Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-10-18 / 42. szám
Huszonkettedik évfolyam Budapest, 1933, olkióőev 18. 42. szám Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE ..................24 PENGŐ FÉLÉ VRE............................12 PENGŐ EG YES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR DACSÓ EMIL Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY-ÚT 60 Telefon: 13-7-15 — Postacsekk: 40.424 Egységes vezetés alatt Budapest egész területén megindul a Nemzeti Egység Pártjának szervezkedése A döntő tanácskozások Sztranyavszky Sándor vezetése alatt kedden délelőtt megkezdődtek — ugrón iábor: A megállapodás sokkal egyszerűbb lesz» mint sokan azt szeretnék Egység Nincs ebben a városban egyetlen lélek sem, aki biztos ne lenne abban, hogy mindenkit, aki a hónapok óta folyó nemes politikai vetélkedésben szerepet játszik, a legjobb szándékok vezetnek. Abban meg aztán mindenki igazán tökéletesen egyetért, hogy Gömbös Gyulának van igaza, amikor elszántan küzd a nemzeti egységért, amely egyedül ad a mai világfelfordulásban kemény, elszánt akaratot, biztos ellenálló és érvényesülést hozó erőt. A nemzeti egység pedig az ország legdrágább kincse, kulturális és gazdasági erőkifejtéseinek leghatalmasabb faktora. Budapest székesfőváros nélkül nem lehet nemzeti egység. Legyen tehát a nemzeti egység koronája a főváros egysége, amely elválaszhatatlanul belesimul, belegyökerezik a nemzeti egységbe. Hogy ennek a természetes kifejlődésnek ezideig voltak akadályai, hipokrataság lenne letagadni. De még a rosszindulatú kritikának is el kell ismernie, hogy ezek az akadályok csak a megvalósulás módja és mikéntje körül mozogtak. Abban a pillanatban, amikor Göm-> bős Gyula miniszterelnök leült a zöld asztal mellé az országos és fővárosi politika vezető egyéniségeivel, eltűnt minden alapvető ellentét Akadtak előbb, akik taktikai kérdésekben talán más és más véleményen voltak, de a miniszterelnök bölcs intelme után, csak a nagy nemzeti célok lebegtek mindenkinek a szeme előtt. Hiszen kinek lehet ellenvetése, amikor a miniszterelnök azt mondja, hogy a városházán egyetlen pártra kíván támaszkodni és ez a nemzeti egység pártja, amelynek mindazok az urak, akik a miniszterelnöki tanácskozáson résztvettek egyaránt tántoríthatatlan, lelkes hívei. Vagy aztán lehet-e kifogás a miniszter- elnöknek ama bölcs szándéka ellen, hogy a főváros irányítását, vezetését függetleníteni akarja a politikától és meg akarja szüntetni az eddig talán túlburjánzott párturalmi rendszert'? Mi voltunk azok, akik a Fővárosi Hírlap hasábjain esztendők óta valósággal elszántan küzdöttünk a politikamentes városházáért. Vagy helyes volt-e az, hogy egy vezető akarat helyet a pártok tömege, közöttük csip-csup frakciók, szóltak bele minden kérdésbe, mindegyiknek volt akarata, kívánsága akkor, amikor a problémák megoldásáról volt szó, de va- valamennyien tiltakoztak a felelősségben való részesség ellen, valahányszor helyt kellett állni határozataikért. Ez az a párturalmi rendszer, amelyben a legkisebb frakció is csak a napos oldalon szeretett sütkérezni, amikor pedig beborult az égboltozat, akkor siettek mindent a polgármester és a „többségi pártok“ nyakába varrni. Ilyenkor nem voltak sehol, hanem csak akkor jelentkeztek, ha az akaratukat — legalább számarányuknak megfelelően — évényesíteni kívánták. Ennek a rendszernek tényleg meg kell szűnnie és mi reméljük, hogy a most megkezdődött tanácskozásokon, amelynek kész tervet, kész pártot, kész új városkormányzást hivatottak kialakítani és az Ankarából visszatérő miniszterelnök elé terjeszteni, kisarjadzik majd olyan helyzet, amely biztosítani fogja a városházán a mindent összefogó erőt. TJgy érezzük, hogy a nemzeti egység megszervezésének ez az akció nem a kezdete és nem a befejezése ugyan, de minden körülmények között magva és súly- pontja. Az egységes akarat, amely most van kialakulóban, minden átmenet nélkül biztosíthatja a főváros politikamentes, a népért való, a népet szolgáló kormányzatát, mert ennek megvalósítását közüggyé teszi a főváros kiváló tisztviselőkara, élén Sinőcz Jenő polgármesterrel, aki ma az egész városi adminisztráció legszilárdabb pontja. A polgármester második évtizede járja városa érdekében ezt a gyötrelme- sen nehéz utat és mi ismerve a polgármester lelkes munkáját, nagyszerű alkotóerejét, tudjuk, hogy ezek a pompás tulajdonságai ezer- szerte jobban érvényesülhetnek, ha egységes erő áll mögötte, amely a nyugodt munkát biztosítja számára. A nyugodt munkát, amelyért lehet is, érdemes is felelősséget vállalni. Gömbös Gyula miniszterelnök kormányra- jutása óta állandóan kísért az a gondolat, hogy az új kormányprogram gyakorlati megvalósításának érdekében Budapesten is meg kell szervezni a nemzeti egység táborát. A miniszterelnök a maga komplikált külpolitikai irányú tevékenységén túl beható érdeklődést tanúsított a főváros ügyei iránt is és már az elmúlt hetekben több tárgyalást folytatott a főváros többségi pártjainak vezetőivel, akiktől részletes információt szerzett a városházi pártok erőviszonyainak megoszlásáról. A Fővárosi Hírlap a tárgyalásoknak minden mozzanatáról hűségesen beszámolt és minden viharzás közepette is hangot adott annak a felfogásának, hogy a kormánypolitikának a városházán való térhódításával feltétlenül számolni kell, mert Budapest mindenkor kezdeményezőleg hatott az ország politikai hangulatára és véleményének kialakítására. Az országos párt részéről történt ilyen kezdeményezések az első időkben nem találtak megfelelő visszhangra a városházán és különböző zavaró momentumok késleltették azt a megegyezést, amelyre pedig elsősorban a székesfővárosnak van múlhatatlan szüksége. A nyári hónapok alatt szüneteltek a tanácskozások és talán ez a magyarázata annak, hogy lehiggadtak a túlzók és így Gömbös Gyula miniszterelnöknek minden akadálytól mentesen sikerült az országos párt vezetőségét és a kormány városházi pártját közös nevezőre hozni. Gömbös Gyula miniszterelnöknél szombaton reggel kezdődtek a fontos tanácskozások, amelyek teljes megegyezést hoztak minden kérdésben. A megbeszélésen ott volt Sztranyavszky Sándor országos pártelnök, Ugrón Gábor, Marton Béla országos főtitkár, Kozma Jenő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke, Tabódy Tibor, Payr Hugó és Usetty Béla országgyűlési képviselők. A megbeszélés mindvégig a legbarátságosabb légkörben folyt le és nagy vonalakban a részletkérdésekben is sikerült az eddigi ellentéteket kiküszöbölni. Elvi vonatkozásban az összes jelenlévők helyeselték a miniszterelnöknek azt az álláspontját, hogy Budapesten csak egy párt lehet, amelyik országos szemszögből is érezteti befolyását a várospolitikában és gondoskodik arról, hogy a kormány minden közérdekű elgondolása Budapesten is valósággá váljon. Behatóan megvitatták azokat a szervezési munkálatokat is, amelyeket egyrészt Tabódy Tibor, másrészt az Egységes Községi Polgári Páirt végzett és ezek-' nek az eredményeknek az egybevetésével sikeTanácskozik a vezérkar az Kedden délelőtt kezdték meg a Nemzeti Egység pártja Eszterházy-utcai helységében a részletek kidolgozására ^ irányuló megbeszéléseket Sztranyavszky Sándor elnöklete alatt: Ugrón Gábor, Kozma Jenő, Marton Béla, Tabódy Tibor, Payr Hugó és Usetty Béla ország- gyűlési képviselők. A bizottság elhatározott szándéka, hogy a megbeszéléseket naponkint folytatják mindaddig, amíg az összes részletkérdéseket, a tárgyi és személyi vonatkozásokat kivétel nélkül nem tisztázzák. rült azután a pártszervezés kérdését teljes harmóniában megállapítani. Az a körülmény, hogy a tanácskozás rendkívül hosszú ideig tartott, azt mutatja, hogy a miniszterelnök és a nála megjelent politikusok végigmentek a városházi politika összes aktuális ügyein és minden részletben kidolgozták a további munkaprogramot. A most már végérvényes megállapodás szerint az Egységes Községi Polgári Párt mai formájában megszűnik és helyette a Nemzeti Egység Pártjának fővárosi alakulata veszi át az ügyeket. Az új alakulás végleges elnevezése: Nemzeti Egység Pártja budapesti szervezete. Az új szervezet magába foglalja a Kozma Jenő vezetése alatt álló központi és kerületi szervezeteket, a Tabódy Tibor által életrehívott alakulatokat ,míg a szervezés munkáját Sztranyavszky Sándor elnöklésével a fentemlített képviselőkből álló bizottság végzi. Ez a bizottság a szervezkedésre vonatkozó előmunkálatokat a miniszterelnök törökországi útjának időtartama alatt befejezi és javaslatait a miniszterelnöknek visszaérkezése után fogja előterjeszteni. A Nemzeti Egység Pártja budapesti szervezete most már teljes együttérzéssel a követendő politika irányelveinek tekintetében november 12-én tartja zászlóbontó nagygyűlését, amely ennek az évnek a legnagyobb belpolitikai eseményét ígéri. A nagygyűlésen résztvesz és beszédet mond Gömbös Gyula miniszterelnök, Sztranyavszky Sándor, Ugrón Gábor, Kozma Jenő, Tabódy Tibor és a párt vezető tagjai. Megelőzi ezt az aktust a Nemzeti Egység Pártja budapesti szervezetében a személyi kérdéseknek megoldása, amely tekintetben máris kialakultak bizonyos elgondolások. Azok a híresztelések, hogy Kozma Jenő és az Egységes Községi Polgári Párt vezető tényezői háttérbe szorulnak az új alakulásban, nem felelnek meg a valóságnak, mert a miniszterelnök rendkívül nagy súlyt helyez arra, hogy a városházi politikának ismert személyiségei továbbra is megtartsák hatásos beleszólásukat az ügyek vitelébe. Általában a legnagyobb békülékenység és jószándék vezeti az egyesült két párt minden tagját, úgyhogy a fővárosnak komoly nyeresége ez a nagy homogén egység, amely mindenkor tárgyilagos szándékkal fog beilleszkedni a városházi politikába. egységes szervezkedésről A Fővárosi Hírlap értesülése szerint a Nemzeti Egység Pártja budapesti szervezetének vezetőségét a következő szervek fogják alkotni: A fővárosi szervezet elnöke, az elnöki tanács, amelynek tagjai az összes budapesti egységespárti országgyűlési képviselők és felsőházi tagok, az országgyűlési választások szempontjából a három lajstromos kerület elnökei
