Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-06-27 / 26. szám
4 Budapest, 1934 június 27. Megsínyli a kelenföldi villamos centrále az új szénszállítási rendelet intézkedését A főváros felterjesztésben kéri a kereskedelmi minisztertől, hogy a centrále szénszükségletét víziúton is beszerezhesse Az államvasutak a hazai szénszállításra július 1-től kezdődően, jelentékeny szállítási kedvezményeket ad a bányavállalatoknak, de ezeket a kedvezményeket ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a bányák a kitermelt szenet kizárólag csak vasúton fuvarozhatják. Ez a rendelkezés a fővárost és az általa szolgált közérdeket rendkívül nagy mértékben érinti, mert az ország legnagyobb szénfogyasztója, a kelenföldi elektromos centrále a Duna mellett fekszik és a felhasznált szénmennyiség túlnyomó részét vízi- útón szokta szállítani. Már most, ha a bányák a szállítási kedvezményt csak abban az esetben kapják, ha kizárólag vasúton szállítanak, a főváros hátrányos helyzetbe kerül, mert drágábban kapja a szenet és egyes korábban kötött szerződései is terhesebbé válnak. A fővárosra nézve nagyjelentőségű kérdésről és a további lépésekről Morvay Endre dr. tanácsnoknál, a világítási és vízvezetéki osztály vezetőjénél érdeklődtünk, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következő felvilágosítást adta: — A széntarifa kérdésében legutóbb kiadott Máv rendelkezés a fővárost nagy mértékben érinti, mert a vizen való szénszállítás lehetőségét a kelenföldi centrále számára biztosítani kell. Nemcsak Budapesten összpontosuló gyárak és ipartelepek szempontjából fontos ez a probléma, hanem a székesfőváros általános elektromos áramszolgáltatásának biztonsága érdekében is. Nekünk ugyanis fel kell készülnünk rendkívüli viszonyokra, vismajorok esetére is, amikor a vasúti szállítás esetleg akadályokba ütközik, vagy nehézségekkel jár. — A főváros elektromos centráléját tehát a szén- szállítás különböző lehetőségeitől elzárni nem szabad és nem helyes. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a főváros a szénszükséglet szállításnál a vasutat ki akarja kapcsolni, sőt a víziúton való szállítás mai mértékének fokozására nem is gondol a főváros. Az új rendelkezés lehetetlenné teszi a kormány által szorgalmazott szándéknak a kivitelét is, hogy a főváros a kedvezőtlenebb termelési és értékesítési viszonyok között dolgozó egyik nagy bányavállalatot támogathassa, mert ez a támogatás csak olcsó szállítási költség kiegyenlítő hatásával lehetséges. A szóbanforgó rendelkezés a fővárosra nézve annál kellemetlenebb, mert a közelmúltban tárgyalásokat folytatott egyik hazai bányavállalattal, amely a főváros számára vizen könnyebben és egyszerűbben és olcsóbban szállíthatna szenet. Az új helyzet következtében ez a bányavállalat nem lesz képes a szenet víziúton rendelkezésünkre bocsátani, mert nem kockáztathatja meg azt, hogy a tarifakedvezményt elveszti azokra a többi szállítmányokra, amit vasúton transzportál. Előáll tehát az a veszély, hogy lehetetlenné válik számunkra a kelenföldi áramfejlesztő telep szénsziikségletének legalább részben való beszerzése az olcsóbb víziót felhasználásával. Súlyosan esik latba a kérdés elbírálásánál, hogy a víziút kikapcsolásával a szén gazdaságos beszerzésének lehetőségei csökkennek. A bányavállalatok között az egészséges verseny összezsugorodik és mindinkább számolni kell majd a természeti adottságoknál fogva kedvezőbb helyzetben levő bányavállaltatok egyoldalú ármegállapításával. Mindezek után tehát feltétlenül szükségesnek tartja a főváros vezetősége, hogy a kelenföldi áramfejlesztő telep számára kivételes helyzetet biztosítsanak és engedjék meg, hogy szénszükségletét többirányból, víziúton is, bármikor beszerezhesse. — A kelenföldi telepet annakidején nemcsak azért építette a főváros közvetlenül a Duna mellé, hogy könnyen szerezhessen hűtővizet, hanem főleg az volt a vezetőszempont, hogy a centrále legfontosabb üzemanyagát, a szenet víziúton kaphassa. A Dunán érkező szén átvételére alkalmas berendezések részletes tervei már korábban elkészültek és megtörténtek a szükséges lépések az építési és vízjogi engedélyek megszerzésére is, ami most mind hiábavaló lenne, ha a tilalmat életbeléptetik. Végül nem közönyös a kérdés elbírálásánál az sem, hogy ha a víziúton való szénszállítást eltiltják, mégj óbban összezsugorodik a Duna hajóforgalma, amely a régihez képest máris siralmas képet nyújt. — Mindezeket a szempontokat és a méltánylandó körülményeket a főváros vezetősége sürgős felterjesztésben a kereskedelmi miniszter elé terjesztette. A felterjesztésben kéri a főváros, hogy a bánya- vállalatokat a fővárosi elektromosművek részére irányított szénszállítmányoknál a kizárólagos vasúti szállítás kötelezettsége alól mentsék fel, illetve számukra a kedvezményes díjtételek igénybevételét továbbra is biztosítsák. Budapest városrendezési problémáinak szakszerű megvilágítása a felsőházban Harrer Ferenc szűzbeszéde döntő sikert aratott Harrer Ferenc, aki Bódy Tivadar helyére lépett a felsőházban, már a folyó költségvetési vitánál felszólalt. A városrendezés problémájával foglalkozott, amelynek során feltűnést keltő beállításban kívánta a halasztást nem tűrő kérdések megoldását. — Célom—, mondotta — hogy azt a témát, amelyet a fővárosi közmunkák tanácsáról szóló 1870 :X. t.-c. már budapesti vonatkozásban is országosnak minősít — röviden exponáljam, kamara, a felsőház érdeklődését és rokonszenvét fölkeltsem a kormány részéről pedig az őreá háruló és csak általa megoldható feladatokra a kezdeményezés és a megfelelő intézkedés hajlandóságát megnyerjem. — Jogcímet e lépésemre az ad, hogy e házban az e témánál elsősorban számbajövő fővárosnak képviseletében ülök, hogy általában a — felfogásom szerint az országos érdekekkel mindig összeegyeztetendő — városi érdekeknek egész közéleti pályámon át harcosa voltam és hogy a városrendezésnek egyik legrégibb és kérdéseivel legtöbbet foglalkozó munkása vagyok. — Az impulzust pedig felszólalásomra az adta, hogy a pénzügyminiszter úrral a közelmúltban folytatott hivatalos tárgyalásokból azt a benyomást kaptam, hogy a városrendezésnek helyes célkitűzései és az ezek szemelő! t tartásával kialakított város fejlesz tási programok a pénzügyminiszter úrnak úgy pénzügypolitikái ulapelveivél, — amelyeket magam is osztok, — mint áz aktuális városfejlesztési fcl- adatok tekintetében való elgondolásaival összeegyeztethetők, vagyis, hogy pénzügyi szempontból sincs elvi nehézsége annak, hogy még a mai viszonyok között is helyes és üdvös városfejlesztési politikái folytatni lehessen. Természetesen közpénzekből te remtett nagyszabású inecénási alkotásokról, amelyek nyomán szobrok szöknek ki, ma sem lehet szó. — Városaink az élén Budapesttel, — ideértve a vele szervesen összefüggő Nagy-Budapest elnevezés alatt ismert környéket — tervtelenül és rendszertelenül alakultak ki, véletlen tényezők és a telekspekuláció hatása alatt. Az eredmény közismert: Szétterpeszkedő városok, kültelki nyomortanyák, a városok csődje a közmüvek terén. — Mire van szükség? — Városfejlesztési elgondoláson fölépiilő városrendezési tervekre és e terveken nyugvó végrehajtási programra; a városrendezés jogi előfeltételeinek biztosítására; a városrendezés pénzügyi előfeltételeinek megteremtésére és állam támogatásra megokolt különleges, másként meg nem oldható város- rendezési feladatokra. — A városrendezési terv, amelynek kiegészítése az építési szabályzat a tervszerű és egészséges városépítést van hivatva létrehozni. Csak a programszerűség biztosítja a helyes megoldásokat. Az alkalmi elhatározások a városrendezés terén igen gyakran hibásak; utalok csak a legújabb időből az Erzsébet szobor elhelyezésére. — A városrendezés jogi előfeltételei a telekszabályozások és telekrendezések, elsősorban a parcellázások jogszabályait, továbbá a városrendezés követeléseihez alkalmazkodó kisajátítási rendelkezéseket tartalmazzák. v — A városrendezés pénzügyi előfeltétel elvileg és túlnyomóan a telekszabályozásokból - ,és^ telekrendezésekből előálló értékemelkedésnek igazságos módon való igénybevételéből teremtendők meg. Az állami támogatás formái — a szubvenció és a kedvező vagy kamatmentes kölcsön mellett — főleg n rendkívüli házadómentesség. — Érthetőleg felvetődik különösen Budapestet illetőleg mért beszélek a városrendezési problémákkal kapcsolatban városi támogatásról. Nem szólva most arról, hogy az újabb rendkívüli házadómentességek már a községi adókra is kiterjednek, lehetne szó a főváros áldozatáról, de ehhez az kellene, hogy az állam hagyja meg számára a pénzügyi lehetőséget. Hogy ez az állam újabb időbeli pénzügyi politikája mellett így volna, ezt alig fogja valaki állítani. “ A kormány a városrendezés előfeltételei közül eddig csak az utolsót az alkalmi támogatást oldotta meg. 1930-ban általános adómentességgel rosszul, mert csak a telekspekulációnak nyújtott megokolat- lan nyereséget, legutóbb már elvileg helyes alapon, de elkésve, szűkkeblűén és nehézkes formában. A helyes és eredményes - az építkezés, illetve az építőipar folyamatos tevékenységét valóban biztosító — megoldás nézetem szerint az lett volna, ha az eddig 30 éves, vagy legalább a 25 éves teljes adómentesség adatott volna meg, de az építési szabályzat feltételei mellett és nem még ettől csekély mértékben eltérő, de az építeni szándékozókat elriasztó, különleges többletfeltételektől függően, A kedvezmények terén jogalkotásunknak általában az a baja, hogy azt, amit nagy nehezen elhatározott, rendszerint későn, technikailag nehéz, néha egyenesen lehetetlen feltételekhez kötve adja. Törvényeket és rendeletet abban a szellemben kell végrehajtani, amelyben megalkották őket. Itt szólnom kell az Erzsébet-út kérdéséről. A pénzügyminiszter úr a mostani rendeletből kikapcsolta ezt a kérdést, tudtommal azért, mert behatóbban kíván e problémával foglalkozni. Nagyon kérem a pénzügyminiszter urat, hogy a legsürgősebben döntsön ebben a kérdésben, amelyben ma már nem az a lényeges, Erzsé- bet-út legyen-e, hanem az, hogy az évtizedek óta építkezési bénaságra ítélt belső Erzsébetváros az építkezés számára felszabaduljon, méltányos volna, ha ez a városrész felszabadulása után megkapná azt a rendkívüli házadómentességet, melyet kívüle egész Budapest — egy nagy része kevésbbé megokol tan élvezett. — A városrendezésnek felsorolt nem alkalmi — mondjuk — intézményes előfeltételei törvényben biztosítandók. A törvényjavaslat ma már olyan stádiumban van, hogy a közeljövőben a törvényhozás tárgyalása alá volna bocsátható. E törvény mellett nagyon kívánatos volna Nagy- Budapest városrendezési problémái helyes megoldásának intézményes biztosítása is, ami szintén csak törvény útján történhet. — Nagyon kérem a kormányt, hogy a most említett két törvény megalkotását vegye az őszi országgyűlési munka programjába. Fürdőpolitikai és idegenforgalmi törekvései sikerének is ez egyik előfeltétele.-—Nem látok semmi nehézséget, hogy az említett nagyjelentőségű törvények sürgősen megalkottassanak, mert nemcsak a pénzügyi politikusnak, hanem a városrendezőnek is ma már azt az elvet kell vallania, hogy a városfejlesztésnek nem szabad közpénzt nyerniök, hanem értéket s így köpénzt termelnie kell. Harrer Ferenc nagyérdekességű fejtegetései általános figyelmet keltettek a felsőházban. Okfejtése, gyakorlati útmutatása és a konzekvenciák felsorakoztatása mind általános helyesléssel találkoztak és remélhető, hogy Budapest problémái a jövőben komoly elhatározásokat fognak kitermelni a törvény- hozásban. Be tón, makadám, aszfalt fel vágásához vegyen BÉRKOMPRESSORT LI8KA JBJfö okleveles gépészmérnök, kompressor-bérfeMdö Bad*post, Vm„ kerület. Baross-nto* 77. u. Telefonszám : S3-6-4S. TRAUB ÖDÖN aszfalt, szigetelő, tetőfedő vállalata Budapest, X., Rezsö-tér 3. Tel. 41-1-65 Kiss Jenő okleveles mérnök, építési vállaltomé • Budapest, V., Zoltdn-ueea 10. «Whs Telefoni 150-81 Szesedv Béla Jenő OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK, KÖVEZŐMESTER ÜT-,VASÚT-, BETON- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALKOZÓ Budapest, I. Alitólás-u. 18. II. 1. Tel.: 52-8-52 ÁMON ANTAL ÉS FIAI KÖVEZŐMESTEREK, ÜT-. CSATORNA- ÉS BETON ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK, FÖLDMUNKA, VÁGÁNYFEKTETÉS. MÉSZKŐBÁNYA VIII., FUTÓ-UTCA 10. — TELEFON: 30-3-85. ŰTHENGERLÉST RiiiiiiuiiiiiiiiiiitiiiMiJiiiuuiiTAiui woLPP ERNŐ Budapest, I., Kelenföldi-At 1. Teli 59-9-68
