Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-09 / 19. szám

Budapest, 1934 május 9. JáfeeíÓfsDfó&MÍp 7 Buday-Goldberger Leó: A gyáros gyártson és az árusítást végezze a kereskedő Izgalmas ankét a kereskedelmi minisztériumban a gyárak detailárusftása és az áruházak kíméletlen konkurenciája miatt A tavaszi időszak derűs beköszöntője nem hozta meg a kereskedők ezreinek a várvavárt forgalmat és ismét nagy csalódással gazdagodtak a tisztessé­ges eszközöikkel dolgozó budapesti üzlettulajdono­sok. Idei reménységükre az adta az alapot, hogy januárban életbelépett la különböző kiárusításokról és alkalmi eladásokról szóló rendelet, hogy háttérbe szorítsa az 'áruházak hangzatos alkalmi árusításait és egyenlő feltételekkel nyújtson versenylehetősé­get az áruházaknak és a kiskereskedőknek. Amint előrelátható volt: az áruházak túltették magukat a törvény- erejű rendelkezéseken és a legkülönbözőbb címekkel, szabálytalan időpont­ban kezdték el a télvégi és koratavaszi árusításo­kat, úgy, hogy amikor ,aj detail-kereskedők a rende­letben megállapított tavaszi vásárt megindították, a vásárló közönség már ellátta magát az áruházak portékáival. Teljes mértékben beigazolódott a Fő­városi Hírlap jóslata, hogy az áruházakkal meg­egyezést kötni lehetetlenség és a kormányrendelet összes tilalma ellenére tovább folytatódik az áru­házaknak a kereskedelem ellen megindított eltipró hadjárata. Az áruházak a mialguk kedvezményes adózási rendszerükkel, kizárólag a tömegizlésre ala­pított cikkeikkel legázolják azt szolid kereskedőt, aki évtizedes tradíciók alapján a közönség egyéni kiszolgálását tartja szem előtt. a gyáros gyártson és az elárusítást végezze a kereskedő. Teljesen átérzi a kereskedelem állásfoglalását, ame­lyet nemcsak a kereskedelem, hanem a gyáripar érdekében is elfogadhatónak tart. Schiller Ottó, a Textilgyárosok Egyesületének főtitkára, eleinte azt fejtegette, hogy a gyárak túlnyomó többségének szintén ez az álláspontja, majd azt állította, hogy az árucikkeknek csupán egy százaléka az, amely közvetlenül a gyáripar utján kerül forgalomba. A A kereskedelem álláspontját Mössmer Pál dr. fej­tette ki és rámutatott arra a rendkívüli izgalomra, amely ul kereskedők minden rétegében úrrá vált. Balkányi Kálmán nagy elégtétellel állapította meg Buday-Goldberger Leó tökéletesen tárgyilagos állás- foglalását és megcáfolta Schiller Ottó adatait. Ki­mutatta, hogy strómanok utján könnyen leplezhető a gyárak közvetlen árusítása és rendeleti intézke­dést sürgetett. Schmidt Sándor dr. nyíltan feltette a kérdést: ha csakugyan egy százalékról van szó, akkor érdemes-e a gyáriparnak ezért az egy száza­lékért annyi támadást tűrni? Szarka István dr. főtitkár a kérdés lélektani olda­lát világította meg és hangoztatta, hogy a válasz­ték nélküli selejtes árueladás a közönséget is bosz- szantja. Purébl Győző a Baress Szövetség nevében tiltakozott a gyárak detailárusításának minden for­mája ellen. Tóth Gábor a fűszerkereskedelem szem­pontjából kívánt sürgős rendezést, Farkas Vilmos pedig az érdekképviseleti önsegély kiépítését kí­vánta. A izgalmas botrány ezután tört ki az értekez­leten. Schiller Ottó újból felszólalt és óvta a hallgatóságot attól, hogy Goldberger Leó felszólalásából messzemenő gyakorlati következtetést vonjanak le. Elvileg a detail-árusítás megszüntetése mellett van­nak, de nem tartja célravezetőnek a rendeleti sza­bályozást. Az értekezleten akkor már nem vett részt Buday-Goldberger Leó és heves közbeszólásokkal cáfolták meg Schiller Ottó önkényes állításait, Bal­kányi Kálmán az értekezlet felfüggesztését kérte és hangoztatta, hogy a tárgyalásnak nincs semmi célja. Székely Artúr után Bertalan István dr. kamarai tit­kár felszólalásánál elhatározták, hogy az ügyet két héten belül újból a miniszter elé terjesztik döntés céljából. Nézetünk szerint az áruházak és a detail keres­kedők versenye egyhamar nem nyer kielégítő meg­oldást. Az áruházak ragaszkodnak eddigi verseny- stilusukhoz, amelynek elmaradhatatlan következ­ménye a kereskedők ezreinek teljes leromlása. Eré­lyes és energikus intézkedések nélkül Budapest kereskedő-társadalma a teljes végpusztulás felé halad. * l * * * 5 Gazdasági és idegenforgalmi szempontból páratlan sikere van a Nemzetközi Vásárnak Szemle a vásárváros látványosságai felett Meddő minden kísérlet, ami az áruházakkal való megegyezésre vonatkozik, mert ha történik ig megállapodás: azt az áruházak kinevetik és tovább folytatják társadalom leg­értékesebb rétegének elpusztítását. Jobb ügyhöz méltó az a buzgalom, amellyel a kereskedelmi érdekképviseletek még mindig kísérle­teznek, hogy az áruházakat a tisztességes belátás útjára térítsék. A Kereskedelmi és Iparkamara az elmúlt napokban újabb megbeszélést tartott, amelyen résztvett az OMKE, a Baross Szövetség, az Ijiaregyesület, a Fővárosi Kereskedők Egyesülete, az OKISz, a Cipőkereskedők Egyesülete, valamint az áruházak kiküldöttei. Bányász Jenő dr. kamarai titkár bemutatta a Fenyves-áruház hirdetését, egy hetinaptárt, -amelyen fel van tüntetve az az áru­cikk, amely a szóbanforgó napokon olcsó árért kapható. A hirdetésnek ez a módja ellentétben áll a törvény rendelkezéseivel, amennyiben az alkalomszerűség kritériumait hordja magán. i Ezt a hirdetést méltán kifogásolták az érdekeltek, mire a szóbanforgó áruház a hirdetés szövegét lé­nyegtelenül megváltoztatta. Molnár Imre, az OMKE titkára, kimutatta, hogy a hirdetés mindkét alakja magánviseli a tilalmazott alkalmi árusítás formáját. Hasonló értelemben szólaltak fel a többi érdekeltek, majd a legújlabb magyar állampolgár, Lewin Miksa, a Corvin Áruház vezetője próbálta ia kifogásokat tompítani. Az újabb felszólalók sorában Balkányi Kálmán közvetítő indítványt tett, amelynek alapján elfogadták azt a határozatot, hogy mindazok a hir­detések, amelyek bizonyos időhöz kötötten tüntetik fel az eladásra kerülő cikkek mennyiségét, kiárusításszerű tilalmazott reklámozások. A Kerskedelmi és Iparkamara tehát megbélye­gezte az egyik áruház reklámtrükkjét, ez azonban nem gátolja meg a Fenyves Áruházat, a Corvin Aruházat, a Mpgyar Divatcsarnokot, a Tempo Áru­házát és újabban a Baross-téri Filléres Aruházat abban, hogy vátlozatlanul csábítsák a közönséget olyan eszközökkel, amelyeket a törvény egyenesen megtiltott. A kereskedelem ezernyi jogos panasza mellett még mindig kivetik hálójukat a közvetlen fogyasztókra egyes nogyobb gyáriak, amelyek közül a GFB vezérkedik a PÓR-áruházak detail-hálóza- tával. Csatlakoznak .a díszes sorozathoz a Szent István Tápszerművek élelmiszer-fiókjai, a Dreher- Maul cukorkaüzletek, a péksütemény gyárak árusító­helyei, a Stauffer és egyéb sajtkereskedők detail- kereskedései, a kekszgyárak margarinos áruikkal és újabban az Izsák Rt. festékgyár, amelyik a többi gyárak példáin okulva, a detail festék­kereskedők teljes tönkretételére vállalkozik. Ilyen körülmények között érthetően izgalmas han­gulatban ültek össze szakértekezletre a kereske- kelmi minisztériumban, hogy a gyárak detail-árusí- tásának ügyével foglalkozzanak. Hulla Tibor miniszteri osztálytanácsos nyitotta meg az ülést, amelyen elsőnek Buday-Goldberger Leó felsőházi tag szólalt fel. A hallgatóság egyre növekvő tetszése közben lekötötte magát ama állás­pont mellett, hogy A Budapesti Nemzetközi Vásár zöld keretéből kivirítanak a színes pavillonok, amelyekben több mint 1100 kiállító kínálja áruját. A kiállítás terü­lete 100.000 méterre duzzadt és a Vásár arányai való­ban világvárosiak. Gazdasági és idegenforgalmi szempontból hatalmas teljesítmény volt az idei BNV, amelyért minden elismerést megérdemel az a vezérkar, amely ezt a színpompás, gazdag és lük­tető világvásárt idevarázsolta. Országos hálára kö­telezte a magyarságot ezért a teljesítményért Éber Antal, a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke, aki mellett Chorin Ferenc felsőházi tag, a GyOSz elnöke tölti be a Vásár társelnöki tisztét és ebben a minőségében biztosította a gyáriparnak példa nélkül álló nagy részvételét. A rendezés és az adminisztráció ezernyi gondjából kivette részét Vértes Emil ügyvezető alelnök, Gyulay Tibor ka­marai főtitkár, Hallóssy István vásárigazgató és Anker György titkár, akik mindannyian hosszú hó­napokon át végezték az előkészítés idegfeszítő mun­káját. Ez a kitűnő vezérkar megnyerte a csatát és az a tíz nap, ameddig a Vásár tart: Budapestet emelte a középeurópai kereskedelem és ipar érdek­lődésének központjába. A vásárvárosban az alábbi kiállítók keltettek nagy feltűnést értékes áruikkal és teljesítmé­nyükkel: Budapest Székesfőváros Elektromos Műveinek kiállí­tását mint a vásár egyik érdekességét külön ki kell emel­nünk. A kiállítási pavilion előtti háromrészes íorgószín- pad igen ötletes reklám és hatásosan mutatja be egy elek- trifikált háztartás konyháját, amint a háziasszony egy konyhaleány segítségével villamos tűzhelyen készíti el az ízletes ebédet, amelynek illata messziről odacsábítja a ki­állítás közönségét. A konyhában úgyszólván minden ház­tartási eszköz, vagy készülék villanyerővel dolgozik, még pedig tisztán, gyorsan és tökéletesen. E készülékek hasz­nálata nemcsak külföldön, hanem fővárosunkban is igen elterjedt és a villamos tűzhely a budapesti kilowattórán­kénti 12 filléres főzési egységár mellett olyan gazdaságos, hogy a szerény polgári háztartás szűkreszabott anyagi korlátái közé is beilleszthető. De fordul a színpad. Most egy vasalószobát látunk. A villanyvasalóra nem kell sen­kinek a figyelmét külön felhívni, ezt már mindenki ismeri és mindenki használja. A vizes kendővel bekötött fejű szobaleány, aki a folyosón a faszenes vasalót lóbálja és a lépcsőn járó emberek fejét veszélyezteti, már csak a múlt emlékeiben él. A forgószínpad harmadik részében pedig az Elektromos Művek Állandó Kiállításának (V., Honvéd- utca 22.) egy részletét látjuk. Úgy a színpadon, mint a pavillonban kiállított elektromoskészülékek és tetszetős, kézhez idomuló háztartási eszközök ma már nem elér­hetetlen álmai a pesti polgárnak és nincs messze az az idő, amikor megvalósul a háziasszonyok régi kívánsága, hogy cselédség nélkül és minden megerőltető testi munka nélkül a teljesen elektrifikált háztartásban egymaga fogja tudni háztartását tisztán, gyorsan, tökéletesen és főleg gazdaságosan ellátni. Varrógépen előállított újdonságok a Singer varrógép részvénytársaság kiállításán. Az új Singer villavezető az a varázseszköz, amely minden varrógéptulajdonosnő szá­mára boldog meglepetést tartogat. A Singer villamunkák­nál egész új eljárásról van szó, amely igen egyszerű és sokféle szép és tetszetős munkák előállítására alkalmas, mint pl. az északi országokban elterjedt Rya-munkák elő állítására, amelyek eddig csak mint kézimunkák ismerete­sek. A Singer villavezetővel ez a munka a Singer-varró- gépen játszva előállítható. A Singer bordás- és rojtmunka szintén teljesen új. Mindeme munkák, amelyek kiválóan alkalmasak párnák, faliszőnyegek, ágyelők, íútók, ruha- szegélyek stb-ek előállítására, a fenti cég kiállításán gya­korlatilag kerülnek bemutatásra. Előnyomtatott minták úgy az összes Singer-üzletekben, valamint a kiállításon is méltányos árban kaphatók. Feltűnést keltett az Iparcsarnok bejárata előtt épült hatalmas kapu, mely a „Tatai brikett“-nek kiválóan jól­sikerült reklámja. A Magyar Általános Kőszénbánya Iíészvénytársulat ezenfelül „Citadur“ védjegyű talai bauxitcementből készített vasbeton szerkezettel is részt- vesz a Vásáron. Ezen merész vonalú műtárgy három nap alatt készült el és a társulat ezen termékének egészen kiváló tulajdonságairól tesz tanúságot. A tatai brikett hatalmas reklámkapuja magára vonta már a Vásár meg­nyitásának első napján is a nagyközönség figyelmét, amely ebben a reklámban is egy régi jó ismerősét üdvö­zölte. A Triesti Általános Biztosító Társulat kiállítása méltán keltett általános feltűnést. A feltűnően szép, földgömb- szerűen kiképzett pavillonban Lugos János, a társulat iigyv. igazgatója fogadta a kormányzót és feleségét, akik nagyon hosszú ideig tartózkodtak itt és nagy érdeklődés­sel hallgatták a százéves Generali fejlődésének történetét. Roppant tetszettek öfömóltóságának az ötletesen korhű öltözetekben szereplő, grafikonszerűen elrendezett porcel- lánszobrok, melyek 1831-től napjainkig mutatják ennek a népszerű intézetnek a történetét, A kormányzó Lugos Jánosnak elismerését fejezte ki a gyönyörű kiállítás iránt. A Tungsram pavillonjában kiállított precíziós óriás­fotométer nagy érdeklődést keltett. E műszer révén egé­szen sajátságos dolgok derültek ki. A silány minőségű- lámpák például ugyanazon áramfogyasztás mellett sokkal kevesebb fényt bocsátanak ki, mint a tökéletes Tungsram- lámpák. Az áramszámlának már 25 százalékos növekedése azonban budapesti háztartásban egy 60 wattos lámpánál 5.40 pengőt, egy 100 wattos lámpánál pedig 9 pengőt tesz ki, tehát többet, mint a lámpaár két-háromszorosát. E súlyos számok mellett a tökéletes és silányminőségű izzólámpák .rkülönbözete elenyészően csekély. Magyar Ruggyantaárugyár Rt. (X., Kerepesi-út 17.). Íz idei Vásáron a gyár kiállításának gerincét a Laticel- lárnázatok bemutatója alkotja. A Laticel kiválóan. alkal- aas ágymatracok, autópárnázatok, bútortámlák és ülőkék, ajófekvőhelyek, hajókabinpárnázatok, vasúti ülések és ámlák céljára, továbbá önálló párnának, légáteresztő, de ízhatlan huzattal ellátva pedig szabadban elhelyezett árnak, erkély-, strand- és kertipárnák készítésére. Ezen- íviil fontos szerephez jut a Laticel a különböző sport- édőeszközök (bokavédők, motoros-sapkák), evezős ülőkék yártásánál, valamint a legkülönbözőbb orvosi célokra mint műtőasztal és hordágypárna, orvosi szonyeg_ stb). l Magyar Ruggyantaárugyár hézagpótló munkát végzett mikor ezzel a modern, higiénikus, könnyen kezelhető e. agy kényelmet nyújtó gyártmánysorozattal a piaci a ípett. A Debreceni Gőzfűrész- és Faárugyár Rt. feltűnést eltett remek gyártmányaival: ülőbútorok, éttermi^ es do- ány zó garnitúrák, kártyaasztalok, rugós rendszerű sze/cek 5 fotelek, fotelágyak, gyermekbútorok szalongarntturúk. ■odabútorok és kerti bútorok a tökéletes munkát és igszebb kivitelt bizonyítják. Ez az elsőrendű bútorgyár iár eddig is komoly elismerést vívott lu maganak a agyközönség előtt, a vásáron való felvonulása azonban további fejlődést és a nagystílű újítások sorozatéit mú­ltja. Az üzem egyik az ország legelismertebb bútor- várainak és méltán kiérdemelte azt a sikert, amelyet a m•• •• f ' I7rll 1 I. I r ■ Vállal: mindenféle ma­1 01H01* táplt©Sl V ällälät K* 1« I« gas- és vasbeton- építést, Budapest, II., Zsigmond-utca 14. — Tel.: 52-6-74 átalakítást és tatarozást. • Ügyvezető: BEREY LAJOS építőmester. •

Next

/
Thumbnails
Contents