Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-09-06 / 36. szám
0 JZWájZOSJJlilZMP Budapest, 1933 szeptember fi. Békés megegyezéssel lezárul az áruházak és kiskereskedők harca Sikerrel végződött a Fővárosi Hirlap akciója A nagy áruházak és a legális kiskereskedelem között kirobbant verseny a gyengébb egzisztenciák súlyos károsodását hozta magával és ez a sajnálatos körülmény indította a Fővárosi Hírlapot arra, hogy felemelje tiltakozó szavát a kíméletlen kon- kurrenci-a ellen. Cikkeink sorozatával mutattuk ki a mérhetetlen kárt, amelyet a nagyáruházak a kereskedelemnek és közvetve, az államnak és a városnak okoztak azzal, hogy az adófizetők tömegét elsorvasztották. Akciónknak eredményekép az összes érdekképviseletek sorompóba léptek és számos tanácskozást folytattak Fabinyi Tihamár dr. kereskedelemügyi miniszter vezetésével, akinek minden törekvése az érdekek méltányos összeegyeztetésére irányult. Ezt az álláspontot hangoztatta a Fővárosi Hirlap is és bizonyos elégtétellel szögezzük le, hogy az áruházak és a fűszerkereskedők mostani megegyezése a mi akciónk közvetlen eredménye. A kiélesedett verseny letompítása érdekében már régebb idő óta folynak a tárgyalások az áruházak és a fűszerkereskedők között. A Fűszer- és Gyarmatárunagykereskedők Egyesülete, a Fűszerkereskedők Országos Egyesülete és a Baross Szövetség olyan értelmű megállapodást létesített a Corvin Áruházzal és a Magyar Diva!csarnokkal, hogy ezek az élelmiszerosztályok a beszerzési áron aluli árusítást megszüntetik, abbahagyják a tört súlyokban, vagy bizonytalan mennyiségekben való eladást, amellett propagandájukban sem élnek olyan eszközökkel, amelyeket szigorú megítélés szerint a tisztességtelen versenyről szóló törvénybe ütközőnek lehet minősíteni. A fűszerkereskedők érdekeltségei, valamint a Corvin Aruház és a Magyar Divatcsarnok közötti megállapodás október elsején életbelép és kétségtelenül hozzájárul az elkeseredett verseny tompításához. Feltétlenül lojalitásnak kell minősíteni a két áruháznak azt a bejelentését, hogy hajlandók élelmiszerosztályaikat végleg megszüntetni, ha a Párisi Nagyáruház is csatlakozik ehhez az elhatározáshoz. Értesülésünk szerint a Párisi Nagyáruház eddig elhárította az errevonatkozó tanácskozásokat, azonban a vállalat jóindulatú vezetősége hajlandó a tiilzott versenyről lemondani és élelmiszerosztályának működését olyan korlátok közé szorítani, amelyek kielégíthetik az érdekelt kiskereskedők kívánságait. Bekapcsolódik a tanácskozásokba a Kereskedelmi és Iparkamara is, ahol bizonyosra veszik, hogy az élelmiszer-fronton méltányos béke jön létre az eddig elkeseredetten szembenálló felek között. Az október elsejére kitűzött terminus mindenesetre nagy megnyugvást jelent a fűszerkereskedők számára. A korrekt verseny kiegyenlíti az áruházak és a fűszerkereskedők forgalmi méreteit és bizonyos, hogy további baráti közeledés esetén elhalkulnak azok a jogos panaszok, amelyek eddig az áruházak példátlan terjeszkedései miatt elhangzottak. Százötven milliós drágítás a textil-védővámok pajzsa alatt Meg kell fékezni a tejdilgyárosok határtalan mohóságát A 7’2//,er-jelentéssel, — amely súlyosan meg- bélyegzi az ipari kartelek káros tevékenységét, — majdnem egyidőben jelent meg a textil-kartel évi jelen tése az elmúlt évről, Vakmerőbb rabulisztikát a kartelek viharedzett jelentései között is keveset olvastunk, mint a textilkartel most említett ismertetése. Aki nem ismeri a tényleges helyzetet, az a textilkartel jelentésének elolvasása után, azzal a meggyőződéssel teszi le ezt a jeles munkát, hogy önzetlenebb és az ország gazdasági életére hasznosabb alakulat nem is képzelhető, mint a textilkartel. — A súlyos gazdasági viszonyok dacára is sikerült — úgymond a kartel jelentése — textilipari termelésünket óriási érőmégfeszítéssel és rendkívüli álodzatokkál nagyjában az eddigi keretek között konzerválni. Hát tényleg óriási erőmegfeszítésre és rendkívüli áldozatra volt szükség a termelés fenntartására, de ezt az erőfeszítést nem a textilkartel teljesítette, ezeket az áldozatokat nem a textilkartel milliomos gazdái hozták meg, hanem a fogyasztók százezrei, akik a különböző kartelek, ezek, között első helyen a textilkartel igáját húzzák. — Igazán erősek ma is csak azok a nemzetek lehetnek, amelyek a saját erőforrásaikat megbecsülik. — így elmélkedik tovább a textilkartel. Ezzel a szép frázissal szemben a textilkartel hosszú évek óta mindent megtesz, ami ezt a nemzetet legyöngíti és ami az ország erőforrásait kimeríti. Mint a többi kartel, ez is csak a maga hasznát nézi és nem kérdi, hogy meddig bírja a fogyasztó a kartelek árdrágítását. — A 'textilipar ma már nemcsak a magyar ipari termelésnek, hanem az ország egész gazdasági struktúrájának egyik legerősebb oszlopa, nem üvegházi növény, amelyet csak ápolgatni kell, hanem szálfa,, amely maga nyújt másoknak támaszt és biztonságot. így tömjéncz önmagának ez a dicső kartel és ezzel a gyönyörű megállapítással szemben elég rámutatnunk arra az ogyetlon tényre, hogy a textilpénteksAndor GÉPSZIJGYÁR BUDAPEST, VI., SZONDY-U. 33 TEL.: 28 3-31 ALAPÍTVA 1907. kar tel egyik „oszlopa“: a zsákkar tel, amikor hosszú harc után gavallérosan belement egész jelentéktelen árengedménybe, kikötötte: a gazdasági egyesületek mondjanak le arról a követelésükről, hogy a kormány engedje meg külföldi zsákok behozatalát. Ha a textilkartel nem üvegházi növény, amelyet mesterségesen kell ápolni, akkor nem volna szükség az ilyen kikötésekre, akkor nem kellene a külföldi versenyt hatalmas és a legtöbb esetben megokolat- lan védővámokkal megakadályozni. Magunk is szükségesnek tartjuk a magyar ipar védelmét, a belföldi munkaalkalmak biztosítását, ha kell, védővámokkal is. De ezek a védővámok csak addig jogosultak, amíg az ipart védik, és nem a, kartelek gazdáinak óriási nyereségét. A védővám csak arra való, hogy a külföldi verseny dömping-árakkal ne tegye tönkre a magyar ipart. Viszont a vámmal védett ipari cikkek ára nem lehet magasabb, mint a hasonló külföldi cikkek ára. Olyan esetben pedig, amikor a gyártási körülmények különbözők, a maximális ár pontos kalkuláció ellenőrzésével állapítandó meg és a vállalat nyeresége sohase lehet több, mint legfeljebb 20 százalék. Ezzel szemben a mi karteleink a 100%-os nyereségtől se riadnak vissza, a 60—70%-os nyereségek pedig napirenden vannak. Karteleink kivétel nélkü lelkiismeretlenül élnek vissza a magas védővámokkal biztosított verseny- nélküliséggel és az utolsó 13 esztendőben példátlanul álló nyereségeket harácsoltak össze. De az elsők között, sőt talán a legelső helyen áll valamennyi között: a textilkartel. Valahányszor vámemelést követelnek a kartelek, mindig arra hivatkoznak, hogy a magas vámokat szociális szempontok és elsősorban a magyar munkások érdeke kívánja meg. Nézzünk egyszer szemébe ennek a sokat hangoztatott gazdasági érdeknek. Az elmúlt évben a hivatalos statisztika adatai szerint 3200 gyári vállalat volt üzemben Csonka-Magyar- országon és összesen 176 ezer munkást foglalkoztatott az egész magyar ipar. Ebből a texiliparra 37.000 munkás jutott. Vagyis a 8.5 millió lakosból 176.000 munkásnak és családjukkal együtt kereken 300 ezer embernek adott kenyeret 1932-ben a kartelekkel átszőtt egész iparunk. Ezzel szemben mezőgazdaságunk egyetlen egy ága: az elhanyagolt és mesterségesen csökkentett cukorrépatermelés egymaga 100.000 munkást foglalkoztatott kora tavasztól késő őszig. Az egész mezőgazdaság pedig, mint tudjuk, több mint 5 millió embernek nyújt munka- alkalmat. Nem kívánjuk a mezőgazdaságot az iparral szembeállítani. Teljesen tisztában vagyunk az ipar nagy jelentőségével és gazdasági szerepével. De számolnunk kell a mi speciális viszonyainkkal. Ma túlfizetjük iparunkat a többi foglalkozási ág rovására, a kartelek árdrágítása következtében. Iparkarteleink gazdái túlságosan nagy vámot szednek tőlünk azért, amit nyújtanak. Maradjunk például a textiliparnál: a textilkartel évi jelentése szerint a magyar textilipar termelésének bruttó értéke 1932-ben 305 millió pengő volt. Ha ezt az összeget fogadjuk el eladási árként és figyelembe vesszük, hogy külföldről ugyanezt az árut 50%-al olcsóbban kaptuk volna, úgy kétségtelen, hogy a textilipari cikkek védővámja a 305 millió felével, vagyis 157.5 millióval drágította a magyar piac multévi textil-cikkeit. Ezen az összegen eltartottuk volna nemcsak a textiliparnak, hanem az egész iparunknak összes munkásait még akkor is. ha egész éven át ölhetett kézzel ültek volna. De azonkívül még legalább további 150 millió pengővel jobban értékesíthettük volna mezőgazdasági terményeinket ott, ahová a védővámok miatt nem mehet be a magyar gabona, a magyar gyümölcs és a magyar jószág. íme így fest objektív megvilágításban a karteli- rozott textilipar, amelyet a kartel jelentése, mint ..az ország gazdasági struktúrájának legerősebb oszlopát“ aposzrofálja. És ime ez az a „szálfa“, amely a textilkartel szerint támaszt és biztonságot nyújt. Igen: támaszt és biztonságot a kartelek gazdag urainak, de. koldustarisznyát a dolgozó osztályoknak, a magyar fogyasztónak. Dr. Nádas József. Vezérigazgatói állások halmozója. Gomperz Jenőnek hívják azt a kivételes tehetséggel és páratlan munkabírással megáldott férfiút, aki mindenhez ért és ezt az univerzális tudását, szerencséjére, számos helyen honorálják is. Hozzátehetjük, hogy elég bőkezűen. Ez a kiváló férfiú ezidőszerint négy nagy vállalatnál tölti be a vezérigazgatói tisztséget. Kezdetben csak a Flóra szappangyárat vezérigazgatta. Ügy látszik nagy sikerrel, mert újabban rábízták a Joss és Lővenstein, a Pannónia kender gyár és a Linum—Tussig r. t. vezetését is. Minthogy pedig négy vezérigazgatói állás mégis csak kevés ily páratlan talentum számára, sürgősen rendelkezésére bocsátják az ötödik vezérigazgatói állást is. Értesülésünk szerint ugyanis a Hofherr—Schrantz gépgyárnál rövidesen megürül a. vezérigazgatói állás. A vállalat vezérigazgatója, László Sándor lemondani készül, mert az igazgatóság őt okolja a kedvezőtlen üzleti eredményért. Helyére Gomperz Jenőt jelölik. Ez a választás elég szerencsésnek mondható, mert az csak természetes, hogy a jó szappanosnak a gépgyártáshoz is kell érteni. Magpiaci jelentés. a Mauthner Ödön magtermelő és majrkereskedelnii rt. heti jelentése. Bíborherében az üzlet úgyszólván befejeződött. A most piacra kerülő tételek már javarészt gyenge minőségűek. Szöszös- bükköny irányzata elcsendesedett, mintán a korai szállításra eladott mennyiségek befejezést nyertek. Mindazonáltal a még piacra kerülő tételek elég jó áron találnak elhelyezést. P a n n o n bii k k ö n y. A kínálat megerősödött, ára azonban változatlan. ö s z i b o r s ó. Kisebb mennyiségek alacsony árak mellett keltek el. Lóhere. A kínálat már megindult és külföldre nagyobb mennyiségek kerültek eladásra. A belföldi termés mennyiségileg gyengébb lesz a tavalyinál. Ugyanez vonatkozik Erdélyre is. Feltehető tehát, hogy az idén a tavalyinál valamivel magasabb árak lesznek, kérdés azonban. hogy a még meglevő, részben nálunk, részben Németországban tároló tavaivá készletek az áralakulást nem Fogiák-e befolyásolni. Lucerna. A terméskilátások egyelőre igen jók. bár több helyen a második kaszálás eredménye gyenge. A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos jegyzései 100 kg.-ként. nyersé mért. budapesti paritásban: bíborbere 42—45. szöszösbükkönv 4?.—45- lenmag másodrendű 23—2x 50. kék mák 50—52. Viktória borsó 11—12. Fxnress-borsó 11—12. őszi borsó 13.50—14.50, lencse kisszámú 18—22. lencse nagyszemfi 27—33 pengő. ÉPÍTŐMESTER építési anyaqkereskedése BUDAPEST, vi.,szentlAszló-út 65. EE-EEEr Telefon : 9-35-34. EEEEEE PAPI SZELLŐZŐ ffESELUE BERENDEZÉSEK SCHVDÜUER FERENC magánmérnök BUDAPEST, III., FÖLD-U. 51. Telefon: 62-2-06. ■AKOBOV1TS j GYULA Stafjl Gésa fuvarozási vállalkozó BUDAPEST, VI., Béke-tér 4. Telefon: 90—6—04 Mindenkinél szakszerük5ERVITIA , szállítmányozó szövetkezet ^Mesmmdenklnel w . . . . __. olcsóbban szállít a Ir oda: Nagyvásártelep, Iroda- w i i . i " ul «pillét II. 48. Telelőn: 40-8-48 nagyvAsártelepröl
