Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-07-11 / 28. szám

cS Budapest, 1934 július 11. den olyan alakulást, amely szakmai összebeszélés formájában az előírt árak betartását tűzi maga elé: be kell jelenteni a kartellbizottságnál, ahol szigorú elbírálás alá veszik az ilyen gazdasági alakulás létjogosultságát. Nem kétséges, hogy a pék- kartel kizárólag a fogyasztók érdekei .ellen irányul és éppen a legkényesebb területen kívánja az árak betartását, sőt felemelését végrehajtani. Drákói szigort vár az illetékes tényezőktől az a sokmilliós fogyasztótömeg, amely már most is képtelen a leg­fontosabb élelmicikk magas áraival megbirkózni. —— Amíg a Hofherr el­jutott a legújabb tranzakcióig A Hofherr-Schrantz—Clayton-Shuttleworth ma­gyar gépgyári művek r.-t. komünikét tett közzé, amely szerint az általános gazdasági viszonyokra, különösképen azonban a mezőgazdasági gápgyárak helyzetére, szükségesnek tartotta mintegy 4 millió pengőnyi leírást eszközölni. A rendkívüli leírások és az értékcsökkenési tartalékalap dotálása után a mérleg közel 6 millió pengő veszteséggel zárult. Ezt a veszteséget úgy véli pótolni a vállalat, hogy a tartalékalapok felhasználása után az alaptőkét 5 millió pengőről 200 ezer pengőre szállítja le, amelyet azután ismét 5 millió pengőre felemelnek. A bejelentésből világosan kitűnik, hogy a Hofherr kisrészvényesek befektetett tőkéjüket elvesz­tették. Más kérdés, hogy szerencse-e a többségi cso­porthoz tartozni! Nagy kérdés ugyanis, hogy ez a különös tranzakció valóban alkalmas-e arra, hogy a Hofherrt kiemelje abból a válságból, amelyet nem vallanak be yiyiltan a hivatalos közleményben, de amelyet a tranzakció után nem lehet tagadni. Ma­gyarán mondva: a Hofherr eddigi „sikeres“ műkö­dése után egész alaptőkéjét elvesztette. Ezt nem is tagadják. És miután ennyit nyíltan beismernek, föltételezhető, hogy a veszteség még ennél is na­gyobb arányú. Mert ahogy közel 6 millió pengő veszteséget leírtak, bizonyára nyugodtan leírhattak volna többet is, csak talán kissé szigorúbban kel­lett volna elbírálni az áruköveteléseket. Igaz viszont, hogy akkor többet is kellett volna pótolni és ez talán nem ment volna olyan könnyen, mert a patronizáló pénzintézet áldozatkészségének is van határa. A nyilvánosságra hozott tranzakció egyébként csak úgy volt nyélbeüthető, hogy a Niederoester- reichische Escompte Gesellschaft az Oesterrcichische Creditanstalttal történt fúziója után hajlandó volt a maga 6 millió pengős követelését 30 százalékos zárolt pengő ellenében átengedni. Ez a „jogügylet“ ia csak a Nemzeti Bank rendkívüli előzékenységé­vel történhetett meg. De vájjon mit szólnak majd ehhez a ravaszul kieszelt fináncmanipulációhoz azok a kisrészvényesek, akik talán egész vagyonkájukat befektették a mindig hangos reklámmal dol­gozó gépgyár részvényeibe, amelyek most ebek harmincadmódjára jutottak! A Hofherrnek a múltban követett tevékenysége eléggé ismeretes. Élénken emlékszünk arra, hogy a mezőgazdasági gépeket valósággal ráerőszakolta a gazdákra és egyáltalán nem tanúsított megfelelő óvatosságot az eladásoknál. Tudunk eseteket, ami­kor tízholdas kisgazdáknak traktorokat és olyan drága gépeket adtak el, amelyek csak nagybirto­kon lehetnek rentábilisak. A „mezőgazdaság in- dii8ztrializálásának“ jelszava alatt immobilizálták először a gazdákat, azután önmagukat s nem kétsé­ges, hogy nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a mezőgazdaság válságos helyzetbe került és azt a földteherrendezési törvényei törvényhozási úton kellett szanálni. Emlékezünk továbbá a képvi­selőházban elhangzott egyik interpellációra is, amely a Hofherr egyik alvállalat imák sorozatos vámvissza­éléseiről rántotta le a leplet. A külföldi üzleteik sem voltak jobbak és erre nézve számos külföldi bírósági ítélet szolgáltat tanúságot, azonkívül pedig a külföldi kihitelezések behajthatósága is kétségessé vált. Utólag ugyan el­bocsátották a balkáni üzleteket intéző igazgatót, azonban jellemző, hogy Erdős Jenő vezetésével még mindig öt igazgatója van a szanált Hofherrnek, ami magában véve is olyan tehertételt jelent, hogy két­ségbe kell vonnunk a további üzletvitel sikerességét. SALGÓTARJÁNI KÖSIÉMA R.T. építőanyag Ipara: Budapest, V., Sas-nlea 25. szám. Telefont 23-0-71, 10-3-50, 14-1-52 Cementgyár: Lábatlanban ..............évi telj. kép. 12 000 v. Mé zzgyarak t Lábatlanban............. * * « 6.000 « Do rogon ...................* * * 3.000 « Té glagyárak l Bnda-UJlak Kőbánya Nyergesnjfalu ... * « t 80,000.000 drb. Caerépgydri Bnda-üjlak . ... * c < 8,000.000 drb. Ötödfélmillíó pensö o főváros júniusi közmunKu mérlege Jelentette a Fővárosi Hírlap, hogy a székes- főváros vezetősége a közmunkák fokozását a nyári hónapokban kívánja keresztülvinni, mert ez az idő­szak a legalkalmasabb a külső munkák lebonyolítá­sára. Üt- és csatornajavítások, továbbá iskolaépíté­sek, valamint a különböző tatarozások lefolytatása és az üzemi gépberendezések felújítása kulminál most, amelyekről beszédes számot adnak az ügy­osztályoktól beérkezett kimutatások. Ezek szerint júniusban j , a következő mértékű közmunkák nyertek elintézést: Magasépítkezések..................................... ..... . 437 476 P Kö zélelmezési munkálatok.......................... 1,071.098 „ Kö zegészségügyi közmunkák..................... 160.540 „ Vá rosgazdasági üzemek munkái .... 251 175 „ Városrendezési munkák.................................... 494.424 „ Vízművek................................................................... »5 695 „ Gázművek....................................................................512 315 „ Elektromos Művek.............................................. 492.000 „ BSzKRT...................................................................... 907 026 „ Autóbuszüzem............................................................ 268 555 „ összesen: 4.690.302 P A júliusi és augusztusi hónapok további új mun­kák vállalatba adását eredményezik. Elsősorban az útépítkezések folytatódnak és számos versenytár­gyalás várható gépberendezések, nyomócsövek, vala­mint irodai szükségletek beszerzésére is. Új igazgatósági tagok a Beszkártnál és a Községi Takaréknál és a Kisipari Hitelintézetnél. A főváros törvényhatósága nyári szünet előtti utolsó közgyűlé­sén, pénteken betöltötte a részvénytársasági formá­ban működő üzemeknél ifiegüresedett igazgatósági tagsági helyeket. A Beszkártnál igazgatósági ta­gokká Usetty Béla dr.-t, Scheuer Róbertét, Szabó Józsefet, Verebélyi Jenőt, Pásztor Imrét és Weiler Ernőt választották meg, míg a Hév. kisebbségi részvényeire fenntartott helyet Erdély Sándor dr. nyerte el. A felügyelő bizottságba Studinka Bélát, Hajdú Marcellt, Nemes Mihályt és Sávolt Jánost delegálta a közgyűlés. A Községi Takarékpénztár igazgatósági tagjai lettek: Fáiber Fülöp, Morvay Zsigmond, Szentgály Antal, Szakái Géza, Mónus ÚJés és Várkonyi Kálmán. Az angol hitelezők kép­viselőjének fenntartott igazgatósági helyre Koós Zoltánt választották meg. A felügyelő bizottságba Erősdy Sándort, Dabasy Halász Lajost, Ascher Ist­vánt és Pethő Sándort küldték ki. A Kisipari Hitel- intézetnél igazgatósági tagokká választották: Hu- berth Vilmost, llovszky Jánost, Munkácsy Gyulát, Szilágyi Antalt, Bieber Józsefet és Vályi Gábort, a felügyelő bizottságba pedig Cseh András, Jakab János, Hoffmann Károly és Szepcssy Albert foglal­nak helyet a közgyűlés határozatából. Az új igaz­gatóságok alakuló ülése a legközelebbi napokban lesz és ezt követően rövidesen összehívják a válla­latok közgyűléseit. A Victoria Biztosító most publikálta az 1933-as üzletév mérlegét. A társaság összes bevételei 358,588.242 márkát tettek ki. A befektetések hoza- deka és nyeresége 17,889.137 márka volt. A Victoria az életbiztosítások után 29,333.961 márkát fizetett ki ügyfeleinek* ezenfelül a nyereségből is 6,354.175 márka részesedést juttatott nekik s erre a célra 32,999.703 márkát tartalékolt. A nyereségrészesedés­sel kombinált életbiztosítások bevezetésének nagy sikere volt a közönség körében. A díjtartalékok ösz- szege 223,994.154 márka, a kimutatott nettó nyere­ség pedig 8,149.017 márka volt. A Victoria úgy a központban, mint 19 külföldi intézeténél, a dollár­biztosításokat igen kedvező feltételekkel az illető ország valutájára minősítette át. Az intézet Magyar- országon is erőteljes szervezkedést folytat és igyek­szik állományát az adott lehetőségek szerint fej­leszteni. Legújabban bevezette a kisösszegű életbiz­tosításokat, amelyek 6000 pengőig orvosi vizsgálat nélkül köthetők meg. Az igazgatóság budapesti székhelyét a Bécsi utca és Harmincad-utca sarkán levő palotában helyezte el, ahol irodahelyiségeit ki­bővítette, modernizálta és tevékenységét fokozott mértékben folytatja. A Magyar Vasúti Forgalmi Részvénytársaság július 9-én Beöthy László nyug. kereskedelemügyi miniszter elnöklete alatt megtartott közgyűlésén elhatározta, hogy az 1933. évre mérleg szerint kimu­tatott 141.862.61 pengő nyereséget a következő év számlájára viszi át. A Société Générale de Belgique (Brüsszel) érdekeltségvállalása folytán az igazgató­ságba beválasztattak: Alexandre Galopin ,a Socióté Générale do Belgique alkormányzója, Adolphe Stoclet, a Socióté Générale de Belgique igazgatója, Victor Caspers, a Compagnie Auxiliaire Internatio­nale de Chemins de fér igazgatója, Richard Fanta nyug. főkonzul. A felügyelőbizottság tagjává válasz­tott Urbánovits G. Zoltán kincstári főtanácsos. A közgyűlést követő igazgatósági ülésen Adolphe Stoclet a társaság alelnökévé választatott. Dr. Urban Tibor cégvezető igazgatóhelyettessé nevezte­tett ki. mn •• t rí* i ■ I p ■ Vállalt mindenfele ma­lomor Jbpitesi Vallalat R. t. t. ga - és vasbeton- építést, Budapest, II., Zsisrmond-iitca 14. — Tel.: 52-6-74 átalakítást és tataro ást. mm.»»««—»— • Ügyvezető: BEREY LAJOS építőmester. • mmmamtmmmmmmmmmmmmmmmmmmm A Fonciére Biztosító június 30-án ünnepsége8 külsőségek között tartotta meg évi rendes közgyűlé­sét, amelyen az igazgatóság valamennyi javaslatát elfogadták és úgy határoztak, hogy részvényenként 5 százalék, vagyis 2.50 pengő osztalékot fizetnek. A közgyűlésen meleg szavakkal emlékeztek meg a biz­tosító társaság alapítóiról, akiknek előrelátó mun­kája és üzletpolitikája lehetővé tette, hogy a nagy- multú intézet 70 év óta vezető poziciót tölt be a kon­tinensen. A biztosító élén Kun Károly és Janovitz József igazgatók nagy és eredményes munkát telje­sítettek. Az Országos Tejgazdasági Szövetség közgyűlése. Csú törtökön tartotta meg az Országos Tejgazdasági Szövetség közgyűlését. G e r 1 e i Lajos szövetségi elnök megnyitó­jában kifejtette, hogy a szövetség tevékenységének irány­vonalát az általános gazdasági helyzet és a tejgazdaság nak ebből folyo különleges helyzete szabták meg, mely­nek előterében a tejforgalom szabályozásáról szóló rende­letek és ezzel kapcsolatos kérdések álltak. Az 1932. áv tavaszán lépett életbe a székesfőváros és környékére — tejellátás tekintetében — a kötött forgalom. Az azóta el­telt idő tapasztalatok szerzésére nyújtott alkalmat, melyek igazolták a szövetség által évek óta képviselt követelmé­nyek helyességét. Ezek sorába tartozik, hogy e nagy fogyasztási terület tejellátását az üzemi tej rend­szerén kell felépíteni. Mint hivatalos adatokból is megállapítható, a tejellátást egyre nagyobb mértékben a szigorú közegészségügyi felügyelet alatt álló vállalatok helyett a belterületi és aszfalttehenészetek, valamint tejcsempészek végzik. Régóta hangoztatta a szövetség aat is, bogy a tejpiac rendezése érdekében a fogyasztási és ipari tej ára közti különbözetet csökkenteni kell. Ezért létesült az árkiegészítő alap, melynek egyre fokozódó jelentőségét igazolja az a körülmény, hogy állandóan növekedő vajexportunk a világpiaci árak mellett csak rendkívül alacsony értókesülést és ennek megfelelőleg alacsony ipari tejárat tesznek lehetővé. Nemcsak a tej­vállalatok, de a tejtermékipar is nehéz körülmények kö­zött dolgozott az elmúlt évben. Az évek óta sürgetett sajtrendelet még mindig nem jelent meg, ami a kontár­iparnak térhódítását eredményezi. Az elnöki megnyitó után V a 1 k ó Rudolf dr. ügyvezető-igazgató előterjesz­tette a szövetség működéséről szóló 1933. évi jelentést. Beérkezett ajánlatok A Horthy Miklós-uti elemi iskola különböző munkáira pályázták: Bácsalmási Mihály 95.283, Katona, Székely és Molnár 102.019, Szentpály József 104.444, Méhes Emil 108.660, Bier és Wersetz 117.659, Teleki és Katona 119.987. Nagy Testvérek 120.567, Szűcs Jenő 126.996 pengővel. A Szépvölgyi-út burkolatépítésére szükséges anyagok szállítására pályáztak: Barta József 45 630, Eisler és Simon 50.350, Rózsa Ernő 50.954, König, Román és Stein 52.890, Vajda és Vértes 54.150, Magy. Aszfalt 56 940, Hacker Emil 57 200, Hajnal Imre 57.900, Amon Antal 63 050, Gáspár Imre 58.700, Fundamentum Rt. 58.779, Somoskői bazaltbánya 63.800, Palatínus Rt. 67.500, Neumann Ferenc 74.000 pengő­vel. »nmM—rwi'iiuimi —m— SZERKESZTŐI ÜZENET Gcllér úr: gratulálunk. Napok óta, ha felütöd nyájas olvasó a lájbzsurnálod oldalait, hatalmas, ke- resztcímes cikkekben olvashatod, hogy a Duna sod­rában felfedeztek egy eddig teljesen ismeretlen szi­getet. Ügy hívják: Margitsziget. A felfedezőt Gellér Mihálynak hívják. Azt írja az egyik újság: „sokan törték a fejüket, hogy ki lehet az a Gellér Mihály!“ Ez bizony fogas kérdés, de azért megfejtjük. Hát ez a Gellér Mihály nem más, mint a Grünfeld Mó­ric Békéscsabáról, aki számos évekkel ezelőtt per petles Apostolorum elindult szülőföldjéről és sok küszködés után eljutott Newyorkba. Mit csinált ott, azt most már bajos volna kikutatni, tény az, hogy vagy másfél évtized előtt hazaérkezett és — újból idézünk — „a finom és halkszavú Gellér Mihály (közben ugyani« felcserélte a nem éppen árja hang­zású Grünfeld nevet) bajuszkájút simogatva“ kibé­relte az Astoria szállodát. Legutóbb aztán innét in­dult el az expediciós útra, amelynek során sikerült neki a Margitszigetet felfedezni. Valóságos szigetet a Duna közepén. A rosszmájú pestiek ugyan azt ál­lítják, hogy valami Tarján Vilmos nevű skríbler már Gellér előtt felfedezte ezt a szigetet, ahová napon­kint ezren és ezren eljártak hozzá vendégségbe. Mert ez a Tarján igen vendégszerető ember volt és aki őt felkereste, azt a legpompásabb inyencfalatokkal traktálta. Ilire jár, hogy ez a Tarján újabban a Lukácsfürdőben ütötte föl a tanyáját és akik azelőtt a szigeten jártak hozzá vendégségbe, most mind­annyian odasereglenek a Lukácsfürdőbe. Ennyit tar­tottunk szükségesnek hozzáfűzni az émelygős rek­lámhadjárathoz és befejezzük, mint az egyik kitűnő orgánum teszi: Gellér úr, gratulálunk... ‘"['TTi ....... A szerkesztésért és kiadásért felelős: DACSÓ EMIL­Kiadja: FŐVÁROSI HÍRLAP lapkiadóvállalat. Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában. Felelős vezető: NEDECZKY LÁSZLÓ igazgató.

Next

/
Thumbnails
Contents