Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-04-25 / 17. szám

Budapest, április 25. 5 Magas színvonalú Vila után a relsöház változat­lanul megszavazta a (Óvárosi torvenulavaslatol A törvényt május elején kihirdetik - Ugyanakkor megjelenik a szanálási rendelet is - Egyelőre nincs döntés a főpolgár­mesteri állás személyváltozásáról PESTI KIRAKAT Nászutasok, mint idegenforgaími tényezők Mint mindenkinek, ma a MAV.nak is meg kell alaposan harcolnia a maga kenyeréért. Ma még a vasút sem helyezkedhetik arra a kényelmes állás­pontra, hogy befűtik a lokomotivot, kiadják a me­netjegyet és készen van a vasútigaz gatás. Ma már a. vasútnak is rengetek a konkurrense, kezdve a repülőgéptől, le az autóig és az autóbuszig, amely utóbbi különösen rendkívüli módon hódít. A vasút­nak tehát ötleteket kell termelnie és egész különös, de így van, ez az ötlettermelés igen szűk körben mozog: meg kell találni azt, hogy hogyan, kik szá­mára és milyen alkalomból lehet olcsóbbá tenni az utazást. A Szent István-hét, a tavaszi vásár, a mező­gazdasági kiállítások mind-mind alkalom az olcsób- bításra, amelynek terén eddig föltétlenül a lég. klasszikusabb ötlet mégis csak a filléres vonat volt. Most megint új ötlettel jött a MÁV: ö t v e n százalékos kedvezményt ad a nász­utasok n a k. Külföldieknek éppen úgy, mint a magyaroknak. Az ötlet azért jó. mert tudomásunk szerint, ezideig csak kevés ország koptatja ezt az ideát. A nászutasok tehát egyelőre csak Olaszország, Jugoszlávia és most már Magyarország között vá­laszthatnak. Isten hozza őket hozzánk, mert a nász­utas kitütiő idegenforgalmi alany: mert költ. Aki a legskótabb férjjé alacsonyodik idővel, nászútján az sem mer smucig lenni. Figyelmességgel halmozza el a fiatal menyecskét és valljuk be, ezek a kedves figyelmességek nem fognak ártani a budapesti ke­reskedőknek, szállodásoknak, vendéglősöknek, kávé­soknak és színházaknak sem. Majd meglátjuk, mi lesz az eredmény, mert ezen a téren valósággal a semmiből kell építeni. Mint mondják, összesen tíz- tizenöt nászutas pár szokott havonta Budapesten megfordulni, ami igazán a semmivel egyenlő. A MÁV ügyes reklámmal ide fogja csábítani a nászutasokat, ez annál nagyobb jelentőségű lesz, mert a nászutasok szebbnek, kedvesebbnek, derű­sebbnek látják a világot és öregkorukban is szerew tettel fogylak visszaemlékezni Budapestre, amely talán életük legszebb heteit adta nekik. Valahogy az az érzésünk, hogy aki yiászútra jön Budapestre, az egyszersmind ezzel a gyönyörű magyar főváros­sal is eljegyzi magát az egész életre. Kivéve Magyarországot... A dolog nem új, régi gyökerei vannak már. Ed­dig is tudtuk, hogy a jugoszláv hatóságok nem szí­vesen adnak polgáraiknak Magyarországra való utazáshoz szükséges útlevelet. Különösen olyankor gördítettek akadályokat, amikor Budapesten valami vásár, vagy egyéb nagy, komoly idegenforgalmi aktualitás vonzotta a külföldieket. Szóval, nem most kezdődött a dolog, de ahogyan most csinálják derék jugoszláv szoynszédaink. az már fölháborító. Egy hete másról sincs szó, csak arról, hogy a jugoszláv hatóságok úgy állítják ki az útlevelet, hogy bele­írják: Érvényes Európára, kivéve Ma. gyár országot... Nem, ez nem politika, ez közönséges kenyérirgység, amelyet egyik nemzet a másikkal szemben nem engedhet meg. Ez lehet kis mellékutcabeli krájzlerosoknak a konkurrenciája, de nem európai országoké. A jugoszlávoknak mégis gusztusuk van hozzá, pedig nagyon oktalanul cse­lekszenek, mert a magyar közönség a legutóbbi esz­tendőkben erősen favorizálni kezdte a jugoszláviai utazásokat, amelyeknek, ha van még magyar önér. zet, ezután az útlevélbe burkolt pofon után végé. nek kell szakadnia. Az elterjedt hírekre azután a budapesti jugo­szláv követség valami cáfolatfélét adott ki, amely azonban az olvasni tudók előtt valósággal megerő­síti a híreket. Ebben a cáfolatban csak kertelés van, de szó sincs arról, hogy kereken megmondanák: alkalmazzák-e Magyarországra ezt a stigmatizálást, igen, vagy nem? A kertelést azonban a magyar közönség nem te­kintheti válasznak. A magyar publikumnak magának kell-felelnie erre a támadásra és be kell szüntetnie a jugoszláviai utazásokat még akkor is, ha úton- útfélen a jugoslzáviai idegenforgalom reklámjaiba és hirdetéseibe ütközik is. És vájjon nem volna-e hely es és megokolt az is, ha a magyar lapok szin­tén azzal válaszolnának a jugo-merényletre, hogy amíg a magyarországi idegenforgalom ellen való kicsinyes gáncsvetések meg nem szűnnek, addig nem közlik, a jugoszláv idegenforgalom és fürdők hirdetéseit. Valahogy az az érzésünk, hogy ez ko. moly hazafias kérdés, a nemzeti becsület kérdése. Hunyadi János AS ■MÉ8ZTÓ&ZHBVXK LEGKIVÁLÓBB OTÖOYTOUL 1ST HAZTABTÁBBAM HUf KUmr ÓZHAT ■ATAsABAI^FILOMIULHATATLAB SAXLEHHER ANDRÁS, BUDAPEST Több, mint két hónapja, hogy a kormány be­terjesztette a fővárosi közigazgutás reformjára vo­natkozó törvényjavaslatát, amely régen nem Ász- lelt izgalmat és kavarodást idézett elő a politikai életben. A részletek ismerete után önkényes kor­mánybeavatkozástól és központi hatalmi törekvé­sek érvényesítésétől volt hangos a politikai világ és az izgalmak csak akkor halkultak el, amikor ki­derült, hogy az új rendelkezéseknek kizárólag gaz­dasági céljai vannak. Időközben a kormány mel­lőzte a közgyűlés feloszlatására és a kormánybiz­tos kinevezésére vonatkozó szándékait, úgyhogy a képviselőház nyugodt légkörben folytatta le a ja­vaslat tárgyalását. Sokan voltak olyanok, akik a felsőházban vár­ták a javaslattal szemben való komolyabb felsora- kozást, ennek a bekövetkezése azonban elmaradt azoknak a nyilatkozatoknak a hatása alatt, ame­lyekben Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter adott tájékoztatást a javaslat tárgyilagos célkitűzé­seiről. A belügyminiszter kihangsúlyozta mondani­valóiban azt a tényt, hogy a kormányt nem vezetik pártpolitikai, vagy más erőltetett célkitűzések» hanem kizárólag az indította a javaslat benyújtá­sára, hogy az ország fővárosa a háztartási és pénz­ügyi. nehézségektől mentesen folytassa országos ér­dekű tevékenységét. A felsőház csütörtökön tartotta azt az ülését, amely teljes egészében magáévá tette a képviselő­ház részéről már előzőleg elfogadott törvényjavas­lat teljes szövegét. Hoyos Miksa gróf mezőgazda- sági szempontból szólt a javaslathoz. Hoepfner Guido örömmel üdvözölte azokat a törekvéseket, amelyek a főváros közigazgatását egyszerűvé és olcsóbbá kívánják tenni. Helyesli a takarékossági törekvéseket, de tiltakozott az ellen, hogy ezeket a megtakarításokat a beruházások és a tisztviselői fize­tések terhére érjék el. Gaár Vilmos megállapította, hogy nincsen szó az önkormányzat korlátozásáról. Csik József a törvénymódosítást szükségesnek tartja. Péchy Manó volt a vita utolsó szónoka, aki min­denben helyeselte a kormány terveit. A vita végén Keresztes-Fischer Fercpc belügyminiszter válaszolt az elhangzottakra és kijelentette, hogy távol áll a kormánytól, hogy ezzel a javaslattal megbélyegezze a főváros polgárságát. A legmele­gebb -szavakkal csatlakozott azokhoz az elismerések­hez, amelyek a vita során a főváros polgárságára és vezetőségének tevékenységére vonatkoztak. Be­szélt a főváros pénzügyi helyzetéről és megállapí­totta, hogy Budapest vagyonilag teljesen rendben van. Alig van még metropolis, — mondotta, — amely ehhez hasonló vagyoni helyzetet tudna felmutatni. A főváros gazdálkodása ellen nem lehet lényeges kifogás és ami zavar mutatkozik, az csak azért van, mert a gazdasági válság hulláma a főváros kapuihoz is elért. A törvényre azonban mégis szük­ség van, mert közel 25—30 milliós deficit eltünte­tése szükséges. A törvény azért kell, mert a fővá­rosi törvényhatóság pártokból áll, amelyek nép­szerűségüket veszélyeztető elhatározásokra nem kaphatók . A felsőház nagy tapssal -fogadta a belügymi­niszter tárgyilagos fejtegetéseit, majd elvetette fíipfca Ferenc határozati javaslatát, amely az autonó­miának legutóbbi időben kifejtett munkájáért elis­merést és köszönetét kívánt kifejeztetni a felső- házban. Elkészült a kormány szanálási terve A fővárosi törvényjavaslat elfogadása utón Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter előterjesz­tést tett Gömbös Gyula miniszterelnöknek a törvény kihirdetése érdekében. Minden más ellenkező híresz­teléssel szemben arról értesül a Fővárosi Hírlap. hogy külön végrehajtási utasítás ucm készül a törvénnyel kapcsolatban. Ezt a rendelkozést a szanálási tervezet pótolja, ame­lyet a belügyminiszter a törvény életbeléptetésével egyidejűleg fog kibocsátani és obbeu előírja mind­azokat a rendelkezéseket, amelyek a főváros háztar­tásának további biztonságos menetéhez szükségesek. A belügyminisztériumban most végzik az utolsó simításokat a tervezeten, amely így nagyjából már befejezettnek tekinthető. A szanálási tervezetet, három szempont figyelembevételével állítot­ták össze. A tervezet célja elsősorban a főváros háztartásá­nak rendbehozatala és a deficit eltüntetése. A hiányok kiküszöbölésére törekszik a szanálás és olyan megtakarításokat ír elő, amelyek a közönség érdekeit egyáltalán nem érintik. A tervezetben ér­vényesülő másik fontos szempont: az adminisztráció egyszerűsítése. A szanálás ebben a vonatkozásban kettős célt kíván elérni. Keresztülviszi annak a régi kívánságnak a beteljesülését, hogy a hatóságokhoz forduló polgár­ság ügyei minél gyorsabb elintézést nyerjenek. A másik cél dologi megtakarításokat is eredményez, amelyek kétségtelenül éreztetik kedvező hatásukat n főváros költségvetésében. A szanálási tervezet harmadik célkitűzése: a deficit megelőzése. Nemcsak a mostani hiány eltüntetését tartja szük­ségesnek a belügyminiszter, do különös súlyt helyez arra, hogy úgy a fővárosi adminisztrációban, mint az üzemek és intézmények gazdálkodásában a sza­nálási processzus befejezése titán olyan helyzet ala­kuljon ki, amely teljes biztosítékot nyújt, hogy a főváros háztartása, úgyszintén az üzemek vitele, a realitások keretében marad. A töpolgármeslerl állás betöltésé Különböző hírek és kombinációk foglalkoztatják a várospolitikai és politikai életet, amelyeknek mindegyike a főpolgármesteri állással kapcsolatos változásokra vonatkozik. Egyes hírek szerint Huszár Aladár főpolgármester, aki változatlanul bírja Gömbös Gyula miniszterelnök legmesszebbmenő bi­zalmát, továbbra a helyén marad és kezébe veszi a szanálás pénzügyi programjának végrehajtását is. Más természetű találgatások arra utaltak, hogy a főpolgármesteri pozícióra pénzügyi és gazdasági szakembert állít a kormány, aki a szanálási tervezetben rejlő széles hatáskörrel gondoskodik a deficit pótlásáról. Mindezekkel a híresztelésekkel szemben leg ille­tékesebb helyről közűik a Fővárosi Hírlappal, hogy a főpolgármesteri állás betöltésével kapcsolatos nevek és lehetőségek kizárólag kombinációknak tekinthetők. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter még nem döntött ebben a kérdésben, elhatározását azonban rövid időn belül a minisztertanács elé fogja ter­jeszteni. ,.moa ge,xdo,á9««,9°““- Aramlogyo«'“0' ’* ’ Aaekben telelőiig TUNGSRAM

Next

/
Thumbnails
Contents