Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-12-06 / 49. szám
4 Budapest, 1933 december í. Budapest életkörülményei a statisztika megvilágításában Iliyefalvi Lajos dr. legújabb évkönyvének szenzációs megállapításai Ha rátekintünk a térképre, akkor az ország' vasúti hálózata valóban igazolja azt a gyakran használt szólásmódot, hogy Budapest az ország szive. Az összes égtájakból sngárszerűen Budapestre irányuló vasútvonalak valóban egy pontban futnak össze: az ország erőtől lüktető középpontjában. Napnap után futnak be a vonatok ezeken a sokfelé ágazó ütőereken és hozzák az áruk megszámlálhatatlan sokféleségét a főváros felé. Méltóságteljesen úsznak a hajók a Dunán, megrakott úszályok viszik és hozzák a rengeteg árucikkeket, melyet ez a nagyváros. felvesz és tovább ad. Budapestnek nagy gyomra van. Az egymillió lakosú város sokat fogyaszt, óriási tömegekben veszi fel a vidék élelmiszerfeleslegét. Forgalmának túlnyomó része mégsem a közvetlen fogyasztásra szolgáló cikkekre esik. Az ország szivének feladata éppen abban áll, hogy felvegye az ország produktumait és ismét továbbadja, de közben gyáripara útján megfinomítsa, feldolgozza és értékesebbé tegye. Nem szorul bizonyításra, hogy az egész ország gazdasági vérkeringése Budapestről indul ki és ide tér vissza. A székesfőváros statisztikai hivatala most adta közre legújabb évkönyvét nagytudású igazgatójának, dr. Iliyefalvi I. Lajosnak a szerkesztésében. Ebben a hatalmas kötetben a legváltozatosabb tárgykörökre megtalálja az olvasó mindazt, ami érdeklődését felkelti. Ez alkalommal az áruforgalom adatait tekintjük meg közelebbről, de bármely más fejezetét iitnők fel a hatalmas könyvnek, mindenütt értékesnél-értékesebb részleteket találnánk. Ha minden behatóbb vizsgálódás nélkül pusztán csak a forgalom arányait tekintjük, akkor is megdöbbentő méretekről kell beszámolnunk. Az elmúlt esztendőben 54 millió métermázsa áru érkezett a fővárosba, míg az elszállított cikkek 11 millió métermázsát képviseltek. tására szükséges, feltélezve természetesen, hogy az egész forgalom vasúton bonyolódott volna le. A valóságban azonban a hajók is jelentékeny mértékben résztvesznek a forgalom intézésében. A különböző hajózási társaságokra az egész forgalomból 12 millió métermázsa esik. Ez az árumennyiség azonban nem oszlik meg egyenletesen, hanem a Budapestre behozott árumennyiségnek 20 százaléka az elszállított áruknak pedig kereken 10 százaléka választotta a vízi utat. Ennek az érdekes körülménynek az oka abban áll, hogy a beérkezett áruk között a vízi szállításra alkalmasabb tömegcikkek szerepelnek, míg az elszállításban inkább a budapesti ipar készgyártmányai vesznek részt, melyek többnyire vasúton kerülnek továbbításra. Hasonló magyarázata van annak is, hogy az érkezett áruk mennyisége oly sokkal felülmúlja az áruelszállítást. Budapest nyersanyagokat hoz be és feldolgozott állapotban adja azokat tovább a vidéknek. Az évkönyv árucikkek szerint részletezi a forgalmat és ezáltal mély bepillantást nyújt a főváros egész gazdasági szervezetébe. Ezek a számok szemléltetik, hogy mekkora az a mennyiség élelmiszerekben, szükségleti cikkekben és nyersanyagokban, melyet a főváros évről-évre elfogyaszt. Viszont azt is bemutatják, hogy milyen szerepet tölt be Budapest a vidéknek iparcikkekkel való ellátásában. Az árubehozatal oldalán a tüzelőanyagok tétele vezet 21.5 millió métermázsás mennyiséggel. Ez az óriási tömeg, mely egymaga napi hatszáz vágón befutását teszi szükségessé, csupán a szénfelhozatalt tartalmazza. Hozzá kell még számítanunk a faáruk 6.8 millió métermázsás tételéből a tűzifa mennyiségét is, mely szintén 5 és fél millió métermázsát tesz ki. A nagyszabású budapesti építkezésekkel függ össze a 10.1 millió métermázsás építőanyagbehozatal is. Ugyancsak főleg az építkezésekkel kapcsolatos a már említett faárubehozatalnak a tűzifán kívül fennmaradó része is. A budapesti malomipar táplálására szolgál az a 2.4 millió métermázsa, melyet a gabonaneműek behozatala címén könyvel el a statisztika. Budapest élelmiszerfogyasztását a 900 ezer métermázsánál nagyobb élőállatbehozatal és a különböző élelmicikkek 6.3 millió mázsás tétele szemlélteti. Megemlíthetjük még a vas- és acéláruk egymillió métermázsát meghaladó mennyiségét is. Valóban mindezek a felsorolt számok oly hatalmas árutömeget jelentenek, hogy szinte még az elképzelésünk is hiányzik ahhoz, hogy valódi nagyságukat érzékelni tudjuk. Az elszállított áruk oldalán sokkal jobban megoszlik a forgalom a különböző árucikkek között. Itt természetesen nem lehet annyira túlnyomó szerepet betöltő tömegárukat kijelölni, mint a behozatalnál. Érdekes, hogy a hajdan oly hatalmas budapesti malomipar ma már csak 374 ezer métermázsa lisztet szállított el. Ezért ma a lisztkivitel tételét jóval meghaladja a Budapestről továbbított gabona 710 ezer métermázsás mennyisége. Az élelmiszerek között még a sör 101 ezer métermázsás tételét érdemes megemlíteni. A főváros gyáriparának teljesítményét mutatja az elszállított vas- és acéláruk 686 ezer métermázsás, valamint a textil- és papirosáruk 275 ezer métermázsás mennyisége. Az építőanyagok a kivitel oldalán is vezetőszerepet visznek 2.8 millió métermázsával. Néhány kiragadott számadatot mutattunk be csupán abból a gazdag anyagból, melyet a statisztikai évkönyv tartalmaz. Elképzelhető, hogy mennyi érdekes mozzanat tárul fel azok részére, akik a kötetet komoly hozzáértéssel veszik a kezükbe. Bármely kérdés szakembere megtalálja benne az öt közelebbről érintő anyagot. De még az érdeklődő nagyközönség is rengeteg tanulságot meríthet ebből a kötetből, mely közelebb hoz mindnyájunkat a sajnos, oly kevéssé ismert Budapesthez. Budapestnek ez a vasúton és hajón lebonyolított áruforgalma összesen tehát 65 millió métermázsát tett ki. Ennek az óriási mennyiségnek az elszállítására az egész év folyamán 650 ezer vasúti kocsira volna szükség. Naponkint tehát körülbelül 1800 megrakott teherkocsi volna az árumennyiség továbbimm Szánthó Ferenc m ♦ oki. mérnök, kövezőmester Budapest,!., MenkinaJános-utca 17 üü Teltfon: 55-1-87 Telefon: 55-1-87 1H PÉRY DEZSŐ OKL. MÉRNÖK, KÖVEZÖ5IESTER BUDAPEST, ATTTLA-KÖRÚT 2. Telelőn i 50—2—51. ■ "■ — Bot ón, makad ám, aszfalt fel vágásához Tegye® j BÉRKOMPRESSORT I.ISKA ,! EX ö oklevele« fépáscmérnűt, fcompreoaor-bérbeAdó j Budapest, VUL, kérőiét, Baroes-utc» 77. n. Telefonsaim : 53-5-4!. jj Kiss Jenő okleveles mérnök, építési vállalkozó • Budapest, V., Zoltán-ncoa lO. szám Telelőm 150-81 ii El. Halász Haliéi | I építési vállalkozó Budapest, TIL, Arén*-út 79. TcLí 59-0-59 Vasszádfal ! kölcsönzés | GROSZ FRIGYES OKL. MÉRNÖK, sw ÉPÍTÉSI ÉS KÖ- VEZÉSI VÁLL. BUDAPEST, L, BERCSÉNYI-U. 7. II. 3 TEL.: 86-0-64 SZ. ÁMON ANTAL ÉS FIAI KÖVEZŐMESTEREK.. ÜT-, CSATORMA- ÉS BETON ÉPÍTÉSI VÁLLAL KO. VŐK.. föijf MUNKA. VÁGÁNYFEKTETÉS, MÉSZKŐBÁNYA Vili, FUTÓ-UTCA 10. — TELEFONi 30-3-85. UHUMÉN (If EPITO Budapest, IX., Ferenc-kórut 4@. bányájából: Réteges lapos hévét, kerti utak valamint makadám utak építéséhez murvát. Építkezésekhez ktiport, salakot 03ERMAYER TAMÁS SAfS.AÍ e 8 T' bányavállalkozó és fuvaros utca 4. sz. Telefon: 67-7-58 Utak és csatornák csak sürgős közérdekből építhetők Ilyen szempontok szerint módosítják a szabályrendeletet A költségvetési vita során Piazza Győző törvény hatósági bizottsági tag három jelentős indítványt terjesztett be, amelyeket nemcsak az önkormányzat tagjai fogadtak helyesléssel pártkülönbség nélkül, hanem a főváros vezetősége is rokonszenvvel vett tudomásul. Első indítványa az volt, hogy a közcsatornák és a közutak építési költségei ne terheljék egyedül az ingatlantulajdonosokat, mert hiszen az út- és csatornaépítések nemcsak a magánérdekeket szolgálják, hanem elsősorban a közösségét. Ezért azt javasolta, hogy az út- és csatornaépítési szabályrendeletet módosítsák olyképpen, hogy a kivetett járulékoknak csak egyrésze terhelje az ingatlantulajdonosokat, még pedig a telek fekvése és értéke arányában, a többit pedig mint közterhet könyveljék el. Tekintettel a mostani nehéz viszonyokra, azt is kívánta a felszólaló, hogy az eddig kivetett út- és csatornaépítési járulékokat a ház- és telektulajdonosok öt év alatt törleszthessék le 8 százalék késedelmi kamattal. Nagy figyelemre méltatták a harmadik indítványát is, hogy utakat és csatornákat a jövőben a főváros csak ott építsen, ahol a közérdek halaszthatatlanul megköveteli, egyébként pedig csak akkor, ha az érdekeltségek a reájuk eső költségek kifizetését előre biztosítják. Az indítványok további sorsáról illetékes helyen ezeket mondották a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az indítványok általában azonosak a főváros vezetőségének felfogásával. Amint az útburkolási és csatornázási szabályrendelet módosítását a szak- bizottságok a közeljövőben letárgyalták, ezeket a kérdéseket a közgyűlés elé fogjuk terjeszteni. Vonatkozik ez arra az indítványra is, hogy a jövőben utat és csatornát csak ott építsen a főváros, ahol a közérdek kívánja. A főváros a lehetőség szerint eddig is ezt az elvet követte, helyes lesz azonban, ha a törvényhatóság ezt a maga határozott akaratával is alátámasztja. Ez is egyik módja annak, hogy a főváros gátat vessen a parcellázásokkal járó spekulációnak és a parcellázási anarchia" nak, amely a város aránytalan külterjes fejlődését egészségtelenül eredményezi, ahelyett, hogy olyan helyeken indulna meg élénkebb építkezés, ahol már közmüvek vannak. Már készítik a VII. kerületi elöljáróság új székházának terveit a középítési ügyosztály mérnökei A Fővárosi Hírlap adott hírt elsőnek a VII. kerületi elölj íróság bérleti szerződése körül támadt bonyodalmakról. Azóta a törvényhatósági tanács is foglalkozott az üggyel és teljes mértékben azt az álláspontot tartotta helyesnek, amit előre hangoztattunk. A tanács elzárkózott a terhes bérleti szerződés meghosszabbítása elől és utasította a főváros vezetőségét, hogy sürgősen foglalkozzék az új székház létesítésének szándékával. A tanács abból a megfontolásból indult ki, hogy a főváros az alkalmatlan, rozoga házért 14 év alatt közel egymillió pengő bért fizetett ki és a bérlet meghosszabbítása esetén ez a teher továbbra is megmarad. Szakemberek kiszámították azt is, hogy az új székház beruházásának évi amortizációja sem lenne több, mint a követelt bérösszeg. A kipattant híradások nyomán elárasztották a fővárost VII. kerületi háztulajdonosok ajánlataikkal. Eddig közel 20 bérházat kínáltak megvételre, köztük Freyslädtler pasa Dohány-u. 84. szám alatt levő és az Almássy-térre nyíló óriási, kétudvaros bérkaszárnyáját. A főváros azonban nem foglalkozik a házvétel gondolatával, hanem inkább építtetni akar. A Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes helyen úgy értesült, hogy a középítési ügyosztály már dolgozik a terveken, amely szerint a Csengery-, Dohány- és Hársfa-utcák között elterülő városi telkén építenék föl az előljárósági székházat. A munka annyira előrehaladt, hogy jövő héten már elkészülnek a tervek a költségszámításokkal együtt. Kínálkozik egy másik megoldási mód is: a régi, Dob-utca 51. számú előljárósági épület kibőbítésóvel, Az ódon egyemeletes épületet most mérnökök vizsgálják: rá lehetne-e húzni még két emeletet? Ha az eredmény megnyugtatónak mutatkoznék: ez volna a legolcsóbb megoldás. Mindenképen azonban dönteni kell, mert bérházban a város legnagyobb kerületének elöljárósága tovább nem maradhat.
