranyérmével kitüntetve. Telep s VII., EGRESS Y-ŰT 108. szám. Faiskola: VISEGRÁD-N AGYMAROS Telefon: 96-3-13 MODERN három és négy- szobás lakások kiadók központi fűtés és melegvízszolgáltatással — vagy anélkül. Bővebbet: Palatínus építő és ingatlan- forgalmi r. t. V. kerület, Rudolf-tér 6. Telefon: 12-1-45, 12-3-85 A téli hónapok fenyegető közelsége előtt hatalmas, szervező munka folyik a főváros szociálpolitikai ügyosztályában, hogy fokozottabb mértékben tudják kielégíteni az inségakció keretében jelentkező nagy igényeket. Annak ellenére, hogy a népjóléti költség- vetés sokmilliós tételre emelkedett az évek folyamán, még mindig kevésnek bizonyul az az összeg, amelyből a, szegénysorsuak készpénzsegélyt, tüzelő- szert, cipőt, ruhát, ingyen ebédet és tejel kapnak. A főváros rendes bevételi forrásaiból képtelen a jelentkező nagy terheket kielégíteni és ezért néhány év óta a kormánytól kér felhatalmazást az inségadók kivetésére és, behajtására. Az idei inségadó kilátásairól kérdést intéztünk Liber Endre alpolgármesterhez, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A téli insógakciók lebonyolításához szükséges fedezet biztosítására a főváros vezetősége felterjesztést intézett a pénzügyminiszterhez és kérte az inségadóknak erre az évre való engedélyezését. Illetékes helyen kilátásba helyezték az engedély megadását és így minden bizonyossággal rendelkezésünkre áll az az összeg, amelyből a nagyvonalú szegénytámogatást lebonyolíthatjuk, — Az inségadó a kereseti adóalap pótlékolásából, a jövedelemadó és a tantiemadó kulcsának felemeléséből tevődik össze. Az ilyen címen nyert jövedelem két évvel ezelőtt 8 millió pengőt, a múlt évben 7 millió pengőt eredményezett, a legközelebbi behajtásnál pedig hozzávetőlegesen 6—7 millió pengőt remélünk. Ez az összeg természetesen nem elégséges a vállalt feladatok egész terjedelemben való ellátására és így a főváros költségvetésében is jelentős összeget kellett kihasítani a szükséges célra. — Számolva az inségadóból várható jövedelemmel, teljesen előkészítettük a szociális tevékenység kereteit. Általános elvként vonni keresztül az a törekvés, hogy a múlt évi méreteket nem is csökkentjük, hanem azokat a lehetőség szerint bővítjük. Az élelmezési jegyek számát már októberben lényegesen felemeljük, a kenyér, tej és ruhakiosztást is hamarabb megindítjuk. A népszállóban a tavalyi 80 férőhelyet 220-ra emeltük a hajléktalanok számára. Az ingyenebédek napi adagját októberben 40 ezer, novemberben 45 ezer és decemberben 65 ezerre emeljük, természetesen minden szigorú korlátozás nélkül, mert szükség esetén nincs akadálya annak, hogy az ebédkiosztást még ennél is na- gyobbinéretiivé fejlesszük. Különös gondot fordít a főváros a szegénysorsú iskolás gyermekek tejjel és ingyen ebéddel való ellátására, amelynek érdekében az iskolai összeírások már befejeződtek. A megnehezedett pénzügyi viszonyok ellenére is sikerült a közjótékonyságot olyan nívón tartani, amely mindenben méltó a főváros eddigi gosdoskodásához. * Értesülésünk szerint az inségadó engedélyezése után az adóhivatalok nyomban megkezdik a kivetést és gondoskodnak az adók behajtásáról is, hogy a téli hónapokra a szükséges összegek az inségakciók rendelkezésére álljanak.
