Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-03-28 / 13-14. szám

PESTI KIRAKAT Budapest: keién Párizs Hála Istennek, az idegenforgalmi kérdésekről ma már nemcsak úgy hallunk, mint a távoli égzengésről, már nemcsak úgy beszélgetünk, mint valami elhir- telenkedett ötletről, hanem igen komolyan, terv­szerűen foglalkoznak ezzel a kérdéssel úgy társa­dalmi, mint hivatalos szerveink. Legutóbb F ab Íny i Tihamér kereskedelmi miniszter adott igen szép, igen tartalmas idegenforgalmi programot, amelynek két­ségkívül meg lesz az eredménye. Persze az idegen- forgalom is a kapitalista világrend intézménye: an­nál jobbayi prosperál, minél nagyobb befektetések­kel olajozzuk az útját. Ám, ha szegények vagyunk is, ez a kérdés ma már az úgynevezett hasznos és gyor­san hasznot hozó befektetések közé tartozik, minél több pénzt mozgósítunk, annál gyorsabban és annál bővebben kapjuk azt vissza. Volt a kereskedelmi miniszternek azonban egy gondolata, amely némelyek fejébe szöget ütött. Ez pedig az volt, hogy a miniszter Budapestet a szórakozások városának akarja m e g- t enn i. Szórakozások városa, uramisten, több se kell, hogy a szemforgató erkölcs-csőszök felhördüljenek. Nehogy, mondják, aztán megint a szörnyű régi Pes­tet akarják visszahozni, amely ledér orfeumaival, aljas lebujaival Párizs volt, de keleti Párizs. Majd csakhogy nem azt mondták, hogy balkáni Párizs. Hát ezek a jó urak valószínűleg Thaisz Elek korsza­kára gondolnak, amelyet azonban sohasem szabad azonosítani Budapest múltjával. Aki ezt cselekszi, az nem ismeri a régi Pestet, vagy pedig tudatosan akarja ezt a nagyszerű várost rút színben feltün­tetni. A kereskedelmi miniszternek igenis, igaza van. Legyen Budapestből keleti Párizs, de — és ezt mi is mondjuk — nem balkáni Párizs. A szórakozás pe­dig nem a pezsgőt, nem a lumpolást, nem az erkölcs­telenséget, nem a meztelenséget jelenti, hanem azt, hogy az idegen reggeltől másnap reggelig jól érezze •magát Budapesten. Jelenti a kulturális szórakozáso­kat csak éppen úgy, mint a kitűnő kiszolgálást, az előkelő bánásmódot, a jó vacsorát, a jó pohár bort, a színházat, a muzsikát és ha kedve szottyan, igenis azt a kis mulatozást is, amit dehogy irigyelünk tő­lük és ami minden európai nagyvárosban minden­napos dolog. Mindezt természetesen úgy kell kapnia a külföldinek, hogy meg legyen vele elégedve, ne érezze magát kiuzsorázottnak, hanem jókedvűen, ba­rátságosan, a viszontlátás boldog reményében hagyja el a magyar fővárost. Igenis, a szórakozásban benne kell lennie annak is, hogy a világváros nyújtotta élvezeteken kívül a színtiszta magyar kultúrával is megismerkedhessék a vendég, aki nemcsak azért jön Budapestre, mert szórakozásai számára szűknek bizo­nyult otthoni világvárosa, hanem azért, hogy meg­ismerkedhessék ennek a városnak szépségeivel és ennek a népnek erényeivel, ennek a városnak diadal­mas kultúrájával. Az erkölcs-csőszökkel éppen ellentétben, a szem­forgatás nélkül való magyar érdek azt követeli, hogyha a város szépségeit és a magyar kultúrát be­mutattuk a külföldinek, akkor ne nélkülözhesse azo­kat a mulatozásokat sem, amelyekhez nyilván szin­tén kedve támad és amelynek révén talán bizony a legtöbb pénzt hagyja nálunk. Ne legyen ez a város fariezus és nagyképű, ne akarjon ez a város állig begombolkozni, hanem haladjon az élettel, haladjon a nagyvilággal, amelybe mindig több és több lesz a szabad ember szelleméből és mind kevesebb az alat­tomos szemforgatásból. Legyen ez a város őszinte, álarc nélküli világváros, ahova örömmel jön az ide­gen, mert fesztelenül és jól érzi magát. Ebben az ér­telemben kell Budapestnek a szórakozások városának lenni és ebben az értelemben, igenis, hódítsuk el egyik-másik balkáni fővárostól a kelet Párizsa nevét. Mi majd ezt a Kelet Párizsát másképpen, finomab- ban, előkelőbben, úribb módon és kultúr emberhez méltóbban fogjuk külföldi vendégeinknek prezen­tálni. (CHIAN faárú9yára Budapest, _____Ml Vilii vl., Lehel-utca 17. a. (Telefon: 918—64) GY ÁRT: mindennemű háztartási, sport, egészségügyi és egyéb fatömegcikket. KOSSÁNYI ISTVÁN műmalomkőgyár BUDAPEST, V., VISEGKÄDJ-tJTCA 53. TELEFON: 914—94. ALAPÍTVA. 1903. Darálókövek. Csiszolóáruk. Fényesítő masszák. A legjobb sokszorosító gép a D. GESTETNER BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 9 TELEFON: 10-2-20 az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja Előfizetési ára: egész évre..........................................24 pengő fé l évre................................................12 pengő Tisztelettel felkérjük a hátralékos előfizető­ket, hogy az előfizetés megújításáról mielőbb gondoskodni szíveskedjék. A FŐVÁROSI HÍRLAP, hasonlóan laptársaihoz, húsvét hetében nem jele­nik meg. Legközelebbi számunkat má­hoz két hétre, április 11-én, szerdán reggel adjuk. Husvét a városházán. Az adminisztráció veze­tői közül az ünnepek csendjét számosán rövid pihe­nésre használták fel. Sipőcz Jenő polgármester a főváros környékén ünnepel, Borvendég Ferenc al­polgármester Svájcban pihen, Liber Endre alpol­gármester itthon marad és vezeti az ügyeket. A fa- tisztviselők közül is többen elutaznak ünnepelni. Kovácsházy Vilmos tanácsnok szabadsága hátra­levő részét az adriai partokon tölti el, de felhasz­nálja az alkalmat újabb idegenforgalmi kapcsola­tok kiépítésére is. Krencsey Géza halála. Krencsey Géza műszaki főtanácsost, a közélelmezési ügyosztály mérnöki hivatalának váratlanul elhunyt vezetőjét mélységes és kiterjedt részvét kiséretáben helyezték örök nyu­galomra kedden délután a farkasréti temetőben. Krencsey Géza egyike volt a főváros legképzettebb mórnökeinek. Nevéhez fűződik a közélelmezési in­tézmények egész sorának fejlesztése, modernizálása, ö tervezte a múlt években épített új rendszerű zárt vásártelepeket és az új élelmiszer-nagyvásártelepet is, amelyet a közélelmezési berendezkedések terén Európa egyik leghatalmasabb és legtökéletesebb műszaki alkotásának mondanak. Mindössze 61 éves volt és 21 éve állott a székesfőváros szolgálatában. Három hónappal ezelőtt Kezdett betegeskedni, mű­téten esett keresztül, átmenetileg javult is az álla­pota. Közben újra rosszabbodott az egészségi álla­pota, két hete ismét megoperálták, de az orvostu­domány már nem segíthetett rajta. Halála a város­házán őszinte és mély részvétet keltett, de gyá­szolja az ország egész sporttársadalma és a magyar Anvótársadalom, amelynek évtizedek óta egyik ve­zető tagja volt. Ilovszky János, a törvényhatóság örökös tagja. A főváros törvényhatósága legutóbbi közgyűlésén egyhangúan Ilovszky János m. kir. kormányfőtaná­csos, tanácstagot választotta meg Joanovich Pál örö­kébe a közgyűlés örökös tagjává. A kitüntető válasz­tás olyan férfit ért, aki a polgárság legszélesebb rétegeinek becsülését és bizalmát élvezi. Az új szakbizottságok elnökei. A szerdai köz­gyűlésen újjáalakították az ügyosztályok mellé ren­delt szakbizottságokat, amelyeknek elnökei lettek: elnöki bizottság: elnöke Lázár Ferenc dr.; út- és csatornaépítési bizottság: Dorner Gyula; városren­dezési és magánépítési bizottság: Harrer Ferenc; közjogi és illetőségi bizottság: Hedry Aladár; közle­kedési bizottság: Scheuer Róbert; pénzügyi bizott­ság: Wolff Károly; közoktatásügyi bizottság: Kozma Jenő; közélelmezési bizottság: Usetty Béla; szociál­politikai bizottság: Mihalovits Zsigmond; közegész­ségügyi bizottság: Csilléry András dr.; városgazda- sági bizottság: Homonnai Tivadar; üzemi bizottság: Becsey Antal; középítési bizottság: Petrovácz Gyula: közművelődési és művészeti bizottság: Ugrón Gábor; közgazdasági és ipari bizottság: Ilovszky János. Huszár főpolgármester a III. kér. Polgári Tár­saskör díszelnöke. Az Egységes Községi Polgári Párt óbudai szervezete, a III. kér. Polgári Társaskör szombat este tartotta évi közgyűlését Andréka Ká­roly elnökletével. A közgyűlésen Huszár Aladár dr. főpolgármestert egyhangú lelkesedéssel a kör dísz- elnökévé választották meg. A közgyűlést ünnepi va­csora követte, amelyen Andréka Károly és Orova Zsigmond dr. méltatták a főpolgármester kiváló érdemeit. Piazza Győző és Studinka Béla dr. felkö- szöntői után Huszár Aladár válaszolt. Köszönetét fejezte ki a Társaskör kitüntető bizalmáért, majd rámutatott arra, hogy bár akkor, amidőn a főpol­gármesteri széket elfoglalta, őt idegen embernek tartották, ez nem így volt, mert családját évszázados kapcsolatok fűzik a székesfővároshoz. Egyik ősany­jának Óbudán voltak birtokai és ő maga is lakott a III. kerületben. Beszélt a főpolgármester a nemzeti egység gondolatának gyakorlati jelentőségéről és lel­MMIU édes mustár vXnmf!g™ia-mustar kés szavakkal buzdította a III. kerület társadalmát az eszme mellett való kitartásra. Megemlékezett arról, hogy a magyar társadalom és a magyar nem­zet fennmaradása a határainkra mindjobban súlyos­bodó német és szláv nyomás hatása alatt csak akkor várható, ha teljes egységben, nemzeti felkészültség­ben tud szembeszállni az idegen eszmeáramlattal. Általános figyelem között beszélt a főpolgármester a tisztviselői kérdésről is. Kijelentette, hogy a köz- szolgálatban álló alkalmazottaknak minden körül­mények között munkateljesítményük legjavát kell adniuk és egyéni érdekeik teljes mellőzésével kell életűiket a köznek szentelni. Nélkülözhetetlen kell ék az is, hogy a tisztviselő a legteljesebb becsületesség­gel szolgálja a polgárságot, ne nézzen se jobbra, se balra, hanem zsinórmértékül mindig a polgári be­csület egyenes útját tekintse. Azzal a mozgalommal kapcsolatban, amelyet Óbuda közönsége közismerten a Stadion érdekében inditott, kijelentette a főpolgár­mester, hogy ezt a rendkívüli jelentőségű sportintéz­ményt felfogása szerint feltétlenül olyan helyen kell megvalósítani, ahol az eddig elhanyagolt, visszama­radt városrészeknek fellendülést biztosít. A főpolgár­mester lelkesen fogadott szavai után még sokan szó­laltak fel a kerület vezető polgárai közül és mele­gen ünnepelték az elöljáróság jelenlevő új vezetőjét, Haidekker Sándor főjegyzőt is. A m. kir. Osztálysorsjáték résztvevői közül legtöbben régi sorsjegyszámaikat tartják meg, mert így előnyö­sebben kísérelhetik meg a szerencséjüket és használhatják ki az óriási nyerési esélyeket. Emiatt áll aránylag kevés sorsjegy az új vevők rendelkezésére az április 14-én kez­dődő új sorsjátékra. Siessen magának tehát egy sors­jegyet biztosítani, mert legutóbb is sokan, akik a húzás előtti napokban akartak sorsjegyet venni, már nem kap­tak. Fizetni van ideje legkésőbben a húzás előtt. GERO LÁSZLÓ vízvezetési, Központi fűtés, egészségiig!)! berendezései« és épület-bádogos munhák Vállalata Telefon: 97-5-29 VII., Columbus u. 14 M MAROSSI F. LAJOS M Cementárú-, múkö-, márvány, mozaik-, íal- é» padlóburkoló vállalata éa bizományi lerakat* H BUDAPEST, IX., ANGYAL-UTCA SS inscnpiANN Józsii VAS-, VASHULLADÉK ÉS BÁNYATERMÉKEK BUDAPEST, VII. KÉR., PETERDY-UTCA 6. SZ. 1 TELEFON: 35-1-1 0 BMBMMi Wj^IUSCH FEKETE JÁNOS JT9l. TET0FEDÖMB8TER BUDAPEST, L XAROLIIIA-ÚT I4L TELEF8B: »-5-Ó* HOfPlAN DENES okleveles mérnök épületbádogos, gáz-, vízvezeték- és központi fűtés berendező Budapest, II., Szász Károly-utca 5. Telefon: 53-9-59. St O € IS A XI K~A LM AlS OKL. GÉPÉSZ- ÉS KÖZGAZDASÁGI MÉRNÖK ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ BUDAPEST, IV., IRÁNYI-UTCA 21. SZ. TELEFON : 89-7-13. Kohn Lioót Telefon: 62-2-42 CUlf 9VAC Budapest, III. kér. ós 26-5 33 ■ ® Bécsi-út 263- szám KRAL GYULA kA&uragómeBter, kő- és márvány telepe g 6 ■ 1 * T A: BUDAPEST, UL, LAJOS-U. 77/79 büDAKAIiIbí ' TELEFON : O-4-M kalapács MiHAiyGy. reszeiögyAra BUDAPEST, VI., SZABOLCS-UTCA 6. SZÁKI, telefon: 92-6-12. Vállalja használt reszelök újravágását, valamint azok speciális edzéséért teljes garantiát nyújt. DANI KAROLY RUHAE ÜZLETE Budapest, V., Vilmos császár-út 10., I. 15. Lakás ugyanott _______________Telefon: 85-9-91 TR IMMEL JÓZSEF kőműves mester, építési vdllnlkoió Budapest, II., Medve-utca 38. (Saját ház) Telefon: 52-8-S7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents