Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-07-19 / 29. szám
4 ^ VS"-» ‘ - * JwiWosiJii/ZBiP Budapest, 1933 július 19. A CIDNA franci«*! repülőtársaság: hatalmas repülőgépe Mátyásföldön. A Wi- bault- gyártmányú légi omnibusz páris-istainbuli útján a Budapest és Becs közötti szakaszt rekordidővel s/4 óra alatt teszi meg. Felemelik a kötött forgalmú városi lakások olcsó béreit A többletjövedelmet a kislakásos telepek újabb kárcsökkentésére fordítják A kislakásos bérházakat annak idején azért épí- , tette a főváros, hogy enyhítsen az akkor oly nagyméreteket mutató lakásínségen, de egyúttal az volt a másik célkitűzés, hogy a magas lakbérekkel szemben olcsóbb egységárakon juthassanak lakásokhoz a polgárság szerényebb igényű rétegei. Abban az időben valósággal megrohamozták a szociálpolitikai ügyosztályt a lakásokért, időközben azonban a gazdasági válság megritkította a kislakásos telepek lakóinak számát. Nincsen olyan bérháztelepe ia fővárosnak, ahol ne volnának üresen álló kiadó lakások, amelyek annak ellenére sem találnak mindig bérlőre, hogy a lakbérek alacsonyan vannak megszabva. Dícséretreméltó lépése volt a főváros vezetőségének, hogy a kislakásos bérházak lakásbéreit az elmúlt év februárjában lecsökkentette oly módon, hogy az egyszobás lakás átlagban negyven pengőbe, míg ,a kétszobás lakások hatvan pengőbe kerülnek havonta. A mérséklés ellenére sem mondható, hogy a főváros mint háziúr, rendesen megkapja a lakbéreket és számos esetben történik, hogy a bérlők halasztást kérnek. Az elmúlt napokban olyan hírek terjedtek el, hogy augusztusra ismét lakbérmérséklést hajtanak végre a kislakásos telepeken. Ez a hír nem felel meg a valóságnak, amit az alábbiakban igazol az az illetékes ügyosztálytól szerzett információnk: — Ebben az évben már nem alkalmazunk lakbér- mérséklést, mert a házak törlesztésére előírt tervezet Most jelent meg a főváros idegenforgalmi hivatalának kiadásában az a jelentés, amely Budapest 1932. évi idegenforgalmáról és az 1932. évi idegen- forgalmának gazdasági eredményeiről számol be. Zilahy Dezső, az idegenforgalmi hivatal kitűnő igazgatója és helyettese, Markos Béla dr. adta közre a füzetet, amely imponáló számadatokkal igazolja annak a heroikus munkának eredményességét, amelyet Kovácsházy Vilmos tanácsnok vezetésével a főváros idegenforgalmi hivatala fejtett ki. Az első szám, amely szemünkbe ötlik: 1932-ben Asztalos munkához „ABSOLUT“ hidegeim Szobafestéshez „Piktorai“ caseinenyv H Hidegvízben oldódik, olcsó, kiadós, kitünően köt. CASEIN VEGYÉSZETIGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG „ABSOLUT“ Hidegenyv Egyedelárusítója b.t. Budapest, Vili., Sárkány-utca II. Tel.: 32—3—84 nem engedi meg a további leszállítást. A lakbérek amúgy is alacsony nívón mozognak és egyelőre nem indokolt a bérek csökkentése. — Másként alakul a helyzet azonban a főváros régi bérházaiban. Novemberben megszűnik a lakásforgalom kötöttsége és ezzel egyidejűleg szabad kezet nyer a főváros azoknak a lakásoknak a béreivel kapcsolatban, amely lakásoknak a tulajdonosai 1928 előtt váltak a lakások bérlőivé. A ma még kötöttforgalmú lakásokban sokszor olyan alacsony bérek vannak érvényben, hogy azoknak fenntartása a főváros számára a bérházak évenkénti költségeit sem fedezi. Éppen ezért tanulmányozuk a kérdést és arra gondolunk, hogy az olcsó lakások béreit megfelelően felemeljük és az így nyert különbözeiét a kislakásos bérházak lakbérmérséklésének pótlására fordítjuk. Ma még nem tudjuk pontosan, hogy milyen számszerű eredményt hoz a kötött lakások béreinek kiigazítása, reméljük azonban, hogy ez az összeg olyan mértékűvé alakul, amely kb. 10% -os lakbér- mérséklést tesz lehetővé a kislakásos telepeken. # A szociálpolitikai ügyosztály egyébként újabb ötven szükséglakást bérelt a magánkórházakban, amelyeket a miniszteri biztos által nyilvántartott hajléktalanok rendelkezésére bocsátottak. 190.593 idegen 528.082 éjszakát töltött Budapest szállodáiban és penzióiban. Idegenforgalmi propagandánk eredményessége mellett tanúskodik az, hogy a mi idegenforgalmunk csökkenésének arányszáma, a hatszázalékos csökkenés, messze elmarad a szomorú külföldi eredmények mögött, amelyek azt mutatják, hogy például Csehszlovákia 45 százalékos, Svájc és Franciaország 40—45 százalékos, Németország 25— 30 százalékos, Bécs városa pedig több mint 20 százalékos idegenforgalmi veszteséget szenvedett az előző esztendőkhöz képest. Figyelemreméltó az a körülmény is, hogy a hivatalos idegenforgalmi statisztika csupán a szállodákra és penziókra vonatkozik, de egyáltalán nem adja meg a magánlakásokban megszállt idegenek számát. Errevonatkozólíig azonban — legalább is a külföldiek számát illetőleg — a rendőri bejelentések adatai nyújthatnak kellő felvilágosítást. Már pedig a bejelentő hivatal szerint magánlakásokban az elmúlt esztendőben 86.824 külföldi útlevéllel bíró egyén szállott meg és mert az általános tapasztalatok azt mutatják, hogy a magánlakásokban megszállott vendégek átlag öt napot tartózkodnak Budapesten, a külföldi vendégeknek ez a kategóriája összesen 434.120 idegenforgalmi napot tölött itt az 1932. évben. Érdekes megemlíteni, hogy ha a külföldi vendégek nemzetiségét tekintjük, az itt járt közel 3000 olasz személyében az előző évhez képest 75 százalékos emelkedés mutatkozik, de lényeges emelkedést látunk a csehek, a lettek, spanyolok, svájciak, Afrikaiak és Ausztráliaiak magyarországi idegenforgalmában is. Mondani sem kell talán, hogy az idegenforgalom ilyen örvendetes eredményéhez nagyban hozzájárultak az elmúlt esztendő kimagasló idegenforgalmi eseményei, amilyenek a nagyobbszabású kongresz- szusok voltak, nem különben a belső forgalmunk szempontjából annyira fontos filléres gyorsvonatok megindítása. Különösen kiemelkedett azonban augusztus havában a Szent István napi ünnepségek köré csoportosított attrakció, amikor is az elmúlt esztendő augusztusával szemben a külföldi érkezők számában 16 százalékos, a külföldi éjjelezések számában pedig 24 százalékos emelkedés mutatkozott. Ez az eredmény a Szent István heti ünnepségek általános vonzóerején felül elsősorban abban az érdeklődésben leli magyarázatát, ami a Gyöngyös bokréta sikere nyomán nyilvánult meg Budapest hagyományos Szent István hete iránt a kiilfödön: a Gyöngyös bokréta előadásai, amelyeket Kovácsházy Vilmos tanácsnok kezdeményezett és Paulini Béla író és rendező állított össze, idegenforgalmi és ünnepi jelentőségükön felül fontos hazafias és kulturális célt is szolgáltak. Ezek az idegenforgalmi eredmények magyar szempontból felbecsülhetetlen értékűek, annál köny- nyebb azonban felbecsülni konkrét gazdasági eredményüket. A most megjelent jelentés pontos számításokat közöl és ezekből kiderül, hogy több mint 27 millió pengőre tehető az az összeg, amit az 1332. év folyamán a csonkamagyarországi, elcsatolt területi és külföldi vendégek Budapestre hoztak. 27 millió pengő Budapest gazdasági életében igen jelentős nagy összeg s nem lekicsinylendő az a részesedés sem, amely az idegenforgalom ilymérvű gazdasági haszna mellett közvetlen és közvetett adók alakjában a főváros pénztárába befolyhatott. Az idegenek azonban nemcsak Budapesten fordultak meg, hanem megtekintették az országot is és ha, az ilymódon itt hagyott pénzt vesszük számításba, kitűnik, hogy több mint 2G és félmillió az az összeg, amely az egész magyar idegenforgalomból aktív tételként esik az 1932. évi magyar fizetési mérlegbe. Bizonyos, hogy ezek az imponáló adatok a magyar idegenforgalom feltartózhatatlan fejlődésképességének bizonyítékai és a bennük rejlő erők Magyarország gazdasági fellendülésének szebb és jobb napjai felé mutatnak. EPiSS llSfüt 12 isláii i könyvtipus megszerkesztésére pályázatot hirdetnek A főváros vezetősége két évvel ezelőtt életbeléptette az új helyi tantervet, amely a rövid idő alatt is a legszebb eredményeket produkálta annak ellenére, hogy a tankönyv-kérdés, még mindig nincs megoldva. Régi panasz, hogy a tankönyvek drágák, másrészt nem felelnek meg a fővárosi iskolák különleges hivatásának. A főváros mindezekre való tekintettel a múlt év szeptemberében felterjesztést intézett a kultuszminiszterhez, hogy engedélyezze az egységes tankönyv-pályázat meghirdetését. A kultuszminisztérium állásfoglalása dolgában kérdést intéztünk dr. Szendy Károly tanácsnokhoz, a közoktatásügyi osztály vezetőjéhez, aki a Fővárosi Hírlap munkatárásának a követketkezőket mondotta: — A vallás- és közoktatási minisztérium közölte a fővárossal, hogy a miniszter a fővárosi elemi népiskolákban tervezett helyi tantervnek megfelelő tankönyvekre a pályázat kiírásához hozzájárul. A leirat szerint a miniszter kiköti, hogy a pályázatot csak akkor lehet kiírni, ha a helyi tanterv és utasítás végleges alakjában elkészül és azt az Országos Közoktatási Tanács javaslata alapján a kormány is jóváhagyta. A másik feltétel az, hogy a pályázaton államilag már engedélyezett tankönyvek is résztvehetnek és elsősorban ezek közül kell a pályázat feltételeinek a legmegfelelőbbeket kiválasztani. Ha az államilag már engedélyezett tankönyvek között — mondja a miniszter — a fővárosi viszonyoknak minden tekintetben megfelelő könyvek nem volnának találhatók, akkor az elfogadható tankönyv-kéziratokat szabály- szerű engedélyezési eljárásra fel kell terjeszteni a kultuszminisztérium tankönyvbizottságának. Engedélyezésre csak olyan könyvek számíthatnak, amelyek az eddigi tankönyveknél tartalom tekintetében jobbak, áx-ban pedig olcsóbbak. Huszonhét milliót hagytak Budapesten a múlt évben az idegenek A külföldi vendégek 1932-ben huszonhat és fél millió pengővel javították az ország fizetési mérlegét — Imponáló számadatok az Idegenforgalmi Hivatal jelentésében
