Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-10-11 / 41. szám
Budapest, 1933 október 11. 3 Megérkezett az első öt= száz vágón anatóliai szén Folynak a kísérletek a csatornavíz elgázosítására PESTI KIRAKAT 4 liftpénz után vesszen a kapupénz is Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága szerdai közgyűlésén, ha igaz, szabadság- harcot vív. Ha Budapest lakosságának érdeke győz, akkor az új lakásbérleti szabályrendelet életbeléptetésével megszűnik a liflpónz. A szabályrendelet tervezete szerint ugyanis a háztulajdonosnak a házmesterpénzen, az üvegbiztosításon és az esetleges központi fűtésen kívül további pótlékokat felszámítani tilos. Ezek közé a fel nem számítható külön pótlékok közé tartozik a liftpénz is, mert hiszen a személy- felvonó, mint a lakásbérlet elengedhetetlen tartozéka, nem jelenthet külön megterhelést a lakóra. Ez így van helyesen és mi úgy érezzük, hogyha Budapest törvényhatósági bizottsága megszabadít bennünket ettől a kiadástól, akkor nemcsak a pénzünkhöz tett hozzá egy pár garast, de megszabadulunk a hosszú évtizedeken át kínosan elszenvedett szégyentől is. Egészen komikus ugyanis az, hogy azért, mert a háziúr egymásfölé rakja, sőt halmozza a lakásokat és nekünk csak a felsőbb emeleteken jutott hely, mi még külön megfizessük azt a közlekedési eszközt is, amelyen a háziúr a lakásbérünk fejében köteles bennünket a lakásunkig elszállítani. De ha ez a győzelem ránk köszöntött, akkor nem szabad megállni. A liftpénz után vesszen a kapupénz is. Egészen furcsa, hogy az ilyesmit az ember egyáltalában meg tudta szokni. Dehát ezeket az igazságtalan és természetellenes adókat fizetjük gyerekkorunk óta és valahogy beleedződött az elménkbe, hogy ez jár, ezt fizetnünk kell. De vájjon miért? Tessék csak meghívni este tizenegy órakor egy külföldi urat feketekávéra, hazasétálni vele és, becsöngetni a kapun. Már a csöngetésnél kérdően tekint rád és megdöbbenve tapasztalja, hogy egy hosszú alsónadrágban botorkáló gentleman nyitja ki a kaput.' A külföldi ahhoz van hozzászokva, hogy vagy kiveszi zsebéből a kapukulcsot és azzal nyitja ki a kaput, vagy , ahhoz, hogy megnyom egy gombot, amelynek csengője a házfelügyelő lakásában szólal meg, ott aztán visszanyomnak egy gombot és kinyílik a kapu. De házmester kapukulccsal és neglizsével, uram Isten, hiszen a Balkánon vagyunk. Node az álmélko- dás csak azután következik, amikor igen tekintélyes összeget — már mint a takarékos külföldiek fogálmai szerint — kell előkotorni a zsebünkből és átnyújtani a házmesternek részben azért, mert mi magunk akarunk bemenni a saját lakásunkba, részben azért, mert egy vendégünk is érkezett. Hát ezen a külföldi, ha föl nem háborodik, legalábbis halálra neveti magát. A liftpénz halála remélhetőleg megindít majd egy olyan akciót is, amely eltörli a földszínéről a szörnyűséges kapupénzt. Olyan ez, mint nem is olyan régen még a hídvám volt. A külföldiek akkor is rettentően elálmélkodtak, amikor pénzt követeltek tőlük, mert egyik utcából a másikba akartak átmenni, amely utcák között történetesen a. Duna vize folyt. Hát a kapupénz legalább ilyen elavult rekvizitum, amelynek ma sokkal kevésbbé szabad életben maradnia, mint a kávéházi borravalónak. Istenem, végre is a pincérnek módjában van, ha én jó borravalót adok, egy kicsit több habot hozni a kávémra, mint a. szomszédoméra. De a házmester akkor is savanyú arccal nyit kaput, ha a húsz filléres kpupénz helyett negyvenet adok neki. Halál a kapupénzre! KÉPESSÉGVIZSGÁLAT INDORG pszichotechnikai és szervezési intézet, Budapest, V., Nádor- utca 26 Telefon: 16-1-27 Szennyvíztisztító berendezések, SADO rendszerű házi kisderítők PRISTER GYÖRGY R.-T. Budapest, II., Hunyadi János-út 3. Tel. 51-9-72. REDŐ IGNÁC celluloidgyár Budapest, Vili., Sárkány-u. 5. Telefon: 34-4-90 és 41-2-73 .CELLONA“ fUrdőszobabútor, különleges reklámcikkek, játék- és díszműáru, tömegcikkek, ajióvéűöhL.------------------* ELSŐ KISPESTI -----------------ta karéktűzhely, vas- és lemezáru-üzem Cégtulajdonos: nászló István. Aranyéremmel kitüntetve. Kispest, Klapka-utca 58. Telefon: 47-1-72 A ÄyOH'Minl a Hitt! ytartiÉ tó jjpisf! Becsey Antal indítványára és a törvényhatóság jóváhagyása folytán a központi csatornaszivattyú- tclepen már több mint két óve végeznek olyirányú kísérleteket, hogy külföldi mintára miképen lehetne Dunába ömlesztett szennyvizekből kivonni azokat az értékeket, amelyek csökkentenék a csatornaművekre költött költségeket. A kísérletek befejezésükhöz közelednek és jó eredménnyel biztatnak. A nagyjelentőségű kísérletekről érdeklődtünk Becsey Antal tanácstagnál, az Egységes Községi Polgári Párt társelnökénél, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondotta: — Annakidején, főleg németországi tapasztalataim alapján tettem meg indítványomat. A külföldi gyakorlat már bebizonyította, hogy a Dunába felhasználatlanul eresztett szennyvízből nagy hasznot lehet húzni, ha azt alkalmas módon feldolgozzák. Hosszabban tanulmányoztam a müncheni szennyvíz- tisztító berendezést, mert ennek a méretei felelnek meg legjobban a budapesti viszonyoknak. — Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet értékesíteni és felhasználni a szennyvizet, a következőket mondhatom el: a szennyvíz iszapját megfelelő vízalatti rothasztással kitűnő trágyává lehet átalakítani, amellyel München mellett óriási értéktelen területeket változtattak át a legkitűnőbb termőföldekké. Valóságos sivatag helyén a szennyvíziszaptrágya alkalmazása után gazdag szántóföldek keletkeztek. A szennyvízben a szerves anyagok rothadása révén metánalgáz keletkezik, ami alkalmas módon összegyűjthető és kellő tisztítás után nyolcezer kalóriás világítógáz nyerhető belőle. A külföldi tapasztalatok és a folyamatban levő kísérletek szerint minden lakos után egy évben átlag 4—5 köbméter metámgáz termelhető a csatornahálózat vizéből. A budapesti viszonyokat véve számításba, ötmillió köbméter metámgáz termelhető, ami 10—12 millió köbméter normál-világítógáznak felel meg. — Külföldön a szennyvízen lebegő iszapot halastavakba vezették és a lev'égŐiszápban termő apró növények és állatparányolc a halak táplálására szolgálnak. Mint látjuk, a szennyvíz felhasználásával érdemes foglalkozni, nem is szólva azokról a kísérletekről, amelyek a Még távol van az az időpont, amikor a törvény- hatóság pontot tehet a Vásárpénztár botránysoro- zata mögé, azonban túl az ügy büntetőjogi és politikai vonatkozásain, a községi háztartás pénzügyi vezetőségét máris erősen foglalkoztatja az a kérdés, hogy milyen formában pótolják az intézménynél elvesztett milliókat. A vizsgálóbizottság jelentése és megállapítása szerint a Vásárpénztárnál elvesztett összeg 19.2 millió pengő, amellyel szemben azonban olyan vélemények is elhangzottak, hogy a veszteség nem több, mint 13—U millió. Annak ellenére, hogy a Vásárpénztár státusát pontosan felmérték és így kialakult már bizonyos számszerűség a hiányok megállapítására, számos függő tétel maradt nyitva, amelyeknek révén a veszteség valószínű csökkenését lehet remélni. Végleges számadatok tehát nem álJnnak rendelkezésre és csak a vizsgálat, illetve a likvidálás végleges befejezése nyújt tiszta képet arról, hogy a Vásárpénztár elmúlt tíz esztendeje mennyibe került a főváros polgárságának. Arról az érdekes kérdésről, hogy milyen eszközökkel tömik be a Vásárpénztárnál ütött nagy réseket, illetékes helyen a következőképpen informálták a Fővárosi Hírlap munkatársát: — A jövő évi költségvetési tervezet természetesen nem foglalja magában a Vásárpénztár várható veszteségeit, mert hiszen az intézmény likvidálás alatt áll és az errevonatkozó mérleg még mindig nincsen lezárva. Remélhetőleg a veszteségek mérszennyvíz zsiradéktartalmának kiválasztására, ipari célokra való felhasználására irányulnak. A csatorna szivattyú-telep vezetői alapos előtanulmányokat végeztek és úgy tudom, hogy eddigi kísérleteik igen jő eredménnyel végződtek. A beszélgetés során szóbakerült az első török- országi szénszállítmány megérkezése, amely tervnek tudvalevőleg szintén Becsey Antal volt a kezdeményezője. — Igen örülök — mondotta, — hogy a török- országi gázszónszállítás kérdése ilyen komoly stádiumba jutott. A kitűnő anatóliai antracit bebizonyí- tottan olcsóbb, mint a csehországi szén, amellett teljesen egyenértékű vele. Nehézségek egyelőre akörül vannak, hogy a török-magyar kereskedelmi kapcsolatok nem voltak mostanáig kellő mértékben kiépítve és így a rckompenzáció kérdésének megszervezése még folyamatban van. Az a 2500—3000 vaggon szén, aminek a szállítására megállapodást kötöttünk, természetesen csak 20 százaléka a gázművek évi szükségletének, de fontos az, hogy megtörtént az első lépés. Különösen nagy lehetőséget látok az olyan új típusú, kisméretű tengerjáró motoroshajók alkalmazásában, mint amilyen a Budapestre árurakománnyal befutott és azóta már visszaindult Apollinaris motoroshajó volt. Ez a hajótipus feltétlenül alkalmas arra, hogy Törökország, illetve az ázsiai partok és Budapest között állandó kapcsolat létesüljön és így a közvetlen víziúton olcsóbban fogunk hozzájutni a kellő mennyiségű gázszénhez is. Igaz, hogy a hajóút lassúbb, de viszont a Duna az év túlnyomó részében akadálytalanul hajózható és a gázmüveknek alkalma lesz a réginél sokkal nagyobb tartalékokat felhasználni. # Az első ötszáz vaggon szenet tartalmazó szénuszály egyébként a múlt hét csütörtökén kikötött a gázművek óbudai rakodópartján és ezt most már sűrűbb egymásutánban követik a többi rakományok is. Az anatóliai szén árát a főváros, a bányákkal kötött megállapodás szerint, a Nemzeti Banknál vezetett külön számlára pengőben fizeti be. A szén árán a török állam a magyar külkereskedelmi hivatal közbenjöttével árut vásárol, még pedig elsősorban tenyész- és szúrómarhákat, lovakat, mezőgazda- sági gépeket és vegyszereket. téke nem haladja túl azt az összeget, amelyet 1931-ben folyósított a főváros közgyűlése a Vásárpénztárnak forgótőke címén, amely összeg az akkor felvett kölcsönből kihasítva 15.6 millió volt. Ha a Vásárpénztár összes hiánya a fentjelzett ösz- szegen alul van, akkor nincs más hátra, mint hogy a veszteséget az autonómia tudomásul vegye és ez esetben nem szükséges, hogy újabb tőkék mozgósításával gondoskodjunk az esetleges kötelezettségek teljesítéséről. — Egészen másképpen alakul a helyzet, ha a veszteség valóban 19—20 millió pengő körül jár, mert ez esetben fedezetet kell keresni, ami a főváros mai pénzügyi helyzetében a lehetetlenséggel határos. A folyó kiadások ugyanis a'szükségletek fedezésére sem elégségesek, amit a legjobban illusztrál a költségvetés tervezetének az a tétele, amelyik közel tízmillió pengős deficitet irányzott elő. A községi háztartás képtelen arra, hogy további milliós tételeket bocsásson a Vásárpénztár rendelkezésére és ezért más megoldás nem kínálkozik, mint hogy a felveendő kölcsönből pótoljuk azt a hiányt, amely a 15.6 millión felül jelentkezik. * A csütörtöki tanácsülésen tárgyalják a polgár- mester jelentését a Vásárpénztár ügyéről és ezt kÖ- vetőleg rövidesen sor kerül az intézmény tárgyi likvidálására is. Ebben az esetben a polgármester a pénzügyi osztály meghallgatásával készít javaslatot és annak elfogadása után végleg szanálják a megbukott intézményt. Súlyos gondot okoz a Vásárpénztárnál elveszett milliók pótlása Tizenöt millión felüli veszteségnél kölcsönpénzből történik a végleges szanálás
