Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-10-04 / 40. szám
Budapest, 1933 október 4. 'Do\ 5 Sxáx tanügyi állásra J&iráei rövidesen pályásától a főváros Előléptetéshez; fuinaK asz ideiglenes ianeröR Általános megdöbbenés fogadta a tanügyi osztály tíz nappal ezelőtt nyilvánosságra hozott statisztikáját, amely arról számol be, hogy a főváros iskoláiba közel háromezerrel kevesebb gyermek iratkozott be, mint a múlt esztendőben. A tanulók számának ez a nagyarányú visszaesése tulajdonké- pen nem új jelenség, mórt a népesedési statisztika szomorú adatai szinte hónapról-hónapra megújulva adják hírül, hogy a születések száma mindig alatta marad a halálozásoknak és a főváros népesedésében általános a visszaesés. Felkerestük Szendy Károly dr. tanácsnokot a közoktatási osztály vezetőjét és megkérdeztük mi a véleménye az iskolák elnéptelenedéséről Szendy Károly tanácsnok a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A főváros valamennyi iskolájában valóban visszaesés jelentkezik a főreáliskolák, a polgári fiúiskolák, a kereskedelmi szaktanfolyamok és az ismétlőiskolák kivételével. Elnéptelenedésről beszélni azonban egyáltalában nem lehet, mert a növendékek számában beállott csökkenés egyik iskolában sem haladja meg az egy százalékot. Az elemi iskolákban csaknem ezerrel kevesebb a gyermek, ami nagy szám, de ha meggondoljuk, hogy az ezer hiányzó gyermek 125 iskola között oszlik meg, akkor átlag egy iskolában 9 gyermek hiányzik, ami nem feltűnő. Az elemi iskolások számában jelentkező visszaesés nem aggályos, mert például Bécsben, Berinben, Párisban sokkal nagyobb a csökkenés. A tanonciskolákban tényleg feltűnően kevesebb a tanuló, mintegy kétezerrel, ezzel szemben azonban az ismétlőiskolákban 800 al többen iratkoztak be, mint tavaly. A tanonciskolák elnéptelenedése szorosan összefügg a gazdasági helyzettel, a mesterek nem tudnak tanoncokat foglalkoztatni, mert nincs munka. Tudomásom szerint azonban az ipari pályára készülő ifjúság jórésze a környéken és a vidéken elhelyezkedést talált. Tagadhatatlanul vannak iskolakerülők Is, ezeknek a felkutatása azonban a most rendelkezésünkre álló eszközökkel igen nehéz. Ahány tanköteles Budapesten felkutatható volt, azt beiskoláztattuk és csak a notórius iskolakerülők hiányoznak. Ez ellen azonban a külföldi városokban is kevés eredménnyel hadakoznak a hatóságok. Kérdést intéztünk a tanácsnokhoz, mikor kerül sor az iskolaorvosi szabályrendelet le- tárgyalására és életbeléptetésére, miután az önkormányzat testületéi állandóan sürgetik ennek a fontos szervezetnek a véglegesítését. — A szabályrendelet készen van, meg is tettem ezzel kapcsolatban a magam részéről a szükséges javaslatot. Sajnos a véglegesítés elé ezidőszerint pénzügyi akadályok emelkednek. Száznegyvenezer pengő szükséges ahhoz, hogy az intézmény állásait véglegesekké szervezzük át. Hangsúlyozom, azonban, hogy az intézmény mostani ideiglenes formájában is kifogástalanul működik. Munkásságát polgármesteri rendeletek irányítják, úgy hogy a szabályrendelet életbeléptetése ebben a vonatkozásban nem jelentős. Érdeklődtünk a tantestületi véglegesítések új kinevezések iránt, amire ezt a választ kaptuk: — A tanügyi nyugdíjazások állandóan folynak. Mindenkit nyugdíjazunk, aki a törvényes korhatárt elérte, vagy egészségi állapota, illetve egyéb körülmények miatt nem tud megfelelni szolgálatának. Az a körrendelet, amelyben figyelmeztettük a tanerőket, hogy a feltűnően sokat mulasztó és a két évnél hosszabb időn át betegszabadságra járó tanerőket nyugdíjazás alá vonjuk, igen jó eredménnyel járt. A közeljövőben a nyugdíjazások és egyéb üresedések révén. száz üres állásra írunk ki pályázatot, ebből mintegy harminc az elemi iskolai tantestület kiegészítésére vonatkozik. ISMERETLEN FOGALOM a karbantartás, ha üzemi épületének tetőzetét Eternit-hullámlemezzel fedeti. — F\z Eternit-hullámlemez mérete és szilárdsága lehetővé teszi nagy fesz- távolsággal bíró könnyű és olcsó tető- szerkezet alkalmazását, nem rozsdásodik és határtalanul tartós. Kérjen díjtalan prospektust és költségvetést. ETERhlT MÜVEK Budapest, VI., flndrássy-út 33. sz. a hazai készítménnyel, vagy receptszerű rendeléssel pótolni lehet az ilyen gyógyszereket. A köteles takarékosság érvényesül a kórházi adminisztráció összes többi ágazatában is. Megkérdeztük, hogy nem túlzott optimizmussal állították-e össze a kórházi költségvetést és nem eredményez-e majd évközben meglepetést az ápolásidíj leszállítása! — Az egész költségvetés úgy van előirányozva, hogy semmi meglepetés nem érhet, mert az 1934-re előirányzott hitelösszegeket a legutóbbi három év tapasztalatai alapján állapítottuk meg. Ezeket az összegeket a felmerülő szükségletek kielégítésére teljes mértékben elégségesnek kell tartanunk. — Jobb eredményeket várok az ápolásidíjak behajtása tekintetében is az 1934 január 1-én életbelépő decentralizált rendszer révén. Január 1-től ugyanis mindeti kórház maga intézi a behajtást. Feltétlenül célravezetőbbnek látszik ez, mert a kórházakba kirendelt tisztviselők közvetlenül érintkeznek a betegekkel és a hozzátartozókkal és elkerülhetővé lesz a lassú, sokirányú levelezés. Elérjük azt is, hogy az ápolási díjat lehetőleg közvetlenül a gyógykezelés befejezése után kapja meg a főváros, Nyolcszázezer pengős évi megtakarítás a kórházi ápolásiul leszállítása következtében Megkönnyítik a betegápolást dijak behajtását — Hagy deficit mutatkozik a körházak tavalyi zárszámadásánál Meglepetéssel értesült a főváros közönsége a polgármester minap nyilvánosságra került bejelentéséből, hogy a közkórházak napi ápolásidiját az eddigi C pengő 20 fillérről 5 pengő 80 fillérre szállította le. A mérséklés nemcsak a kórházi ápolásra szorult szegény emberek szempontjából jelentős, hanem fontos a főváros budgetjére is, mert a 40 filléres redukció a kórházi költségvetésben 800.000 pengős megtakarítást jelent. A kórházi adminisztrációnak erről az igen számottevő eredményéről Salamon Géza dr. tanácsnoknál, a közegészségügyi osztály vezetőjénél érdeklődtünk, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőkben válaszolt: rendek rendszeresítésével elértük azt, hogy sokkal kevesebb anyaggal jobb élelmezést tudtunk adni, mint azelőtt. Ez a takarékosság érvényesült a gyógyszer és a műszer szükségletek beszerzésénél is. A drága külföldi speciálitásokat mindenütt mellőzzük, nem pedig évek múlva, vagy ami még rosszabb — soha. — A vidéki vármegyék részéről Ígért hétszázezer pengőt — miután a belügyminiszter ezt a tavalyi költségvetésből egyszer már törölte, már nem is irányoztuk elő a jövő esztendőre. A kórházak adminisztrációiban a legnagyobb körültekintésre van szükség, mert a terhek állandósulása és a szociális helyzet romlása folytán az 1932. évi zárszámadás előreláthatóan tekintélyes deficittel fog zárulni. Az ápolási díjhátralék, aminek jelentékeny része behajthatatlan, egymaga 4,641.940 pengő, ami hányként a főváros háztartását terheli. Sportpalota ésünnepicsarnok Fontos tanácskozások az állam és a fő— Három éve, amióta a kórházak ügyeit intéző közegészségügyi osztály vezetését átvettem, legfőbb törekvésem a takarékosság érvényesítése volt. Ennek az energikusan keresztüivitt és szisztematikus racionalizálásnak az eredménye jelentkezik most az ápolásidíj leszállításban. Remélem, hogy a helyes beteg- ellátás veszélyeztetése nélkül a jövőben sikerül még további, megtakarításokat is produkálnunk. A 40 fillér első látszatra kicsinek tetszik, de igen számottevő a költségvetésben, ahol több mint 800.000 pengő évi megtakarítást jelent. Ezt az eredményt úgy tudtuk elérni, hogy az egyéni diéta kitűnően bevált. Azelőtt a közkórházakban generális étlapok voltak és minden beteg ugyanazt a mennyiséget kapta az ételekből akár volt étvágya, akár nem volt, így aztán sok érték veszendőbe ment. Az élelmezés radikális átszervezésével, az egyéni étDandy d (drsay volt és masad a padómőJe Jcirálya id PARFÜMS D ÖRS Ay PARIS 17 RUE DE LA PA1X város között a kultuszminisztériumban Az egyre jobban izmosodó és egész Európában előkelő szerepet betöltő magyar sportélet napról- napra jobban érzi a fedett sportcsarnok hiányát, ahol téli időben is zavartalanul folytatnák az atlétikai tréningeket. A sportpalota kérdésével már több alkalommal foglalkozott a főváros törvényhatósága is, sőt a Ihököly-út és Aréna-út sarkán, a régi lóver- eenytéren már kijelölték a sportcsarnok helyét is. Az állam részéről is készség mutatkozik a sportcsarnok megvalósítására, erről tanúskodnak azok a tárgyalások, amelyeket a múlt napokban tartottak a kultuszminisztérium és a főváros képviselői együttesen. A sportpalota megvalósítása azonban sok pénzbe, mintegy négymillió pengőbe kerülne. Beavatottak szerint azonban a befektetett tőke rövid idő alatt nagyrészt visszatérülne a sportünnepségek bevételeiből és így tulajdonképen csak az összeg előlegezéséről van szó. A Fővárosi Hírlap munkatársának beavatott helyről származó értesülése szerint a fedett sportcsarnok ügye már előrehaladott stádiumban van és valószínű, hogy még ebben az esztendőben hozzá fognak a kivitelhez. Természetesen csak úgy valósulhat meg a terv, ha az állam és a főváros részéről meglesz a legteljesebb összhang a terhek vállalására nézve. A kultuszminisztériumban folytatott tanácskozásokon, — amint a Fővárosi Hírlap munkatársával közölték — már körvonalaiban kibontakozott az egész sportpalota terve. Úgy a kultusz-kormány, mint a főváros részéről nagy megértéssel fogadták a sportemberek előadásait, most már az egyetlen probléma még: a pénzkérdés megoldása. Az illetékesek tudják, hogy a mai viszonyok között a főváros nem vállalhatja az összes költségek előteremtését. Tőle telhetőén azonban minden áldozatot meghoz: ingyen telket ád és nem zárkózik el egyébirányú támogatástól sem, mert a sportpalotát úgy szeretné megépíttetni, hogy az alkalmas legyen nagyobbszabású tömegünnepélyek, gyűlések és kulturális, vagy társadalmi események megrendezésére is. Ilyen ünnepi csarnoka ma egyáltalában nincsen Budapestnek és nagyon érzi annak a hiányát. A sportpalota tehát úgy épül, hogy necsak kizárólag a testnevelést szolgálja, hanem kulturális és társadalmi célokra is felhasználható legyen. A fedett sportcsarnok ügyével rövidesen foglalkozik a főváros testnevelési bizottsága. A testnevelési szempontból .rendkívül fontos a stadion megoldása is. A Népligetben már megkezdték a modern ifjúsági sportstadion építését, ami közel ötszázezer pengőbe kerül. A jövőévi költségvetésben harmadik részletként hatvanezer pengőt irányoztak elő erre a célra, mert az építkezés évekre elosztva történik. A 73.000 négyzetméter nagyságú területet elfoglaló sportstadion szabályszerű olimpiai méretek szerint készül. A kultuszminiszteriumi tanácskozáson a stadionról is szó esett és közölték Hóman miniszternek azt az óhaját is, hogy a főváros lehetőleg minél több ifjúsági sporttelepet létesítsen. Szó van arról, hogy a Népligeten kívül ifjúsági sporttelep létesül a Pasaréten és Óbudán is.
