Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-07-26 / 30. szám

Megbénítja a vaskartel a magyar mezőgazdaság prosperitását is A vasgyárak kartele már a háború előtt is lé­tezett nemzetközi kartel formájában. Ebben az idő­ben a magyar gyárak közül a Rimamurány-Salgó- tarjáni Vasmű üt. és az Állami Vasgyár tartozott a kartelhez. amely abban az időben mint közép­európai kartel szerepelt. Osztrák részről ide tarto­zott ebben az időben az Alpini és a Steyer-Művek. A háború alatt a gyárak kartele szünetelt, de a többi zavartalanul működött a háború alatt is. A háború után kialakult a magyar vasgyárak önálló kartele, amely a gyárak szemp.ujljóból ma is kitünően prosperál. A nagykereskedők karteléhez tartozott békében a Heinrich A. és Fiai Rt., a Schopper, Kern Ró­bert, Franki A. Hermann, Seszlina Lajos (Debre­cen), az Auber Gyula cég (Pécsett), tulajdonos: Kammerli József), Andrényi céy (Arad), Varga La­jos cég (Miskolc), Schlesinger Alajos és rövid ideig a Kohn A. M. cég, Budapest. A háború után a Franki A. Hermann cég tönkrement és kiesett a szindikátusi tagok sorából. Ez a szindikátus, vagyis a nagykereskedők kar­tele megfelelő kvóta szerint veszi át a gyárak kar­telének vastermelését. Közvetlenül kiskereskedő vagy magánfogyasztó a gyártól nem kap vasat, vagy ha kivételesen kap, a kiszolgáltatott árú annak a vaskereskedőnek a kvótájára esik, akinek kerületébe az illető vevő tartozik. Amint látjuk a vaskartel szabályszerűen felosztotta maga között az országot, nehogy egy kartelenkívüli gyár vagy kereskedő be­leártsa magát a kartel dolgaiba. Az eredmény meg is látszik. Minden évben drágul a vas Száz kg. rúdvasat ab Budapest a háború előtt 18 ar. koronáért kapott a nagykereskedő a gyár­tól és továbbadata a kiskereskedőnek vagontételben 23.25 koronáért. Békében ezen az áron bárki vehe­tett rúdvasat a gyári lerakatból a nagykereskedő közvetítése nélkül is.* * - ♦ A háború után ■ szorosabbra fűzték a kartelfel- tételeket és a -kiskereskedő ma a gyártól nem kap, hanem csak a nagykereskedő közvetítésével kaphat vasat. Megszigorították a gyárak a hitelezési felté­teleket is. Amíg azelőtt a kiskereskedő több hely­ről is vehetett hitelbe árut, újabban koncentrációs irodát létesített a nagykeres- kedők kartele, Nairn az érMlife a nyári Byűmölcs- és zBldséabefőzés és eltevés iránt © Az az akció, amelyet Budapest Székes- főváros Gázmüvei és a Katholikus Házi­asszonyok Országos Szövetsége a nyári idénygyümölcsök és főzelékek befő­zésére és konzerválására kezdemé­nyezett, olyan nem várt sikerrel járt, hogy az érdeklődők az előadóhelyiség­ben el sem fértek. Ezen a Gázművek úgy segített, hogy mintakonyháját is ilyen gyakorlati előadások tartására alkal­massá tette. Háziasszonyainknak tehát most módjukban van ezeket az elő­adásokat akadály nélkül meghallgatni. Folyó hó 25-én, kedden délután 5 órai kezdettel, Szabó Béla gazdasági iskolai tanár az aszalás- és erjedésről továbbá a gyümölcsszörpök készítéséről tart elő­adást. Erre külön is felhívjuk háziasz- szonyaink figyelmét. A rendes bemutató előadások, továbbra is minden kedden és pénteken tartatnak meg (Gázművek VI., Vilmos császár-út 3. 1. sz. helyiségeiben) 5 órai kezdettel, egyidőberi két teremben. Soron vannak a körte, sárgabarack, őszibarack, zöldbab, tök, stb. eltevések és lekvárfőzések. • Bdéfíés díjtalan © ahol nyilvántartják az összes kiskereskedőket és gondoskodnak róla, hogy egy-egy kiskereskedő csak egy nagykereskedőtől kaphasson árut hitelbe. Ennek következtében sok kiskereskedő vált inzol- venssé, mert a mai gazdasági viszonyok között a kiskereskedő is kénytelen hitelezni, képtelen tehát a nagykereskedőtől készpénzért vásárolni, hiszen az a hitel, amit egy helyről kap, nem bizonyúlt elégségesnek és így a kiskereskedők nagyrésze kénytelen volt fizetésképtelenséget jelenteni. Nem lett volna baj a hitel megszorítása, ha egyidejűleg az árakat is mérsékelték volna a vas­kartel tagjai. Olcsóbb árak mellett nagyobb forga­lom lett volna lebonyolítható és a nagyobb forga­lom kárpótolta volna a kiskereskedőt a hitel egy- részének elvesztéséért. Az árakat azonban a vaskartel változatlanul tartja, sőt egyre emeli. Hogy fogalmunk legyen a vaskartel drágításáról egy példával kívánjuk illusztrálni a magyar vas­árakat: A nagykereskedők szindikátusa 27.75 pengőért kapta július 1-ig a rúdvas 100 kg-ját ab budapesti pályaudvar. Ugyanezt a vasat a szindikátus (nagy- kereskedők kartele) ugyancsak ab pályaudvar 33.50 és ab raktár 36.20 pengőért adta tovább. Vagyis a szindikátus cca 25 százalékot keres pusz­tán a közvetítésért. Minden száz pengőn 25 pengőt keres azzal az egyszerű művelettel, hogy vevőjét értesíti, hogy a megrendelt árut melyik pályaud­varon veheti át. Nem is látja a szindikátusi keres­kedő a vasat, csak továbbadja a rendelést a gyár­nak és értesíti vevőjét (a kiskereskedőt), hogy hol veheti át a megrendelt árut. Azt a vasat, amelyért a nagykereskedő a gyár­nak 27.75 pengőt, a kiskereskedő a közvetítő nagy- kereskedőnek 33.50 pengőt fizetett július 1-ig, az angol vasgyár ab Fiume 6 angol fontért kínálja, 10 mázsás tételekben. A mai hivatalos árfolyam szerint tehát 10 métermázsa angol vas 168 pengő, vagyis egy métermázsa 16.80 pengő. Lássuk már most, hogy alakul ennek az angol vasnak az ára ab Budapest. 100 kg. angol vas ab Fiume . . . 18.— P Vám ..........................................................8.12 P Fu var Fiúmétól Budapestig, átlagár 4.50 P Összesen 30.62 P Vagyis vámmal és fuvarral együtt az angol vas ab Budapest 30.62 pengő, míg ugyanazt a vasat a magyar vasgyárak kartele 27.25 pengőért, a nagy- kereskedők kartele pedig 36.20 pengőért árusította július 1-ig, azóta pedig 15 százalékkal drágábban. Évi haszon: 21 millió! Magyarország vasszükséglete egészen az utolsó időkig 12.000 vágón volt évenként. A leromlott gazdasági viszonyok következtében, amihez a vas­kartel igen nagyban hozzájárult, a szükséglet kere­ken 8000 vagonra csökkent. Könnyen kiszámíthatjuk, hogy mit kerestek a vaskartelek a 12.000 vagónos szükséglet mellett és megállapíthatjuk, hogy nem rossz üzletet csinálnak még a 8000 vagó­nos szükséglet mellett sem. A magyar vasgyárak semmivel sem termelnek drágábban, mint az angol vasgyárak, mert hiszen a vasgyártáshoz szükséges nyersanyagot (vasérc és ócskavas) ugyanúgy importálják Angliában, mint nálunk. A munkabérek nálunk átlg 25 százalékkal alacsonyabbak, mint Angliában. Az adók semmivel sem kisebbek, sőt bizonyos adónemek Angliában még magasabbak, mint Magyarországon. Bízvást alapul vehetnők tehát az angol vas­gyárak termelési költségét, amely mázsánként 4.80 pengő. Mi azonban elfogadjuk a magyar vas­gyárak állítólagos magasabb termelési költségét, amely 100 kg-ként 8 pengő. Még eszerint is 19.75 pengőt keres a vasgyár minden mázsa rudvason, mert hisz 27.75 pengőért adja a nagykereskedőnek. 12.000 vagónos évi szükséglet mellett a vasgyá­rak kartele a rúdvason még az ő kalkulációjuk szerint is 21,600.000 pengőt keresett évenként. A nagykereskedők kartele pedig a 12.000 vagónos szükségletnél keresett tisztán 9,000.000 pengőt. Minthogy a vas, úgy a vasat feldolgozó ipar­nak, mint a mezőgazdaságnak egyik legfontosabb cikke, nyilvánvaló, hogy a vaskartel egyik legfőbb akadálya a vasfel­dolgozó ipar és a mezőgazdaság prosperi­tásának. Hiszen tudjuk, hogy a gazda egész éven át rá van utalva a vasból készült szerszámokra. Az eke, a borona, a cséplőgép, a patkó, a kasza, a kapa, ásó, sarló stb. stb. mindmegannyi vasból készült cikk, amelynek ára kifejezésre jut a mezőgazdasági ter­melés minden ágában. Az angol gazda, amint a rúdvas árából látjuk, 18 pengőért kapja ugyanazt a vasat, amelyért a mgyar gazdának 36.20 pengőt kell fizetnie. Vagyis hatszor olyan drága vassal dolgozik a magyar gazda, mint az angol. Hogyan legyen versenyképes a magyar gazda­sági termelés, amikor cgeytlenegy cikknél hatszo­ros hátrányban van a külföldivel szemben. A magyar búza ára kénytelen alkalmazkodni a búza nemzetközi árához és mint látjuk alkalmaz­kodik is. Hiszen tudjuk, hogy három éven belül a 30 pengős búza 10 pengőre zuhant, míg a vas ára mint láttuk 25 pengőről (20 ar. kor.) 36.20 pengőre emelkedett. Hasonlítsuk össze a magyar vasárakat az an­gol vasárakkal: 100 kg.-ként Budapest London Rúdvas ........................................... 36.20 P 18.— P Heng erhuzal . .......................... 36.20 P 18.— P Abronc svas melegen hengerelt . 42.20 P 21.— P Abroncsvas hidegen hengerelt . 50.20 P 25.— P Bányasín ...........................................36.— P 18.— P Fino mlemez 2.99 mm-ig .... 46.50 P 24.— P Durvalemez 3—4.99 mm-ig , . . 40.20 P 21.— P Horganyzott vaslemez .... 58.70 P 30.— P Fényes szál-huzal.......................... 38.20 P 21.— P Vashuzal, fényes ...................... 38.20 P 21.— P Vash uzal horganyozva.................. 48.20 P 24.— P Huzalszeg ................................... 45.20 P 23.— P Tüsk éshuzal, horganyzott . . . 59.50 P 33.— P Lópatkó 00 sz....................... 56.25 P 32.— P Szekértengely 20.1—30 kg. . . . 73.80 P 42.— P Tengelypersely kovácsolva 1 kg. 1.44 P 0.6Ö P Tengelyvégtok 1 kg ..... 1.55 P 0.72 P Ha figyelembe vesszük, hogy a gazda az év legnagyobb részében hitelre kénytelen vásárolni, mert hisz pénze nincs, csak akkor, amikor gabo­náját értékesíti, és ha figyelembe vesszük, hogy a kiskereskedelmi árakat kell megfizetnie, akkor megértjük, hogy mi okozta a magyar mezőgazda­ság romlását és a magyar fogyasztó életszínvona­lának lezüllesztését. Dr, Nádas József. A Ganz és Társa Rt. igazgatósága július 19-én tartott ülésén megállapította az 1932-es üzleti év mérlegét és elhatározta, hogy a társaság közgyűlé­sét július 31-ére hívja egybe. A társaság mérlege az elmúlt évben 7,457.216.92 pengő veszteséggel zá­rult, amely az eddigi mértékben eszközölt érték- csökkenési leírásokon kívül magában foglalja a vál­lalat különböző bel- és külföldi gyártási és eladási telepeinek, illetve fiókvállalatainak üzemi veszte­ségeit is. Az igazgatóság a közgyűlésnek azt fogja javasolni, hogy a kimutatott veszteség — a két előző évhez hasonlóan — a tőketartalékból fedeztes­sék. Az 1932. évi veszteség leírása után a társaság saját tőkéje kereken 25y2 millió pengő marad, ami­ből a részvénytőkére kereken 17 millió pengő, a tartalékokra pedig ez összegnek mintegy fele, vagyis 8V2 millió pengő esik. A társaság üzleti forgalma az 1932-es évben, a világhelyzetnek megfelelően, további rendkívül erős zsugorodást mutatott és az 1929. évi forgalomnak már alig 30 százalékát érte el. A folytatólagosan végrehajtott erélyes takaré­kossági rendszabályokkal a forgalomcsökkenés kö­vetkeztében elkerülhetetlenül adódó viszonylagos többletterheket csak részben lehetett ellensúlyozni; emellett a vállalat igazgatóságának a szociális szempontokon kívül természetesen ügyelni kellett arra is, hogy leépítési rendszabályaival ne törje meg a társaság erejét, hanem annak műszaki és keres­kedelmi készségét és fejlődőképességét jobb időkre átmentse. Az 1933. évben a foglalkoztatás mértéke javuló irányzatot mutat. A Bauxit Trust A. G., Zürich igazgatósága meg­állapította az 1933. január hó 31-vel lezárt üzletév mérlegét és a f. évi július hó 31-én Zürichben meg­tartandó közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy az 50 028.42 svájci frankkal kimutatott tiszta nyereség a multévi 267.241.12 svájci frankot kitevő nyereség- áthozattal együtt, összesen tehát 317.269.54 svájci frank új számlára vitessék át. Az Ipari Jelzálogintézet elmúlt évi eredményei. Az Országos Magyar Ipari Jelzálogintézet évi jelen­tése szerint idáig 22,923.633 pengő értékű jelzálog­kölcsönt bocsátott dollár értékben a hazai iparvál­lalatok rendelkezésére. Az intézet tiszta jövedelme az elmúlt esztendőben 90 ezer 859 pengőt tett ki, míg a bruttó bevétele 363.068 pengőt ért el. A mér­leg adataiból kitűnik, hogy az intézetet kedvezőt­len ipari konjunktúra ellenére sem érte veszteség és az anuitások pontosan befolytak. ang Szabad orvosválasztás ! Betegség ellen biztosítson az ANGLO-DANUBI AN UOYD Általános Biztosító Rószvénytársaságnál Budapest, V., Hold-utca 21.

Next

/
Thumbnails
Contents