Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-04-11 / 15. szám
Jxyvaumy íiijzmp Budapest, 1934 április 11. Budapest légikikötőjét az óbudai szigeten fogják megépíteni A Dunaszakasz rendezése a hajóforgalom szempontjainak tekintetbevételével Legutóbbi számunkban elsőnek közöltük a Hajózási és Kikötőügyi Tanács nagyjelentőségű és érdekes átiratát arról, bogy a Budapestet átszelő belső Dunaszakaszon milyen újításokat vettek tervbe. A hajózási és kikötőügyi tanács állásfoglalása és a Dunával összefüggő többi aktuális városfejlesztési kérdés dolgában Harrer Ferenc tlr. tanácstag, a városrendezési és városfejlesztési bizottság elnöke a következőket mondotta munkatársunknak: — A hajózási és kikötőügyi tanács állásfoglalását örömmel üdvözöljük, mert olyan kérdések közeli megoldásának lehetőségéről van szó, amelyek már évtizedes problémák. Amikor a városfejlesztési bizottság a Dunával összefüggő kérdéseket tárgyalni kezdte, véleményt kért és kapott a két legnagyobb hajózási vállalattól, a MFTR-től és a Du- uagőzhajózási Társaságtól, ugyanakkor megkereste a hajózási és kikötőügyi tanácsot is, hogy foglaljon állást e kérdésben és közölje véleményét. A tanács az ügyet behatóan tanulmányozta, külön bizottságot alakított, amelyben a hajózási érdekeltségek is képviselve voltak. A hajózási tanács állásfoglalása t^hát a hajózási vállalatokkal egyetértőén történt, úgy hogy ezek a kérdések tulajdonképpen elin- tézettnek tekinethetők. céljára van lefoglalva, azokat a részeket pedig', amelyek erro a célra nem kellenek, sportcélokra fogjuk rendelkezésre bocsájtani. Ugyancsak a teherforgalmat szolgálja az óbudai Dunaág alsó szakasza is. A felső szakasz sportcélokra hivatott, e Dunaág legfelső, a jégtörő felett levő szakaszán pedig a gázgyár teheráruforgalma bonyolódik le. Sportcélokra tartják fenn az óbudai Dunaágnak az Esztergomi vasúti híd fölötti részét és a Margitsziget partjait is. — A dunai kikötők tekintetében a tanács véleménye szerint feltétlenül kívánatos az egységes kezelés. A lágymányosi téli kikötő bejárata alatti partszakaszon tervezik az új szénkikötőt. Az líjpesti téli kikötő mai rendeltetése mellett megfelelő felszerelés után kereskedelmi kikötőnek is használható lesz. A fakikötőt azért helyezik a Hun- gária-híd fölé, hogy a tutajoknak ne kelljen az egész budapesti Dunaszakaszon áthaladni. — A hajózási és kikötőügyi tanács bár ez nem feladata, foglalkozott az új repülő kikötő kérdésével is. Erre a célra, az óbudai nagyszigetet tartja a legalkalmasabbnak, ellenben élesen állást foglal az ellen a terv ellen, hogy a Csepelsziget északi csúcsán építsék meg Budapest új repülő te- rét. A legfőbb érv itt az, hogy ez a megoldás a hajókikötők bővítését lehetetlenné tenné, másrészt azért sem alkalmas ez a terület légi kikötőnek, mert a közelben állanak a budapesti rádió- antenna tornyai. — Természetesen egyik napról a másikra nem lehet megoldani mindezeket az elgondolásokat, azonban a teherhajózás kitelepítése már a közeljövőben megvalósulhat. Ez minden nagyobb beruházás nélkül megoldható lesz és akkor megszűnik az a régi galmi szempontjából legexponáltabb idegenforgalmi sczempontjából legexponáltabb városrészeit nagy tömegekben lepi el a part mellett horganyzó és rakodó teherhajók füstje. Geológusok és a bányakapitányság döntik el a Rudasfürdő aluljáróépítésének sorsát Biztató közeledés a közmunkatanács és a főváros felfogása között — Különösen nagy jelentőségű a Duna—Tisza csatorna torkolatának kijelölésére vonatkozó rész. A terv szerint a Duna—Tisza csatorna — amennyiben a szolnoki torkolattal képeznék ki — Soroksár községnél, vagyis Nagy-Budapest határában ágazna ki a soroksári Dunaágból. E csatorna létesítésével városfejlesztési szempontból számolni kell és ezért a szükséges területeket a csatorna, valamint a csatorna menti kikötők és rakodók részére fenntartani kell. A részletekre vonatkozó tájékozást a földmívelésügyi minisztériumtól fogjuk megszerezni. — A Dunapartok felhasználása tekintetében a hajózási tanács nagymértékben honorálta a város- fejlesztési és a fürdőváros követelményeit. A belső Dunaszakaszon teherhajók egyáltalában nem köthetnek ki, de semmi akadálya sem lesz annak, hogy a gőzösök a személyhajóállomásokon továbbra is horgonyozzanak, törzsállomásukat azonban a Ferenc József-híd és a Horthy Miklós-híd között jelölik ki. Itt kapnak helyet az újabb hajóállomások is. Erre már van is precedens. A jugoszláv Duna- gőzhajózási Társaság, amely az utóbbi években Belgrád—Budapest és Wien között rendszeres személyforgalmat tart fenn, eddig a Dunagőzhajózási Társaság kikötőhelyét használta, de most önálló állomáshelyet kér. A főváros az új hajókikötő helyét a Ferenc József-híd mellett jelölte ki a vámpalota előtt. Az új Horthy Miklós-híd alatt levő pesti rakpart teljes egészében a teheráruforgalomnak lesz fenntartva, még abban az esetben is, ha a duna- parti teherpályaudvart időközben kihelyeznék. A budai oldalon a Gellért-tér alatt tervezik a tengerhajók kikötőhelyét. Az Óbuda—Hungária körúti híd felett pedig a fakikötő és az újpesti kikötő kap helyet egészen fel a Trianoni gátig. Efelett pedig a szentendrei sziget alsó részének mindkét partja a fővárosi vízművek ■ Aki szépet és jót rir az élettől, keresse a reménységet, hajszolja a szerencsét. Egy elszalasztott pillanatot nem pótolhat semmi! Április 14-én kezdődik az uj osztálysorsjáték. Már egy sorsjeggyel szerencsés esetben 500.000 pengő nyerhető. Jutalom 300.000 P, főnyeremény 200.000 P, azonkivül 100.000, 50.000, 40.000, 30.000, 25.000 pengő stb. Nyerési esélyek tekintetében az összes sorsjátékok élén áll. Ezen körülményben és a feltétlen megbízhatóságában leli magyarázatát ezen intézmény napról-napra fokozódó közkedveltsége. A sorsjegyek hivatalos ára: egész 24, fél 12, negyed 6, nyolcad 3 pengő, tehát SZERENCSE FÖL! Rendeljen MÉG MA egy sorsjegyet akármelyik főárusitónál, fizetni van ideje a húzás előtt. ; Néhány héttel ezlőtt úgy látszott, hogy a Közmunkatanács és a főváros ellentétes felfogásán végleg megfeneklik a Rudasfürdő újjáépítésének, illetve az ott tervezett reumakórház létesítésének terve. Minden tényező tisztában van azonban vele, hogy nemzetgazdasági szempontból rendkívül fontos a rendelkezésre álló páratlan gyógyforrásokat olyan formában a hazai és külföldi betegek rendelkezésére bocsátani, amilyent a modern orvosi és gyógyászati szempontok megkövetelnek. Huszár Aladár főpolgármesteré az érdem, hogy ezek az ellentétek a napokban nagyjában elsimulak és úgy látszik, hogy sikerül a főváros és Közmunkatanács felfogása között olyan kivezető utat találni, amelynek eredményeképpen megvalósul a Rudas újjászületése. Az elmúlt héten a Bányakapitányság, a Földtani Intézet és a főváros képviselőinek részvételével újabb szemle volt a Rudas fürdőnél. Ezúttal arról volt szó, hogy a Közmunkatanács részéről szorgalmazott aluljárót meg lehet-e építeni a források veszélyeztetése nélkül? A Bányakapitányság szakértői és a geológusok a szemlén csak általános tájékozódást szereztek, míg a részletes vizsgálatokra csak a jövő héten kerül a sor. A geológusok és a bányamérnökök leereszkednek a források barlangjaiba, azután a föld mélyében különböző fúrásokat és rétegvizsgálatokat végeznek. Csak ennek a hetekig tartó munkának a befejezésével lesznek abban a helyzetben, hogy javaslatukat megtegyék. A szemlére hivatalos volt a Szent Imre- iürdő igazgatósága is, mert ez az intézmény szintén a Rudas forrásainak védőterületén belül fekszik. Hogy a geológusok, illetve a Földtani Intézet és a Bányakapitányság szakvéleménye hogyan fog hangzani, azt természetesen előre megmondani nem lehet. Azonban annyi már a keddi szemlén is észrevehető volt, hogy a geológusok, akik ismerik a helyi lelkesednek túlságosan a szőnyegen levő „aluljáró“ viszonyokkal és a gyógyforrások természetét, nem tervéért. Az aluljáró megépítése esetén ugyanis a Hungária forrást a tervezett új útvonal feltétlenül érinti, de bizonytalanná válna a sorsa a Rákóczi- forrásnak is, amely tudvalévőén a mostani úttest alatt, a két villamosvágány között, a föld mélyében fakad. Fokozza a tervvel szemben fennálló aggályt az is, hogy az aluljárós megoldás esetén hatalmas támfalakat kellene építeni a hídfő alatt, ennek a megalapozásánál pedig szinte biztosra, lehet venni, hogy feltörnek azok a vizek, amelyek eltömése az Erzsébet-híd építésénél olyan sok gondot okozott. A Szent Imre-fiirdő képviselője a szemlén hangoztatta is, hogy az Erzsébet-híd építése idején a fürdő forrásai egyidőre teljesen elszöktek és csak nagyarányú tömítések után kapták vissza vizüket. Mindenesetre úgy a főváros vezetősége, mint a Közmunkatanács érdeklődéssel várja a geológusok és a bányaszakértők véleményét. Ettől függetlenül azonban máris olyan felfogás alakult ki, amiből arra lehet következtetni, hogy a Közmunkák Tanácsa hozzájárul a főváros által tervezett ideiglenes megoldáshoz: a Gcllért-hegy alatti úttest kiszélesítéséhez és a teherforgalomnak a megfelelően átépített alsó rakpartra való áttereléséhez. Ezzel szemben a fővárosnak vállalni kell az aluljáró megépítését, amennyiben ahhoz a Földtani Intézet és a Bányakapitányság hozzájárul, illetve azt geológiai és hidrológiai szempontból megoldhatónak találják. Amennyiben ez a megegyezés hamarosan létrejön, úgy a Rudasfürdő átépítéséhez néhány hónapon belül hozzákezdenek abból a pénzből, amit kolcsönképpen a kereskedelmi miniszter helyezett kilátásba. Megvalósul a Dunapartra tervezett gyógysétány és az új ivócsarnok is. A földmívelésügyi minisztérium vízrajzi osztályától szerzett adatok szerint az alsó rakpart elárasztásától nem kell tartani. Az utolsó 33 esztendőben mindössze 59 olyan nap volt, amikor a Duna az alsó rakpart forgalmát megakadályozta. Az utolsó kétszáz év alatt pedig 31-szer emelkedett a víz hat méter fölé és 16-szor haladta meg a 67* méteres magasságot. A statisztikából tehát kiderül, hogy az alsó rakpart csak nagyritkán kerül egy-két napig víz alá és ez nem lehet komoly akadálya a közlekedés lebonyolításának. Az új kazámház építésére hirdetett pályázat a napokban járt le és az alagsorban levő régi kőfürdő megfelelő átépítését erre a célra rövidesen megkezdik. A gázművek a szükséges kazánokat már januárban megrendelték és ezeket is leszállítják hamarosan, úgyhogy az építkezést júliusig befejezik. A régi kiazánház lebontásához azonban már csak az ősszel fognak hozzá, hogy a nyári szezont ezek a munkák ne háborítsák. Ha tehát újabb bonyodalmak nem merülnek fel, akkor most remény van arra, hogy egy év múlva az Erzsébet-hídnál, a Gellérthegy tövében már megnyílik a modern kis gyógy- hotel, a polgári reuma-szanatórium és körülötte a gyógyforrások ivócsarnokai, hogy magvát képezzék az új Tabán területével kialakuló nagyszabású fürdővárosnak. á legfőbb sokszorosító gép A 'ß&d&hier D. GESTETNER BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 9 TELEFON: 1G-2-20 MAGYAR KIR. ÁLLAMI VAS-, ACÉL- ÉS GÉPGYÁRAK Budapest, X., Kőbányai-ű3 21. Lakóházak felszereléséhez a közismerten elsőrangú Veudleff-Dittrich- íéle kivitelben gyártunk kézi- és erőhajtású kútszívattyúkat és kútfelszerelési alkatrészeket, házi vlz- ellátóberendezéseket, bor- és savszivatyúkat stb. Városok és egyéb közUletek részére tűzoltósági, közegészségügyi és köztisztasági szorekot, eszközöket és berendezéseket. Lakóházak, középületek stb. részére a legalkalmasabbak a hazai barnaszéntUzelésre szerkesztett Jobbágy-féle folytonégőkályliák.
