Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-09-05 / 36. szám

Budapest, 1934 szeptember 5. 5 Nem akarunk mást, csak életet le­helni a gazdasági élet dermedt­ségébe — mondja Baross Gábor A Nemzeti Munkahéten a munka tankjaival akarjuk ^eiedilbö' rögni a világ közvéieményébe a magyar erőt és fajtánk el pusztithatatlan élniakarását A Nemzeti Munkahét előkészületei hatalmas tem­póban folynak a TESz Szalay-utcai székházában és ; az eddigiekből máris kibontakoznak ennek a nagy társadalmi megmozdulásnak imponáló keretei, amely a főváros gazdasági életére és forgalmának fellen­dülésére komoly lendítőerőt gyakorol. Az a nagy külföldi és belföldi propaganda, amelyet a TESz nemcsak az országban, hanem a külállamokban is megindított, biztosíték arra nézve, hogy a Nemzeti í Munkahét sikere erőteljesen meg van alapozva. A : tavalyi Munkahét gazdasági eredményeit is meg- ! érezte a főváros, ennélfogva komoly várakozással j tekintünk az idei Nemzeti Munkahét elé, amelyet . sokkal nagyobb méretek között és gondosabb élőké- j szítéssel rendez meg a Társadalmi Egyesületek Sző- ; vétségé. Az ünnepi események homlokterében — mint ezt j a Fővárosi Hírlap legutóbb a sajtóban elsőnek kö- ] zölte — a kormányzói jubileum áll, amely az egész j ország hódoló tisztelgése közben zajlik le. Demonstra- j tív értékűnek mutatkozik a magyar ipar díszfelvo- ! nulása, amely a magyar teremtő munkának és ötle- J tességnek eredményeit mutatja be szemléltető mó- j dón. Kétségtelenül ez az ipari felvonulás a békés alkotó munkának nagyszerű propagandája lesz az európai közvélemény előtt. A Programm további részletei felölelik a nemzeti munka minden terü­letét és egyben értékes beszámolóját adják az elmúlt másfél évtized alatti fejlődésnek a mezőgazdaság, kereskedelem és ipar területein. Kulturfölényünk kidomborítására nagyvonalú kulturális programot állítottak össze, amelyen a magyar képzőművészet, zeneművészet, a dalköltészet és a legpregnánsabb magyar irodalom jut szóhoz. Ez a nívós program a magyar szellemi élet alkotásait vonultatja el a külföldi és belföldi tömegek előtt, feltárja azt a hatalmas szellemi rezervoárt, amelyet a magyar művészet minden ágazata világviszony­latban is reprezentál. Az ünnepi eseményeknek, be­mutatóknak, látványosságoknak és kongresszusok­nak sorozata nyilvánvalóan hatalmas tömegeket vonz a fővárosba, amely kereskedelmi, ipari, gazda­sági szempontból a forgalomnak nagyobbarányii növekedését jelenti és ezen keresztül tetemes összeg jut a főváros gazdasági érhálózatába. A székes- főváros szempontjából tehát komoly eredményekkel kecsegtet az ezévi Nemzeti Munkahét gazdasági vonatkozásokban és éppen ezért a főváros közön­sége, kereskedő- és iparostábora nagy figyelemmel kíséri az előkészítő munkálatokat. A rendezési előkészületeket Szörtsey Józsefen, a TESz országos ügyvezető elnökén kívül, Baross Gábor országos elnök irányítja, aki a gönci kerületben történt országgyűlési képviselővé válasz­tása után hetekig a választói között tartózkodott és a napokban érkezett Budapestre. Baross Gábor dr., a TESz elnöke sen kibővült ipari felvonulás mellett a gyárlá­togatásra akajjuk koncentrálni, mert tapasz­talataink szerint ezek a gyárlátogatások roppant érdeklik a közönséget és közelről teszik megfigyelhetővé és tanulmá- nyozhatóvá az ipar munkáját. A magyar szel­lemi munka értékének megvilágítására nagy súlyt helyezünk és ezért a közönség szemei előtt felvonultatjuk A kormányzó tízéves jubileuma alkalmából a törvényhatóság többek között elhatározta azt is, hogy a nevezetes évforduló emlékének megörökíté­sére a főváros kiépítteti a budai Vár Dunára néző bástyasétányát és azt a kormányzó tiszteletére elne­vezi Horthy Miklós-bástyának. A budai oldalon a bástyasétány már köröskörül kiépült egészen a Bécsi kaputérig. A nyugati sétány Bethlen István gróf nevét viseli, az északi részt pedig Cser noch i János emlékezetére elkeresztelték Primás-bástyának. | A Horthy Miklós-bástya megnyitására most kerül a I sor. A városrendezési ügyosztály elkészítette Buda­pest és a világ egyik legszebb sétaútjának terveit s azt már letárgyalta a városrendezési bizottság is, úgy hogy most már csak a Közmunkatanács jóvá­hagyása van hátra, hogy a munkálatokat tényleg megkezdhessék. A készülő új sétány terveiről Kempeíen Ágoston műszaki főtanácsos, a városrendezési ügyosztály vezetője a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondotta: — A Horthy Miklós-»bástya tervei tulajdonképen már régebben elkészültek, most főleg csak bizonyos módosításokról volt szó, hogy a gyönyörű terv meg­valósítható legyen. A bástya területe, amint hiva­talosan megállapították, túlnyomórészben a főváros tulajdonában van, mégis meglehetősen bonyolult volt a helyzet, mert az idők folyamán ezeket a köz­területeket a bástya mentén álló házak tulajdonosai használatba vették, lezárták és hosszú időn át nem is háborgatta őket senki. Most arról van szó, hogy a használatban levő fővárosi területeket mindenki díjtalanul visszaadja. a magyar zene, irodalom, festészet, szobrászat és iparművészet nagy alko­tásait. A népművészet zenei és kézműipari kincsei kü­lön kerülnek bemutatásra. — Iía még megemlítem a TESz jubileumát és a különböző érdekképviseletek komoly és ér­tékes kongresszusait, azt hiszem, hogy a Nem­zeti Munkahéten olyan munkát végzünk, amely az. országot az egész Európa érdeklődésének középpontjába állítja. — Nem akarunk mást, csak életet lehelni a gazdasági élet dermedtségébe és építőmunkával akarjuk elérni és közelebbhozni azt a nagy ma­gyar álmot, amelyen ma még politikusok és diplomaták egyelőre hiába fáradoznak. A munka tankjaival akarjuk beledübö­rögni a világ közvéleményébe a ma­gyar erőt, fajtánk elpusztíthatatlan élniakarását és azt, hogy a magyarságra még nagy felada­tok várnak Kozép-Európa békéjének megterem­tésében és jövőjének kialakulásában. Mindenekelőtt tehát a visszaadás jogi és technikai részét kell tisztázni. A Horthy Miklós-bástya egyenes folytatása lesz a Primás-bástyának és a Duna fölött egészen a Szent- györgy-térig, illetve a miniszterelnöki palotáig fog húzódni. Egyelőre csak az első szakasz megnyitá­sára gondolunk, amely a Bécsi kapunál kezdődik és a Halász-bástyába fog beletorkolni. Ha ez elkészült, azután fokozatosan tovább épül majd a sétány. Az egész rendezéshez alig kell több 30—40 ezer pengőnél. Kisajátításra nincs szükség, mert majdnem mindenki díjtalanul adja oda a területet, amelynek tulajdonképen — mint említettük — ma is a város tulajdonosa. A sétány mentén álló paloták tulajdonosaival, a gróf Apponyi-családdal, a Zichy- családdal, a Pallavicini grófokkal, Márkus Emíliá­val, az angol követséggel, stb. már egyenként tár­gyaltak az illetékes tényezők és úgyszólván sikerült is minden akadályt elhárítani. A székesfőváros a gyors lebonyolítás kedvéért haj­landó volt messzemenő engedményeket tenni és az eredeti terveket átdolgoztatni, amely azt eredmé­nyezte, hogy az érdekelt paloták előtt egy kertsáv marad. A főváros ezzel szemben a bástyát keske­nyebbre építteti. Bizonyos nívódifferenciák is ma­radnak, amelyeket pár lépcső beiktatásával kiküszö­bölni lehet és ez nem is baj, mert csak romantiku- sabbá, hangulatosabbá teszi a sétányt. A tervek ezidőszerint a Közmunkatanácsnál vannak és remél­jük, hogy néhány héten belül visszaérkeznek, ebben az esetben még az ősszel hozzáfoghatunk a munká­latokhoz és a jövő tavasszal megtarthatjuk a Horthy Miklós-bástya ünnepélyes felavatását. Tavasszal ünnepélyesen megnyitják Budapest leggyönyörűbb sétahelyét, a budavári Horthy Miklós-bástyát hazaérkezése után fogadta a Fővárosi Hírlap munka­társát és a Nemzeti Munkahéttel kapcsolatban a következőket mondotta: — A Társadalmi Egyesületek Szövetsége a Nemzeti Munkahét megrendezésével új fogal­mat iktatott be a magyar közvéleménybe, amelynek gazdasági jelentőségét a múlt ered­ményei alapján már mindenki tudja. Vannak pesszimisták es vannak gáncsvetők, akik a po­litikai kortézia eszközeivel kisérelték meg en­nek a megmozdulásnak értékét és jelentőségét csökkenteni. Azonban a dolgozó polgárok köré­ben a Nemzeti Munkahét gazdasági eredmé­nyeit megérezték és megértették. Az ország népe tudatára ébredt, hogy még képes dolgozni és munkájának eredménye is lesz. Ebben van a TESz akciójának sikere és további munkánk eredményének biztosítéka. — Ezek a tapasztalatok állanak előttünk, amikor hozzákezdjünk az idei Nemzeti Munka­hét megszervezéséhez. A tavalyi inkább elmé­leti. tanácskozó munkával szemben most a gyakorlati bemutatókra helyezzük a súlypontot és a fejlődést, értéknöveke­dést. szemlélhetővé akarjuk tenni, A reprezentatív jellegű és a földművelésügyi minisztérium által rendezett mezőgazdasági ki­állításon kívül a főváros kereskedelmi prospe­ritására is nagy súlyt helyezünk. Evégből egy új ötlet bekapcsolásával kívánjuk a kereske­delmi forgalmat fellendíteni. A kirakatversenyen kívül utcai kiállí­tási pavillonokat is felállítunk a fő­városban, az árak tetszetősebb csoportosításra és kiállí­tására. A pavillonok ünnepi díszt adnak a fő­város utcáinak, egyben felhívják a figyelmet a magyar ipar és a magyar munka termékei­nek vásárlására. — A magyar ipar bemutatását a lényege­rmm relhafalmozAst Hannah az üzemelt ggakornoKI állá­soknak safáf Hatáskörükben való megszervezésére December wégén esedékessé válKaltk a pályázatok kiírása A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén in­dítvány hangzott el annak érdekében, hogy a fővá- | ros a közigazgatási gyakornokok státuszának min- j iájára üzemi vonatkozásokban is rendszeresítse és szervezze meg a gyakornoki állásokat. Az elnöklő Szendy Károly dr. alpolgármester megígérte a kér dés tanulmányozását és közölte, hogy a szükséges előtanulmányokat lefolytatja és az üzemekkel való tanácskozás után az új állásokhoz szükséges pénzügyi fedezet lehe­tőségét keresni fogja. Az indítványnak elvben való elfogadása után érthető örömmel állapították meg a diplomás ifjú­ság körében, hogy újabb munkaalkalom nyílik számukra a fő­város jóvoltából. A hír annyira felvillanyozta az állástalanság reménytelenségében vergődő ifjúságot, hogy a aA- rosházára máris megindultak a kérvények tömegei, amelyek a polgármestertől a gyakornoki állások elnyerését kérik. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint az üzemi gyakornoki állások betöltése nem Ígérkezik olyan könnyű műveletnek, mint ahogy azt «az első pillanatban gondolták. A főváros községi háztartásának közigazgatási .csoportja ugyanis képtelen száz új állás betöltésé­nek, megszervezésének és költségeinek terhét vál­lalni, de mert mindenképpen támogatni kívánja az ifjúság elhelyezkedését: olyan értelmű utasítást adott a nagy üze­meknek, hogy saját hatáskörükben készít­sék elő a gyakornoki állások megszerve­zését. Az elmúlt napokban az ilyen természetű tár­gyalások már megindultak az üzemi ügyosztályban és ha minden vonatkozásban sikerül a lehetőségek­nek utat nyitni, úgy az üzemi gyakornoki állások pályázatának meghirdetésére még ez év végére sor kerülhet. M0CMK édes mustár francia mustár , tXK*e ét »fiTrx'irAn fí.r. ani)Aj>t<r>vii-:ő«NA&v^uu* 4 •*>*/*• Városi tisztviselőknek családi házat, villát épít kedvezd fizetési feltételek mellett Engel Cászló. Telefon 34-4-30 Budapest, VII. kerület, Rottenbiller-utoa 6/B

Next

/
Thumbnails
Contents