Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-12-13 / 50. szám

polgármester rámutatott arra, hogy a tervezett intézkedések törvényre emelkedése a Budapesten lakó köztisztviselői családok nagyrészét arra kény­szeríti, hogy elhagyja a fővárost, ami egy töme­ges megmozdulás esetén súlyosan megbénítja az amúgy is nehéz A tisztviselői é A Nemzeti Egység- Pártjának fővárosi képviselői aaár korábban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a kormány javaslatához kiegészítő indítványokat és módosításokat nyújtanak be. Ezekre vonatkozólag* Gömbös Gyula miniszterelnökkel is tanácskoztak. A tanácskozásokon megállapított kiegészítő indítványo­kat, számszerint tizenötöt, Kozma Jenő, Usetty Béla, Payr Hugó és Scheuer Bobért országgyűlési képvise­lők, fővárosi tanácstagok nyújtották be. A legfonto­sabb ezek közül a Kozma Jenő által benyújtott sza­kasz beiktatása. Ez a szakasz a székesfővárosi és ál­talában a városi tisztviselők javát szolgálja és ki­mondja, hogy helyzetben lévő ipart és kereskedelmet, de károsan jelentkezik ez a körülmény az adó­bevételek alakulásában is. A felterjesztést a főváros Imrédy Béla pénzügymi­niszternek küldötte el, akinek a válaszát most nagy érdeklődéssel várják a városházán. dekek védelme — Az, hogy módosításokat benyújtottunk, semmi másnak nem tulajdonítható, minthogy követjük elvi meggyőződésünket. Mi ugyanis azt valljuk, hogyha a javaslat eredeti formájában tör­vényerőre emelkednék, az balkanizálódásra vezetne. Minket semmi más szempont nem vezetett, mint a közszempont és a tisztviselői érdekek védelme. Mó­dosításunk a javaslat intencióján nem változtat és ha elfogadják, az eredeti elgondolás lényegén sére­lem nem esik. a fővárosnak joga van saját közületi tisztvi­selőinek nyugdíjérdekét, illetve lakbérjárulé- kát saját hatáskörében önállóan rendezni, Evégből Kozma Jenő a 4-ik §-hoz a következő alpont törvénybeiktatását kérte a törvényhozástól: „A székesfőváros, a törvényhatósági és megyei városok jogosítva vannak azon nyugdíjasaik részére, akiket 25 évi, vagy ennél több beszámítható szolgálati idővel helyeztek nyugalomba, vagy akik 50-ik életévüket betöltötték, olyan mér­tékű lakás pénzpót illetményt engedé­lyezni, amely jelen törvény szerint járó lakáspénzüket a tényleges szolgálatban utoljára viselt állással a tényleges szol­gálatban járó lakáspénz összegére kiegé­szíteni.“ A benyújtott módosításokkal kapcsolatban Payr Hugó országgyűlési képviselő, tanácstag a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munka­társának: — Ami speciálisan Kozma Jenő módosítását illeti, az szigorúan a fővárosi, illetve a közületi tisztvise­lőérdekek védelmében történik. Azt akarjuk, hogy eltérően az állami nyugdíjas tisztviselők lakbérétől, azoknál a közületeknél, amelyeknek háztartása rend­ben van, és aggodalomra ok nincs, ott a nyugdíja­zandó és nyugdíjas tisztviselőket szerzett jogaikban ne veszélyeztessük. Tekintettel azonban arra, hogy a kormány általános elvként akarja kimondani a nyug­díjas tisztviselőkre az általános érvényű rendelkezést, mi ezt az elvet nem akarjuk megváltoztatni, csak le­szögezni kívánjuk magában a törvényben, hogy közületeknek joguk és lehetőségük legyen nyugdíjas-lakbérpótlék bevezetésére és helyze­tüknél fogva velük szemben jobb végelbánási elveket alkalmazhassanak. Mi jól tudjuk, hogy a kormánynak az alaprendelke­zésre azért van szüksége, mert 112 ezer főre becsül­hető a trianoni nyugdíjasok száma. A fővárosnak azonban nincsen trianoni nyugdíjasa. így tehát az állam érdekében alkalmazott elvi szempontot saját közületünkben mellőzhetőhek tartjuk. Megsürgette a tolos a kiilázraftt ein a közisazsaíásí iiíáiiioz Molt panaszának elintézését A főváros kórházainál Salamon Géza tanácsnok, a közegészségügyi osztály vezetője az utóbbi évek­ben a praktikus és jól bevált reformok egész sorát léptette életbe. A kórházak adminisztrációjában ja­nuár elsejével a behajtási rendszer módosításán kívül, másik célszerű újítás is életbelép: a beteg­felvételi eljárás egységesítése. A főváros kórházai­nál betegfelvétel eddig nem egységesen történt, hanem az egyes kórházak a saját rendelkezéseik, ki­alakult gyakorlatuk alapján intézkedtek betegek felvételénél. Most ez megszűnik. Az újításról Salamon Géza dr. közegészségügyi tanácsnok munkatársunknak a következőket mondotta: — Az egyes kórházaknak ez a nem azonos, hanem egymástól eltérő eljárása az adminisztráció­ban sok felesleges munkát okozott és anyagi szem­pontból is hátrányos volt, többek között azért is, mert sokféle nyomtatvány használatát tette szüksé­gessé. Az új betegfelvételi eljárás életbeléptetésével az adminisztrációs munkát lényegesen csökkentet­tük és a racionális intézkedések révén a felvételi költségeket egyharmadával, körülbelül tízezer pen­gővel csökkentettük. A jövőben a kórházi osztályok csak sür­gős, életveszélye» esetben vehetnek fel önál­lóan beteget, de ilyen esetekben is azonnal értesíteni kell a fel­vételi irodát. Egyébként minden betegfelvételt a felvételi irodán az ügyeletes orvos intéz. Amennyi- bán orvosi szempontból nem esik kifogás alá, bete­get csak fürösztés és kórházi ruhába öltöztetés után lehet az osztályra elhelyezni. Sürgős esetekbeu, amikor például a mentők eszméletlen beteget szállí­tanak, a felvételnél ügyeletes orvos a formaságok mellőzésével azonnal a megfelelő osztályra utalhatja a beteget, hogy az ápolás késedelmet ne szenved­jen. Újítás az is, hogy az egyes osztályokon meg­üresedett ágyakról ezentúl távbeszélő, vagy küldöno útján nyomban jelentést tesznek a központi ágy­nyilvántartónak és a felvételi irodának, tehát mel­lőzik az eddig használt írásos bejelentést, A kórházi racionalizálás maradéktalan életbe­léptetését erősen akadályozza, hogy Budapesten a kormány új kórházrendeletét még mindig nem lehet életbeléptetni. A kórházrendelet tudvalévőén a fővá­rosra több súlyos rendelkezést tartalmazott, nem számolt a főváros és a vidék közkórházai között fennálló különbségekkel. Ezért a törvényhatóság kényszerítve Arolt a kormányrendeletet a közigazgatási bíró­ságnál megfellebbezni. A panasz benyújtása óta több mint egy év telt el, de a fellebbezés sorsa még máig is eldöntetlen. Miután a főváros kórházkérdésének végleges rende­zésénél sok nehézséget okoz a bizonytalanság, a múlt héten Liber Endre alpolgármester és Salamon Géza tanácsnok megjelentek Puky Endrénél, a közigazga­tási bíróság elnökénél, aki a. főváros képviselőinek a sürgetésre vonatkozó kérelmét megértéssel fo­gadta. Ezek után kilátás van reá, hogy a közigaz­gatási bíróság rövidesen meghozza döntését a meg­fellebbezett kórházi rendeletre vonatkozóan. IffiMMBWBORAhfllBHIBiliM/ViHBHBBE Háromtagú bizottság irányítja a Mátyás - templom restaurálását Lebontják és újraépítik a százméteres tornyot kék országos bizottságának tagja, valamint vitéz Martsekényi Imre mérnök, törvényhatósági bizott­sági tag lett. A restaurálás előrehaladásáról és további munkarendjéről illetékes helyen a következő felvilágosítást kapta a Fővárosi Hírlap munkatársa: — A restaurálás előkészítése az egész vonalon megtörtént. Az állványozás munkájával már két hó­napja elkészültek. A közel száz méter magas torony beállványozása nemcsak komplikált, hanem költsé­ges munka is volt, csaknem negyvenezer pengőba került. Amint az állványozással elkészültek, a köz­építési ügyosztály mérnökei, a meghívott szakértők megkezdték a beteg toronysisak átvizsgálását és megállapították, hogy nemcsak a kődíszeket kell pó­tolni, hanem az egész toronysisak lebontása, és az alsó párkány megerősítése is szükségessé vált. — Az ellenőrző bizottság javaslatára a főváro* vezetősége a restaurálás irányításával és elintézésé­vel Schulek János műépítészt bízta meg. Ez a vá­lasztás azért is szerencsés volt, mert Schulek János már annakidején közreműködött édesapja, Schulek Frigyes mellett a templom első nagy restaurálásá­nak irányításában, de azért is, mert a Scliulek-család birtokában maradtak a Mátyás-templom rajzai és építészeti részlet­tervei, ami most megkönnyíti a munkát, mert ezek hiányá­ban teljesen új felméréseket, rajzokat és részletter­veket kellett volna készíteni. A tél folyamán a tu­lajdonképpeni restauráláshoz már nem tudnak hozzáfogni, hanem a még hátralevő műszaki előké­születeket végzik el és a kőfaragómunkát is kiadják, hogy hozzáláthassanak az iparosok. Teljesen elejtették azt a tervet, hogy betonból vagy műkőből építsék a tornyot. Fagyálló haraszti, vagy süttői kemény mészkő az, amit a hazai anyagok közül a legalkalmasabb­nak tartanak a szakemberek. A beküldött kőmintá­kat egyébként most vizsgálják a székesfővárosi ve­gyészeti és anyagvizsgáló intézetben. © Mint érdekességet megemlítjük, hogy a közel­múltban egy tokajvidéki birtokos felajánlotta a fő­városnak, hogy a templom restaurálásához bányájá­ból ingyen ad kőanyagot, a fővárosnak csak az el­szállításról kell gondoskodni. Sajnos, a bekért kő- minta nem mutatkozott alkalmasnak, mert laza és lyukacsos. Az előzékeny tokaji ajánlatot azonban mégsem ejtettek el teljesen, mert a bányatulajdonos azt közölte, hogy legközelebb más kőmintákat is bemutat. © A torony újjáépítésével a legjobb esetben csak a jövő év végére készülnek el és az idén előirány­zott összeggel együtt 280 ezer pengő szerepel a költségvetésben e munkálatokra. A templom teljes restaurálásához összesen mint­egy hétszázezer pengő szükséges, ebből elvégzik a templom belső ornamentikájának újjáfestésót, á szel­lőzőberendezést és a központi fűtést. E két utóbbi feladatra azonban csak később kerül a sor. © A főváros annakidején — mint ismeretes — ké­réssel fordult a kultuszkormányhoz, hogy a templom országos műemlék jellegére való tekintettel járuljon hozzá a restaurálási költségekhez. A főváros erre a felterjesztésére mind a mai napig választ nem ka­pott, amiből illetékes helyen arra következtetnek, hogy a fővárosnak saját erejéből kell a feladatot megoldani. December 14-én és december 17-én délután fél 3 órakor Ogetöversehy TELKET Duna vagy víz mellatt, ifCMuév esetleg erdős hegyvl- VENNEK déken Pest környékén Hétvégi nyaralásra alkalmas helyen. Készpénzért sürgősen Pintér János, Baross-utca 75. Dandy d (Drsay volt és marad a parlómők királya A Mátyás-templom restaurálására és irányítá­sára alakított bizottság a mnlt héten helyszíni szem­lét tartott, hogy meggyőződjön azoknak a munkála­toknak a mértékéről, amelyet a koronázótemplom tornyán végezni kell. A szakértők felmásztak a toronysisakra és megdöbbenéssel konstatálták, hogy a restaurálás elhalasztása milyen súlyos lcövetlcez- ményokkel járhatott volna. A bizottság tagjai kézzel Morzsolták szét a szétmállott, fagyrepesztette köve­ket és megállapította, hogy a gyönyörű tornyot, amint mondani szokás, valóban csak az imádság tar­totta. Kiderült, hogy nemcsak a külső kőréteg mál­lóit el, hanem helül ugyanolyan í'ossz állapotban van a toronysisak. A bizottság ezután háromtagú testü­letet alakított, amely a restaurálás munkáját állan­dóan ellenőrzi. Ennek tagjai Petrovácz Gyula, a köz­ismert templomépítő, Szőnyi Ottó, pápai kamarás, az egyházművészeti hivatal vezetője és a mflemló­PARFÜMS D ÖRS A > PARIS 17 RUE DE LA PAJX

Next

/
Thumbnails
Contents