Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-10-25 / 43. szám
Budapest, 1933 október 25. joV/WM7 JA/JZlilP 5 Szociális és kulturális hivatásának lecsSkkenteit kúliséévetése mellett Is eletet tesz a főváros Beszélgetés Uber Endre alpolgármesterrel a kültelki iskolák túlzsúfoltságáról, az inségakció méreteiről, a téli kilakoltatások felfüggesztéséről és ssplb aktuális kérdésekről A jövő évi fővárosi budget tanácsi vitáját csütörtökön vezeti be Sipöcz polgármester nagyszabású expozéja. A költségvetési vita minden esztendőben annak a nagy szűrőnek a szerepét szokta betölteni, amelyre a fővárosi élet, a közigazgatás minden kérdése rákerül. Az idei költségvetési vita különös érdeklődésre tarthat számot, nemcsak azért, mert hosszú idő után most kell számolni először deficites budgettel, hanem azért is, mert az egyre nehezedő gazdasági és pénzügyi helyzetben fokozott nehézséggel jár a főváros ezerágú igazgatásának fontos és zavartalan lebonyolítása. A költségvetési vita edőtt felkerestük Liber Endre alpolgármestert, akihez adminisztrációs, kulturális és közoktatási vonatkozásokban intéztünk kérdést, amelyek a budget- vitiában minden bizonnyal szóbakerülnek. így megkérdeztük, hogyan képzeli el a főváros vezetősége egyes iskolák túlzsúfoltságának megoldását, amikor a jövő évi költségvetésben iskolai építkezésre csak jelentéktelen összeget vettek fel. Felhívtuk az alpolgármester figyelmét azokra a küldöttségekre, amelyek a közeli napokban jártak a városházán és több zsúfolt iskola kibővítését sürgették. Liber Endre alpolgármester a következőképpen válaszolt a Fővárosi Hírlap munkatársának — A jövő évi költségvetésben iskolai építkezés címén csak 470.000 pengő szerepel, ami más esztendőkhöz viszonyítva aránytalanul kevés, ha figyelembe vesszük, hogy az erősen redukált idei költségvetésben is még 680.000 pengő szerepelt, míg a tényleges szükséglet többmillió pengőt is igényelne. Sajnos, a nagyobb tervekről le kellett mondani és csak a legszükségesebbeket valósíthatjuk meg. Ezen címen három tétel szerepel: a külső Üllői-úton levő iskola kibővítésére 160.000 pengő, a népligeti ifjúsági stadion építésének folytatására 60 000 pengő és a Szilágyi Erzsébet leányliceum. újjáépítésére második részletként 250.000 pengő. Tény, hogy az egyes iskolák túlnépességét megszüntetni ezideig nem sikerült. Főleg a kültelki iskolákban nehéz a helyzet. A tanulók elhelyezkedésében ugyanis érdebes eltolódás állott he. Több belterületi iskola teljesen elnéptelenedett, ezzel szemben, különösen a külterjes fejlődés révén népes új városrészek keletkeztek, ahol kevés az iskola. Ezekben csak váltakozó módszerrel tudjuk fenntartani a tanítást. A főváros tanácsa 1930 januárjában foglalkozott már az iskolaépítési programmal és eszerint 14 helyen kellene egészen új, vagy több ^ megnagyobbított iskolát építeni. Az egyre súlyosodé viszonyok miatt azonban ezt a.. pro°'rammot nem lehetett megvalósítani. Ahhoz, hogy az egész kérdést megoldjuk, 8—10 millió pengő kellene. Ebből hat ríj iskola épülne és 14 iskolát megnagyítanánk. Természetesen ebben az esetben az ideiglenes barakiskolákat is végleges épületekben helyeznénk el. A közeljövőben nem lehet számítani arra, hogy a fővárosnak ilyen nagy összegek álljanak rendelkezésére építkezési célokra, ezért már bizonyos oldalról felmerült az a gondolat is, hogy kizárólag ilyen kulturális célra kölcsönt venne fel a főváros. Ez azonban nem igen valósítható meg, mert kölcsönt csak hasznothajtó befektetésre adnak. A mondottakból következik, hogy rövidesen nem tudjuk megoldani a rákosfalvai és a zuglói iskolák túlzsiifoltságának problémáját sem, amely iskolák érdekében már több ízben történt^ intervenció. A kültelki iskolákra egyébként fokozott gondot fordít a főváros. Rendeletben felhívta az iskolák igazgatóit, figyeljék meg, hogy cipő- vagy ruhahiány miatt mennyi gyermek nem mehet iskolába. A szociálpolitikai ügyosztály minden alkalommal soronkíviil ellátja az iskolás gyermekeket ruhával és cipővel. Az iskolanővéreket is figyelmeztettük és minden módon arra törekszünk, hogy ruha- vagy cipőhiány miatt senki se maradjon el az iskolából. — A főváros tőle telhetőén felkészül a téli Ínség enyhítésére. Az étkeztetési akció adagszámát az utóbbi hetekben máris emeltük. Ezidőszerint 29.597 felnőtt és 13.000 gyermek kap ebédet. A főzőhelyeket 63-ról 81-r.p szaporítottuk. Számítunk arra, hogy étkeztető helyeinkre az év végéig 70—80.000, esetleg még több lesz az inségakcióban részesülők létszáma. — A téli kilakoltatások felfüggesztésének kérdése súlyos gonddal nehezedik ránk. Ebben az irányban a főváros évről-évre feliratban fordul a kormányhoz, egyebet azonban nem tehet, mert hiszen a kilakoltatás megakadályozása túlmegy az autonómia hatáskörén. A polgármester úr most is megismételte ezt a felterjesztést. A főváros a maga hatáskörében csak annyit tehet, hogy a kislakásos bérházakból végső esetben és csak azokat lakoltatja ki, ahol kimondottan rosszindulatot tapasztal, a más lakásokból önhibájukon kívül hajléktalanná váltakat pedig igyekszik szükséglakásokban elhelyezni. Örömmel állapítom meg, hogy a városi házakból, egy-két eset kivételével, nem lakoltattak ki senkit. — Az elnöki ügyosztály a közeljövőben megkezdi az álláshalmozások dolgában beérkezett kartotéklapok feldolgozását és ennek az eredménye alapján teszünk majd részletes jelentést az adhoc bizottságnak. Remélem az év A székesfőváros tisztviselőtársadalmát egyre fokozódó izgalomban tartja az előkészítés alatt álló új nyugdíjtörvénytervezet. A tervezetet a kormány még nem küldötte le a fővároshoz, de a FANSz vezetősége már alkalmat talált arra, hogy megismerje annak részleteit. Ezeknek az ismeretében a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége a Közalkalmazottak Nemzeti Szövetségével karöltve az illetékeseket a tervezet több sérelmes intézkedésének a megváltoztatására igyekszik bírni, de egyúttal elhatározták a fővárosi tisztviselők azt is, hogy a főváros vezetőihez, a t örvény hatóság plénumához fordulnak azzal a kéréssel, hogy hárítsák el a tisztviselők feje felett lebegő veszedelmeket. A FANSz egyik vezető tagjától megkérdeztük, melyek azok a körülmények, amelyek annyira izgatják a főrmros tisztviselőit és melyek a tisztviselőtársadalom észrevételei a tervbevett sérelmes intézkedésekre. A válasz, amelyet a Fővárosi Hírlap munkatársának illetékes helyen mondottak, így hangzik: — A fővárosi tisztviselők körében — egyébként azt hisszük, nemcsak a fővárosi tisztviselőknél, hanem egyebütt is — a szőnyegen levő új nyugdij- törvénytervezetnek különösen három olyan pontja keltett jogos aggodalmat, amelyek megváltoztatásában erősen bízunk. Az első pont az, amely szerint a köztisztviselőt bármikor el lehet bocsájtani szolgálatából, ha a szolgálatra való alkalmatlanságot egy erre a célra. tisztviselőkből alakított zsűri kimondja. Lehetetlen, hogy a tisztviselők feje felett Damokles kardja állandóan ott lebegjen, mert hiszen nincs pontosan körülírva, miként állapíthatják valamely tisztviselőről, hogy nem tudja kielégítően ellátni a szolgálatát. Nem is értjük ennek a szakasznak az indokoltságát. A magyar tisztviselőtársadalom mindig a legmegbízhatóbb rétege volt az állami és társadalmi életnek. Tartani lehet attól, hogy ez a zsűri esetleg bizonyos különleges szempontok szerint bírálja el a tisztviselők működését. Hangsúlyozzuk, hogy ez csak feltevés, de nem elképzelhetetlen. Az a kérdés sincs tisztázva, hogy kik lesznek ennek a zsűrinek a tagjai és milyen elvi szempontok szerint állítják ösz- sze. A tisztviselők évtizedek óta küzdenek a tisztviselői pragmatikáért, amely az ő függetlenségüket volna hivatva biztosítani. Ezzel szemben az új törvénytervezet a réginél nagyobb függőséget jelent és a jövőt számukra teljesen bizonytalanná teszi. — A másik intézkedés, amelytől félünk, a tervezetnek az a része, hogy a kormány a nyugdijsza- bályzat megváltoztatását bármikor rendeleti utón is életbe léptetheti. Ez az intézkedés, különösen Nem füstöl MIMa ha Eternit-kéménytoldatot használ. — Nem rozsdásodik, tartós, könnyű és olcsó. — Épületének szellőztetése az Eternit-csővel könnyen és gazdaságosan oldható meg. Kérjen díjtalan prospektust és költségvetést. ETERNIT MÜVEK Budapest VI., Mndrássy-út 33. sz. végéig sikerül ezt a kérdést is nyugvópontra vinni. — A közeli napokban megsürgetjük a köz- igazgatási bíróságnál a kórházkérdésben benyújtott fellebbezés elintézését. A kormány kórházrendeletét, amelynek több pontja ellenkezik a fővárosi törvénnyel, tudvalévőén, kénytelenek voltunk a közigazgatási bíróságnál panasz tárgyává tenni. Amíg döntés nem történik, addig nem tudjuk életbeléptetni az új kórházi szabályzatot, amelyre pedig nagy szükség volna, mert a régi szabályzat már elavult. reánk, fővárosiakra sérelmes, mert hiszen a fővárosi tisztviselők speciális helyzetben vannak. A fővárosnak mindig önálló nyugdíjszabályzata volt, tisztviselői tehát kétoldalú szerződésnek a részesei, amelyben egyik fél a székesfőváros, a másik a tisztviselő. A tisztviselők joggal ragaszkodhatnak ahh-oz a nyugdíjszabályzodhoz, amelyet annakidején, amikor a fővároshoz szolgálatba léptek, a törvényhatóság nekik biztosított. Az állami nyugdíjszabályzatot nem lehet a fővárosi tisztviselőkre alkalmazni, mert egyrészt nagyobb nyugdíj járulékot is szednek tőlük, mint más közalkalmazottól, másrészt, mert a fővárosi tisztviselők egyrészét csak bizonyos időre választják meg. — A harmadik tervezett intézkedés, amely jogos igényeket sért, a nyugdíjasok lakbérének leszállítására vonatkozik. Hogy ez mennyire nemcsak tisztviselőkérdés, hanem nagyon súlyos általános gazdasági probléma is, azt legjobban bizonyítja, hogy a tervezett intézkedés ellen a Háztulajdonosok Szövetsége, a Baross Szövetség és más gazdasági testületek állást foglaltak önként, anélkül, hogy erre őket bárki felkérte volna. — A négyszeres fizetéscsökkentés után a fővárosi tisztviselőknek máris jelentékeny része volt kénytelen Budapestről vidékre kiköltözni. A statisztika mutatja, hogy addig, amíg néhány évvel ezelőtt mindössze ezer fővárosi tisztviselő lakott a környéken, ma már számuk háromezernél többre rúg. Az ilyen körülmények között ha a nyugdíjasok lakbérét még jobban leszállítják, akkor a tisztviselők jelentékeny része kényszerítve lesz arra, hogy a fővárosból elköltözzön. Ennek pedig egyenes következménye, hogy még jobban szaporodik az üres lakások száma. Hogy a lakosság számának nagyobb arányú megfogyatkozá,sa és a lakások nagyarányú megiiresedése a gazdasági életre milyen súlyos kihatással lenne, azt nem kell különösebben fejtegetni, mert könnyen megállapítható, hogy milyen veszteség éri a kincstárt a csökkenő lakbérekkel arányban álló adójövedelem visszaesése révén. Azt hisszük, hogy az, amit az állam ily módon elveszítene adóban, lényegesen nagyobb összeg lenne, mint amit a lakbércsökkentése révén elérhető megtakarítás jelent. A fővárosi alkalmazottak mindent elkövetnek és feltétlenül számítanak arra, hogy a reájuk vonatkozó nyugdíjszabályozások továbbra is az amtonómia hatáskörében maradnak és ennek érdekében igyekeznek a törvényhozást és a kormányt más belátásra bírni. Mozi illőin és Hidalom a íoiosi tisztiéi között az ij nmdíMlonl séielii Élt A Fusz Roznalmt indított a \mm\mm\ »állotta illin
