Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-09-26 / 39. szám
2 sem olyan határozatot, amely ne a szakértők megfontolt véleményén alapult volna. Szóvátettük Sipőcz Jenő polgármester előtt a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában megindított akciót is, amely a kilakoltatott hajléktalanok elhelyezését sürgeti. Megírtuk, bogy folytonosan szaporodik azoknak a hajléktalanoknak a száma, akik az esős, hideg őszi időben kapualjakban, utcákon és tereken ütik fel siralmas tanyájukat. Ezeknek az elhelyezését sürgettük meg a legutóbbi számunkban. Sipőcz Jenő polgármester a következőkben válaszolt: — A legteljesebb mértékben magamévá teszem azokat a szempontokat, amelyeket a Fővárosi Hírlap legutóbbi száma érvényesíteni kívánt. Legutóbb a szociálpolitikai szak- bizottság is fog-lalkozott ezzel a kérdéssel és már csak a bizottság határozatának az alapján is sürgős felterjesztést intéztem a kormányhoz és pedig olyan értelemben, hogy a kilakoltatásokat az őszi és a téli időjárás bekövetkezésére való tekintettel szüntesse meg. Amennyiben a kormány eleget tesz kérésünknek, amiben nem, kételkedem, akkor erősen csökkenni fon a hajléktalanoknak a száma, ami egyben azt is; jelenti, hogy azokat, akik a tél folyamán mégis bármilyen más okból hajléktalanokká válnak, könnyebben fogjuk elhelyezni tudni. Sipőcz Jenő polgármester végül közölte a Fővárosi Hírlap munkatársával, hogy a különböző szakibizottságok a költségvetés bizottsági és közgyűlési vitájával párhuzamosan fognak ülésezni és letárgyalják azokat a polgármesteri előterjesztéseket, amelyek a főváros közönségét érintő problémák megoldását célozzák. Ezek között megemlítette a közlekedési reformtervek megvalósítását és ezzel kapcsolatosan a BSzKRT-ra és HÉV- re egyaránt kiterjedő 24 filléres egységes átszállójegynek a bevezetését, a Tabán újjáépítésére vonatkozó tervek módosítását és ennek folyamányaként a közművek lefektetésének a megkezdését, az üzemi tarifák revízióját és a városházi adminisztráció státusrendezésének az előkészítését. A polgármester nyilatkozatából megállapítható, hogy a városházi adminisztráció komolyan foglalkozik a nagyközönség problémáinak a megoldásával. Nemcsak az új költségvetés vitája hoz lendületet a városházi életbe, hanem az a céltudatos irányítás is, amellyel Sipőcz Jenő polgármester a fővárosi polgárság legszélesebb rétegeit érintő kérdéseknek a rendezését előkészíti. llKonits l. Budapest ll■lll■l !!■■■ !■ IIIIIIIIIMPHg— III« Ilii ll'l'IIHI M—IUIIiaSBaa Központi fűtés- és vízvezetéki vállalata ATIILA-UTCAI ll. TELEFON M MÉRAY TEHERTAXI olcsón és megbízhatóan szállít bútort, árut és élelmet stb. Telefon 98-3-88 A hazai barnaszenek eltüzelésére még mindig ÁLLAMGÉPGYÁPI GYÁPTMÁNy! V.VILMOS CSÁS7ÁÖ UT28.TEI: 27-3*28 Szegény iskolás gyermekek a fővárostól 123.000 ingyen tankönyvet kaptak Sok a panasz a drága tankönyvek és a magas tandíjak miatt A Fővárosi Hírlap multheti számában hírt adtunk arról, hogy a székeisfőváros a tankönyvdrágaságot a maga hatáskörében megszüntetni nem tudja és ezért a kultuszkoirmánnyal közös akciót szeretne megszervezni a tankönyvárak szabályozása érdekében. A főváros azonban már eleve elhárítja magától a tankönyvüzem létesítésének tervét, mert könyvkiadással, vagy könyvárusítással foglalkozni nem szándékozik. Tagadhatatlan azonban, hogy valamilyen beavatkozás sürgősen szükséges, mert a most lezáródott iskolai beiratásoknál a szülők úgyszólván kivétel nélkül panaszkodtak a tankönyvek és tanszerek túlzott árai miatt. De addig is, amíg ez a kérdés megoldódik, a főváros messzemenő szociális érzékkel gondoskodni próbál a legszegényebb tanulókról és tekintélyes áldozatot hoz, hogy tankönyvek és tanszerek juttatásával segítséget adjon a rászorulóknak. A főváros ingyenes könyvakerójárói illetékes helyen a következőket közölték a Fővárosi Hírlap munkatársával: — A közoktatási ügyosztály a községi iskolák szegénysorsú tanulói számára a tankönyvek beszerzését újabban központosítva intézi. A tömeges beszerzésnél ugyanis a főváros 15—25 százalék árengedményt kap, ezenfelül az elemi, iparostanonc és ismétlőiskolai könyveknél minden vásárolt tiz példány után egy ingyenpéldányt köteles a tankönyvkiadó a szegénysorsú tanulók számára átengedni. — A mostani tanévben a székesfőváros a szegénysorsú elemi iskolai tanulók számára 41.181 pengőért 22.556 új tankönyvet vásárolt, azonkívül az említett ingyenpéldányokból 2587 új tankönyvet és térképfüzetet szolgáltattak be a kiadók. A régebbi készletekből az iskolai év kezdetén G8 ezer könyv állott rendelkezésre. Egybevetve a régebbi és az új anyagot, 88.856 tankönyv és térképfüzetet osztottak ki a szegénysorsú elemi iskolai tanulók között. Van számos olyan elérni iskolája a fővárosnak, amelynek minden egyes tanulóját ingyen könyvvel támogatta a főváros. — Az iparostanonciskolai tanulók író-, rajzszer- és könyvszükségletéről a munkaadó köteles gondoskodni, ennek ellenére a főváros mégis ötezer tankönyvet osztott szét szegény iparos tanoneok között. üj beszerzésre nem volt szükség, mert a megszűnt 23 iparostanonc iskola könyveit megkapták a továbbműködő iskolák. Az elemi iskoláknál 24—25 ezer, az isménőiskoláknál körülbelül 3 ezer, az iparostanonc iskoláknál pedig mintegy 4 ezer tanuló kapott ingyen tanszereket a fővárostól. A polgári iskoláknál új tankönyv vásárlására 24.584 pengőt fordítottak. A középiskolák szegénysorsú tanulóiról sem feldkeztek meg. 10.774 pengőért vásároltak 2817 új tankönyvet A égeredményben tehát az új iskolaévben 123.140 tankönyv került szétosztásra. Az új tanév elején igen sok panasz hangzott el a beírási és tandíjak miatt, amire vonatkozóan munkatársunknak a következő tájékoztatást adták: — A fővárosnak a községi iskolák beírási és tandíjaira vonatkozó közgyűlési határozatát a kultuszminiszter annakidején nem hagyta jóvá, azt át kellett dolgozni a kormányhatóság utasítása szerint. Ez az átdolgozott szabályrendelet lépett most életbe. Az új szabályzat szerint a tandíjmentesség és a tandíjkedvezmény megudása főleg a tanuló előmenetelétől és magaviseletétől függ. A felvételidíj az elemi iskolában 1 pengő a polgári iskolában pedig egységesen 3 pengő. A felvételi díj megfizetése alól az elemi iskoláknál korlátlan számban adtak felmentést, a polgári iskoláknál azonban csak a beiratkozott tanulók összlétszámúnak legfeljebb 30—40 százaléka részesülhetett ebben a kedvezményben. A többi iskolafajtánál tandíjemelés nem történt kivéve a reáliskolákat ahol a kultuszminiszter a tandíjat 108 pengőről 11G pengőre emelte. — Az új tandíjszabályzat szerint az elemi iskoláknál szedett beírási díjak 50 százalékát a szegény tanulók tanszerbeszerzésére kell fordítani, a polgári iskoláknál a felvételi díjból 10 százalékot az iskolák kézimunkaanyagának beszerzésére 45 százalékot a szegény tanulók könyvbeszerzésére, 45 százalékot viszont a szegény tanulók kirándulási költségeire fordítanak. Megemlítést érdemel még, hogy a jeles és jó előmenetelü hadiárvák és gondozottak az iskolákban az összes díjak fizetése alól felmentésben részesülnek. Nem vonhatja el a forgalmat Budapesttől a bécsi szabad-kikötő Továbbra is Csepelen összpontosul a Balkán átrakodó forgalma Az osztrák állami munkaellátási Programm egyik fontos pontja, hogy dunai szabad kikötőt létesítenek Bécsben. Az osztrák szövetségi kormány abból a szempontból tartja szükségesnek a bécsi szabad kikötő megvalósítását, bogy Bécsben központosítsa a dunai államok átrakodó forgalmát és ezzel óriási forgalmat biztosítson Bécsnek és a környező Hinterlandnak. A budapesti csepeli kikötőt természetszerűleg közelről érdekli az osztrák kormány célkitűzése, mert látszatra az a veszély fenyeget, hogy a bécsi szabadkikötő komoly versenytárssá növi ki magát és elvonja a forgalmat a csepeli kikötőtől, amely pedig jelentékeny szerepet játszik a középeurópai viziforgalomban. A bécsi kikötőváros terveiről és az azzal kapcsolatos kilátásokról alkalmunk volt beszélgetést folytatni olyan beavatott helyen, ahol teljesen tájékozódtak a dunai forgalom méreteiről és tisztán látják a jövő prespektiváját. Nagy megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a bécsi célkitűzések egyáltalában nem veszélyeztetik a budapesti kikötő jelentőségét. — A bécsi kikötő megvalósítása — mondották — nem nyugtalaníthatja a budapesti köröket, mert a csepeli vámmentes kikötőnek rendkívüli természeti előnyei vannak. Olyan adottságok szólnak ugyanis a budapesti kikötő felbecsülhetetlen előnye mellett, hogy azt Bécs nem tudja ellensúlyozni. Budapest fölött ugyanis a Duna mederviszonyai olyanok, amelyek sokban akadályozzák az uszályokkal való szabad mozgást és ez a körülmény a hajós- vállalatokat visszatartja attól, hogy a magyar fővárostól észak felé erőteljesebb teherforgalmat lebonyolítsanak. Az uszályokkal való szabad mozgás természetes feltétele a teherforgalomnak, már pedig mélyjáratú uszályok csak nehezebb körülmények között juthatnak fel az osztrák fővárosba. Legjobban bizonyítja ezt a megállapítást, hogy a Budapesttől magasabban fekvő komáromi és pozsonyi átrakodó kikötők forgalma az elmúlt évben csökkent, amellyel szemben nagy megnyugvásunkra szolgálhat, hogy a budapesti vámmentes kikötő foigalma évről-évre nagyobb méretekre emelkedik. A Balkánról irányuló viszonylatban a dunai végállomás továbbra is Budapest marad és ezt az előnyt a magyar főváros a jövőben is ki tudja és fogja használni. A bécsi kikötő a teherforgalmat nem vonja el Budapesttől és az ezirányú aggodalmak nem egyebek rémlátomásnál. A budapesti szabad vámraktárak és ;a csepeli kikötő egyéb berendezései a legmodernebb színvonalon állanak és mert a teheráruforgalomban, valamint az átrakodásban Csepel kitűnő szolgálatokat tesz a középeurópai viziforgalomnak, nem kell tartani attól, hogy a kikötőversenyben Budapest háttérbe szorul. _______________________ ZOMÁNC, Ö NTÖTT RÉZ FELIRATI TÁBLÁK BEÉR SÁNDOR V., GRÓF TISZA ISTVÁN-Ü. 5. SZ. XELEFONSZÁMi 82-4-29. __________________________
