Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-06-27 / 26. szám
ül ül ig i taMÉi íÉkiülclek. mgy i gyárak igértöen HiUHliiiiAimii Megegyezés bijján hatósági beavatkozásra kerül a sor — Megrendszabályozzák a zupkrászüzemeket is A kereskedelmi érdekképviseletek messzemenő toleranciával kívánják rendezni a gyárak és a közöttük felmerült ellentéteket, amelyeket az ipari üzemek az illojális versennyel teremtettek meg. A nagy gyárak és iparvállalatok a textiltől a sajtig, a festéktől a kolbászig mindent közvetlenül juttatnak a fogyasztókhoz és ezzel a ténykedésükkel a kiskereskedő életlehetőségeit vágják ketté. Az áruházak, a Corvin, a Magyar Divatcsarnok, a Fenyves, a Tempó, a Barosstéri Filléres és a többiek eltipró versenyétől amúgyis vergődő legális kereskedelem képtelen több fronton sikerrel harcolni és kénytelen leszámolni azzal a tudattal, hogy elvérzik a rettenetes küzdelemben. A Fővárosi Hírlap kellő időben hívta fel a figyelmet ezekre a jelenségekre és az érdekképviseletekkel karöltve elért annyit, hogy újból szabályozták a tisztességes versenyt, .korlátozták a megtévesztésre alapított kiárusításokat, ankéteket tartottak a kereskedelmi miniszternél és az iparkamarában, azonban a látszólagos korlátozás mindig felborult, mert a a megegyezést az áruházak és gyárak részéről állandóan megszegték. Most a kereskedelmi érdekképviseletek szakmánként tárgyalnak az érdekelt gyáripari körökkel, hogy a detailárusítást megoldhassák, azonban máris megjósolhatjuk, hogy ezek a kísérletek sem vezetnek sikerre és hatósági beavatkozás kényszerítő ereje nélkül a kereskedelem végképpen elsorvad. Az eddigi adatok szerint közvetlen a fogyasztó részére kicsinyben való eladással, saját nevük, illetve külön organizáció révén egyes textilgyárak, cukorka és csokoládé gyárak, kekszgyárak, hentesárugyárak, festékgyárak, sajt, likőr és pezsgőgyárak, továbbá vas és fémipari cikkeket előállító üzemek foglalkoznak. A textilesek körében a Guttmann és Fekete gyár tevékenysége és az azonos érdekkörbe tartozó Pók áruházak példátlan terjeszkedése ellen összpontosul a jogos kifogások özöne. A Guttmann és Fekete gyár közvetlenül azután, hogy harisnya-készítményeit a detailkereskedők ráerőszakolták a publikumra, megnyitotta a Pókáruházak láncolatát, ahol azonban nemcsak harisnyákat, hanem keztyűt, mellényt, ingeket, sőt gummiárukat is forgalmaznak, amelyek közül természetesen számos cikk nem a GFB gyártmánya. Felmerült az a panasz is, hogy külföldről exportált árut is forgalomba hoz, ami már súlyosabb megállapítás alá tartozik. Fekete J. Jakabon kívül az összes textilgyárak űzik a kicsinyben való árusítást. A Hungária Jaquard és Fésű fonó a defailban árusító gyárak fekete listáján vannak, az Újpesti Posztógyár pedig nem elégszik meg hallatlan konjunkturális jövedelmével, hanem közvetlenül a szabóknak is árusít. A Kammer Testvérek, a Budapesti Pamut- árugyár, és a Trunkhahn Posztógyár nyílban felvonulnak a kereskedők ellen. Az élelmiszerszakmában képtelenek a kiskereskedők megbirkózni a nagyvállalatok detailárusítá- sával. A Szent István Tápszerművek, a különböző csokoládégyárak, a Staufer-féle sajtüzem, a nagy kekszgyárak egymásután létesítik fiókjaikat, a gyulai hentesárugyárak pedig közvetlenül szolgálják ki a vevőket. A vendéglősipar köréből is csatlakoztak a kiskereskedők állásfoglalásához és felpanaszolják, hogy a hentesek a vendéglői ipar gyakorlását igyekeznek maguknak kisajátítani. A hentesek sültet és készárut hoznak forgalomba, amellyel tehát elvonják a közönséget a vendéglőtől, holott a kereskedelmi és iparkamara megállapítása szerint a hentesek még kenyeret sem árusíthatnak. A vendéglős ipartestület komoly akciót indít tagjai érdekében és a rendelkezésre álló jogszabályok alapján erélyesen fellép a Kozma Testvérek, a Zeidl, Brauch, Schmidl Dániel, Nagy és Eichner Fleischer Rezső és a többi hentesárugyár ellen. A festékkereskedők teljes joggal féltik a maguk létezését attól az irgalmatlan versenytől, amelyet többek között a Krayer-lakkgyár indított ellenük. Ez az üzem lassanként áttért a festékárusításra, sőt berendezkedett a háztartási cikkek forgalomba- hozására is. Példáját követte a német Farbenindustrie érdekeltségéhez tartozó Izsák József rt., amely a főváros több pontján és olyan helyeken nyitott fiókokat, ahol legális szakmabeli kereskedők már évtizedek előtt letelepedtek. Ezek a gyárak beszerzési áron alul adják cikkeiket és a helyzetet a festókkereskedelem számára teljesen elviselhetetlenné változtatták. A kereskedelemben mutatkozó teljes ziláltság szembeállította, egymással a cukrászokat és cukor- kásokat is. A cukrásziparosok joggal kifogásolják, hogy a cukorkakereskedők éjfélig tartják nyitva üzleteiket. A Baross Szövetség kezdeményezésére most részleges megállapodást létesítettek a záróra kérdésében, a cukorkások azonban ragaszkodnak a vasárnapi teljes nyitvatartáshoz. Hozzátartozik a komplikációhoz, hogy a cukrásziparosok állandóan sürgetik a fővárosnál és a kereskedelemügyi miniszternél, hogy végre csináljanak rendet a gombamódra elszaporodott ziígcukrászüzemek körül. Különösen időszerű ez a kérdés most, a fagylaltszezon idején. amikor az alkalmi fagylaltüzemek az egész várost elárasztják kellően nem ellenőrizhető, sokszor megbízhatatlan készítményeikkel. A főváros közgazdasági ügyosztálya már elkészítette a zúgeukrászüzemek hatékonyabb ellenőrzésének tervezetét. Szombaton ankét volt a kereskedelmi minisztériumban, mert rendezni akarják az álcukrászdák ügyét. Az ankéton nem tudtak megegyezésre jutni a cukrászok és a cukorkakereskedők, ebben a kérdésben tehát a kereskedelmi miniszter fog dönteni. Kikezdte a gazdasági válság a népszállót is Állandó deficittel küzd a szegények hotelje A boldog békeévek legsötétebb színekkel látó pesszimistája sem merte volna bejósolni, hogy a Bározy-korszak egyik legnagyobbszabású, mintaszerű szociális intézményét, a Népszállót is kikezdi a gazdasági leromlás. A székesfőváros népszállója súlyos nehézségekkel küzd, mert olyan nagy a szegénység, hogy a népszálló lakóinak már a fülkebérekre sem jut és a hatalmas épület, emcletsorai- val, tágas csarnokaival, éttermeivel, társalgóival, fürdőivel kong az ürességtől. A népszálló szobáinak fele úgyszólván állandóan üres. A főváros újabban a szobák egy jelentékeny részét a szociális akció számára hasznosítja és a nép- ezállóba utalja be azokat, akik hajléktalanná váltak. Ezek a szerencsétlenek 10—14 napos beutalásokat kapnak és amíg a népszálló lakói, mentesülnek a legégetőbb gondok alól. A fővárosnak azonban ilyen körülmények között sokba kerül az intézmény fenntartása, amit legjobban bizonyít az, hogy az utóbbi időben már évente 2á—30 ezer" pengőre rúg a népszálló deficitje. Ez a körülmény arra készteti a főváros vezetőségét, hogy az elnéptelenedett népszállót valamilyen más formában állítsa a szociális segítés szolgálatába. Felmerült az a gondolat, hogy a tönkrement, teljesen elszegényedett középosztály számára rendezik be a népszállót, oly módon, hogy a kót-két fülkéből egy szobácskát létesítenek. Az így átalakított intézetben egészen minimális áron azok kapnának penziószerű ellátást, akik szegényházba nem akarnak menni, esetleg nem is juthatnak be, viszont csekély nyugdíjuk, vagy jövedelmük lehetetlenné teszi számukra azt, hogy önmagukról másképen gondoskodjanak. Ennek a tervnek a megvalósulása esetén, a mai renddel ellentétben nemcsak férfiak, hanem nők, esetleg elaggott házaspárok is igénybevohetnék a népszállót. Beavatottak szerint a népszálló válságának egyik oka a túlméretezett adminisztráció. A szegény emberek szállodájának ugyanis olyan nagy személyzete van, hogy e tekintetben akármelyik dunaparti luxushotellel is versenyre kelhet. Tízéves a Magyar Nemzeti Bank Június 24-én múlt 10 esztendeje, hogy megkezdte működését a Magyar Nemzeti Bank és a békeévek annyira áhítozott közjogi követelése valósággá vált. Ennek a függetlenségnek nagy árat fizetett a magyar nemzet, felemelő tudatot kölcsönöz azonban az erszágvesztés fájdalmával szemben, hogy a Magyar Nemzeti Bank az egy évtized alatt a legnagyobb mintaszerűséggel végezte alkotó munkáját. Egy háborút vesztett ország lerongyolódott valutájának romjaira építette fel a Nemzeti Bank az vj magyar pénzrendszer szilárd épületét. A pengő stabilitásának és vásárlóerejének megőrzéséért az egész ország hálára van kötelezve és az a tevékenység, amellyel hűségesen vigyázott a nemzeti vagyonra és az ország hitelére: külön aranynapot érdemel majd Magyarországnak a háború utáni időkről szóló krónikájában. A Nemzeti Bank irányítói kizárólag a munkát, a tevékenységet és az alkotást tekintik ünnepnek és természetesen tiltakoznak minden olyan kísérlet ellen, amely a mostani tízéves fordulót jubileumi alkalomnak akarná tekinteni. Az ország és a magyar gazdasági élet azonban nem felejtkezik meg erről a dátumról és igaz tisztelettel, mélységes megbecsüléssel tiszteleg a Magyar Nemzeti Bank és annak vezérkara, Popovics Sándor, Schober Béla és a bank többi vezetői előtt. Ali igaz az Astra Biztosítóról terjesztett hiresztelésekből? Ilyen címen az Astra Biztosító R. T. ömlengő hangú közleményeket tett közzé egyes szaklapokban, ahol eldicsekszik az intézmény hatalmas arányaival. Az intézetnek erről a szédületes terjedelméről csak az érdekelt oldalról közzétett közleményből volt alkalmunk tudomást szerezni, mert eddig az volt a hitünk, hogy az Astra nem igen sok vizet zavar a magyar biztosítás területén. Azt hittük eddig, hogy csak főügynöksége a Fiume Biztosító és Viszontbiztosító Részvénytársulatnak. Most aztán kiderült, hogy az Astra mellett az összes magyar biztosító intézetek eltörpülnek. Mi legalább ezt olvassuk ki a kommünikékből. És aztán mi igaz az Astra biztosítóról terjesztett híresztelésekből 1 Hát semmi sem igaz, mert az imputált híreket senkisem terjeszt- tette. Egyszerű kitalálás ez Astráék részéről, hogy annak kapcsán beszámolhassanak az intézet fel nem mérhető hatalmas arányairól. Ez és csak ennyi Igaz azokból a bizonyos híresztelésekből, amelyeknek ötlete hasznosnak bizonyult számukra. Sic itur ad astra... Tempora mutantur ... Bizony alaposan megváltoztak az idők. Jellemző erre a Tempo áruház esete, amelynek Balog nevű tulajdonosa nem mindig volt híve a kapitalista világrendnek. Most maradéktalanul behódolt neki és ebből a szemszögből szinte vér- fagyasztó kíméletlenséggel ráfeküdt azokra a szerencsétlen kereskedőkre, akiket a balsors áruháza környékére telepített. Egyszerűen ledömpingeli és elpusztítja őket. Mindent árul: kötött, szövött árukat, cipőt, fogpasztát és most, úgy hírlik, az élelmiszerkereskedésre is ráveti magát. Hát ebben tényleg nagy szaktudása van. Kezdi a gerstlin. Ehhez nálánál senki jobban nem ért. Úgy-e, nem tévedünk? Hisz még élénken él emlékezetünkben, amikor Balog űr elsőrangií gerstli-szakértő volt. Igaz ugyan, hogy most kapitalista alapon fogja a gerstlit árusítani. Tempora mutantur ... A Textilgyárosok Egyesületének közgyűlése. A Textilgyárosok Országos Egyesülete július 1-én tartja rendes évi közgyűlését, amelyen Schiller Ottó főtitkár számol be az egyesület múlt évi működéséről. A Textigyárosok Egyesületének egy régebbi határozatából kifolyólag az elnöki tisztséget tudvalevőleg Goldberger Leó és Szurday Róbert évenként felváltva töltik be. A közgyűlésen már a soron következő új elnök, Szurday Róbert fog elnökölni. A Glasncr Miksa sütöde csak színtiszta vajjal dolgozik. A Fővárosi Hirlap a margarin-kérdéssel foglalkozó egyik legutóbbi cikkében a kekszgyárosok margarin-használatáról is említést tett és ennek kapcsán a felsorolt üzemek között a Glasner cég neve is szerepelt. E híradásunkra vonatkozólag a Glasner Miksa Tápszergyár Rt. (VII., Király-utca 56.) annak a megállapítását kéri, hogy készítményeinél margarint, vagy más mesterséges zsiradékot egyáltalán nem használ és az üzemében előállított összes pékipari termékek és kekszgyártmányok kizárólag színtiszta vajjal készülnek. Ezt a megállapítást an nál szívesebben vesszük tudomásul, mert Magyarországon igazán nincs létjogosultsága annak, ha egyea péküzemek készítményeiket margarin felhasználásával kotyvasztják és az ilyen gyanús és az egészségre ártalmas péksüteményekkel megtévesztik a közönséget, amely abban az illúzióban él, hogy vajjal készült tápszereket fogyaszt. L Magyar Vasútforgalmi Rt, szombaton publikálta egét amelynek számadatai az előkelő közlekedési és vállalat szakavatott vezetéséről tesznek tanubizony- t A Beöthy László v. b. t. t. elnöklete alatt megtar- igazgatóságl ülésen Gergely Vilmos kormányfőtaná- vezérigazgató terjesztette elő a vállalat múlt évi műdről szóló jelentést, amely szerint a vállalat 472.582 :őnok az értékcsökkenési alap javára történt leírása U1.862 pengő tiszta nyereséget ért el. Az igazgató- clhatározta, hogy a közgyűlésnek javasolni fogja. t a nyereséget toljes egészében új számlára vl í elő.
