Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-01-10 / 2. szám
Budapest, 1934 január 10. 7 az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja Olvasóinkhoz! Január elsejével új előfizetést nyitottunk a Fővárosi Hírlapra és kérjük, hogy régi híveink líjítsák meg előfizetésüket, egyben pedig terjesszék lapunkat barátaik, ismerőseik körében. A Fővárosi Hírlap, amely a legnépszerűbb, a legjobban informált és a legelterjedtebb városi újság, a főváros minden polgárának szinte nélkülözhetetlen olvasmánya. Budapest életéről, a főváros adminisztrációjának koiosz- szális gépezetéről a napilap nem adhat olyan teljes képet, amely a pesti embert kielégíthetné Ezer és ezer szál fűz minden budapesti polgárt a főváros életéhez, amelynek minden megnyilvánulását, minden változását, újítását feszült figyelemmel kell lesni. A Fővárosi Hírlap ezeknek az életenergiáknak pontos mérőeszköze, amelyet senki sem nélkülözhet, aki tisztában van azzal, hogy a polgár munkája és megélhetése milyen fontos és kiszámíthatatlan alkotórésze a város életének. A Fővárosi Hírlap a konzervatív haladás útján vezérli olvasóit a boldogulás felé. Harcol a kisexisztenciákért, védi a termelőosztályokat, tevékeny részese küzdelmeiknek. Maga mellett találja a Fővárosi Hírlap mindig praktikus, célirányos, eszközeiben, fegyvereiben hatásos, de válogatós liarckészségét a küszködő polgárság minden rétege és ezekről a hasábokról indul útnak a legtöbb szociális gondolat, amely a tisztviselő és a munkás életfeltételeit akarja megjavítani. A Fővárosi Hírlapra, amely informálója, tanácsadója, harcos társa a főváros polgárságának, mindenkinek múlhatatlan szüksége van. Újságírók küldöttsége a főpolgármester és a polgármester előtt Hagyományos szokása a városházán akreditált újságíróknak, hogy újesztendő küszöbén felkeresik a főváros vezetőit és jókívánságaikat ebben a formában is kifejezésre juttatják. A tisztelgés Huszár Aladár főpolgármester és Sipöcz Jenő polgármester előtt történt, akiket a Fővárosi Tudósítók Testületé küldöttségének élén Paizs Ödön, illetve Kelemen Géza üdvözölt. A főváros vezetői előtt egybehangzó utalás történt arra, hogy a közérdek szempontjából elsőrendű fontosságú a tanácsülések és a bizottsági ülések nyilvánosságának helyreállítása, hogy a sajtó ismét megjelenhessen azokon a fórumokon, ahol a főváros vitális ügyeit tárgyalják. Úgy a fővárosnak, mint a lakosságnak egyforma érdeke, hogy a sajtó közvetlenebbül és megbízhatóbban informálja a közönséget, mert a zárt ülésekről megszerzett információk sokszor pártpolitikai szemüvegen keresztül adják vissza a történteket. A sajtó képviselői nyugodt lelkiismerettel ismételték meg kérésüket a főváros vezetői előtt, mert úgy Huszár főpolgármester, mint Sipöcz polgármester több alkalommal leszögezték azt az álláspontjukat, hogy a sajtó útján visszaállítandó nyilvánosságot a maguk részéről kívánatosnak tartják. Ezt az alkalmat is felhasználták arra, hogy ilyen irányban a kezdeményezést kilátásba helyezzék és hangoztatták, hogy megtalálják a kellő eszközöket ahhoz, hogy a sajtó részvételét az egész vonalon csorbítatlanul visszaállítsák. A hivatalos üdvözlések lezajlása után fesztelen beszélgetés indult meg, amelynek során az összes időszerű kérdések napirendre kerültek. Huszár Aladár főpolgármester meggyőző erővel fejtegette, hogy az ifjúság kérdése szoros összefüggésben van Trianonnal. Kimutatta, hogy ma kétszerannyi diplomás hagyja el a főiskolákat, mint amennyi Csonkamagyarország felvevő- képessége. Az illetékes tényezők a legnagyobb lelkiismeretességgel kívánják szőnyegen tartani ezt a súlyos problémát és a revizió bekövetkeztéig is mindent elkövetnek az ifjúság érvényesülése érdekében. Lelkes szeretettel beszélt a főpolgármester az idegenforgalom ügyéről és Budapest-fiirdő- városról. moczh Igf édes mustár |\ francia mustár Engedékeny álláspontra helyezkedik a kincstár a vizumdijak eltörlésénél A vízumkényszer megszüntetése az idegenjárás nagyarányú fellendülését ígéri Huszár Aladár főpolgármester a Fővárosi Hírlap legutóbbi számában meggyőző érvekkel mutatott rá az idegenforgalom páratlanul nagy jelentőségére, amelynek révén óriási kereseti lehetőségek kínálkoznak Budapest iparosai és kereskedői számára. Az a körülmény, hogy a főváros idegenforgalma a kedvező fejlődés tüneteit mutatja, indokolttá teszi annak a reménynek a megvalósulását, hogy Budapest divatbajön a külföldön és a dunamenti szép várost nagy tömegekben keresik fel nemcsak a szórakozást keresők, hanem elsősorban azok, akik betegségük ellen keresnek hatásos gyógymódokat. Az idegenforgalom emelkedése és általában a Budapest-fürdőváros kialakulása a legjobb úton halad és minden tényezőnek kötelessége ezen a téren azt az érdeket szolgálni, hogy a külföldiek látogatása minél jelentősebb előnyöket hozzon a nemzetgazdaság részére. Sajnálatos körülmény, hogy ez a felismerés még nem ültette át a gyakorlatba a különböző utazási korlátozások megszüntetését, amelyek súlyos akadályokat jelentenek a Magyar- ország felé irányuló idegenjárás számára. A legjobban kifogásolt nehézségek a vízumkényszer idézi fel, amelynek a megszerzése minden körülmények között kényelmetlenséget és költséget jelent. A külföldi magyar konzulátusok és követségi képviseletek minden előzékenysége hiábavaló, mert a vízumot meg kell vásárolni, ez pedig hallatlan hátrányt jelent azokkal az államokkal szemben, amelyek nem kényszerítik az idegeneket, ennek a végeredményben felesleges jogosítványnak a megvásárlására. A budapesti idegenforgalmi testületek a beadványok tömegével mutattak Kifejtette, hogy Budapest az egyetlen város, ahol a gyógyforrások minden betegségre arkánumot nyújtanak. Amíg a külföldi nagy fürdőhelyeken kimondottan speciális betegségek gyógyításáról lehet szó, addig Budapesten majdnem az összes gyógyítótényezők rendelkezésre állanak egy milliós kultúrváros közepén. Az idegenforgalom ma az egyetlen tényező, amely hasznot hozhat az iparnak, a kereskedelemnek és ezért mindent el kell - követnünk, hogy ezen a téren a fellendülés bekövetkezzen. Rátért ezután a kikötő-kérdésre, amelynek fejlesztése ugyancsak messzemenő eredményeket hozhat. Képtelenség, hogy a hatalmas tőkéket elnyelő intézményt elborítsa a fű, holott Budapestnek meg van az adottsága ahhoz, hogy árucsere központja legyen a nyugat és kelet forgalmának. Ehhez kapcsolódik az állandó kiállítási csarnok létesítése, amelynek érdekében messzemenő akciót kíván indítani. Sipöcz Jenő polgármestert, mint Budapest első polgárát köszöntötte a városházi újságírók küldöttsége, kiemelve a polgármester nagyrabecsült személyét, önzetlen fáradhatatlanságát és emberi szívjóságát, aki mindent elkövet, hogy messzemenően gondoskodjék Budapest polgárságának jólétéről. A polgármester hálás szavakkal köszönte meg az újévi jókívánságokat és hangoztatta, hogy mint a múltban, úgy a jövőben is, az újságírókat belső munkatársainak tekinti, akiknek önzetlenségében és odaadásában sohasem csalódott. Liber Endre üdvözölte a polgármestert. Január első napjaiban Sipöcz Jenő polgármester nem tartózkodott a fővárosban, a főváros tisztviselőinek nevében tehát szerdán délelőtt üdvözölte Liber Endre alpolgármester Sipöcz polgármestert és biztosította az összes fővárosi alkalmazottak szeretetéről és ragaszkodásáról. A polgármester meghatott szavakkal köszönte meg az üdvözlést és fokozott kötelességteljesítésre hívta fel a tisztviselőket. új elnököt választott az elöljárók értekezlete. A kerületi elöljárók értekezletének elnöki széke Szentbe Miklós tanácsnok nyugalombavonulásával január 1-től megüresedett. Az elöljárók multheti ülésükön foglalkoztak az elnöki tisztség betöltésével és arra Spannberger Alajos dr. I. kér. elöljáró-tanácsnokot választották meg. Komoly jelöltje volt az elnöki széknek Unger Béla tanácsnok, IV. kerületi elöljáró is. Rövidesen megnyílnak a fővárosi továbbképző tanfolyamok. A racionalizálási akció során a főváros vezetősége már két éve elhatározta, hogy a tisztviselők számára továbbképző tanfolyamokat rendeznek. Eddig csak nyelvtanfolyamokat tartottak, most azonban rövidesen megnyitják az első továbbképző szaktanfolyamot is, még pedig a kezelőtisztviselők számára. A tanfolyamok hathetesek és negyvenes csoportban oktatják a modern közigazgatás ismereteire a hivatalnokokat. Az oktatók és előadók kiválogatása már megkezdődött. A tanfolyamok hallgatása kötelező. rá a vizumkényszer óriási hátrányaira, azonban az érvek sokasága megdőlt a pénzügyi igazságon, amely szerint a vizumdijak az államkincstár számára tekintélyes jövedelmet biztosítanak. A vizumkényszer eltörlése most erős lendületet nyert Huszár Aladár főpolgármester tettrekészsége révén, aki a leglelkesebb munkása a budapesti idegenforgalom naggyátételének. A főpolgármester illetékes helyeken sűrű tanácskozásokat folytatott erről a kérdésről és kifejtette, hogy nemzeti szempontból is kívánatos a vizumdijak eltörlése, mert az ilyen címen kikényszerített jövedelmek 90%-a a megszállott területek magyarságának a zsebéből kerül elő. Hangoztatta a főpolgármester azt is, hogy az országos szempontokon kívül Budapestnek is eminens érdeke a vizumdijak megszüntetése, mert csak íg-y remélhető az idegenforgalomnak olyan méretekre való növelése, amelyik azután kézzelfogható eredményeket juttat Budapest lakossága számára. Nem titkolta az a tervét sem a főpolgármester, hogy a kérdést mindaddig napirenden tartja, míg ebben a vonatkozásban sikerül az idegenforgalom útjából a nehézségeket végleg kiküszöbölni. Értesülésünk szerint a pénzügyminisztériumban megfontolás tárgyává teszik a vizumdijak eltörlését. Alternatív tervek állanak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik az elmaradt bevételek pótlását és ezért közel áll az az időpont, amikor a külföldiek a vizűm megszerzésének mellőzésével léphetik át a magyar határt. Január 1-től a kis jelentőségű ügyiratok nem kapnak központi iktatószámot. A polgármester január 1-től a közigazgatás gyorsítása érdekében több újítást rendelt el és léptetett életbe az ügyiratkezelés terén. Egyik legfontosabb és legérdekesebb reform az, hogy a kisebb jelentőségű és különösebb elintézést nem igénylő ügyiratokat nem iktatnak, illetve csak az illető ügyosztályban kap számot. Az automatikusan visszatérő jelentéseket a nagy iktatóban egyetlen közös szám alatt tartják majd nyilván. Azt is elrendelte a polgármester, hogy ezentúl az összes ügyosztályok minden nap külön e célra szolgáló blankettán tartoznak közölni a Tudakozódó Irodával, hogy milyen ügyiratok futottak be, melyeket továbbítottak, hová küldték tovább, vagy mi módon intézték el. Ezzel az újjítással minden érdeklődő pontosan értesülhet majd arról a Tudakozó Irodában, hogy milyen stádiumban van ügyes- bajos dolga. Szigorúan ellenőrzik a téli építkezéseket. A kőművessztrájk elhúzódása igen sok zavart és bonyodalmat okozott az ősszel megkezdett építkezésekben. Számos építtető és vállalkozó úgy próbálta behozni az elvesztett időt, hogy a hideg téli napok alatt minus 6—14 fokos hidegekben is folytatták a munkát, holott ez az építkezés, különösen a hetonmunka szilárdságát és biztonságát erősen veszélyezteti. A polgármester több konkrét eset kapcsán rendeletét adott ki és utasította a kerületi elöljáróságokat, hogy a fa- lazási és hetonmunkákat fagyos időben okvetlenül tiltsák el. A polgármester hangoztatja, hogy tudomása szerint máris sok épületen készültek olyan vasbetonmunkák, amelyeknél az előírt óvintézkedéseket nem tartották be, valószínű, hogy ezen épületeknél a beton nem lesz elég szilárd és a fagy elmúltával, illetve az állványok elbontásával balesetek fordulhatnak elő. A kerületi mérnökök most felülvizsgálnak minden téli építkezést. Budapesti Képeskönyv. Közel kétszáz, javarészt még sehol sem közölt eredeti fényképben mutatja be a fővárost a Budapesti Képeskönyv. A képek alatt ötnyelvű szöveg hirdeti Budapest kultúrájának magas fokát. Jobban nem lehet megismerni a fővárost, mint ebből a békebeli fényűzéssel kiállított, igazán „szívvel“ alkotott gyönyörű könyvből, amely német, angol, francia és olasz nyelvű kiadásban is megjelenik. A Budapesti Képeskönyvet Genthon István dr. művészettörténeti író és Nyilas-Kolb Jenő, A Képeskönyv- sorozat szerkesztője állította össze. Kovácsházy Vilmos székesfővárosi tanácsnok írt hozzá meleghangú előszót. A „Bíbic-telep“ nyomorúsága. „Bibic-telep“-nek csúfolják és méltán, Budapestnek ezt a máról-holnapra kinőtt városrészét, amely a Kelenföld alsó részén néhány év alatt rohamosan számottevő városrésszé fejlődött. Ma már 3—4000 lakosa van a telepnek, nagyobbára tisztviselők, kereskedők, iparosok, ipari munkások. A telep nagy- nehezen a vízvezetéket és villanyvilágítást megkapta, de egyéb közművekhez (út, csatorna, villamos, stb.) semmi módon sem tud hozzájutni. Ezért nedves időkben az utcáknak csúfolt sártengerben bokán felül érő pocsolyában kell gázolniok. És az életbiztonság is veszélyben van: az egész területen egyetlen rendőrőrszem, de még nyilvános telefonállomás sincsen, hogy betegség esetén orvost, veszély idején rendőrt, vagy tűzesetnél a tűzoltókat, esetleg balesetekhez, szerencsétlenségekhez a mentőket lehessen hívni. A székesfővárosnak ezek az elhagyott polgárai sürgősen jó utakat, közbiztonságot és egészségügyi intézkedéseket kérnek.
