Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-30 / 22. szám

Budapest, 1934 május 30. 3 Withh - issBW awuvwmifflaaua A Borvendég-ügy Irta PAYR HUGÓ Lehetséges, hogy mire e sorok megjelen­nek a főváros nagy problémája: „a főpolgár­mester-kérdés“ már eldőlt. A másik probléma: „a Borvendég-ügy“ azonban akkor, annál sürgősebb megoldást követel. u Hírek, lapközlemények, és „beavatottak jóslása szerint a kormány a főváros szanáló főpolgármesterévé Huszár Aladárt fogja kine­vezni. Nem tudom e híreket ellenőrizni. Ha iga­zak, akkor szívünk egész melegével kívánunk Huszár Aladárnak a reá váró kálváirajárashoz sok erőt. energiát és munkakedvet. Mert meg­oldhatatlan feladatokkal és csalódásokkal tel­jes út az, amelyen az ríj főpolgármesternek ha­ladnia kell. És Huszár megérdemli, hogy ilyen nehéz vállalkozását jóérzéssel támogassa min­den tisztességes ember. Lévén ő maga is jó­érzésű, talpig úr, lélekben és cselekedetben korrekt, — aki békés atmoszférát teremtett a törvényhatóság életében és nagy szorgalom­mal igyekezett megismerni a főváros ezerszö- vevényű probléma-komplexumát. Ha tehát Huszár Aladár főpolgármester marad, elengedhetetlen kötelesség hárul reá: megoldáni a Borvendég-kérdést. Nem élünk olyan időket, amikor a főváros nélkülözheti legnagyobb értékeit. Nem vágyunk olyan helyzetben, hogy személyi érzések és politikai okok miatt mellőzhessük azokat a főtisztyise- lőket, akik 30—35 esztendős robotmunka árán tanulták meg irányítani, vezetni a budapesti városháza életét. Borvendég pedig ezek közé tartozik. Sőt ezek között is a legkülönbek közé A főváros pénzügyeinek négy év óta ^ ő volt a legfőbb irányítója. Az üzemek gazdál­kodását közel két évtizede ő vezeti. Száraz, rideg és szenvtelen ember, aki a számok vilá­gában él. De a realitásoknak mestere és akik ismerik a főváros pénzügyi gazdálkodását, jól tudják, hogy Budapest háztartásának kifogás­talan egyensrílya jórészt annak a sok „nemi­nek és sok „nem írom alá“-nak köszönhető, amellyel ő a lehetetlen kívánságok ezreit megtagadta. Puritánsága közmondásos és ha van hibája, úgy ez az, hogy egyéni igényte­lenségét a közéletbe is átviszi. Minden fillér a szívéhez nőtt és nehezebben nyúl a főváros kasszájába, mint ahogy azt a világvárossá vált Budapest gazdálkodásában megszoktuk. Elfogulatlan szemlélő előtt ezekután ugyebár, érthetetlen, hogy hogyan lehet a fő­városnál „Borvendég-kérdés“1? Hogy ezt meg­érthessük, vissza kell térnünk e kérdés kiin­dulópontjához. A dolog ott kezdődött, amikor a kormány benyújtotta a fővárosi törvényt. Ennek indo­kolásában sok olyan adat szerepelt, amelyről tudni vélték, hogy az Borvendégtől szárma­zott. És valóban: voltak olyan adatok, amelyek fedték az alpolgármester sohasem titkolt véle­ményét: hogy bizonyos kérdésekben az autonó­mia túltengése a közigazgatás kárára van, hogy a tanácsban nincs összefogó vezetés és hogy a kettős párturalmi rendszer hibái miatt szenved a főváros egész adminisztrációja. Hogy helyes-e ez a vélemény, vagy sem, az e pillanatban mellékes. A lényeg a fontos: a miniszteri és alpolgármester felfogás közötti látszólagos rokonvonás, amely miatt azzal vá­dolták Borvendéget, hogy ő befolyásolta és hangolta a kormányt a főváros autonómiája ellen. És hiába jelentette ki a belügyminiszter ismételten, hogy Borvendég soha nem infor­málta őt másról, mint amit hivatalosan kér­dezett tőle, amely esetben pedig az alpolgár­mesternek kötelessége volt a minisztert a té­nyeknek megfelelően informálni. Az ered­mény: Borvendég és a, város vehető urai kö­zött a hangulat feszültté vált. Ez a helyzet aztán fokozódott, amikor szárnyra keltek az ellenőrizhetetlen hírek, hogy a kormány egyik főnolgá rmester-jelölt je az energiájáról és ke­mény kezéről ismeretes alpolgármester lesz. Ismeretlen kezek — de ismeretes céllal — erre sajtóhadjáratot indítottak ellene. Magán­Székesfővárosi Pavillon Weinsruber Városliget • Naponta katonazene beszélgetéseit elferdített formában közölték, hogy oly színben tüntessék fel, mintha két- kulacsos játékot űzne. Holott akik ismerik Borvendéget, tudják, hogy sokkal szókimon­dóbb, sokkal egyenesebb és sokkal kellemet­lenebb ember, semhogy ravaszkodásokkal, vagy taktikázásokkal fárasztaná magát. Foly­tatódott és kulminált a Borvendég elleni harc a zárszámadási 15 milliós felesleggel. Városi korifeusok és potentátok, akik büszkén hirdet­ték mindig, hogy a főváros gazdálkodását ők vezették és jól vezették, most egyszerre még erről az érdemükről is lemondtak és magukra vették a tudatlanság, a hozzánemértés és tájé­kozatlanság ódiumát, csakhogy egy kellemet­lennek Ígérkező főpolgármesterjelöltet lehetet­lenné tegyenek. Példátlan eset, megtakarításokért vádolni, támadni és fegyelmivel fenyegetni egy főtiszt- viselőt. Blamálni pártokat és legfelsőbb veze­tést egyaránt, megzavarni közvéleményt és adminisztrációt, lerombolni tekintélyt és pénz­ügyi vonalvezetésbe vetett hitet: mindezt csak azért, hogy elfűrészeljenek egy főtisztviselőt, aki pedig a főváros életének egyik pillére volt. Mert valljuk be: a városvezetés ma csak a két alpolgármesterre támaszkodik és veszélyes já­ték ezek közül bármelyiket is felelőtlenül ki­lőni. Borvendég e támadásokat szótlanul állta. Nyilván azért, hogy ne mérgesítse el a hely­ASTORIA PAVILLON A FELSŐ MARGITSZIGETEN TÁNC TILEFON: 20 6-20, TELEFON: 20-6-20. zetet. Nekem azonban, aki a múltban sokszor helytelenítettem sok intézkedését és a jövőben valószínűleg gyakran fogok vele megint szem- benállani, kötelességein tárgyilagosan, a hely­zet tisztázása végett megállapítani, hogy Bor­vendég ezeket a támadásokat nem érdemelte meg. Elérkeztünk a politikai hadjárat befejezé­séhez és bármilyen irányú lesz a kormány döntése, bárki legyen is a főpolgármester: a fővárosnak eminens érdeke, hogy Borvendég­gel a békés együttműködés biztosíttassák és munkakdeve visszaadassék. Órákon belül dönt a kormány a főpolgármesteri állás betöltéséről A törvényhatósági tanács már nem tart több ülést Nem függött szorosan össze a városháza poli­tikai helyzetével, de mégis kimagasló eseménynek számított ebből a szempontból a képviselőház bel­ügyi költségvetésének mozgalmas vitája. A felszó­lalók több alkalommal foglalkoztak a fővárosi ügyekkel és szóvátették az ismeretes 15 millió kér­dését, kimutatni igyekezvén azt, hogy ennek a feleslegnek a rendelkezésre állásával a szanálási elgondolásnak tulajdonképpen alig van létjogo­sultsága. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter nagy- érdekességü beszédében részletesen foglalkozott ezzel a kérdéssel és hangoztatta, hogy a helyzet a 15 millió „felfedezése“ után sem változott. A főváros pénzügyeinek megítélésénél minden­esetre döntő körülménynek számít a belügyminisz­ternek az a részletes fejtegetése, amely kimutatta, hogy a főváros háztartását kereken 30 millió pengő deficit nyomja. A belügymiuiszter utalt arra, hogy az ez évi költségvetés 10 milliós deficitet irányzott elő, amelyhez hozzájárul a. közkórházi alap éveken át megduzzadt IS milliós hiánya. Ily módon 28 mil­lió mutatkozik, amihez még hozzájárulnak külön­böző kisebb-nagyobb tételek, úgyhogy a szanálást végző főpolgármesternek 30 mil­lió hiány eltüntetéséről kell gondoskodnia. A városházi adminisztrációban és a fővárosi politikában ezzel szemben érdekes ellenszámításokat nyílvánítanak. A városházán úgy látják, hogy a helyzet nem olyan fenyegető, amit legjobban bizo­nyít az a tény, hogy május végén egy fillér deficit sem terheli a főváros háztartását. A bevételek ren­desen befolynak, az adó-jövedelmekben sem történt olyan kiesés, ami a költségvetésen az előírt defici­tet megközelítené. Mindehhez hozzájárul a polgár- mesternek a költségvetés kiadási tételeire vonat­kozó 10 százalékos zárolása, amelyet az egész vona­lon a legszigorúbban végrehajtanak. Ez a zárolás egymagában 6 millió pengő megtakarítást jelent és ily módon, ha valóban érvényesül a költségvetés­ben előirányzott deficit, úgy ez 4 millióra csökken. Pillanatnyilag tehát csak erről a hiányról lehet szó és mert majdnem az év közepe elmúlt anélkül, hogy deficit mutatkoznék: nem kell tartani attól, hogy a főváros ez évi zárószámadása hiánnyal végződjék. Mindehhez hozzájárul a közeljövőben végrehajtandó szanálási művelet is, amely végeredményben azt tűzte ki céljának, hogy teljesen kiküszöbölje a fő­város háztartásának fenyegető hiányait. A IS mil­liós közkórházi alap deficitjére vonatkozólag az a hivatalos városházi elgondolás, hogy azt nem kell egy összegben törleszteni, amit jeleztek már azzal, hogy azt a hatalmas összeget a vagyonmérleg te- heroldalára állították be. Nincs szükség tehát a 18 milliónak egyösszegűén való azonnali előteremté­sére, mert a tervek szerint ezt az összeget arányos évi elosztásban kívánják a költségvetés kiadási tételei közé sorozni. A főpolgármesteri állás betöltésére vonatkozólag megtörtént az illetékes kormánytényezők döntése. Az e héten életbelépő új törvény alapján a főpolgár­mester megbízatása megszűnik és kinevezésére a miniszterelnök a kormányzónak tesz előterjesztést és ezzel lekerülnek a napirendről azok a személyi kombinációk, amelyek az utóbbi időben annyi mér­gező anyagot dobtak be a városházi politikába. Változatlan érdeklődéssel várják a városházán a szanálási tervezetet, amelynek kibocsátása, hír szerint, már csak órákon múlik. Általános véle­mény az, hogy a szanálás művelete nem fog túlsá­gosan nagy gondot okozni a. nagy hatáskörrel ren­delkező főpolgármesternek, mert a gondos és óvatos pénzügyi politika sok tekintetben megóvta a főváros biztonságát minden meglepetés ellen. Érdekes problémának tartják a városházán, hogy a törvényhatósági tanácsnak módjában lesz-r még az ügyek intézésében résztvenni? Amennyiben a törvény a hét folyamán érvénybelép, úgy a tör­vényhatósági tanács automatikusan megszűnt és leg­feljebb arról lehet szó, hogy a testület tagjait .értekezletre hívják össze, ahol ünnepélyesen elbúcsúztatják a törvény- hatósági tanácsot. Amennyiben ehhez az aktushoz ragaszkodnak, úgy valószínűleg a jövő hét elején tartják meg a neveze­tes értekezletet, amellyel az autonómiának ez az intézőszerve tudomásul veszi megszűnését. Távbeszélő: 87-9-65. ill. HMM KIÁLLÍTÁS: 1934 május 27-én és 31-én d. e. 10—1/22, május 28-án, 29-én és 30-án d. c. 10—1/!2 és d. u. 4—V28 órák között. ÁRVERÉS: 1934 junius l-étől 15-éig- naponta %4 órai kezdettel. Vasárnapokon nines árverés. ÁRVERÉSRE KERÜLNEK: Mübecsü fest­mények, szobrok, rajzok, porcellánok, keleti szőnyegek, művészi és közhasználatra szánt bútorok, ékszerek, kézimunkák, keletázsiai tárgyak és könyvek. Katalógus a helyszínen 1.20 P-ért kapható.

Next

/
Thumbnails
Contents