Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-09-27 / 39. szám

2 JfommíiiiifZDip Budapest, 1933 szeptember 27. ■■■■nnHnaMi Elmarod az idei szellemi szOksésmunka a múlt évről visszatartott 640 alkalmazott látja el a szegények ellenőrzését A főváros inségenyhítő tevékenységének legsike­rültebb formája a szellemi sziikségmunka-akcióban mutatkozott, amely évek óta 1500 munkanélkülinek juttatott 4—5 hónapon keresztül 60—SO pengős jöve­delmet. A gazdasági válság nyomán kereset nélkül maradt intelligens munkaerők évenkint a legnagyobb reménykedéssel néztek a szellemi szükségmunka meg­indítása felé és hogy a nyomor méreteit az akció megszervezése mindenkor illusztrálta, a legjobban kitűnik abból, hogy az elmúlt, évben közel 12 ezer kérvény futott be a szociálpolitikai ügyosztályhoz. Az akcióban reménykedőket most keserves csaló­dás éri, mert a szellemi szükségmunka az idén nem nyújt lehetőséget a szerény keresetek biztosítására. Az akció elmaradásáéról illetékes helyen a következőket mondották a Fővárosi Hírlap munka­társának: — A múlt évben már a legnagyobb nehézségek előzték meg az akció életrehívását, mert a szükséges fedezet költse gvetésileg nem volt biztosítva. A köz­gyűlés külön póthiteleket engedélyezett és összesen 800.000 pengő jutott az 1400 létszámú ideiglenes munkaerőnek. A szellemi szükségmunkásokat a múlt évben kiképeztük a gyakorlati szegénytámogatás megszervezésére és velük ellenőriztettük mindazokat a nyilvántartott szegényeket, akik hatósági segélyre igényt támasztottak. Ilymódon sikerült pontosan megállapítani az ínség méreteit és biztosítani azt a kedvező helyzetet, hogy kizáró­lag a rászorultak jutottak a különböző természetbeni támogatásokhoz Április közepén ért véget az alkal­maztatás és már akkor úgy döntött a polgármester, hogy 640 munkaerőt visszatartottunk, akiket azóta is bizonyos turnusokban a szegények állandó ellenőrzé­sére állítottunk be. Az idei háztartási helyzet lehe­tetlenné teszi ennek a nagy összegnek a mozgósítását és ezért elhatározott szándék, hogy a stabilizált szel­lemi szükségmunkásokon kívül nem ve­szünk fel nagyobb létszámot, mert a gyakorlat szerint a 640 főnyi jótékonysági gárda kitűnően ellátja a rábízott feladatot. # A szellemi szükségmunka tehát megszűnt, azon­ban a főváros vezetősége bizonyára megtalálja az eszközöket ahhoz, hogy másirányú támogatás formá­jában segítsen az elszegényedett szellemi prole­tárokon. 28t Jövő hónap elsején kikézbesítik az állás­halmozásra vonatkozó kérdőíveket Igazságos és méltányos döntést hoz a törvényhatósági tanács Az Egységes Községi Polgári Párt sürgetésére a törvényhatósági tanács kiküldötte a státusrendező bizottságot, azzal, hogy sürgősen tisztázza az any- nyiszor kifogásolt fővárosi álláshalmozások ügyéi és gondoskodjon arról, hogy a méltányos rendezés megnyugvást hozzon. A párt akciójának következ­ménye, hogy az adatgyűjtés befejeződött és kész ja­vaslat került a törvényhatósági tanács elé, amelyet azonban ott éppen a községi párt argumentumai kö­vetkeztében visszautasítottak. A jelentés ugyanis nem tartalmazza az összes többszörös jöve­delmekkel rendelkezők felsorolását és természetesen kimaradtak abból a szerződéses al­kalmazottak, akikkel szemben pedig elsősorban han­goztatják a jövedelmek leegyszerűsítését. A probléma megoldása tehát eltolódott, azonban az új metódus úgy alakult, hogy a tisztviselők kérdőívet kapnak, amelynek adatait pontosan kitöltik és felelősségük teljes tudatában ismertetik az illetékes szervekkel összes közpéntárból húzott javadalmazásaikat. A kérdőívek kinyomatása óriási munkát és költ­séget igényel. A házinyomda heteken át dolgozott a nagyterjedelmű nyomtatványok elkészítésén és ma már leszállított 30 ezer példányt az elnöki ügy­osztályba. A kérdőív minden pontra vonatkozólag kipuhatolja a tisztviselők mellékfoglalkozását, jövedelmeik szár­mazását, megállapítja a család nagyságát álta­lában tökéletes tájékozódást szerez az érdekelt tiszt­viselő életviszonyairól. Értesülésünk szerint az el­nöki ügyosztály október elsején küldi széjjel a kérdő­íveket, amelyeket kitöltve október 15-ig kell vissza­juttatni, hogy aztán az újabb kimutatás a törvény- hatósági tanács rendelkezésére álljon. A törvényhatósági tanács tagjai kivétel nélkül azt az álláspontot foglalják el, hogy az úgynevezett álláshalmozások kérdését nem lehet és nem szabad kegyetlen ridegséggel elbírálni. A közfelfogás szerint nem tekinthető álláshalmozó­nak az olyan tisztviselő, aki nagyszámú családot tart el és kétszeres jövedelmi forrással sem keres többet, mint havonta 4—500 pengőt. Az aránytalan­ságok megszűntetése alkotja a tanács feladatát, te­hát csak azoknak a jövedelmeit fogják egyik oldal­ról megszűntetni, akik túlzottan magas fizetéseket mondhatnak magukénak, amelyek nem állanak arányban a családi kötelezettségekkel, valamint a mindennapi élet fenntartási költségeivel. Igazságos, de méltányos ítéleteket kíván hozni a törvényható­sági tanács, amelyekkel szemben az érdekeltek teljes megnyugvást találnak. Október közepéig az óbudai téglagyárak kötelesek üzemterveiket bemutatni Teljes erővel folyik Óbuda szabályozási tervének elkészítése A főváros nyári szünete előtt, mint annakide­jén a Fővárosi Hírlap megírta, Huszár Aladár fő­polgármester vizsgálatot tartott az óbudai tégla­gyárak ügyében, amely ellen részint a hatóságok, részint a környező telektulajdonosok már évek óta elkeseredett harcot folytatnak. Röviddel a júniusi helyszíni szemle után KempeZen Ágoston műszaki főtanácsos, a városrendezési ügyosztály vezetője a polgármester nevében rendeletet adott ki, amelyben arra kötelezte a téglagyárakat, hogy további üzem­terveiket legkésőbb három hónap alatt mutassák be a fővárosnak. Ez a határidő október 15-én jár le, de a téglagyárak közül éppen azok, akik ellen a kifogások felmerültek: a Bohn-féle gőztéglagyár, valamint a Nagybátony Újlaki Egyesült Téglagyá­rak ismét kísérleteznek, hogy kibújjanak a hatóság rendelkezése alól. Beadványt adtak be, amelyben azt kérik, hogy az október 15-i határidőt 1934 ja­nuár 1-ig hosszabbítsa meg a főváros, mert nem tud­ják a kitűzött időre elkészíteni az üzemtervet. ÉPÍTŐMESTER építési anyagkereskedése BUDAPEST, VI., SZENT LASZLÓ-ÚT 65. ~~ ■ Telefon : 9-35-34. ~~' Megkérdeztük ebben az ügyben Kempelen Ágoston műszaki főtanácsost, a városrendezési ügyosztály vezetőjét, aki a Fővá­rosi Hírlap munkatársának a következőket mon­dotta: — A határidő kitolásáról szó sem lehet. A tég­lagyáraknak október közepéig be kell mutatni üzemterveiket, mert ha elmulasztják, úgy a ható­ság megkérdezésük nélkül fogja azt a közérdeknek megfelelően megállapítani. A jövőben legszigorúbban fogjuk ellenőrizni, hogy a téglagyárak pontosan betartják-e az iizemterveket és attól semmiféle eltérést nem engedünk. Ez azt jelenti, hogy bizonyos idő alatt a téglagyá­raknak a mostani helyükön üzemeiket be kell szün­tetni és új településről ott gondoskodni, ahol az nem áll a városfejlődés útjába. A. téglagyárak egy- részc úgy látom megértést mutat és remélem, hogy a töbieket is sikerül jobb belátásra bírni. A vállalatok jól tudják, hogy jobban teszik, ha szép- szerével megyegyeznek a fővárossal, mintha kihív­ják maguk ellen a főváros és a Közmunkák Ta­nácsa erélyes intézkedését. Az agyagkitermelést a jövőben oly módon kell végrehajtani, hogy J AKODOVITS GYULA az üzem beszüntetésével a kitermelt terüle­teket olyan végleges állapotban hagyják hátra, ahogy az a városrendezés kívánal­mainak megfelel, mert nem szabad megengedni, hogy ismét olyan óriási költséggel járó városrendezési feladatok 'há­láljanak a fővárosra, amilyeneket már évek óta vé­geztet a 1 asaréten, a volt téglagyárak helyén. Két­ségtelen, hogy még ebben az évben dűlőre kell" jutni a téglagyárak ügyének. — Teljes erővel folyik egyébként Óbuda szabá­lyozásának előkészítése. A főváros eppen most in­tézett feliratot a kereskedelmi miniszterhez és kérte, hogy állapítsa meg végre a Hungária-körút— Óbuda között tervezett új híd tengelyének végleges irányát, mert amíg ez kitűzve nincs, addig a szabályozási terveket befejezni és elkészíteni nem tudják. A sza­bályozási tervbe esnek bele az Óbuda közepén elte­rülő téglagyárak is. Rövidesen sorra kerül az óbudai hegyvidék szabályozási tervének elkészítése is, itt azonban előbb a települési programmot kell megállapítani, amellyel legközelebb a városfejlesz­tési bizottság foglalkozik. nrmm rmm firni u wi inr ua ámrmm a vásárpénztári vizsgálóiról az Egységes Polgári Párt értekezletén. Az Egységes Községi Polgári Párt hétfőn este Kozma Jenő elnökletével értekzeletet tartott, ame­lyen a párthoz tartozó törvényhatósági bizottsági tagok teljes számban megjelentek. Kozma Jenő, majd Glücksthal Samu tájékoztat­ták az értekzelet tagjait a Vásárpénztár vizsgálatá­ról. Kozma Jenő hangsúlyozta, hogy a Vásárpénztár helytelen gazdálkodásáról annakidején már Ripka Ferenc volt főpolgármester jelentést tett a belügy­miniszternek és arról tájékoztatta a polgármestert is Glücksthal Samu beszámolt a most lefolytatott tanácsi vizsgálat munkájáról és arról, hogy a vizs­gálóbizottság az egész vonalon, négy irányban is, retorziói javasolt a tanácsnak. Glücksthal hangoz­tatta azt is, hogy az Egységes Községi Polgári Párt megbízásából a takarékossági bizottság nevében javaslatot tett a Vásárpénztár felszámoltatására. Scheuer Róbert és Éber Antal hozzászólása után a pártertekezlet Kozma Jenő elnök bejelentéseit és Glücksthal Samu tájékoztatását tudomásul vette. Kozma Jenő ezután a városháza őszi munka­rendjéről tájékoztatta a pártot és közölte, hogy a rövidesen szőnyegre kerülő 1934. évi költségvetés-ter­vezettel a párt a közgyűlést megelőzően minden részletre kiterjedően kíván foglalkozni. Az értekezlet után a párt és a klub tagjai va csorához ültek, amelyen ott voltak többek között: Kozma Jenő, Usetty Béla, Payr Hugó, Ugrón Gá­bor, Éber Antal, Scheuer Róbert, Gaár Vilmos, Pap József, Glücksthal Samu, Becsey Antal, v. Barczy Bar ezen Gábor, Bánó Dezső, Bornemissza Géza,' Burghardt-Bélaváry Rezső, Csilléry Béla, Dorner Gyula, Krivoss Árpád, v. Lázár Domokos, Nagy An­tal, árvátfalvi Nagy István, Németh Béla, Orova Zsigmond, Oszoly Kálmán, Piazza Győző, Pompéry Elemér, Staub Elemér, Szlávik Ferenc dr„ Wellisch Andor, Hoór Tempis Mór, Csécsi Nagy Miklós, Csécsi Nagy Imref'Morvay Zsigmond, Erősdy Sán­dor, gyöngyöshalászi Takách Guláné, Kollmann Dezső, Halász Ignác, Dózsa Ottó, Gazdy Jenő, Gonda Károly, Szkiba Miklós, Faber Fülöp, Albrecht Ist­ván, Palágy Ernő, Pertik Béla és még sokan mások. TOTH HI fl romiaméin Budapest, Faszövött és IV., Vámház-ktfrut 4. sz. vászonroletta Telefon: 84,—6—19. Magyar Királyi Osztálysorsjáték 84.000 sorsjegy 42.000 nyeremény Minden második sorsjegy nyer Legnagyobb nyeremény szerencsés esetben 500.000 esetleg 400.000 Jutalom és nyeremények készpénzben 300.0001 200.0001 I oo.oool 50.000| 40.00C 30.0001 Öl 25.0008 0| 20.0001 0| 15.000| stb. stb. összesen közel 8 millió pengő. Húzás október 14-én kezdődik! Az I. osztályú sorsjegyek hivatalos ára : Nyolcad.. 3 pengő Fél — 12 .6pengő Egész... 24 Sorsjegyek az összes föárúsítóknál

Next

/
Thumbnails
Contents