Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-09-19 / 38. szám

Budapest, 1934 szeptember 19. az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja Előfizetési ára: egész évre ....................................24 pengfi fé l évre ...........................12 pengő Ti sztelettel felkérjük a hátralékos előfizető* két, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjék. Megkezdődött a szakbizottságok munkája. A hét folyamán megkezdték nyári szünet utáni mun­kájukat a szakbizottságok is. Kedden délután a köz­építési bizottság ülésezett. Több kisebb ügyön kívül a városszéli telepen létesülő kultúrház terveit, a Rudas gyógyfürdő átépítésének új elgondolását és a Fővárosi Képtár Kaplonyi-utcára néző szárnyának átalakítását vitatták meg. Csütörtökön az út- és csatornaépítési bizottság tart ülést. Több új útépí­tési módozat kipróbálásáról tanácskoznak. Ugyan­csak csütörtökön ül össze a szociálpolitikai bizott­ság is. Az első ülésen történik a bizottság újjáala­kulása, a különböző jótékonysági egyesületek élelmi­szerekkel való támogatásáról szóló terv megvitatása, az inségakciók 1934. évi programja, az iskolai tej­akció jövőévi munkatervének megállapítása, a most lebonyolított gyermeknyaraltatásról szóló je­lentés megvitatása és szóba kerül az egyre égetőbb kolduskérdés rendezése is. Befejeződött a nemzetközi útügyi kongresszus. Király Kálmán tanácsok az elmúlt napokban érkezett vissza Münchenből, ahol résztvett az ott tar­tott Nemzetközi Űtügyi Kongresszuson. Magyaror­szág részéről ötvemen vettek részit a kongresszuson és az azzal kapcsolatos kiállítást is megtekintették. A kiállításból azt a tanulságot merítették a magyar kiküldöttek, hogy már a németek is áttértek a beton- burkolatok alkalmazására, a kongresszus magyar résztvevői elismeréssel adóztek a németek óriása út­építési munkásságának és megnyugvással állapítot­ták meg, hogy a főváros új útvonalai a külföld' viszonylatban is előkelő helyet foglalnak el. Ripka Ferenc és Lobmayer Jenő olasz kitüntetése. A kormányzó megengedte Ripka, Ferenc dr. felső házi tag, Budapest székesfőváros nyugalmazott fő­polgármestere, az olasz koronarend nagy tiszti keresztjét, Lobmayer Jenő dr. nyugalmazott székes- fővárosi tanácsnoknak pedig az olasz koronarend közép keresztjét elfogadják és viseljék. Ripka Fe­renc és Lobmayer denő kitüntetése az olasz király és az olasz kormány részéről az olasz—magyar kapcsolatok kiépítésének elismerését jelentik. Bayer Antal kormányfőtanácsos ünneplése. A Magyar Vöröskereszt Egylet VI. kerületi Teréz­városi választmánya 100 terítékes vacsorával ünne­pelte elnökének, Bayer Antal kormányfőtanáesos- nak születésnapját. Az ünnepi vacsoira a Teréz­városi Polgári Kaszinóban volt, ahol a kaszinó elnöke, dr. Halász Miklós köszöntötte Bayer Antalt, aki meghatottan köszönte meg a szép megemlékezést. Soronkívül fogadják a hadirokkantakat a város­háza hivatalaiban. A polgármester rendeletet adott ki, amelyben utasította az összes hivatalokat, hogy a főváros hatóságainál, intézményeinél megforduló ügyes-bajos hadirokkantakat megkülönböztetett el­bánásban részesítsék és soronkívül fogadják. „Azért, hogy a hadirokkantak számára biztosítani kívánt előny a gyakorlati életben is érvényesüljön, — mondja a polgármester, — felhívom a székesfővárosi hivatalok, intézmények, intézetek stb. vezetőit, hogy hivatali működésükben a fentemlített rendelkezést állandóan tartsák szem előtt. Intézkedjenek az iránt is, hogy mindazokban a hivatalokban, ahol nagyobb ügyfélforgalom bonyolódik le, a hadirokkantak soronkívüli előnyét a hivatali helyiségek ajtóira ki­függesztett táblákon hozzák a várakozó közönség tudomására.“ Linz város aranykönyvet küldött a polgármester­nek. Az osztrák vasutak hazafias frontjához tartozó felsőausztriai és linzi vasutasok Budapesten időző hétszáztagú kiránduló csoportja nevében szombaton délelőtt küldöttség kereste fel a főváros polgármes­terét. A polgármester nevében Szendy Károly al­polgármester fogadta és üdvözölte a küldöttséget, amelynek nevében Nicolaus Negrelli Ritter von Moldelbe üdvözölte a polgármestert, megköszönve a rendkívül szívélyes fogadtatást, ma’d a linzi polgár- mester nevében felajánlotta emlékül a főváros pol- pármesterének Linz város Aranykönyvét. Szendy alporgármester meleg szavakkal köszönte meg a figyelmet és kérte, hogy adják át a főváros legszí- vélyesebb üdvözletét Linz város polgármesterének és az összes osztrák vasutasoknak. A FANSz igazgatótanácsának első őszi ülése. A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének tisztviselő-osztálya a nyári szünet után megtartotta első igazgatótanácsi ülését Liber Endre alpolgár­mester elnöklésével. Az elnöknek a Nemzeti Munka­hétre vonatkozó lelkes szavai után Budó Jusztin dr. levéltárnok, szövetségi főtitkár előterjesztése alapján az igazgatótanács elfogadta az elnökség javaslatát a tanulmányi Ösztöndíjak adományozd­Tizenöt teremmel kibővítik a Fővárosi Képtárat Állandó egyházmüvészeti kiállítás a Károlyi-palotában — Hatvanezer pengőbe kerül az átépítés A terveket kiváló műépítészek készítik Az új Fővárosi Képtár megnyitásával olyan hatalmas kultúrértékkel gazdagodott a főváros, hogy ma már azok is lelkesednek érte, akik annak­idején a Károlyi-palota megvásárlásának legélesebb ellenzői voltak. A hatalmas épületnek azonban még mindig csak egy része van kihasználva és a főváros óriási értéket reprezentáló képgyűjteményének nagyrésze ládákba csomagolva a raktárban hever. A Kaplony-utcai szárny ugyanis mai alakjában nem alkalmas gyűjtemények elhelyezésére. Általá­nos városkép szempontjából is sürgős és kívánatos a palota Egyetem-térre néző ormótlan tűzfalának átépítése, hiszen a közelmúltban megnyitott parkkal a Belváros leghangulatosabb tere született meg, ahol ezen a nyáron a fővárosi zenekar is rendszeres hamgversenyeket tartott. A főváros képzőművészeti bizottsága a nyári szünet előtt, utolsó ülésén foglal­kozott a palota külső átépítésének kérdésével és a polgármester elé azt a javaslatot terjesztette, hogy három kiváló és a műemlékek restaurálásában jártas műépítészt bízzanak meg a tervek elkészí­tésére. A polgármester a javaslatot magáévá tette és felhívta Birbauer Virgil dr., Lechner Ödön dr. és Wälder Gyula műépítészeket, hogy a Kap­lony-utcai szárny homlokzatának terveit ké­szítsék el. A főváros teljesen szabad kezet adott az építészek - .........................W "“=■ sá ról. Eszerint a FANSz tanulmányi ösztöndíjait az 1934 35. iskolai évre: Budó Ágoston harmadéves bölcsészettanhallgató, középiskolai tanárjelölt, Lan- tossy Károly és Matolay Eszter elsőéves bölcsészet- tanhallgatók és Szoyka Pál elsőéves műegyetemi hall­gató kapták. Mindannyian egyenként 500—500 pengőt kapnak. Kivételesen ösztöndíjban részesültek Czen- ner Gyula és ifj. Della Donna Mihály, akik kitün­tetéssel érettségiztek, mert az ösztöndíjakra több, megfelelő előmenetelű, főiskolai tanulmányokat már folytató folyamodó nem volt. Budó Jusztin fő­titkár további előterjesztéseihez is hozzájárult az igazgatótanács, majd mély háláját és köszönetét fejezte ki az elnöklő Liber Endre alpolgármester­nek, aki a gyakornoki kinevezéseknél biztosította a székesfővárosi alkalmazottak megfelelő képesítésű gyermekeinek méltányos arányban való részese­dését. Olty 31agda a szülészeti ösztöndíj nyertese. Óriási versengés előzte meg az idei színészeti ösztön­díjak kiosztását, amelyekre érthetően pályázott a magyar színészgárda feltörekvő tehetséges fiatal­sága. A jelöltek sorában az első pillanattól kezdő­dően a legkomolyabb esélyekkel szerepelt Olty Magda, a Nemzeti Színház ifjú művésznője, akire legutóbb a Fővárosi Hírlap hívta fel az illetékes körök figyelmét. Liber Endre alpolgármester a leg­nagyobb lelkiismeretességgel tanulmányozta a pá­lyázók művészi képességeit és a Budai Szinkör „Do­rozsmai szélmalom“ előadásán személyesen is meg­állapította, hogy Olty Magda valóban egyik legna­gyobb reménysége a magyar színművészetnok. Olty Magda a főváros egyik évi 800 pengős ösztöndíját természetesen elnyerte és rajta kívül még Orsolya Erzsébet, Pethps Ferenc és Herczeg Lásziló kaptak egyenkint 800 pengős ösztöndíjat. Működjön tovább a Székesfővárosi Zenekar. (Le­vél a szerkesztőhöz.) A Budapest Székesfővárosi Nép­művelési Bizottság kezdeményezésére a Székesfővá­rosi Zenekar több hangversenyt tartott a Károlyi- parkban. A közönség ezúton is háláját tolmácsolja a székesfőváros vezetőségének, amiért lehetővé tette, hogy a művelt középosztály huszfilléres ülőhely le­fizetése ellenében hallgathatja végig a Bor Dezső karnagy vezénylete alatt működő művészi együttes játékát. A hangversenyek tartama alatt sűrű taps és tetszésnyilvánítás visszhangzott és külön öröm­mel állapítottuk meg, hogy a magyar zeneművészek műveit is felvették a mindenkori műsorokba. Ügy halljuk, hogy fedezet hiányában a főváros ebben az évadban már nem szerepelteti a zenekart, amely a legnagyobb sajnálkozást váltotta ki a közönség kö­rében. A szeptemberi időjárás tartósan szépnek ígér­kezik s ezért meg kel] hozni'a a fővárosnak azt a kis áldozatot, hogy a közönség továbbra is gyönyörköd­hessék a zenekar művészetében. Függetlenül ettől, a gróf Bethlen István nevét viselő várbástya-sétány A legfőbb sokszorosító gép a D. GESTETNER BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT S TELEFONI 10-2-20 nek, egyetlen kikötés csupán az, hogy a palota eredeti stílusát épségben kell tartani. A Kaplony- utcai szárny homlokzattá való átépítésével termé­szetesen felmerülhet a belső épületrész átalakításá­nak szükségessége is. A Fővárosi Képtár ezidőszerint 22 teremben van elhelyezve. Ha a Kaplony-utcai szárnyat átépítik, 15 teremmel bővül. Ezenkívül lesz a földszinten öt nagyterem. Ennek a felhasználásáról ezidőszerint még nem határoztak. Egyik elgondolás szerint különféle művészeti jellegű kiállításokat rendeznek benne, a másik terv az, hogy a termekben otthont nyújtanak nagyobbszabású állandó gyűjtemények számára. így felmerült az az ötlet is, hogy a budapesti egyházak és templomok birto­kában levő egyházművészeti kincseket össz- pontosítauák ebben a gyűjteményben. Az előzetes számítások szerint a Kaplony-utcai szárny kiképzése és az átalakítás GO ezer pengőbe kerül. A fővárosnak ezidőszerint erre a célra 18 ezer pengő áll rendelkezésére, úgyhogy az építkezést több évre elosztva fogják végrehajtani. A képzőművészeti ügyosztály mellé rendelt szak- bizottság kedden tartott ülésén az ügyosztály elő­terjesztéséhez minden részletében hozzájárult. környékének lakói is remélik, hogy ott is rendszere­sítik a zenekar szereplését. A fényes panoráma táv­latában idegenforgalmi attrakciónak is számíthatna a fővárosi zenekar közreműködése és ezért nyomaté­kosan kérjük a Fővárosi Hírlap útján Budapest mű­vészeti érzékű vezetőit, hogy a Székesfővárosi Zene­kar működésére nagyobb teret és lehetőséget adja­nak. Kiváló tisztelettel: Hajdú József ny. takarék- pénztári főtisztviselő. A német vasutasok budapesti látogatásának vissz­hangja. A Keresztény Német Vasutasok Szövetségé­nek Kasselban megjelenő hivatalos lapja: a „Weg und Ziel“ augusztusi számában közli vitéz Horváth Béla ár. tanácsjegyzőnek németnyelvű beszédét, amellyel a szövetség ezévi június 23—26-iki Buda­pesten tartott missziós ülésén a külföldi résztvevő­ket a polgármester megbízásából üdvözölte. A Budapesti Szimfonikus Zenekar bemutatko­zása. A magyar zenei életnek jelentős eseménye a Budapesti Szimfonikus Zenekar megalakulása, amely­nek hatvan kitűnő fiatal muzsikus a tagja és mind­egyik komoly művészi stúdiumok után vállalkozott egy új zenekarban való részvételre. Az új zenekar mögött a Budai Zenebarátok Egyesülete áll, amely­nek áldozatkészsége tette lehetővé ennek a nagy szerepre hivatot új zenei egyesülésnek a létrejöttét. A Budapesti Szimfónikus Zenekar szeptember 20-án mutatkozik he a magyar közönségnek a Budai Vi­gadóban. A zenekar vezetője Sámy Zoltán, az is­mert kitűnő karmester. A magyar idegenforga^m új útjai. A Cobden- könyvtár sorozatában most jelent meg a magyar idegenforgalom összes vonatkozásait felölelő érté­kes tanulmány, amelynek szerzője Kallós István, akinek minden jogcíme megvan ahhoz, hogy ehhez a nehéz problémához szakavatott kézzel hozzányúl­jon. A szerző közel másfél évtizeden keresztül ügy­vezető igazgatója volt a Margitsziget Gyógyfürdő R.-T.-nak és a működése során szerzett belföldi és külföldi tapasztalatainak alapján hívja fel az ille­tékesek és a közvélemény figyelmét a magyar ide­genforgalom megszervezésének helyes irányítására. Felfogása szerint építeni kell a vidéken és a fővá­rosban és minden pénzt, ami az idegenforgalomból összegyűl, másra, mint építkezésre fordítani nem szabad. Elengedhetetlen szükségességnek tartja a propaganda racionalizálását, amelyet a szükséges nyomtatványok közrebocsátásával tart megoldható­nak, amellett azt is ajánlja, hogy minden külföldre induló magyar utas vigyen magával néhány kis magyar prospektust és azt közvetlen ismerősei kö­zött terjessze. Teljesen igaza van abban hogy az idegenforgalmi és a fürdőügyek decentralizált irá­nyítás alatt, nem mindig együttműködve dolgoznak az idegenforgalom ügyeiért. Az egymással össze­függő nagy problémának intézőszerveí vannak a kereskedelmi minisztériumban, a belügyminiszté­riumban. a földművelésügyi minisztériumban, a pénz- üfrvrniuisztérinmban és a miniszterelnökségen, amely állami szervek közös centralizált szervezet útján tehetnének szolgálatot az idegenforgalom fejlődésé­nek. Kallós István könyve sok értéket tanulságot szűr le. amelyeknek érvényesítése valóban komoly megfontolási-a érdemes. Filléres hajó indul Wlenbe és Pozsonyba szeptember 22-én és szeptember 25-én tér vissza A bnjóutnt a MFTR „Erzsébet királyné“, nagy kényelemmel berendezett termesgőzöse bonyolítja le. Egységes menetdíj oda-vissza P 12.80. Wienbe két rendőrileg láttamozott arckép elég­séges. A társasutazás vidéki résztvevői a MÁV és a Győr—Sopron—Ebenfurti vasutak vonalain a Budapestre való utazásokra kb. 33%-os menetkedvezmónyt kapnak a MFTR-töl beszerezhető igazolvány alapján. Ajánlatos a jegyeket mielőbb megvásárolni utazási irodánkban, vagy a MFTR igazgatóságánál (V., Mária Valéria-u. 11. sz.).

Next

/
Thumbnails
Contents