Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-03-08 / 10. szám
6 Budapest, 1933 március 8. A Magyar Divatcsarnok: tnzveszélyességének Imllámai már a parlamentbe is átcsaptak Fetrovácz Gyula országgyűlési képviselő az áruház fellebbezési manőverezéséről — A Baross Szövetség követeli az áruházak külön megadóztatását—A Máv-konzum és a Hangya fúziója egymillió pengő állami szubvencióval Amióta a Fővárosi Hírlap az agyonnyomorított kiskereskedelem ellen indított fenyegető veszedelmekre felhívta a közvélemény és -a hatóságok figyelmét, azóta állandóan napirenden van bizonyos üzleti érdekeltségeknek mindenképpen elitélendő mohó terjeszkedése. A kis- és detailkereskedők egyszerűen nem bírják iaz áruházak tank- szerű rohamát és ha végiglapozzuk a hivatalos lap utóbbi hetekben megjelent példányait: hasábokon át olvashatjuk a csődök, a kényszeregyezségek és az árverésele sorozatát, amelyek mind egyéni cégek és kereskedők ellen irányulnak. Nagy tőkével rendelkező gyárak nem tudják türtőztetni magukat a kíméletlen haszonszerzésre irányuló törekvéseikben és ahelyett, hogy kizárólag a gyártásra fektetnék a fősúlyt, detailárusí-tás.ra rendezkednek be (múlt számunkban rámutattunk a Dréher-Maul, -a Szent István Tápszerművek és a Koestlin házaló rendszerére!) és ezen túlmenően egyre-másra nyitják az üzleteiket a főváros legforgalmasabb útvonalain. A Pók-áruházak mögött rejtőző G. F. B. éveken át a legális kereskedelem felhasználásával vezette he a gyártmányait, hogy azután saját üzleteibe szívja át a környék kereskedőinek vevőközönség'ét. A Magyar Divatcsarnok ambícióit nem elégítette ki ia mosókarton és a laméselyem árusítása és mert rájött arra, hogy az élelmiszer-árusításban is van némi fantázia: megkezdette tehát a bab, lencset a szemes- kávé és a spárgakonzerv eladását is. A mindent felhabzsolni akaró mohóságon kívül az áruház tűzveszélyes álla- , pofát elsőnek a Fővárosi Hírlap hozta nyilvánosságra és j rámutatott arra, hogy a hatósági határozatok végrehajtását különböző fellebbezésekkel igyekszik elodázni. Ez a leleplezés olyan széles hullámokat vetett, hogy azt már a képviselőház március elsejei ülésén is szővátették. Fetrovácz Gyula országgyűlési képviselő a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat vitájában többek között a következőket mondotta: — Igen gyakran a fellebbezésinek nincs egyéb célja, mint az időnyerés és ezt az időnyerési célt rendkívül könnyen érik el, amikor túlterhelt minisztériumokat kényszerítenek lappáliás ügyek tárgyalására. Építésrendőri ügyekben sok ilyen üggyel találkoztam, csak egyetlenegyre akarok hivatkozni ebben a pillanatban. Itt a székesfővárosban a Puákóezi-úton van egy áruház, amely nem áruháznak készített helyiségben rendezkedett be és üzemét ebben a helyiségben annyira kifejlesztette, hogy az építési engedélynél a fokozottabb tűzbiztonság, illetőleg a közönség életének védelme szempontjából a hatóságok bizonyos rendelkezéseket voltak kénytelenek vele szemben előírni. A főváros hatóságainak még élénk emlékezetében él a Párisi Áruház katasztrófája, amikor a meg nem felelő épületben engedélyezett áruház eredménye 13 halott és számtalan sebesült volt a nagy anyagi kár mellett. A hatóság tehát kénytelen a közöúség élet- biztonságának védelmére hatósági rendelkezéseket elrendelni. Mi történik ezekkel a rendelkezésekkel szemben? Az áruház ahelyett, hogy teljesítené őket, fellebbez a közmunkák tanácsához, mert tudja, hogy ezzel három hónapot nyer az intézkedések végrehajtásánál. A közmunkák tanácsa jóváhagyta a határozatot, sőt bizonyos tekintetbén. szigorította is. Mit tesz az áruház? Fellebbez a belügyminiszter úrhoz, ahol tudja, hogy újabb hat hónapra van módjában kitolni az ügylet végleges elintézését és amikor lejön a bel ügy mini szteJ riumtól i§ a harmadfokún is jóváhagyott határozat, illetőleg az a végzés, hogy nem történt jogszabálysértés, tehát nincs mód a határozat megváltoztatására, akkor bevárja, míg az elsőfokú büntetőihatóság büntetést ró ki, a büntetést nem veszi tudomásul, hanem ismét megkezdi a fellebbezések láncolatát a harmadik fórumig. Ilymódon évekig fennállhat az a helyzet, amely tűzbiz- tonságilag állandó veszedelmet rejt magában és amely az áruház látogatóinak életbiztonsága rovására minden pillanatban katasztrófa lehet. ' F. Szabó Géza: Ezeket az ügyeket soromkívül intézném ! .Fetrovácz Gyula: Ezeknek az időnyerő, jogilag indokolatlan fellebbezéseknek megszűntetése, lehetetlenné tételére való törekvés teljesen indokolja a javaslat özem szakaszait, amelyekben a fellebbezéseket korlátozni akarja. Fetrovácz feltűnést keltő beszédének a Magyar Divat- csarnokra vonatkozó- részét, szó-szerint idéztük az Országgyűlési Naplóból. Ezt annál is inkább meg kellett tennünk, mert a napilapok az áruház kérésére a közlést mellőzték. Az .áruházak kíméletlen terjeszkedésével szembén felhívtuk a figyelmet a megfelelő orvoslási módra: az áruházi különadó rendszeresítésére, amelyik a külföldön, bevált és mindenütt a ki-skereskedelem versenyének kiegyenlítésére irányul. Ennek a gondolatnak a -gyakorlati végrehajtását jelenti a Baross Szövetség fel- terjesztése, amelyben felpanaszolja a detailkereskedélem súl-yo's helyzetét és különösen kiemeli az élelmiszer-szakma nagy válságát. Rámutat arra, hogy a legtöbb bajt elsősorban a túladóztatás, -de ezen túlmenően, a nagytőke alakulatainak detaill-árusítáisa okozza. Amíg a kiskereskedő forgalma és egyéb külső ismérvek alapján adózik, addig it nagytőke alakulatainál az ilyen ismérvek alapján való adóztatás esete nem forog fenn. A törvény intenciója helyes, amikor a szabályosan vezetett könyvvitel alapján vonja megterhelés alá az üzleteket, azonban a törvénynek ezt az elgondolását a mérlegkészítés technikája már régen túlhaladta. A kiskereskedő hiába hivatkozik a forgalom leromlására, puszta létének külső jelenségei elegendők ahhoz, hogy közterheit folyton növeljék. Ez a rendszer okvetlenül felülvizsgálatra szorul és az egész adóztatási eljárást reformálni kell. A nagy áruházak, a -hatalmas kiterjedésű szövetkezetek, a nagytőke részvénytársasági alakulatainak fiókhálózatai és egyes gazdag gyárvállalatok detail-árusí- tási szervezetei mind -mérleg alapján adóznak és minthogy veszteséget mutatnak ki: nem viselnek terhet. Közben a gazdasági valóság- -az, hoigy a forgalom ezekbe a szervekbe tömörül, folyton bővítenék, állandóan terjeszkednek és nagyon nehéz elképzelni, hogy ez a fokozott erőkifejtés mind csak veszteség alapján volna lehetséges. Nem viselhető el a közteherviselés szempontjából ez a különböző bánásmód. Korrigálni kell a szociális igazság és a gazdasági célszerűség szempontjából a mostani gyakorlaton, mely a kisemberrel szemben kegyetlen módon túladóztat, a mérleget produkáló nagytőkével szemben azonban, — amely a nagyarányú forgalmat elvonja a megadóztatás alól — nem tud kellően megbirkózni. Az élelmiszer-idetailkereskedelemre vonatkozólag a Baross-Szövetség azt kérte a minisztertől, érvényesítse azt az álláspontot, hogy a forgalom adatai, az alkalmazottak száma, tehát a külső ismérvek alapján adóztassák meg a nagytőke élelmiszerkereskedelmi szervezeteit. Amint látható, az egész kereskedelem csupa jogos jajveszékelés és kétségbeesés. Mindennek tetejébe a szövetkezetek is tovább szervezik a fogyasztóközönséget és a legújabb hírek szerint illetékes helyen a MÁV-konzum és a. Hangya fúzióját készítik elő. Az csak természetes, hogy egymillió pengős állami hozzájárulással, ami olyan káros jelenség, amely a kiskereskedelmet a legvégsőbb erőfeszítésre serkenti. A Magyar Általános Takarék beszámolója az elmúlt évről A Magyar Általános Takerekpenztár nyilvánosságra hozott mérlege elismerést követel az intézet vezetősége részére. A számadatok igazolják a vezetés kiváló üzleti politikáját, .amely elsősorban a takarékpénztár mobilitásában jut kifejezésre. A nagy világválságban, az intézet sziklaszilárdan állta meg helyét és ez a legméltóbb dicsérete Horváth lápét dr. elnök-vezérigazgatónak és az ügyvezetésben részes kiváló munkatársainak. Az intézet likviditásút szemléltetően bizonyítja a kimutatott készpénzállomány és a váltótáirea összege, amely az összes betéteknek közel 86%-a. A takarék iránt széles körien megnyilvánuló• bizalom jele, hogy a betétállomány több, mint 60 százaléka takarékkönyvekre elhelyezett kisösszegü betétekből áll. A tavalyi év eredményéről közzétett 'hivatalos jelentés így hangzik: A Magyar Általános Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatósága március 4-én' tartott ülésében megállapította az 1032. üzletév mérlegét, amely 6Hi.T63.lS pengő tiszta nyereséggel zárult, miután az intézet a vállalati nyugdíj pénztárnak nz év folyamán mérlegen belül cca 150.000 pengőt átutalt és miután, 368.095.81 pengőt veszteségek leírására fordítottak.. Ezeken kívül az értékpapír állománynál szükséges leírások a 260/1933. számú miniszteri .rendelet intézkedéseinél sok esetben még túlmenő rciér tételben mérlegen belül történtek meg. Az igazgatóság -a március IS-ra egybehívandó 51. rendes közein ülésnek javasolni fogja, hogy osztalék fejében részvényenként 1 pengő kerüljön kifizetésre. a tartalékalap növelésére,, úgy mint tavaly, 100.000 pengő fordíttas-sék. amiáltal az 13,650.000 pengőre emelkedik, a vállalati nyugdíjpénztár erősítésére, hasonlóan az előző lévhez 50.000 pengő utaltassák át,, míg 39.763.78 pengő (1931-ben 35.055.29 P) új számlára vezettessék elő. A javaslatok elfogadása után az intézet saját tökéi 33.650.000 pengőre fognak rúgni. A mérleg adatai az intézet jelentékeny mobilitását tüntetik fel. A betétállomány Ii2.lil3.839.Hi pengő, amely betétösszegből 60.5% betétkönyvecskékre elhelyezett betétekre esik.- A takarékpénztár a betéteket mindenkor felmondás megkívá- nása nélkül. !haladékt al-amul kifizette és súlyt helyezett arra, hogy mobilitásának és likviditásának erejét nemcsak a mérlegben hanem a gyakorlati életben is megmutassa. Ennek köszönhető, hogy az utolsó hónapokban a betétek mozgalma kedvezően alakult. A takarékpénztár az 1932. évben 336 millió pengő összegű váltót számítolt le. A régi kátéiké retek nagyrészét fenntartotta, sőt számos esetben újabb kölcsönöket is folyósított. A váltótárca és az adósok tétele 56.929.851.83,. amelyből 30,674.240.17 a váltótárcára és 26,255.611.66 a,z adósokra esik. Az intézet mobilitását igazolja, hogy a betétállománnyal szemben a, készpénzállomány és a. mindenkor készpénzzé tehető bankári követelések összege a váltótárcával együtt egymagában is a betétállomány 86%-át teszi ki. A mérleg egyéb mobilizálható tételeivel együtt pedig a mobilitás több mint 100%-os. A tak-arlétepénztárnak 10 budapesti és 22 vidéki fiókja az. elmúlt évben is megfelelő eredménnyel zárta mérlegét. Külön említést érdemel, hogy a vidéki fiókok kihelyezései, amelyek között nincsenek nagyösszegüek és amelyeknek túlnyomó része jelzálogiiag fedezve van, a nehéz gazdasági viszonyok mellett is jól fedezetteknek bizonyultak és az adósok jelentékeny részének nemcsak kamat-. hanem mlég tőkeflzetési készségét és képességét is igazolták. A törlesztéses jelzáloakölcsönállomány az érv végén a törlesztések és rendkívüli visszafizetések figyelembevételével. 36,525.610.95 pengő, míg a forgalomba lévő záloglevelei és engedményezett kölcsönei 25,637.613.35 pengőt tesznek ki. Az összes hátralékos annuitások csupán 1,122.072.42 pengőre rúgnak. ami az egész k öle sónál lom árny 3.07%-ának felel meg és ami a jelenlegi viszonyok mellett kedvező arányszám. Az intézetnek Budapesten 5, vidéken 18. összesen tehát 23,. túlnyomórészt bérház-ingatlana van. amelyekben központja és- fiókjai vannak elhelyezve és amelyek együttesen 3,731.000 pengővel szerepelnek a mérlegben. Ezen ingatlanok bérjövedelme címén, 403,264.09 pengő van, feltüntetve amely jövedelem a mai viszonyok nyomása következtében történt erős bérleszállítások mellett is 10.81%-os bruttó bórhozamnak felel meg,. József Ferenc kir. herceg az autószakma élén. Az: autószakma legszélesebb rétegeiben hangoztatják azt a kívánságot, hogy autókongresszust hívjanak össze, amelyen sérelmeiket .akarják a kormány és a törvényhozás elé tárni az autós érdekképviseletek. Valószínű, hogy a kongresszus április 9-én lesz. Miután a vállalatok százairól és az autó^ szakmában foglalkoztatott emberek ezreiről van szó, József Ferenc kir. herceg vállalkozott arra, hogy az autós érdekeltségek egyesítését célzó mozgalom élére áll. Brabécz Alfréd, a Magyar Általános Hitelbank nagy képzettségű cégvezetője néhány héttel ezelőtt megbetegedett és ezért huzamosabb ideig- távol maradt hivatalától.. Egészsége most teljesen helyreállott és friss munkakedwel vette át régi ügykörét a bank titkárságában. Visszatérése- alkalmából a társadalom miniden rétegéből elhalmazták sze- rencsekívánatokkah Becsey Antal a bádogos ipartestület elnöke. Vasárnap tisztújító közgyűlést tartott a budapesti Bádogos és Szerelő Ipartestület. A közgyűlésre olyan tömegben vonultak fel az ipartestület tagjai, amilyenre még példa nem volt. Kardos József jegyző terjesztette elő az évi jelentést, majd elnökké egyhangúlag Becsey Antalt, ügyvezető- elnökké Zimmemumn Dezsőt választották, alelnökökké Margittay Gyulát és Spüler Salamont választották. Ho- molyaÁ Rezső székesfővárosi tanács jegyző, hatósági biztosszavai után Becsey elnök tartott székfoglaló beszédet. A Gschwindt-féle szesz-, élesztő-, likőr- és rumgyár r.-t. ez év március 4-én megtartott rendes évi közgyűlése az 1932. évre részvényenként 6.50 pengő osztalék kifizetését határozta el. A szelvények e hónap 6-ikától kezdve kerülnek beváltásra a részvénytársaság központi irodájában (IX., Ipar-utca 17) és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál.. A Nitrokémia Ipartelepek Rt. tiszta nyeresége 7834 pengő, ami több, mint 13.6%-os jövedelmezőségnek felel meg. A vállalat kitűnő vezetéséért és igazán kedvező helyzetéért feltétlen elismerés illeti Zsilinszky Gábor vezérigazgatót, aki kvalitásait és hozzáértését kiváló eredménnyel, értékesíti a Nitrokémia vezetésében. MUNKÁCSY GYOM cég m. kir. szab. takaréktűzhely, kályha, kéniénytoldó és lakatosárúgyár Budapest, VII., Rózsa-utca 39. Mintaraktár: VH., Izabella-tér 3. Telefon: 31—2—80, és 35-9—16. HYPEROL SZÁJVIZTABLETTA ideális száj- és torokfertőtlenitő!
