Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-05-16 / 20. szám
iy Budapest, 1934 május 16. Júniusban életbelép a fővárosra kötelező közszállítási szabályrendelet A rendelet kimélyíti a kisebb exisztenciák rész= vételi lehetőségét a városi munkaalkalmaknál Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter bejelentette, hogy az új Közszállitási Szabályzat július 1-én életbclép. A miniszter bejelentését nemcsak az ipar és a kereskedelem teiúileteiu fogadták kitörő örömmel, hanem a hatóságok is, amelyek számtalanszor érezték, hogy a régi szabályzat elavult és a mai gazdasági helyzet mellett csak nagy nehézségekkel alkalmazható. A tervezetre magára ezúttal nem térünk ki, mert a Fővárosi Hírlap már hónapokkal ezelőtt részletesen ismertette a kereskedelmi minisztérium elgondolását. Felkerestük azonban dr. Babarczy István báró tanácsnokot, a közgazdasági és ipari ügyosztály vezetőjét és érdeklődtünk, hogy az új szabályzat életbeléptetése milyen újításokat és változtatásokat fog eredményezni a székesfőváros közszállításainál: — A kereskedelmi miniszter úr! — mondotta Babarczy tanácsnok — a múlt év decemberében küldte meg a fővárosnak a most életbelépő közszállítási szabályzat tervezetét és szakvéleményt kért tőlünk. Ugyanakkor megküldte a tervezetet a különböző ipari és kereskedelmi érdekképviseleteknek is. A közgazdasági és ipari ügyosztály a szakbizottság bevonásával alaposan foglalkozott a tervezettel és külön-külön meghallgatta az egyes üzemek és intézmények észrevételeit is. Maga a miniszter is nagy súlyt helyezett a főváros véleményére, mert köztudomású, hogy országos vonatkozásban is a főváros a magyar gazdasági élet égjük legnagyobb ipari foglalkoztatója. Annak idején a főváros észrevételeit és módosító javaslatait terjedelmes felterjesztésben tudattuk a miniszterrel, hogjr azonban érveinket a kormány milyen mértékben honorálta a vég'leges szövegezésnél, azt nem tudjuk, mert az új közszállítási szabályzatot még nem kaptuk meg. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a július 1-én életbelépő közszállitási szabályzat a székesfővárosra nem vonatkozik, hanem csupán az állami intézményekre, hivatalokra és üzemekre. A fővárosra az a Közszállítási Szabályrendelet lesz irányadó, amelyet a belügyminiszter fog kibocsátani. Minden valószínűség amellett szól azonban, hogy az új közszállítási szabályzatot nyomon követi rövidesen a közszállítási szabályrendelet is, amely lényegében teljesen azonos lesz a közszállitási szabályzattal. A múltban az állami és a törvényhatósági közszállítási intézkedések között voltak némi eltérések, ameljmek a megszüntetését azonban minden oldalról kívánatosnak tartották. Az ipari és kereskedelmi érdekeltségek több alkalommal kifejezték azt az óhajtásukat, hogy az állami közszállitási szabályzat és a törvényhatósági köz szállítási szabályrendelet között ne legyen eltérés. A főváros külön közszállítási szabályrendeletet nem fog készíteni, hanem a belügyminiszter közszállítási szabályrendeletét fogja a polgármester életbeléptetni. Ismétlem, hogy a közszállítási szabályrendelet életbeléptetésének pontos idejéről még nem tudunk, de valószínűnek tartjuk, hogy a közszállítási szabászattal egyidőben ez is megjelenik, mert nem képzelhető el, hogy a különböző hatóságokra más és más intézkedések legyenek mérvadók. A köz szállítási szabálj'rendelet tervezet leglényegesebb újítása — véleményem szerint — az, amely a kisiparosoknak és a kisvállalkozóknak nagyobb lehetőséget nyújt a közszállításokban való részvételre. Természetesen lényegesen megváltoznak a versenytárgyalási feltételek is. Kállay Miklós miniszter megleckéztette a budapesti pékeket Dühöng az egység a pékipartestületben, de a vezetők összekülönbö- zésének dacára az árdrágításban egyetértenek A budapesti pékiparosok nem tudnak megnyugodni a kereskedelmi miniszter ama szociális érzésű elhatározásában, hogy a kenyéráraknak, illetve a félbarna kenyérnek nem szabad megdrágulni. Sorozatos üléseken támadják a kormányt és a hatóságokat, amelyek nem járulnak hozzá semmiféle drágításhoz és mindent elkövetnek, hogy a szegény néposztályok legfőbb tápláléka az eddigi árnívón maradjon. Nagy kitartással dolgoznak azon, hogy a pékipari egjrezményt a hivatalos körökkel is elfogadtassák, ez a törekvésük azonban törvénybe ütköző cselekmény, tehát egyénileg kőinek megállapodásokat, a,melyek végeredményben a fogyasztó- tömegek milliói ellen irányulnak. A pékek nagy lendülettel megindított drágítás! akciója hovatovább a teljes kudarcba fullad és ezért sűrű egymásutánban következnek testületéi kben a botrányok, a kettészakadások, a lemondások és a kilépéssel való fenyegetődzósek. Az elmúlt napokban több ülést tartottak a pékek érdekképviseletei, amelyek azonban a drágítás indokainak illusztrálása helyett a mainál is alacsonyabb egységárak szükségességét bizonyítják. A Magyar Sütők Országos Szövetsége rendes évi közgyűlésén Steiner Gyula elnök lemondott állásáról, azzal az indokolással, hogy a sütőiparosok megszervezése nem vezetett eredményre. A lemondáshoz csatlakoztak az alelnökök is, majd tárgyalták az áregyezmónynelc és a vevővédelemnek a vidékre való kiterjesztését. Ruzitska Ede, a Pókipartestiilot elnöke az áj> egyezménynek egyénenként való megalkotását javasolta és szenzációs bejelentést tett a pókipari kalkuláció jelenségeiről. Kiderült ebből az előadásból, hogy amíg a fővárosi pékek az állítólagos magas lisztárakra és az önköltségre panaszkodnak, addig a vidékeu a pékek csodálatosképpen hihetetlenül alacsony árak mellett is megtalálják számításaikat. Egerben öt darab péksütemény 10 fillérbe kerül, Debrecenben egy darab perec 2 fillérért jut a vevőkhöz, 1 kiló kenyeret pedig 16—18 fillérért árusítanak. Nyilvánvaló, hogy a vidéki pékek megtalálják számításukat az iljren árak mellett is, nem kétséges tehát, hogy a budapesti ötfilléres süteményárak, valamint a 32—40 filléres kenyérárak túlzottan magasak és így azok árleszállítása a kormányzat elsőrendű feladata* Alátámasztja a budapesti pékek túlzott kalkulációját az ülésen résztvett romániai sütőmester bejelentése, aki közölte, hogy Romániában ötven százalékkal magasabb búzaár mellett mindössze 16—17 fillér a fehér kenyér ára. Kállay Miklós földművelésügyi miniszter is meglockéztette a budapesti pékipart. Költségvetési beszédében a törvényhozás színe előtt rámutatott arra, hogy a pesti péksütemény nem ízletes és mindenkor irigykedik a bécsiekre, akik a magyar lisztből kifogástalan süteményekhez jutnak. A gyűléseken, természetesen, hevesen támadták á földművelésügyi minisztert a maga igazmondásáért és válasz helyett újból az árkérdésre tértek át. Ilatározatilag kimondották, hogy megsürgetik az árclcmző-bizottság által lefolytatott hivatalos Vizsgálat eredményét és annak tartalmát haladéktalanul nyilvánosságra hozzák, hogy a becsületükben méltatlanul megtámadott sütői párosok elégtételt kapjanak. A főváros közönsége egyértolmüon azt válaszolja a pékeknek erre a deklarációjára, hog>r a méltatlanul megtámadott sütőiparosok minden elégtételt megkapnak, ha sürgősen gondoskodnak a sütemény- és kenyérárak reális nívóre való leszállításáról. Legújabb elhatározásuk szerint Gömbös Gyula miniszterelnököt kereste lel a pékek küldöttsége. Nagyon helyes, hogy a sok fenyegetődzes után most már a meggyőzés eszközéhez folyamodnak és bizonyára megnyugvással fogadják a kormányelnök komoly intelmeit, aki a drágításhoz nem adja meg hozzájárulását. Dr. Kende Artúr — gazdasági főtanácsos. A kormányzó dr. Kende Artúrnak, a Magyar-Francia biztosító vezérigazgatójának a gazdasági főtanácsosi címet adományozta. Kende Artúr 1929 óta vezérigazgatója a Magyar-Francia biztosítónak. Azelőtt ügyvéd volt és biztosításjogi kérdésekről írt tanulmányai révén nemzetközi vonatkozásban is ismertté tette a nevét. A gondjaira hízott biztosítótársaság szakavatott irányítása mellett rövid idő alatt tekintélyben nagyon megerősödött és a magyar biztosítási szakma frontjának első vonalába került. Kende Artúr kitüntetése az ő egjróni érdemeinek elismerésén kívül annak az előkelő pozíciónak is szól, amelyet a Magyar-Francia a biztosító- társaságaink körében elfoglal. Kitüntetését belföldön és külföldi biztosítási körökben is örömmel vették tudomásul. Eisnmann Gyula jubileuma. A magyar textil- szakma és a gyáripar országosan ismert nagyiparos munkásságának ötvenedik évfordulóját ünnepelte az elmúlt napokban. A jubiláns: Eisnmann Gyula, a Soproni Pamutipar Bt. elnöke, aki a maga páratlan szerénységében kitért minden ováció elől és csak kartársainak szeretete és ragaszkodása juttatta abba a helyzetbe, hogy megemlékezzenek a. mun- !:ában eltöltött öt évtizedről. És a csendes, dolgos ember, aki minden örömét munkájában és annak eredménjmiben találta, aki mindig távoltartotta magát a nyilvános szerepléstől, most a tragikus véletlen folytán, ép a jubiláris ünnepségek napjaiban, szomorú szenzáció központjába jutott. Szombaton este a bécsi országúton autókatasztrófa érte, amelynél súlyosan megsebesült. A veszélyen már fúl van, de hetekig is eltarthat, mig újra átveheti vállaltának vezetését. Érdekes megemlíteni, hogy Eismann Gyula szegény tanoncként kezdett dolgozni a textilszakmában és huszonhárom éves korában önállósította magát. Megtanulta ezt a nehéz szakmát a külföldi országokban és olyan rendszert honosított meg, hogy pamulszövöje a maga. 800 munkásával egyik legkomolyabb gyáripari tényezője az országnak. Eisnmann Gyula tevékeny részt vett a. várospolitikai életben és évtizedeken át alel nőké volt az Erzsébetvárosi Körnek. Konszernjének terjeszkedése miatt az utóbbi években vissza vonult a közéleti munkától és csakis üzemeivel foglalkozik, amelyeket minden külső anyagi segítség és hitel nélkül önállóan dirigál. Kívánatos és mindenki örömére fog szolgálni, ha a magyar gyáriparnak ez a kiváló tényezője mielőbb visszatérhet munkahelyére, ahol még sok feladat megoldása vár kiváló képességeire. X 150 éves Goldberger-konszern közgyűlése. Most tartotta évi rendes közgyűlését a Goldberger-konszern. A közgyűlés összeesett a vállalat fennállásának százötvenedig évfordulójával. Megjelentek a közgazdasági és társadalmi élet kitűnőségei a jubiláris közgyűlésen. Dr. Budav-Gold- hern er Leó felsőházi tag ismertette a vállalat üzletévét. majd báró Szterénvi József igazgatósági tag a Goldberger- ház és a vállalat történetéről beszélt. Chorin Ferenc felsőházi tag. a GyOSz elnöke mondott köszönetét az igazgatósig eredményes munkásságáért és nagy elismeréssel beszélt dr. Buday-Goldberger Leóról, a vállalat elnökéről. Székács Antal felsőházi tag, a kereskedelmi és iparkamara nevében köszöntötte a vállalatot. Több üdvözlés után dr. Budán-Goldberger Leó köszönte meg az ünnep lést és elismerését fejezte ki munkatársainak. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az igazgatóság jelentését. Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára (Trust). A május 14-én tartott közgyűlés jóváhagyta az 1933. évi mérleget és elhatározta, hogy a részvények 5. sz. osztalékszelvénye ez évi május 15-től kezdve í pengővel váltassék be a Magyar Általános Hitelbanknál. A Reoesini Cementgyári Unió Rt. ezévi közgyűlését május 11-én tartotta meg. A vállalat^ 1933-l>an 107.195 tiszta nyereséget ért el, amelyből részvényenként 1 1 osztalékot űzet. A Oetnantia Holding A G.. amely a Reoesini külföldi érdekeltségeinek átvételére alakult ma- ius 15-én tartja közgyűlését Zűriekben. A vállalat, amely nek vagvona 4.0fi millió sváici frank, mérlegében d08.80.i svájci frank tiszta nyereséget mutat ki. A Comontia igazgatósága részvényenként 6 svájci frank osztalék kifizetését fogja javasolni. ——a MawwwwMM—— fPlTÚlP/IR Bf SCTtNVF AttSáS A6 Telefon: 22-1-49. Budapest, V., Nádor-utca 18. sz. Aszfaltgyár ós anyagtelep: IX., Gubacsi-út 37. sx. Debreceni Gőzfűrész és Faárugyár R.-T. Debrecen. Kiók: Budapest, VII., Rákóczi-út SO. Rz ország legnagyobb hajlítottbútor-gyára Modern lakberendezések és kisbútorok 1 A legjobb sokszorosító gép a <&£&/eJri&rL D. GESTETNER BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 9 TELEFON: 19-3-20
