Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-07-19 / 29. szám

6 Budapest, 1933 július 19. A kisiparosok ezreinek kenyerét veszi el az új fázisadó Megdrágult a vas is — 315 kiváltságos vas-cég — Kartell­tagok előnyben Július elsején lépett életbe az egyszerűsített | forgalmi adó, az úgynevezett fázisadó. Olcsóbbá I kellett volna tennie sok ipari cikket. E helyett legnagyobb részüket megdrágította, köztük a vasat is. A pénzügyi kormány belátta, hogy a nagy drágaságnak egyik oka a hólabdarendszerűen emel­kedő forgalmi adó, amelyet minden közvetítés 3%-kai emelt. Mire egy-egy cikk a fogyasztóhoz került 15, sőt 18% lett a 3%i-ból. Elrendelte tehát, hogy a forgalmi adót ezentúl csak egy ízben fizes­sék és pedig akkor, amikor az illető cikket a gyár­tól megveszik, vagy import esetében, amikor a vámraktárból kiviszik. Az elgondolás nagyszerű. Ha már fiskális szempontból meg nem szüntethető a forgalmi adó, legalább mérsékelni kell. A többszörös forgalmi adó helyett legyen egyszeres. Eddig rendben is van a dolog, de következett a fogasabb kérdés: mekkora legyen ez az egyszeres forgalmi adó? És itt rontották el a jólindult akciót. Legtermészetesebb lett volna, ha a fázisadó nem lett volna több, mint maga az egyszeres forgalmi adó, vagyis 3%I. Nem is lehet józanul olcsóbbo­dást máskép remélni, mint ha a termelési költséget, a profitot és a közterheket csökkentik. Ha a közterhek csökkentése volt soron, redukálni kellett a forgalmi adót. E helyett mi történt: A 85.000/933. számú híressé vált fázisrendelet, amely különben szakemberek számára is nehéz stúdium, különbséget tesz vevő és vevő között­Az egyik csak 3% fázisadót fizet, a másik és ilyen a legtöbb — nem kevesebb, mint 15%-ot. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban, azt nyomban illusztrálni fogjuk konkrét példával. A vasipari fázisadó mindössze 315 kiváltságos cégre nézve 3%, mindenki másra nézve 15%f­A rendelet név szerint felsorolja a 315 boldog, kiváltságos céget és ezzel a rendelkezéssel a több, mint 15.000 vasipari cég közül ennek a 315-nek pri­vilégiumot biztosít a többivel szemben. Az egyiRneK siRerül ... Mert, hogy ez a 3%-os kivételes fázisadó privilé­gium, azt könnyű elképzelni, ha figyelembe vesszük, hogy az eddigi normális kereskedelmi haszon — hanem rejtőzött mögötte a kartel-szerződés — legföljebb 20%; volt. A fázisadó az új rendelet szerint a nem kiváltságosakra nézve 15%. Ezt nem szabad a vevőre áthárítani. marad tehát 5 százalék haszna az eddigi 20 százalék helyett. Ebből az 5 százalékból kell viselnie a kartelen kívüli cégnek minden üzleti kockázatot és ebből kellene eltartani magát és családját, a mai rend­kívül megcsappant forgalom mellett. Azért mond­juk, hogy kellene, mert hisz ezek után a nem ki­váltságosok nyugodtan becsukhatják üzletüket. Az a 12 százalékos differencia ugyanis, amely a karte­len kiviili és a kiváltságosak fázisadója között van, egyszerűen lehetetlenné teszi a kartelen kívüli sok ezer kisiparos és kereskedő számára a versenyt. A legmegdöbbentőbb, hogy a 315 kiváltságos sorában ott találjuk az összes fő- és al-vaskartele- ket. Ott vannak a kiváltságosok között a jelentő­sebb GyOSz-tagok, ott vannak a legerősebb nagycé­gek, de megfeledkeztek arról a sokezer kisiparos­ról, akit ez az új fázisadórendszer teljesen tönkre tesz. Drágít a vasRartel Nem kevésbbé megdöbbentő, hogy ha már ilyen privilégiumot biztosítottak a nagycégoknek és egy csapásra megszüntették a versenyt, azt sem érték el, hogy legalább olcsóbb legyen a vas, ha­## CCAUIDGE 44 L, BÖSZÖRMÉNYI-ÜT 28. (M, 7f. TlUftmoa mentés, Ke» »ntóbos».) fermauK — söröző — brtdgrszaloh — külöhtwubi = 5 órai tea = *P ANP 9 délután és este 1 AKII« • CHARLES LAX JaxKzeneksra. nem ime ellenkezőleg: július 1-étöl, az új fázisadó életbeléptetésétől a vascikkek ára 10—15%-kal emelkedett. Ebben az esetben sem történt tehát más, mint hogy a pénzügyi kormány a vaskartelekre is bizo­nyos vagyonváltságot vetett ki, az úgynevezett készletváltság formájában és ennek ellenében meg­hagyta számukra a kiváltságos helyzetet, sőt mint láttuk, még fokozta és a vaskartelek élnek a hely­zettel és nyugodtan drágítanak tovább. A vas mint — arany Tudni kell ugyanis, hogy egyetlen egy cikkre sem vetette magát annyi kartel, mint épen a leg­szükségesebb cikkek egyikére: a vasra. Hogy csak a legsúlyosabbakat említsük. 1. Vasgyárak kartelje. Tagjai: a) Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt., b) Diósgyőri Vasgyár, c) Csepeli Acél- és Fémművek Rt. 2. Óskavas kartel. Ennek két tagja volt eddig: a) Schlésinger Alajos cég. (Tulajdonosok: Dr. Acél Tivadar és Acél Géza), b) Kohn A. M. De súlyos ellentétek támadtak a két kartel-tag között, úgy, hogy ez a kartel — reméljük — rövi­desen feloszlik, hacsak az utolsó pillanatban nem szerez tíj társat a Schlésinger Alajos cég, amely ma már száz százalék erejéig tartja kezében a Vaster­mék és Vashulladék Kereskedelmi Rt. (ócskavas- kart el) részvényeit. 3. Öntött vascsökartel. Ez a gyárak kartele. Tagjai: a) Diósgyőri Vasgyár, b) Friedrich Siemens Művek Vasöntő Rt. Főrészvényes: Schiffer Miksa). Névleges tagjai még az azóta más vállalatba beolvadt Schlick-Nicholson Rt., valamint az Öetl Antal Rt. Ezúttal nincs helyünk, hogy az egyes kartelekkel jelentőségükhöz képest foglalkozzunk. Csak meg­említjük, hogy a vascsökartel gyártmányai nélkü­lözhetetlenek a víz-, gáz- és hasonló más nagyfon­tosságú művek építésénél és ennek következtében éppen a kultúra és a higiénia terjedésénél találja magát szemben az ember e kartellel, amelynek fé­lelmes drágítása nemcsak gazdasági, hanem kultu­rális tekintetben is igen káros hatású. 4. Vas-szerkezetek kartelje. a) Márkus Lajos Vasárugyár, b) Csáky László gróf, Ajax Acélművek Rt., c) Fodor Béla és Fia Vasszerkezeti Gyár. 5. Csavarkartel. Tagjai: a) Szenes Ignác Csavargyár Rt., b) Gleichmann Ignác Csavargyár Rt., c) Kaszab-féle Csavargyár Rt., d) Breviliiér és Társa Csavargyár Rt., e) Budapesti Facsavargyár Rt. 6. Vasgerendakartel. Ennek tagja a négy vasszindikátusi tag. 7. Kereskedők csőkartele. Tagjai: a) Schlésinger Alajos cég, b) Kontinentál Vaskereskedelmi Társaság (Kern és Társai), c Hasenőrl E., d) Mannesmann Vaskereskedelmi Rt. 8. Kisvasúti kartel. Tagjai a gyárak közül: Diósgyőri és Rimamurányi, a kereskedők közül: a) Schlésinger Alajos cég. Leukoplast • magyar gyártmány SzékeMmi Pavillon Welngruber Városliget • Naponta katonazene b) Ohrenstein és Koppel, c) Rössemann és Kühnemann. d) Győri Waggongyár. 9. Nagykereskedők kartelje. Tagjai: a) Heinrich A. és Fiai, b) Schopper I. G. Rt., c) Schlésinger Alajos, d) Kontinentál Vaskereskedelmi Társaság (Kern és Társai). Ez a felsorolás természetesen csak részleges. A helyszűke miatt le kellett mondanunk a vaskar­telek teljes ismertetéséről, de a fenntiekből is lát­juk, hogy az új fázisadó csak az erőseknek használ, míg a sokezer kartelen kívüli kisiparost és keres­kedőt feláldozza a karteleknek. Nem lehet kétsé­ges, hogy a kormány egyoldalú információ alapján dön­tött e kérdésben és megszünteti haladéktalanul azt a kiváltságot, amelyet az összesség kárára biztosított a három­száztizenötnek. Dr. Nádas József. A Magyar-Hollandi Biztosító kedvező üzletered- inénye. A Magyar-Hollandi Biztosító R.-T.-nak az 1932, üzletévről szóló mérlege, a súlyos gazdasági vi­szonyok ellenére, igen kielégítő képet ad a társaság működéséről és vagyoni szilárdságáról. Ennek ered­ményeképpen a zárszámadás egyes ágazatokban az általában jelentkező gazdasági nehézségek ellenére is további fejlődésről tesz tanúságot. Így díjbevétel­emelkedést mutatnak a tűzbiztosítási, betörésbiztosí­tási, valamint az autóbiztosítási ágazatok. Az élet­ágazat díjbevétele csak jelentéktelen különbséggel maradt az előző évi díjbevétel alatt. A társaság biz­tonsági alapjai az 1932. üzletév folyamán 7,717.000.— pengőre emelkedtek. Az Üllői-út, Baross-utca és Kál- vin-tér sarkán elterülő intézeti székházait a társaság ezévi mérlegében is telekértéken alul szerepelteti és ugyancsak kellő óvatosságot alkalmazott többi ingat­lanainak értékelésénél is. A Magyar Hollandi Biz­tosító R.-T. zárszámadása a társaság egészségesen konzervatív, de a haladás követelményeivel mindig számotvető és mindenkor a biztosítási eszme maga- sabbrendűségé.re támaszkodó üzletpolitikájának bi­zonyságául szolgál, mely egyben biztos garanciája a társaság jövőbeni nagyarányú fejlődésének is. Csökkentik az Elektromos Művek üzemköltségét. Az Elektromos Művek igazgatósága már régebben olyan hőgazdasági tervet dolgozott ki, amelynek ré­vén az üzemköltségek évenként 160.000 P-vel csök­kennének. A berendezés segítségével a szénben rej­tőző meleg-energiát nagyobb hatásfokkal lehet elek­tromos energiává átalakítani. A költségek 500.000 pengőt igényelnek, amelyet az Ipari Munkaszervező Intézettől vesznek kölcsön. A berendezések szállítá­sára velószínűleg a Láng L. gépgyár és a Rökk Ist­ván és Első Brünni Gépgyár nyernek megbízást. Ugyancsak 500.000 pengő kölcsönt engedélyeztek a Gázművek számára is, ahol ezt az összeget az úgy­nevezett propaganda vezetékek lefektetésére fogják felhasználni. BAKÁCS ÉS SZABÓ OKL. MÉRNÖK, ÉS OKL. ÉPÍTÉSZ ÉPÍTŐMESTEREK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK BUDAPEST, vThÖCLÁN-UTCA 3 TELEFON: 37-9-56 / / vas- és grépnagykereskedés vásárol gyári berendezéseket és vállalja épületek bontását Bm^PEST Iroda : VI., Izabella-utca 63. Telefon: Aut. 333—09. Telep: VI., Váci-út 71. sz. Telefon: Aut. 903—47 r idflfoiinitiiimiidffliiffflliiiiflliiiillinriltaiiiflliinflliiiimiiiilliiiiillliiiillM Fizessen elő a Fővárosi Hírlapra, a legnépszerűbb városi lapra iiiimtmwiai .............................................................................................................................................................................................................................................................................

Next

/
Thumbnails
Contents