Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-23 / 21. szám

4 Budapest, 1934 május 23. ni win—rw^—ii—— Hasznosítják a csatornaiszapot: magas kalóriájú gázt fejlesztenek belőle Elkészültek a tervek a nagyobbszabású víziépítkezések megindí­tására — Befejezéséhez közeledik a kelenföldi csatornázás A főváros központi csatornaszivaltyútelepének vezetősége már évek óta nagyjelentőségű kísérlete­ket végez a csatornahálózatból összegyiilemlő szennyvíz, salak és iszap hasznosítására nézve. Készben külföldi tanulmányutak tapasztalatait, részben a vezetők, így elsősorban Zaitz László mű­szaki főtanácsos egyéni elgondolásait vették alapul a kísérleteknél, amelyeket a hozzáfűzött várakozá­soknak teljesen megfeleltek. Különösen nagyjelen­tőségű az a kísérletezés, amely a szennyvíziszapból vál-ó gázelőállítást célozza. A kísérletek és tanulmá­nyok befejezésükhöz közelednek és a közeljövőben olyan eredményről számolhatnak be a szivattyú- telep vezetői, amely nemcsak technikai és tudomá­nyos szempontból lesz nagyjelentőségű, hanem anyagi és gazdasági vonatkozásban is. Zaitz László műszaki főtanácsos, évek óta tartó munkája eredményeinek és tapasz­talatainak feldolgozásán dolgozik, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A csatornaiszapból való gázelőállítás kisér lete jó eredménnyel járt és remélem, hogy a közel­jövőben olyan előterjesztéssel állhatunk a főváros vezetősége elé, amely a maga nemében korszakos jelentőségű lesz. A központi csatornaszivattyútelep iszapjából, eddigi számításaink szerint, évente mintegy 330.000 köbméter magas ka­lóriájú gázt tudunk majd előállítani, amivel, közepesen számítva, 610.000 kilowatt óra elektromos energiát állíthatunk elő, ez pedig olyan mennyiség, ami a telep évi áramszükségletének 75 százalékát fedezhetik. — Elméleteim helyességét a végzett kísérletek fényesen igazolták. A végzett rothasztási, illetve gázfejlesztési eredmények hűen visszatükrözik a gázfejlesztő baktériumok munkáját, valamint az „oltás“ által elért kedvező eredményeket. Az eljárás helyességét bizonyítja, hogy a székesfővároshoz hasonló helyzetben levő Magdeburg a szennyvíz- telep úgynevezett rácsszemetének kirothasztását már meg is valósította. Drezda városa pedig elhatározta a rendszer bevezetését. A németországi példák iga­zolják azt a már évek óta hangoztatott felfogáso­mat, hogy az iszap rothasztással fejlesztett gáz érté­kesítése akkor a leggazdaságosabb, ha A közelmúlt napokban hagyta el a sajtót a szé­kesfőváros Statisztikai Havifüzeteinek márciusi száma Illyefalvi I. Lajos dr., ia Székesfővárosi Sta­tisztikai Hivatal nagyképzettségű, kitűnő igazgatójá­nak szerkesztésében. A hivatal gyors munkája ré­vén inár előttünk állnak 1934 első negyedének összes fontosabb adatai és így képet alkothatunk a folyó és gazdasági viszonyainak alakulásáról. Megvizsgál­hatjuk, hogy a gazdasági válság tünetei mutat­nak-e valamelyes enyhülést és hogy az a remény, amely itt-ott már a helyzet javulásával kecsegtet bennünket, valóban igazolható-e a statisztika rideg adatainak világánál. A rengeteg számadat áttekintése céljából indul­junk ki a forgalom adataiból, amelyek a gazdasági helyzettel a legszorosabb kapcsolatban állanak és így a viszonyok jobbra, vagy halra fordulásának a leg­érzékenyebb szeizmográfját képviselik. A helyi személyforgalom adatai mindjárt örven­detes változásról tanúskodnak. Míg az előző, években a forgalomnak állandó visszaesése következett be, addig 1934 első negyede a múlt év hasonló időszakával szemben clső- izben mutatja a javulás jeleit. A BESzKÁRT januártól márciusig 65.0 millió utast szállított az 1933 első negyedének 54.1 millió utas- forgalmával szemben. Dacára a kisszakaszjegyek által nyújtott, olcsóbb utazási lehetőségeknek, , hí® g« 5,2 fii* Telefon: Telefon: 53-0-92 l ° 0! 53-0-92 l!\pdj védjegyű * i Phosphorbronzok és könnyűfém-dugattyúk Et a! * minőségileg elismerten a legjobbak. 1*2.8 g * 8>| Nagy raktári készlet phosphor-bronzokból és könnyűfém dngattynkból. Gyártja: SCHÜTZ TESTVÉREK fémöntö­•S^JSJS déje mőtor- és gépgyára Budapest, II. Káplár-utca 9. azt a szennyvízkezelő telep saját energia­szükségletének előállítására hasznosítja. Ez nálunk most a cél, ugyanúgy, ahogy az utolsó évtizedben már több mint negyven német és más külföldi város bevezette ezt a módszert. Érdeklődtünk Zaitz főtanácsosnál a csa­tornaszivattyútelep új berendezése iránt is, amely munkálatok a közelmúltban fejeződtek be: — Az új berendezés, — mondotta, — minden­ben beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A töké­letesebb szűrés folytán a rácsszemét mennyisége is erősen megnövekedett. A múltban 0.6—0.7 volt a napi mennyiség, most pedig 18 köbméter az átlag. Ennek a nagymennyiségű szemétnek a kezelési költ­sége meglehetősen nagy, ezért tervezzük a költsé­gek csökkentésére és a nehézségek megszüntetésére a nagy, szerves anyagtartalmú rácsszemét kirothasz­tását. Ennek az eljárásnak higiénikus előnyein kívül fontos gazdasági jelentősége az, — amint, már előbb említettem, — hogy a szennyvíztelepet egyenesen jövedelmezővé teszi a fejlődő metán gáz felhaszná­lása. A dunai torkolat átépítésének terveiről a következő felvilágosítást kaptuk: — Az új betorkolás tervei elkészültek és az ille­tékes fórumok előtt fekszenek elbírálás végett. Amint ez megtörtént, a főváros rövidesen kiírja a munkálatokat a nagyszabású víziépítkezésre, amelynek révén a csatornaszivattyútelep főcsöve csaknem a Dunameder közepéig nyúlik be és ott közvetlenül a víz sodrába árasztja be a szenny­vizet, ami a mostaninál célszerűbb és higienikusabb megoldás lesz. Végül a budai csatornázásra vonatkozóan tet­tünk fel kérdést, mire ezt a választ kaptuk: A kelenföldi, illetve a lágymányosi csatornázás befejezéséhez közeledik és rövidesen elkészül az angyalföldi főgyűjtő is. Nemsokára üzombehelyez- zük a Lágymányoson az új budai csatorna szivattyútelepet, amely egyelőre ideiglenes jellegű lesz, de a köve­telményeknek azért hosszú időre teljesen megfelel. Távolabbi terv a budai dumaparti főgyűjtő ».kiépí­tése, amely a Batthyány-téren és a Döbrentei-téren felállítandó szivattyútelep közbeiktatásával fogja az egyes vízgyűjtőterületek szennyvízét a főgyűjtő­csatornába emelni. a bevételek főösszege 9.9 millióról 10.3 millióra emelkedett. Ha még a BSzKRT-nál a kisszakaszrendszer folytán mindebből nem is lehet feltétlen bizonyos­sággal a gazdasági helyzetre következtetni, az autó­busz forgalmának 6.2 millióról 7.2 millióra való emelkedése már minden bizonnyal kedvező tünet­nek mondható. Ha már a személyforgalom kérdésénél tartunk, vessünk egy pillantást az idegenforgalom kérdésére. A székesfőváros idegenforgalmának emelkedése már szinte köztudomásúvá vált, de mégis jól esik a szem­mel is látható tényeket elfogulatlan statisztikai ada­tok távlatában elbírálni. A folyó év első negyedében 38.853 idegen fordult meg a székesfőváros szállodái­ban és penzióiban, míg az előző év azonos időszaká­nak a forgalma 35.181 főből állt csupán. Tudjuk, hogy a statisztika szempontjából a magyar vidékről érkezők is idegennek számítanak. Vegyük tehát szemügyre a külföldről érkező idegenforgalmat, melynek adatait a havifüzet országok szerint is rész­letezi. A forgalomnak ez az ága 8.O8I-10I 11.167-rc emelkedett, tehát az ország fizetési mérlege szempontjából is A legjobb sokszorosító gép a D. GESTETNER BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 9 TELEFON: 10-2-20 lényegesen javult a helyzet az előző esztendőhöz képest. Érdekes, hogy a forgalom emelkedése úgyszólván minden árufajtánál kifejezésre jut. Az élelmicikkek behozatalának növekvő irányzata a fogyasztóképes­ség lassú növekedésére, a különböző nyersanyagok behozatalának és a készgyártmányok (gépek, textil- és papirosáruk) kivitelének emelkedése pedig az ipari munka fokozódására engednék következtetni. Az élelmiszerfogyasztás emelkedésére következtethe­tünk abból is, hogy a nagyvásártelepre behozott 215 ezer méter- mázsányi árumennyiség szintén igen jelenté­kenyen meghaladja a múlt évi kereteket. Az építkezések statisztikája különös érdeklődésre tarthat számot. Ez a kérdés ugyanis ia különböző érdekeltségi mozgalimalk révén, sőt politikai viták kapcsán is éppen napirenden van. Megállapíthatjuk, hogy az új építkezésekre adott engedélyek száma nem csökkent a múlt évihez képest, hanem a kiadott 478 engedély meg is haladja az 1933. év első negye­dének 446-os adatát. Az is kiderül azonban a statisz­tikai adatokból, hogy az új lakóházak építésére jóval kevesebb engedélyt adtak ki, míg a túlnyomó többség átalakításokra vonatkozik. Ugyanez a tény állapítható meg a lebonyolított építkezések tekintetében is. Itt ugyan valamelyes csökkenés mutatkozik, amennyiben 1934. március végéig 340 építkezés nyert befejezésit az előző évi 365-tel szemben. Az építkezések jövőbeli alakulása te­kintetében a lakáspiac adataira kell figyelemmel len­nünk. Budapesten az 1933. év utolsó negyedében, — mely novembertől februárig tart, — 13.523 bérlemény állott üresen és ebből 9.702 szorosan vett lakás volt. Az üzlethelyiségeké 2.229, a raktárak 1.115 bérle­ménnyel szerepelnek a laküresedések istatisztikájá- ban. Ha ezeket a számokat az előző év hasonló idő­szakával vetjük egybe, akkor a kibérletlen lakások számának emelkedését kell elkönyvelnünk. Ez az összehasonlítás azonban nem ad hű képet a lakáspiac alakulásáról, mert tekintetbe kell Vennünk az üres lakások számának negyedévenkinti hullám­zását. A fogyasztás emelkedésére engednek következ­tetni a fővárosi közművek táblázatai is. A vízművek által szolgáltatott vízmennyiség 13.9 millió köbméter­ről 14.8 millióra emelkedett, de különösen nagyará­nyú a villanyfogyasztás emelkedése, amely 63.3 millió kw.-órát tett ki a folyó évben, az 'Elektromosművek előző évi 55 millió kw.-órás áramszolgáltatásával szemben. Egyedül a gázszolgáltatás maradt csaknem változatlan színvonalon 25 millió köbméternyi fogyasztással. A válság legszomorubb hatása kétségkívül a munkanélküliségben nyilvánul meg, mert az nem a holt tőkét, hanem az élő embert sújtja. A statisztikai adatok azonban e téren is határozott enyhülésről adnak számot. Az előttünk fekvő statisztikai adatokból még nem volnánk jogosultak messzebbmenő következteté­seket levonni altkor, ha a helyzet javulását jelző tünetek csak szórványosan, egy-két gazdasági ténye­zőnél mutatkoznának. Hiszen az elmúlt években, a gazdasági válság tengernyi szimptomája mellett, mindig volt egy-két kivételes jelenség-, mely dacolt az általános hanyatló irányzattal. A folyó év első negyedének adatai azonban úgyszólván minden részletükben a gazdasági helyzet újraéledésére engednek következtetni. S ha mindezek alapján hosszabb időre szóló gazda­sági prognózist nem is alkothatunk, mégis meg kell állapítanunk a javulás kétségtelen tüneteit. Betón, makadám, aszfalt felvágásához vegyen BÉRKOMPRESSORT LISKA JENŐ okleveles gépészmérnök, kompressor-bérbeadó Budapest, VHI., kerület, Baross-utca 77. sz. Telefonszám : 33-5-42; SzBáedy Béla Jenő OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK,, KÖVEZÓMESTER ÜT-,VASÚT-, BETON- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALKOZÓ Budapest, 1. Alhotás-u. IS. II. 1. Tel.: 52-8-52 TRAUB ÖDÖN aszfalt, szigetelő, tetőfedő vállalata Budapest, X., Rezsö-tér 3. Tel. 41-1-65 Derensés jelel mututhoznak a statisztika rides adatainak felsorakoztntdsúban lllyefolvl Igazgató beszámolója a főváros életműködésének első évnegyedéről

Next

/
Thumbnails
Contents