Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-12-13 / 50. szám

Budapest, 1933 deeember 13. Mezőgazdasági és közegészségügyi érdekek kívánják a margarinfogyaszlás aggasztó terjedésének megfékezését A fővárosi Hírlap másfél évvel ezelőtt felhívta az illetékes kormányköröknek és a gazdasági irá­nyító szerveknek a figyelmét arra a veszedelemre, amely a világhírű magyar zsír- és vajtermelést fe­nyegeti a margaringyárak mérhetetlen mohósága miatt. Rámutattunk azokra az okokra, amelyek lehe­tővé tették az agrárius jellegű Magyarországon a margarinnak megdöbbentő térfoglalását, amely alól számos esetben ismert vendéglők és cukrászdák sem kivételek. Sajnálatos körülmény, hogy a földművelésügyi minisztérium bizonyos közönyösség­gel szemlélte a margarinnak a vaj kiszorítása érde­kében kifejtett kereskedelmi harcát, holott tudomá­nyos orvosi cikkek is bizonyították, hogy a margarin­ban felhasznált savak egészségügyi hatásai károsak és kolóriatartalma meg sem közelíti a vajét. Egyes cukrászdák és pékek, valamint vendéglő­sök a vaj és zsír helyett az alacsonyabb értékű mar­garint azért használják, mert a margarin össze­tétele miatt természetszerűleg olcsóbb, ez azonban nem más, mint visszaélés a közönség jóhiszeműségével, amely a drága pénzért nem kap teljes tápértékű ételanyagot. Különösen kifogásolható, hogy a mar­garingyárak a maguk propagandájában a büntető- törvénykönyvvel kacérkodnak, amikor gyártmányai­kat betegeknek különösen ajánlják, holott köztudo­mású, hogy ez az állati zsiradékból kivont és egyéb mesterséges anyagokkal kevert ipari anyag éppen a beteg emberek számára a legsúlyosabb következményeket jelenti. Köztudomású, hogy a magyar vaj- és tejtermelés a legnagyobb válsággal küzd és éppen a közelmúlt­ban kényszerült a kormány olyan intézkedések érvé­nyesítésére, amelyek ennek a nagyfontosságú mező­gazdasági iparágnak a prosperitását támasztják alá. Kétségtelen, hogy a vajtermelés az utóbbi hónapok­ban örvendetesen fokozódott, aminek az a magya­rázata, hogy a fogyasztás is mindinkább felismeri a mar­garin alacsonyrendűségét és a vajnak az összehasonlíthatatlanul nagyobb táperejét. Érzik ezt a margaringyárak is, amelyek most további éles megmozdulásra szövetkeztek, hogy az elhanyagoltság kezdeti stádiumába lépett árucikkü­ket a közönségre erőszakolják. Ilyen körülmények között a hatóságoknak a kötelességük, hogy vissza­Néhány héttel ezelőtt a kormány hozzájárult ah­hoz, hogy egyes városok a bankszorű fedezettel nem rendelkező kisiparosainak és kiskereskedőinek kisebb kölcsönökkel való támogatására hitelakciót indítsa­nak. A kormány elgondolása az, hogy minden város részére külön hitelalapot létesítsenek, amely egyrészt állami hozzájárulásból, másrészt pedig az illető vá­rosoknak e célra megszavazott és rendelkezésre bo­csátott összegeiből alakul. Az egyes hitelalapokhoz való állami hozzájárulás céljára a kereskedelmi mi­niszter összesen 120.000, pengőt bocsátott rendelkezésre, amely összeg az egyes városok között a kisiparosok és kereskedők számarányában idomuló kulcs szerint nyer felosztást. A székesfővárosra ebből az összegből a 32 ezer 800 pengő jutott. Amennyiben valamely város a hitelakció céljára a megállapított kulcsnál nagyobb összeget megszavaz, az állami hozzájárulás is utólag felemelhetővé válik. A minisztertől érkezett leirat szerint a hitel fo­lyósítása 0.6 százalék bélyegilletékkel ellátott fede­zeti váltó alapján történik. Ezenkívül a kölcsönt igénybevevő kötelezettséget vállal arra, hogy a ré­szére folyósított összegei a kikötött időpontban járu­lékaival együtt pontosan visszafizeti. A kölcsönök visszafizetésének határideje 6 hónap, amely batáridő további 6 hónappal meghosszabbítható. A kölcsönakció keretén belül megállapított kamat t,5 százalék, A kölcsön utalványozását kamarai ke­szorítsák ezt az 'újból jelentkező káros akciót és érvényt szerezzenek a 47.000/1909. számú rendeletnek, amely a közönség felvilágosítását célozza. A rende­let szerint minden olyan nyilvános helyen, ahol margarint használnak, feltűnő módon kell a közön­séget tájékoztatni arról, hogy az üzemben készített ételek margarint tartalmaznak. Ezt az előírást nem tartották be a múltban, még kevésbé tesznek eleget a mai időkben és így minden szigor és rideg retorzió indokolt azokkal szemben, akik a magyar nemzetgazdaságot erősítő vaj fo­gyasztása helyett az állati zsiradékot csem­pészik a közönség gyomrába. A margarin elleni küzdelem az utóbbi napokban jeleutékeny erőre kapott azáltal is, hogy a Dunán­túli Szarvasmarha Tenyésztő Egyesület feliratban mutatott rá a kormány előtt a margarin és egyéb ételzsír-pótló anyagok gyártásának erőteljes korlá­tozásának szükségességére. Nagyon helyes az Egye­sület követelése, hogy vagy szüntessék be ezeknek a cikkeknek a forgalmát, vagy pedig adóztassák meg olyan radikálisan, hogy abból a tejtermelő alap is részesülhessen. A földművelésügyi minisztérium most foglalko­zik a kérdéssel és remélhetőleg az általános nemzet- gazdasági érdekekenk megfelelő döntést hoz. A margarin-iparnak a háttérbe szorítása egyéb­ként sem sérti a magyar vállalkozás érdekeit. A margarin-tröszt magyarországi képviselői: Biehn Sámuel és Fia, valamint a Hutter és Lever cégek százezreket keresnek évente, amit számszerűen bi­zonyít az utóbbi részvénytársaság mérlege, amely például 478 ezer pengővel dotálja a rendes tartalék­alapot ugyanakkor, amikor a mérlegszerű tiszta nye­reséget a tavalyi 343.848 pengőről 61.641 pengőre szál­lítja le. A cseh gyár a hitelezők számláját a tavalyi 4.3 millió pengőről 8 millióra emelte, ami a mérlegtechnikusok előtt azt mutatja, hogy példátlanul magas hasznokat könyveltek el a múlt évben is. Ezek a hatalmas tételek az utolsó fillérig a magyar mezőgazdaság károsodását jelentik és ezért beláthatatlan fontossága van annak, hogy a nagy margaringyárakat és a mellettük meghúzódó j kis keverőüzemeket a kormányzat a legnagyobb I eréllyel háttérbe szorítsa. rületenként az intézőbizottságok végzik, amelybe he­lyet foglalnak a hitelalaphoz hozzájáruló városok képviselői is. A hitelakcióba a főváros is bekapcsolódott és ter­mészetesen a legmesszebbmenő áldozatokra is haj­landó, hogy a nehéz helyzetben lévő társadalmi ré­tegek boldogulását elősegítse. A hitelakciónak Buda­pestre vonatkozó további alakulásáról illetékes helyen a következőket mondották a Fővárosi Hírlap munka­társának: — Minthogy a kereskedelmi miniszter által kez­deményezett hitelakció a gazdasági válsággal küzdő oly kisiparosok és kiskereskedők részére is lehetővé teszi a kölcsönszerzést, akiknek bankszerű fedezet hiányában eddig hitel nem állott rendelkezésükre, a főváros is örömmel hozzájárult ahhoz, hogy a hitel­akció céljára 50.000 pengőt rendelkezésre adjoyi. A fővárosnak feltétele azonban, hogy ebből az Összegből 17.200 pengő csak akkor váljék felhasználhatóvá, ha a kereskedelmi minisz­ter a budapesti kisiparosok és kiskereske­dők részére létesítendő hitclalaphoz az ál­lami hozzájárulás összegét 32.800 pengőről ugyancsak 50.000 pengőre felemeli. Az errevonatkozó értesítést még nem kaptuk meg, azonban függetlenül ettől, gondoskodtunk arról, hogy a főváros részéről engedélyezett összeget a fentvázolt kategóriák számára kölcsönképpen folyósítsák. Re­méljük, hogy a kormány hozzájárulása most már rö­videsen megérkezik és akkor alkalom nyílik arra, hogy a kisiparosok és kiskereskedők újabb rétegei juthassanak olcsó kölesönökhöz. & A budapesti kölcsönök folyósítását a Kisipari Hitelintézet végzi, ahová eddig 4300 kérvény érkezett az újabb hitelakcióban való részesedés céljából. Az igények egyénenként 200—800 pengő között mozog­nak és alapos elbírálás után a hitelért folyamodók megkapják a számukra szükséges összegeket. A kor­mány hozzájárulása után további kérvények is ked­vező elintézést nyernek. Kammer Hugó megkontrázta a honvé­delmi minisztérium posztóbeszerzését A katonai posztó szállítására december 16-1 lejárattal új versenytárgyalást hirdettek Megírtuk annakidején, hogy a honvédelmi mi­nisztérium 18Ü.000 méter posztószükségletónek fede­zésére ajánlatot kért a hazai posztógyáraktól. Az ajánlatok a lejárati terminusra pontosan beérkeztek és formailag teljesen fedték a „nyilvános verseny- tárgyalás“ feltételeit. A honvédelmi minisztériumban azonban a belföldi és külföldi áralakulás tanulmá­nyozásánál azt a benyomást szerezték, hogy a hon­védség ruhaellátása érdekében a kartelgyárak túlzot­tan magas árai ellensiílyozására re'ndkívüli eszközök­höz kell nyúlni. A kartelgyárak rideg üzleti eljárása arra indította a honvédelmi minisztériumot, hogy a versenytárgyalást megsemmisítse. Szakkörökben úgy tudják, hogy a méltánytalan eljárásra Kammer Hugó, a Kammer Testvérek Rt. tagja buzdította kar- teltársait. A honvédelmi minisztérium posztószállításának helyzetéről a következő információt kaptuk: A honvédelmi minisztérium ez év szeptemberé­ben a honvédség 1933—34. évi szövetszükségletére ver­senytárgyalást hirdetett. A versenytárgyalás szep­tember 26-án folyt le. A beérkezett ajánlatok egység­árait, tekintettel arra, hogy a múlt árakhoz viszo­nyítva mintegy 26 százalékos meg nem okolható emelkedést mutattak, a bizottság az ellenőrző ár­elemzés alapján és o múltévi beszerzési árakhoz ké­pest is feltűnően nagyoknak tartotta és ezért a ver­senytárgyalás eredményét a közszállítási szabályzat 31. paragrafusának rendelkezései értelmében meg­semmisítette. Az erről szóló közléssel egyidejűén a honvédelmi minisztérium október 11-ére tárgyalásra hívta meg az összes érdekelt gyárakat. Ezen a tár­gyaláson közölték a gyárosokkal azokat az egység- árakat, amelyeket a honvédelmi minisztérium a je­lenlegi gazdasági és Költségvetési viszonyok mellett — az ország általános gazdasági és pénzügyi -viszo­nyainak figyelembevételével — megfelelőknek tart. Kérte, hogy a gyárak nyolc napon belül foglaljanak állást. E határidő leteltével az összes érdekelt gyárak nevében olyan válasz érkezett, amely szerint a gyá­rak a felajánlott árat nem fogadják el, de hajlandók a. versenytárgyalásra benyújtott áraikat a kilátásba helyezett előlegre, valamint a kiírtnál nagyobb szük­séglet biztosítására való tekintettel hat százalékkal mérsékelni. Mivel ezek az árak is messze meghalad­ták a honvédelmi minisztérium által felajánlott egységárakat, a honvédelmi minisztérium közölte az összes gyárakkal, hogy ezt a választ elutasításnak kell vennie és ezért a tárgyalást befejezettnek te­kinti. A szövetbeszerzést illetően pedig a továbbiak­ban szabad kezet tart fenn magának. Az elhatározásnak megfelelően a minisztérium kéz alatt 70.000 méter kincstári posztót tényleg meg­rendelt a Trunkhan posztógyárban. Ennek a gyár­nak azonban korlátozott termelőképessége van, a minisztérium a még szükségelt 110.000 méter posztó szállítására december 16-i lejárattal új versenytár­gyalást hirdetett. TTa Kammer Hugó űr és a vele egyhúron pendiilő társai ez alkalommal is a régebbi metódushoz fordulnak, akkor a honvédelmi minisz­térium bizonyára oly módszerhez fog nyúlni, amely érvényre emeli a szabad versenynek összes legális lehetőségeit és eszközeit. Negyvenéves szolgálati jubileum. Csütörtökön este ünnepelték Mérei Ármin, a Ganz-gyár cégvezető mérnökének negyvenéves szolgálati jubileumát. A „Vén diófa“-étteremben tiszteletére rendezett, több mint száz terítékes vacsorán nemcsak kollégái s a műszaki világ számos előkelősége vett részt. A Ganz- gyár igazgatósága nevében Orphanides János kor­mányfőtanácsos, alelnök méltatta a jubiláns kiváló érdemeit, melyet különösen a hídépítés terén fejtett ki. Mérei meghatott szavakkal mondott köszönetét és az ünneplő társaság még sokáig maradt együtt a legjobb hangulatban. A Futura, a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rt. folyó hó 11-én tartotta XIV. évi ren­des közgyűlését. /poíjii-Keller Gyula elnöki megnyi­tójában elmondotta, hogy a Futura forgalma, az el­múlt gazdasági év kenyérmagvakban kedvezőtlen terméshozama ellenére, 30%-kai emelkedett. A vá­lasztások során új igazgatósági tagok lettek: Csiz­madia András, dr. Kállay Zoltán, dr. Péchy Tibor, dr. Szilágyi Ernő. gróf Teleki Mihály; viszont dr. Fabinyi Istvánt, dr. Décsey Lajost, dr. Hubay Sán­dort, dr. Kund Edét, dr. Mojzes Andort, dr. Sztanisz- lavszky Ervint felügyelőbizottsági tagoknak válasz­tották meg. Jelentette továbbá az igazgatóság, hogy Wehner Kornél helyettes igazgatót igazgatóvá, dr. Dömötör Jenő cégvezető ügyészt helyettes igazga­tóvá nevezte ki. A közgyűlés egyhangúan elfogadta az igazgatóság összes javaslatait. Ezerszámra érkeznek a kérvények a rendkívüli kisipari hitelekért A főváros megsürgeti a kormány további hozzájárulását

Next

/
Thumbnails
Contents