Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-10-25 / 43. szám
Budapest, 1933 október 25. azt a tőkét, amellyel úgy a Tabán ujjáépí- tését, mint az Erzsébet sugárút megnyitását megkezdhetjük. A fővárosnak a hitele csorbítatlan, nem iitközhetik tehát semmiféle akadályba azoknak a pénzügyi előfeltételeknek a megteremtése, amelyek mellett már kora tavasszal biztosíthatjuk úgy a tabáni közmunkáknak a megindítását, mint az Erzsé- bet-sugárutnak a megépítését. A Tabán újjáépítésének a céljaira a főváros maga vehet fel kölcsönt az Ivari Munkaszervező Intézettől, ahol — úgy tudom — erre a célra megfelelő tőke, hatmillió vengő áll rendekezésre. Az Erzsébet sugárút megnyitására a Közmunktanácsnak kell kölcsönt felvennie, amiben a főváros megfelelő támogatást nyújthatna kezesség vállalásával. Huszár Aladár főpolgármesternek ez a nyilatkozata reményt nyújt arra, hogy a tél folyamán sikerülni fog e két nagy közmunka megindításának az htjából minden akadályt elhárítani. Kérdést intéztünk a városházi pártpolitika helyzetére vonatkozólag, amelyről a főpolgármester a következő felvilágosítást adta: — Azokon a tárgyalásokon, amelyek Gömbös Gyula miniszterelnök úrnál folytak, megteremtődött az a vlattform, amelyen az Egységes; Községi Polgári Párt és a Nemzeti Egység Pártja egybeoldvadhat. Ez annál könnyebb feladat, mert hiszen mindkét tábor Gömbös Gyula miniszterelnök eszméit és célkitűzéseit szolgálja. A szervezkedés most már ugyanaz alatt a lobogó alatt folyik és ha a miniszterelnök úr hazaérkezik, megbeszéljük a szervezkedés és általában a városházi munka további programját is. A városházán egy kormánypárt lesz — amint hogy eddig is egy volt — csak a cégér változik meg, amennyiben ezentúl Nemzeti Egység Pártja lesz a városházi kormánypártnak is az elnevezése. Beszélgetésünk során megkérdeztük a főpolgármestert, hogy a legközelebbi jövőben miként alakul a városháza munkarendje. Huszár Aladár főpolgármester ezeket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Most, hogy a Vásárpénztár ügyét tulajdonképpen már likvidáltuk, végre megkezdődhetik a komoly, alkotó munka a városházán. A törvényhatósági bizottság közgyűlése most az új lakbérszabályzatot tárgyalja, amelyet még ebben a hónapban felterjesztünk jóváhagyás végett a belügyminiszterhez. Mivel meg kell várni még a fellebbezési határidőt is, ami tudvalévőén két hét, arról már lekéstünk, hogy a szabály- rendelet hatálya november 1-én életbe léphessen. Nemcsak a fellebbezési terminus jelent itt akadályokat, hanem az a körülmény is, hogy a belügyminisztériumnak is hosszabb időre van szüksége a rendelet áttanulmányozására. Ilyen körülmények között GROSZ FRIGYES BUDAPEST, L, BERCSÉNYI-U. 7. II. 3 OKL. MÉRNÖK, ÉPÍTÉSI ÉS KÖ- VEZÉSI VÁLL. TEL.: 86-0-64 SZ. PERT DEZ: OKL. MÉRNÖK, KÖ VE2ÖS1ESTER BUDAPEST, I., ATTULA-KÖRŰT 2. Telefon » 56—2—51. ■11 ■ 1 — Aszfalt és Kátrányipar R.-T. Budapest, V., Nádor-utoa 12. GYÁRAK: Budapest, IV., Illatos-út 18-20 Badreg,- (Szeged mellett) Telefon: 26 2-81, 26-2-82 Baját iparvágány Betón, makadám, aszfalt fel vágásához vegyen BÉRKOMPRESSORT LI8KA JENŐ okleveles gépészmérnök, kompressor-bérbeadó Budapest, VTU., kerület Baroas-uU» 77. SSL Telefonszám : 33-5-48. Zsigmondy Béla Részvénytársaság híd-, víz-, partfal-, vasbeton- és kútépítési, alapozást, csatornázási és mélyfúrási vállalat Vezér- /JKjfjjQIIDY DEZSŐ 0kL mérnök’ Budapest, I., Horthy Igazgató: Miklós-út 114 Telefon: 68-9-20 bányáJáTóf: Réteges lapos követ, kerti utak valamint makadám utak építéséhez murvát. Építkezésekhez kőport, salakot OBERMAYER TAMÁS II.,^Fillér-utca" \. sz! bányavállálkozé és fuvaros Telefon: 57-7-58 az új szabályrendelet február 1-én lép majd életbe. A legközelebbi hetekben a költségvetés tárgyalása fogja igénybe venni a tanácstagok es a törvényhatósági tagok munkaidejét. Ez most a legfontosabb feladat, amelyet lelkiismeretesen el kell végeznünk és pedig nemcsak azért, hogy a főváros háztartásának a menetét biztosítsuk, hanem azért is, hogy minden zavaró mumentum bekövet- kezésének a lehetőségét már jó előre kiküszöböljük és ezzel elhárítsuk mindenféle adóemelésnek a veszedelmét a polgárság feje felől. — A Vásárpénztár-ügy utóhajtásai is foglalkoztatni fogják a legközelebbi időben a törvényhatósági tanácsot. Foglalkoztam fogja a tanácsot elsősorban az a kérdés, hogy mi történjék a vásárpénztári jognak a hasznosításával. Erre nézve új előterjesztés készül, amely a hét folyamán majd a tanács elé kerül. Úgy látom, hogy a hangulat versenytárgyalásnak a kiírása mellett szól. De foglalkozni fog a tanács a Vásárpénztár ügyével abban a vonatkozásban is, hogy az adonyi bérgazdaságot szeretnénk tulajdonosának visszaadni. A Zichy-családdal tárgyalások folynak, amelyek ezen a héten előreláthatólag befejeződnek. A tárgyalások eredményétől függ, hogy a főváros vezetősége milyen előterjesztést tesz a törvényhatósági tanácsnak a bérlet visszaadására nézve. ... T a Násárpénztár ügyészi részét illeti , erről még nem kaptam semmiféle értesítést. Mi teljesítettük kötelességünket: kioperáltuk a főváros testéből azt a fekélyt, amely már régóta bajokat okoz és elmérgesítette a közhangulatot. Arra az álláspontra helyezkedtem kezdettől fogva, hogy a Vásárpénztár ügyét nyílt őszinteséggel kell kezelni: a bűnöket megtorolni, a bűnösöket pedig eljárás alá kell vonni, de azt nem szabad megengedni, hogy a' vásárpénztári veszteségekből politikai kérdéssé nőjje ki magát. Mint a hivatalos előterjesztésekből kiderült. a vásárpénztári veszteségek bekövetkezéséért nem lehet sem egyik, sem másik pártot felelőssé tenni. A likvidálás nem történhetik másképpen, mint ahogy azt a törvényhatósági tanács legutóbb elhatározta, amikor úgy döntött, hogy a vizsgálati ^ jelentést egyhangúlag elfogadta és a királyi ügyészségnek megküldte. Minden további lépés most már a királyi ügyészség elhatározásától függ. Huszár Aladár főpolgármesternek ez a nyilatkozata részletesen megvilágítja a városházi helyzetet és megjelöli mindazokat a problémákat, amelyek a legközelebbi jövőben megoldásra találnak. A budapesti kávéházak súlyos helyzetben vannak és a fényes portálok, valamint a szikrázó csillárok távolról sem sejtetik, hogy az egykor oly virágzó kávéházi ipar a legnagyobb nehézségekkel küzködik. Napról-napra árverezések folynak a megszűnt kávéházakban és számos ismert budapesti kávésdinasztia vesz búcsút attól az üzlettől, amelyik évtizedeken keresztül kedvelt szórakozóhelye volt a főváros publikumának. A forgalom megcsökkent, a kiadások emelkednek, a kisebb üzemekre méretezett konkurrencia pedig emelkedik, mert a belső városrészekben sűrű egymásutánban nyittiak kaput barhelyiségek, kisebb restaurantok, kártyaszalonok, amelyek végeredményben a kávéházak törzsközönségét viszik el. Az ipartestület heves harcot indított az új kávéházi alapítások ellen és minden alkalommal közbelép, amikor új iparengedély kiadásáról kérnek a hatóságok szakvéleményt. Mindenképpen helyeselhető tehát a polgármesternek az az intézkedése, amellyel megakadályozta, hogy a Belvárosban újabb kávéház üssön tanyát és’ gyengítse a környező kávéházi üzemek életképességét. Előfordult ugyanis, hogy az elöljáróság megadta az engedélyt a kávéház megnyitására, a polgármester azonban kikérte az iparkamara és az ipartestiilet szakvéleményét, amelynek alapján azután megvonta az elsőfokú hatóság által kiadott engedélyt. Az intézkedés nyomán olyan hangok is hallatszottak, hogy tulajdonképpen az ipar és kereskedelem szabadságának megsértését követték el a hatóságok, amikor az engedélyt hatálytalanították, amellyel szemben azonban illetékes helyen utalnak arra, hogy a polgármester intézkedése törvényes alapokon nyugszik. — A kormány álláspontja, — mondották munkatársunknak — hogy védelmet kell nyújtani a vendéglátó ipar meglevő üzemeinek. Ezért került kibocsátásra a 78.000 számú rendelet, amely az elsőfokú iparhatóságnak kötelességévé teszi, hogy minden egyes iparengedély elbírálásánál vizsgálja meg, vájjon fennforog-e a közszükség esete. E rendelet alapján a polgármester is olyan utasítást küldött az iparhatóságokhoz, hogy a vendéglátó ipar körében csak az érdekképviseletek meghallgatása után adjanak iparengedélyt. Miután az említett esetben ez nem történt meg, a polgármester kénytelen volt utólagos intézkedéssel az ipar- engedély érvénytelenségét elrendelni. Mindenképpen helyeselhető, hogy a kávésipar védi a maga egzisztenciáját és ellentáll az olyan kísérleteknek, amelyek labilis tőkével és esetleg óvadékos alkalmazottakkal máról-holnapra megszűnő üzemeket akarnak létesíteni és ugyanakkor konkurrenciát támasztanak a működő régi kávéházaknak. A kávéház-alapítói láznak támogatói a ház- tulajdonosok is, akik nem szívesen látják üresen tátongó kiadatlan üzlethelyiségeiket és valósággal animálják a vállalkozókat kávéházak megnyitására. Az, új kávéházi alakulatok sokszor könnyelmű elhatározásokból születnek, amelyek az érdekelteknek súlsros károkat, maguknak pedig gyakran gyors csődöt és bukást eredményeznek. A szállodások irtóhadjáratot indítottak az átutazó szobák és a zuspenziók ellen Az utóbbi időben egyre több apróhirdetés olvasható a lapokban, amelyek „átutazó szobákat“ kínálnak napokra, vagy akár órákra is. A súlyos válsággal küzdő szállodások fokozódó türelmetlenséggel figyelték ennek az üzletágnak az elharapód- zását és néhány héttel ezelőtt elhatározták, hogy kiirtják az illegális zug-szálloda ipart. Erre a célra a szállodások valóságos detektív-szervezetet állítottak munkába, lenyomozzák az egyes apróhirdetéseket, megállapítják a hirdetők nevét, a szobák hollétét és minden egyes esetben kontárkodás címén feljelentést tesznek a szobakiadással üzletszerűen foglalkozó egyének ellen. A IV. kerületi elöljárósághoz, ahova az összes ipari kihágási ügyek tartoznak, már több száz ilyen feljelentés futott be, számos ítéletet is hoztak és ott, ahol szükségesnek látszott, megkeresték a rendőrséget is. A szállodások feljelentésükben és a fővároshoz intézett beadványukban rámutatnak arra, hogy az átutazó szobákkal űzött zug-szálloda ipar elvonja a szállodák forgalmának jelentékeny részét. Különösen a pályaudvarok környékén levő szállodák érzik meg ezt az illegális konkurrenciát. Rámutatnak arra, hogy közrendészeti szempontból is nagyon aggályos a helyzet, mert lehetetlenné teszik a rendszeres ellenőrzést és megtörténhetik, hogy a külföldiek kivonhatják magukat a bejelentési kötelezettség alól. Az ipar és közgazdasági ügyosztály vezetője, báró Babarczy István főjegyző a zug-szállodák elszaporodásáról a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A szállodások régóta figyelik, hogy egyre többen foglalkoznak üzletszerűen szobák rövidebb- hosszabb időre való bérbeadásával, anélkül, hogy erre iparengedélyük, vagy hatósági jogosítványuk lenne. Vannak olyan lakáskiadók, akik 2—3, sőt több szoba rendszeres bérbeadására is berendezkedtek, penziókat és zugszállodákat tartanak fenn. Nemcsak a legális ipar, hanem a közbiztonság szempontjából is érthető, hogy a hatóság a legteljesebb mértékben osztja a szállodások állásfoglalását és mozgalmukat a maga részéről támogatja. A zug-penziók és szállodák rendszeres figyelésével és rajtaütésszerű leleplezésével, a kerületi kihágás! bíróságok és az államrendőrség segítségével minden bizonnyal sikerül kiirtani az átutazó szobákkal űzött visszaéléseket. ii! ml a liras a kittafe siawtisanak és a sioflinekkal kamt Maiit ill as „átutazó sralák“ és innal in Ha a közszükség nem kívánja, megtagadják a kávéháznyitási iparengedély kiadását — A hatóságok támogatják a szállodaipar mozgalmát
