Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-08-15 / 33-34. szám

Budapest, 1134 augusztus 15. 5 Fabinyi Tihamér dr. kereskedelmi miniszter új megoldást ajánl a vízművek kibővítésénél A fejlesztési munkálatot a budai vízművek építésével kellett volna megkezdeni — mondja a miniszter Pénteken nagyszabású tanácskozást tartanak a belügyminisztériumban Négy éve húzódik és bonyolódik a vízművek fejlesztésének ügye, amely célra annakidején tudva­lévőén 28 millió pengőt tartalékolt a főváros. Har­madik éve már, hogy hozzáfogtak a káposztás­megyeri Duna-alagutak építéséhez és a hosszú idő alatt alig pár métert haladtak előre, mert a tech­nikai komplikációk egész sora akadályozta a mun­kálatokat, amely most is szünetel. Ügylátszik a káposztásmegyeri alagút-építésnél sűrűn megismét­lődő bonyodalmak és a várható további kompliká­ciók arra indították Fabinyi Tihamér dr. kereskedelmi minisztert, hogy a vízműfejlesztés érdekében feltűnéstkeltő le­iratot intézzen a polgármesterhez, amely szom­baton érkezett meg a városházára. A földművelésügyi miniszter mielőtt megadta volna a fővárosnak a vízműépítkezéshez szükséges kisajá­títási jogot és vízjogot, az új vízmű terveit elbírá­lás végett ugyanis átküldte a kereskedelmi minisz­térium kultúrmérnöki hivatalához. A kultúrmér­nöki hivatal véleményezése nyomán született meg ez a leírat, amely szemrehányásokat is tartalmaz, amiért a fő’ város ennyira elodázni engedte a vízművek fejlesztését és nem gondoskodott átmeneti megoldásról. A leírat egyik fejezete szinte a szenzáció erejével hatott a városháza illetékes körei előtt. A kereskedelmi miniszter ugyanis úgy véli» hogy a tervezett budai vízmű és az ezzel kap­csolatos harmadik alagút helyett a főváros, legalább egyelőre, egyszerűbb megoldással is beérhetné. A miniszter azt ajánlja, hogy a létesítendő új kutak vizét a meglevő alagutakon vezessék az első számú átemelő telep tartályaiba, új csővezeték segítségével ezeknek a kutaknak a vizét szállítsák el az újpesti hídig, ahonnét a híd pilléreire, illetve a tartószerke­zet alá helyezett főnyomócsövön átvezethetnék Budára• Az érdekes leiratban foglaltakról beavatott helyen, a következő részleteket tudta meg a Fővárosi Hírlap munkatársa: — A székesfőváros növekedő vízszükségletének fedezésére — mondja a kereskedelmi miniszter — elsősorban új kútakra van szükség. Kénytelen va­gyok lerögzíteni, hogyha a székesfőváros annak­idején megszerzi a szentendrei szigeten, a második számú átemelő telep szomszédságában levő 46 holdnyi katasztrális türeletet, amely a főváros bir­tokában levő partsávval közvetlenül határos és ott új kútcsoportot létesít, már az elmúlt négy esztendő alatt napi 15.000 köb­méter víz felett rendelkezett volna, ami a vízhiányt kizárná. — Kénytelen vagyok továbbá leszögezni azt is, — mondja folytatólag a miniszter, — hogy a székes- főváros ugyanakkor, amidőn a budai új vízmű nél­külözhetetlenségét és elsőbbségét állandóan hang­súlyozta, a 28 millió pengő hitelfedezet terhére kormányhatóságilag jóváhagyott építkezések közül nem a budai vízműhöz tartozó munkál­tatokat kezdte meg, — jóllehet a kisdunai alagút, a budai gépház és a kutak jórészének létesítéséhez szükséges területek már birtokában voltak, — hanem a Nagyduna alatt a megyeri alagutakat vette munkába és olyan fej­lesztési terveket készített, amely 863 katasztrális hold kisajátítását vonta maga után. Készséggel elismerem, hogy indokolt előrelátás vezette a fővárost és elhatározásában megokolható . félelem is befolyásolta. Az első számú átemelőtelephez tartozó kutaknál attól féltek, hogy ezeknek vasas és mangános vize ' a többi új kutak kifogástalan minőségű vizét is megfertőzi. Ennek dacára mégii gondoskodni kellett volna valamilyen átme­neti megoldásról, mert számítani kellett arra, hogy a tervezett fej- i lesztés teljes arányú megvalósítása évekig is el- ■ tarthat. v Végeredményben azonban a miniszter a bemuta­tott műszaki terveket jóváhagyta, de a vízszolgálatatás biztonságának az építke­zés alatt való biztosítása érdekében ideigle­nes megoldást ajánl a főváros figyelmébe. Ez a megoldás a következő: a főváros a szigeten rendelkezésre álló területein furasson kellő számú új csőkutat. Ezeknek a vizét a régi megyeri alagúton át vezesse a káposztásmegyeri főtelepbe és az újpesti összekötő vasúti hídon vigye át Budára. Ez annál inkább megvalósítható, mert a Máv. az újpesti vasúti hidat a közeljövő­ben átépíttetj és megerősítteti. Ennek a munkálatnak a kapcsán el lehetne végezni a vízvezetéki főcsőszerelést is a hídon. A miniszter szerint mindezek a munkák a jövő év júliusáig el­készíthetők. A miniszter leirata azt is külön hang­súlyozza, hogy a káposztásmegyeri főtelep kapacitása közel sincs kihasználva és így semmi akadálya sem lehet az említett ideigle- nem megoldásnak. A kultúrmérnöki hivatal számí­tásai szerint a budai oldal ideiglenes vízellátásának kér­dése az említett módon 13,127.000 pengő költ’ séggel megvalósítható volna, A városháza illetékes helyén is érdeklődtünk: mi a hivatalos felfogás a kereskedelmi miniszter le­iratával szemben? Kérdésére a Főváros Hírlap munkatársa a következő választ kapta: — A kereskedelmi miniszter leiratának tanul­mányozásához már hozzáfogtak a vízművek szak­emberei, akik egyelőre még nincsenek abban a hely­zetben, hogy véleményt nyilváníthassanak. Annyi tény és ebben kétségtelenül igaza van a miniszté­riumnak. hogy a vízműfejlesztés túlságos hosszú ideig elhúzódott, de ugyanakkor meg kell állapítani azt is, hogy az elhúzódást nem a főváros okozta. A leírat bizonyos mértékben komplikálja a helyzetet és nincs kizárva hogy ezáltal újból kitolódik a budai vízmű építésének el­kezdése. Azt a főváros vezetősége is régen hangoztatja, hogy a vízellátás kérdését a legsürgősebben meg kell oldani és a rendelkezésre álló eszközökkel ké­sedelem nélkül módját ejtjük, hogy a káposztás­megyeri telep teljesítményét addig is fokozhassuk, amíg a budai vízmű megépül. Elgondolásunk szerint ezt egyelőre új kűtak fúrásával és bekapcsolásával érhetjük el. — Az új budai vízmű építésének megindítása előtt megfontolás tárgyává fogják tenni, hogy — okulva a Duna-alagutak építésének tapasztalatain — ragaszkodjanak-e az alagutas megoldáshoz, vagy pedig a régi. évtizedek óta bevált módszerrel a vizet a Duna medrébe ágyazott főcsövön vezessék át. De foglalkozik a főváros vezetősége a kereskedelmi minisztérium által ajánlott ideiglenes megoldással is, búr ez előre nem számított kiadást okozna a fő­városnak. — A kereskedelmi miniszter leiratában foglalt kérdések megvitatásával és a vízműfejlesztéssel, valamint az új budai vízmű építésével kapcsolatos összes kérdések letárgyalására pénteken, e hó 17-én nagyszabású tanácskozás lesz a belügy­minisztériumban, amelyen jelen lesznek a földművelési miniszter, a kereskedelmi miniszter, a kultúrmérnöki osztály és a főváros képviselői. Érdeklődésünkre még megtudtuk azt is, hogy a koronauradalommal kötött szerződés még mindig nincs aláírva. Ennek a késedelme kapcsolat a fő­város részéről kikötött vízjogi és kisajátítási enge­délyek megadásával, amelyet azonban a főváros még a mai napig sem kapott kézhez. VÁROSHÁZ VIRÁGÜZLET — AlLRNDÓnN FRISS VIRÁGOT SZALLlT — árosháza épületében, Kúroly-körút 28. sz. a. a kapu mellett. A magyar Géniusz ünnepei a Nemzeti Munkahéten Még több mint egy hónap választ el bennünket a Nemzeti Munkahét megnyitásától, de máris olyan hatalmas kontúrokban bontakozik ki a TESz és a Munkahét rendezőbizottságának szervező munkája, hogy a magyar szellemi és gazdasági élet legelső­rendű megnyilatkozását kell várnunk. Az a körül­tekintő figyelem, amellyel a siker megalapozásán fáradoznak, megérdemli, hogy példaként állítsuk oda ezt az akciót minden magyar szervezkedés elé. Aka­rat, erő. céltudatosság nyilatkozik meg minden lé­pésben és már ma látnunk kell, hogy az idei siker merészen meg fogja haladni a tavalyit, amely pedig szintén a rekord-sikerek közé számított. Baross Gábor, Szörtsey József és Antal István mellett egész vezérkarként működik a rendezőbizott­ság, amely az idén azzal a felemelő, lelkes gondolattal kezdte meg munkáját, hogy a gazdasági élet sikerét a szellemi élet sikerével koronázza meg. A Nemzeti Munkahét a szellemiek és művészetek terén is a ma­gyar Géniusz szolgálatában áll. A TESz a Nemzeti Munkahét mindjobban kibő­vülő és egyes hatalmasabb méreteket ölő programja során az idén szerepelteti a művészetet és irodalmat is. A magyar zeneművészetnek három estét szentel- pek a m. kir. Operaházhan. A képzőművészet szá­mára országos kiállítást rendeznek, amelyen részt- vesz valamennyi művészi egyesület és a kiállításon szerepel a rnagyar képzőművészet minden iránya. A TESz a Nemzeti Munkahétre irodalmi nagybizottsá­got alakított, ez végzi és ez irányítja a magyar iro­dalom reprezentatív bemutatkozását. A Munkahét rendezősége felkérte a fővárosi színházaik vezetőségét és a vidéki színházak igazgatóit, hogy a Munkahét alatt, amennyiben előzetes műsortervezetük engedi, lehetőleg magyar írók és magyar szerzők darabjait játsszák színházaikban. A Munkahét utolsó napján, október 6-án irodalmi est lesz a Városi Színházban, amelyen a magyar irodalom legelőkelőbb nevei sze­repelnek. A demonstrativ jellegű est a Munkahét legkimagaslóbb eseményének Ígérkezik. Az irodalom és a művészet szerepeltetésével az az elgondolás vezette a TESz elnökségét, hogy módot és alkalmat nyújtson a Munkahét alatt a magyar géniusz méltó megnyilatkozásának is. A TESz ezzel az elhatározásával nem csupán országos eseménnyé, hanem a szó igaz értelmében nemzeti ünnepé és büszke demonstrációvá avatta a Munkahetet. Augusztus 18-án és 30-án délután fél 3 órakor Ogetűversehy I Erzsébet királyné-út 1. T.: 97-0-07 GARRET IVONE • IVÁN • 2 CIMBERLEY Mi jcziti [|J édes mustár IH francia mustár Nyáron JÉGRAKÉTA Télen BRONHY Égési évben FRUTTI o közönség kedvence

Next

/
Thumbnails
Contents