Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-05-09 / 19. szám
Budapest, 1934 május 9. s Kétméteres forró vizű gejzír szökik magasba az újrafoglalt Attila-forrásból Vegyi összetétele vetekszik a karlsbadi Sprudel-forrás vízével — Kibővítik a Rudas rádium-osztályát és csekély befektetéssel megvalósítják a reumagyógyszállót Multiheti számunkban elsőnek adtunk hírt 'arról, hogy a főváros újra foglaltatja a tavaly megnyitott Atilla kénes gyógyyforrást. Ezt a műveletet az tette szükségeshs, hogy az eredetileg próbafúrásnak indult forráskutatásnál alkalmazott ideiglenes csöveket hagyták lenn a földben. A hetek alatt búesújáró- heliyé változott forrás vize a kora tavasszal nem buzogott olyan mértékben, ahogy .szokott és a szakemberek megállapították, hogy ennek az okát az ideiglenes jellegű csővezetékben kell keresni, .amelyet részben eldugaszoltak az ásványi lerakodások. Dícsé- retreméltó gyors elhatározással nyomban hozzáláttak a hiba kiküszöböléséhez. A régi csöveket kiemelték és valamivel nagyobb méretű, végleges jellegű cső- foglalatot bocsátottak a fúrólyukon át a földbe. Az eredmény még a szakemberek számára is meglepő volt. Az Atilla-forrás vízhozama megtízszereződött. Eddig percenkint 35 liter vizet adott, most percen- kint 350 liter víz buzog felszínre és naponta 700.000 liter gyógyvíz a forrás hozama. A víz szökőkút szerűen nagy erővel tör ki a földből. Most készül az új foglalat, amelyből közel két méter magas sugárban fog felszökelni a gyógyvíz, hasonlóan a karlsbadi Sprudel-forráshoz, de még azt is jóva'l felülmúló mennyiségben. Meglepő jelentősége van annak is, hogy az újrafoglalt Attila-forrás hőfoka két fokkal emelkedett, most 47 fokos. Nem érdektelen az sem, hogy az újrafoglalásnál újszerű kísérletezések helyett néhai Zsigmondy Béla 70 évvel ezelőtt .alkalmazott módszeréhez folyamodlak. Ón, üveg és egyéb .anyag helyett vörösfenyő- csövekkel bélelték az acélcsöveket, mert kiderült, hogy ez a legelLentállóbb. Az újjászületett Atilla-forrásról és a Rudas sorsáról Kovácsit áxy Vilmos tanácsnok, a fürdők és gyógyforrások ügyeinek vezetője a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az Atilla-forrás újjáfoglalásának eredménye örömmel tölt el. Olyan bőségesen van vizünk, hogy nemcsap a napról-napra szaporodó ivókúrázók igényeit 'bőségesen kielégíthetjük, hanem a rádiumos osztály mellett kisebbméretű kénes gyógyfürdő berendezésével is komolyan foglalkozhatunk. A rádiumfürdők iránt egyébként olyan nagyarányú az orvosok é.s a betegek érdeklődése, hogy iá jelentkezőket már kielégíteni sem tudjuk. Jellemzésül elég, ha megemlítem, hogy a jelentkezések sorrendjében május végéig minden órára le vannak foglalva az összes kabinok. Most tervezzük, hogy a fokozódó kereslet következtében az öt fürdőszobából álló osztályt házi eszközökkel még öt káddal kibővítjiik. — A Rudas általános renoválásáról ezidőszerint még semmi újat sem mondhatok. Mindenekelőtt várjuk a Földtani Intézet és a Bányakapitányság nyilatkozatát, hogy .a Közmunka-Tanács részéről tervezett híd-aluljáró veszélyezteti-e az útvonalba eső forrásainkat, vagy sem. A Kudas modernizálásához azért kel ragaszkodni, mert reuma-fürdő máshol is van, de ivókúrára egyedül ezek a források alkalmasak. Már kidolgoztunk olyan tervet is, amely emeletráépítések, árkádok és nagyarányú bővítések helyett egyedül a ma meglévő épület modernizálását célozza. A fürdőket akarjuk tökéletesen, korszerűen átépíteni. A Juvcntusz-forrás vízével 20 kádas rádium, fürdőosztály létesülne. az Atilla-forrás segítségével ugyanakkora kénes- fürdőosztály. A gőzfürdőt a Rákóczi-forrás vize lát'ja el. Lesz még iszap-kezelés, üzikotherápia és elektrotherápia. A betegek elhelyezésére szolgáló gyógyszállót 30—40 szobára tervezzük. Ez elfér az emeleten a meglévő szobák és a gőz-füdőkabinokat magába foglaló szárny átépítésével. Gondoskodunk róla, hogy alkalom nyíljon a. tudományos orvosi munka számára is. Ez a megoldás nem áll útjábh semminek és nélkülözheti a Dunapart különösebb megbolygatását is. Budakeszi es Csepel kézségek túlzott követeléseikkel megakadályozzák az átengedését ama területeiknek. amelyeket a törvény a iövároshoz csatolt Az 1930. évben hozott fővárosi törvény tudvalevőleg Budapesthez csatolta a Csepelsziget északi részét, azt a területet, ahol a vámmentes állami kikötő és a régebbi rádióállomás áll, továbbá Budakeszi határából mintegy 160 hold erdőt, amely egyébként is évtizedek óta a főváros tulajdona. Az átcsatolásnál nem Budapest területének nagyítása, hanem kizárólag gyakorlati szempontok érvényesültek, főleg az állami kikötő érdekében. Ez a nagyszabású intézmény a maga forgalmával szervesen Budapesthez igazodik, mégis területi elhelyezése miatt közigazgatásilag Csepel községhez, illetve a ráckevei főszolgabírósághoz tartozott, ami számos Parker—Udylite vastárgyak és szerkezetek legbiztosabb rozsdamentesítése fekete vagy fehér kivitelben síim mi oki. mérnök Iroda : II., Bálvány utca 12. Telefon: 11-3-52. Legyőzi a rozsdát! Üzem : VI., Petneházy-u. 72. Tel.: 91—8—73. Ajánlatok és mintadarabok készítése díjtalan nehézségeknek és bonyodalmaknak volt a kiindulópontja. A fővárosi törvény annakidején úgy intézkedett, hogy az átcsatolás idő^>ontját a belügyminiszter rendelettel állapítja meg és külön intézkedik Csepel és Budakeszi községek kártalanításáról is. A törvény életbeléptetése óta közel négy esztendő telt el, de az említett területek tényleges átcsatolására még mindig nem került sor. Ez a felemás helyzet már-már feledésbe merült, amikor a napokban egy konkrét ügy kapcsán ismét napirendre került: a soroksári Dunaág szabályozási munkálatainak kirendeltsége ugyanis a Kvassay-zsilip mellett levő állami lakótelep számára a székesfővárostól vizet kért. A főváros készséggel hozzájárult ahhoz, hogy a lakótelepet bekapcsolják a vízcső- hálózatba, de ekkor kiderült, hogy ehhez nem elég a főváros elhatározása és az állami lakótelep kérelme, hanem Pest vármegye, illetve Csepel község jóváhagyása is szükséges, annak ellenére, hogy a törvény szerint ezek a területek már nem tartoznak hatáskörébe. A főváros ezeket a nehézségeket most áthidalta azzal, hogy a vízszolgáltatásra vonatkozóan külön szerződést köt az állami lakóteleppel, a csőfektetési és szerelési munkákkal kapcsolatos költségeket pedig a Dunaág-szabályozó kirendeltség vállalja. Ez az epizód azonban arra volt jó, hogy a főváros vezetősége újból napirendre tűzze az átcsatolt területek átvételének kérdését. A Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes helyen érdeklődött a Csepelsziget és a Budakeszi területek végleges átvételének körülményeiről és a következő felvilágosítást kapta: — Az átcsatolás kérdésével már 1931-ben foglalkozott a főváros. A belügyminiszter ebben az időben felhívta a fővárost, hogy az átcsatolt területek dolgában mielőbb indítsa meg a szükséges tárgyalásokat Csepel és Budakeszi községekkel és iparkodjon velük a tekintetben mielőbb megegyezést HA «1 ■Ál A. mmWAZ ÁNSOL PARKBAN szerdán este^ IMLM" BbbP ü Nagy Jazz- és Cigányrevű létesíteni. Az átcsatolás kérdésének leglényegesebb része a kártalanítás volt. Ezért a polgármester utasítására a pénzügyi osztály elsősorban ilyen irányú tárgyalásokat kezdett. Csepel azt kívánta, hogy a főváros 30—40 éven át fizessen kárpótlást, az első Í0—15 évre esedékes összeget pedig előre egyösszegűén térítse meg. Ez 3—4 millió pengő terhet jelentett volna a fővárosnak, amiből mintegy l'A milliót előre kellett volna kifizetni. A csepeli adókimutatás szerint ugyanis az átcsatolás révén a község évi 113.300 P adójövcdelemtől elesnék. Még feltűnőbb volt a Budakeszi község kívánsága. Az elöljáróság kártalanítás fejében azt követelte, hogy a főváros Budakeszi községet kapcsolja be a budapesti vízvezetéki hálózatba és 30 éven át ingyen adjon a községnek vizet. Ezenkívül azt kívánta, hogy az elmaradó évi tízezer pengő adóbevételt, 5%-os kamat mellett, tőkésítsek és az összeget a főváros azonnal kifizesse. Ez 200.000 pengőre rúgott volna. — A két község részéről megnyilvánuló igények annyira túlzottak voltak, hogy azokat a főváros el nem vállalhatta. Budakeszi kívánsága technikailag is kivihetetlen volna, mert a Budakeszl-út végén a hálózat nyomása és a rendelkezésre álló vízmennyiség olyan csekély, hogy ott külön speciális műszaki berendezést kellene létesíteni. A főváros annakidején úgy döntött, hogy hajlandó Csepel és Budakeszi elmaradó adóbevételeit tíz éven keresztül megtéríteni, még pedig Csepelnek évi 100 ezer pengőt, Budakeszinek pedig évi 9 ezer pengőt. Semmi egyebet nem volt hajlandó a főváros vállalni. Erről az elhatározásról 1931 július 20-án fel- terjesztésben értesítette a belügyminisztert. Erre a felterjesztésre a mai napig sem érkezett válasz, vagy észrevétel. A fővárosra nézve az átcsatolás tehát, anélkül, hogy rendkívüli előnyöket jelentene1, súlyos terhet ró, mégis fontos a kérdés mielőbbi tisztázása, mert a felemás állapotot véglegesíteni és fenntartani nem lehet. Értesülésünk szerint a kérdés mielőbbi tisztázását szorgalmazza az állami kikötő kormány- biztossága is. „PURITAS“ FERTÖTLENITÉSI VÁLLALAT (Speciális patkány, egér, rovar- és molyirtőszerek előállítása) BUDAPEST, HORTHY MIKLÓS-ÚT 34. I. 3. TELÉFON.: 59-9-32 LANTOS MIHÁLY építőmester, hásújítő vállalata V., Báfhory-utca 5. t.-. 26-2-85 v. 93 6-52 W1ESNER VILMOS Rézműves-, fémáru- és gépműhelye mindennemű javítást és önözést vállal. Telefon: 52-3-43 ||||||||I||||||||||||||||||||||||I W BUDAPEST. II. KÉR., KACSA-UTCA 14 SZÁM MÜLLER1 r“-- Vállalom villakertek elkészítését KERTÉPÍTŐ és egész évi gondozását, e 1933 őszén ^megtartott Kertészeti Kiállításon az Országos Kertészeti Egyesület aranyérmével kitüntetve. Telep: VII., EGRESSY-ÚT 108. szám. Faiskola: VISEGRAD-NAGYMAROS Telefon: 96-3-43 |pág|pi SZELLŐZŐ ffláSilélitllfi BERENDEZÉSEK SCniIMIIEP FfMNC MAGANMÉRNÖK BUDAPEST, III., FÖLD-U. 51. Telefon: 62-2-06. Lemez-és Mérfékipar LEBOVITS TESTVÉREK Budapest, III., Újlaki-rakpart 44 Telefonhívó: 57—3 — 35 Mérőeszközök, zollstock, vízszintezek FÉMÁRU ÉS SZERELVÉNYGYÁR Müller Andor Bpest, VIII., József-krft. 35 Telelőn: S7-3-7I. Sürgönyeim: „RÉZMÜLLER“ József-kcrut 35. Gyártmányok: Víz-, göz-és gázszerelvények. CSAVARGYÁRTÁS fi legio^b sokszorosító gép A,. S. GESTETNER BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-LIT 9 TELEFON: 19-2-20
