Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-06-14 / 24. szám

Budapest, 1933 június 14. BagB!te&ii3SBS83EB^ia3B5BS:S!HEaBt^aBg«BaSa!Baí3a A kiskereskedelem és a kisipar az élettel vívja irgalmatlan karcát, és ennek a küzdelemnek a hom­lokterében az áruházi kérdés áll. Amióta a Fővárosi Hírlap rámutatott az áruházak kegyetlen fegyver­tényeire és elsősorban arra a törekvésükre, hogy a kiskereskedelem holtjaiból a vevőket kivétel nélkül magukhoz csábítsák: az áruházellenes front mind­inkább megerősödik és ma már a legilletékesebb helyeken is nagyon jól tudják, hogy a legális keres­kedők és iparosok életlehetőségeinek a biztosítása az áruházi kérdés radikális megoldásától függ. A kü­lönböző érdekszervezetek teljes harmóniával talál­tak egymásra, hogy a közös nagy ellenséggel szem­ben megállják helyüket. Ehhez a küzdelemhez döntő fordulatot adott az az intézkedés, amelyet Német­országban és Ausztriában foganatosítottak az áru­házakkal szemben. Különösen Ausztria példája az, mely a magyar érdekképviseleti köröket felvilla­nyozta, mert ott egy tollvonással megállították a kereskede­lem végső pusztulását. Annak ellenére, hogy szerteágazó. érdekek tán­gálják más vonatkozásokban a kereskedelemnek és iparnak együttes felvonulását, most mégis sikerült a nagy célok elérése érdekében az áruházak elleni védekező háborút egységes alapon megszervezni. Az egységfornt minden tagja jól tudja, hogy megérde­mel annyi védelmet, mint amennyit a kereskede­lemnek és az iparnak Ausztriában és Németország­ban megadni szükségesnek tartottak. A küzdelem kiemelkedő pontja, hogy a mezőgazdaság is osztatlanul csatlakozik a kiskereskedelem mellé és megállapítja, hogy az áruházak versenytevékeny­sége nem olcsóságot, nem a tömegek boldogulását, hanem ellenkezőleg a dumping-árusitással a töme­geknek megkárosítását és bodogulásuknak megaka­dályozását jelenti. Nincsen olyan tényező, amely az áruházi versennyel szemben fel ne emelné tiltakozó szavát és nincsen egyetlen olyan szempont sem, amelyben az összesek osztatlanul egyet nem érte­nének. A HÉV jövője és viszonya a Beszkárthoz Márkus Jenő tanulmánya A Helyiérdekű Vasút tranzakciója a közeli na­pokban végleges formát ölt és ezért elsőrangú érdeke a fővárosnak, hogy a legújabb községi üzem reorga- nizálási feladatai minden részletében napfényre ke­rüljenek. A Beszkárt igazgatósága Márkus Jenő dr. vezérigazgatóhelyettest bízta meg azzal, hogy a két vasútvállalat jövőbeni szoros együttműködésére dol­gozzon ki javaslatot. Márkus Jenő hatalmas tanul­mányban fekteti le a megoldásra váró feladatokat és részletesen kiterjeszkedik úgy a HÉV, mint a ha­raszti—ráckevei vasút jogviszonyaira, központi és külszolgálati szervezetére, műszaki leírására, üzlet- eredményeire, tartalékalapjainak és függőkölcsönei- nek állagára, tarifájára, végül pedig felsorolja az adminisztratív pénzügyi, műszaki és üzemgazdasági téren előálló feladatoknak, valamint a Beszkárt-tal i'aló szerves kapcsolatnak megoldására irányuló el­gondolásait. Márkus Jenő nagyérdekességű munkája félre nem érthetően mutat rá arra, hogy a HÉV tényleges átvételével egyidejűleg meg kell szervezni az egyöntetű irányítást. Miután az összes közlekedési vállalatok a székes- főváros kezében vannak, tehát az önkormányzatnak módjában áll az egységes közlekedéspolitikai szem­pontokat és követelményeket az egész vonalon érvé­nyesíteni, függetlenül attól, hogy a közlekedési vál­lalatok adminisztrációja egybeolvasztva, vagy pedig különválasztva működik. Elgő lépésnek tartja egye­lőre úgy a HÉV belső vonalainak közúti jellegűvé tételét, mint a közös pálya- és járműfenntartást, nemkülönben az anyagbeszerzés központosításával előálló műszaki és gazdasági lehetőségek kihasználá­ánt Szabadi orvosválasztás ! Betegség ellen biztosítson az ANGIO-DANUBIANILOYD Általános Biztosító Részvénytársaságnál Budapest, V., Hold-utca 21. A kiskereskedők és kisiparosok elkeseredett tömegeivel szemben most az áruházak is szervezkednek és egyelőre közös propaganda-iroda felállításával kísérleteznek. A kezdeményezés a Corvin-áruháztól indult ki, oly szándékkal, hogy a jövőben egységes vezetés és egységes árak mellett fogják a nagyáru­házak hirdetési propagandájukat irányítani. A hir­detési kartel az ősszel jelenik meg a piacon és ter­mészetesen nem irányul másra, mint hogy dumping- árakat harcoljon ki az újságoknál és a különböző hirdetési irodáknál. Sok eredmény ugyan nem ke­csegteti ezt a legújabb áruházi csodabogarat, mert a komoly lapok nem lesznek hajlandók alávetni ma­gukat az áruházak árszabályozó diktatúrájának. Addig is az áruházi fronton pikáns újság adódik. Emlékezetes még az a köznevetség, ami a Kossuth Lajos-utcai Kosár Aruház nagy hűhóval megindult tündöklését és nyomorúságát kísérte. Az áruházi alapítók pénz nélkül halmozták fel az áruk tömegét és percentes alkalmazottakkal próbálták a közön­séggel megszoktatni az áruházi módszert, kísérletük azonban a teljes csőd és botránysorozat fináléjába fulladt. A perek, a különböző eljárások, a felszámolás és a lakbértartozások viszontagságai nem vi­selték meg annyira a Kosár Áruház gründo- lóit, hogy máris ne kezdeményezzenek egy újabb áruház-féle üzletet. Legújabban a Kristóf-téren kibéreltek egy üresen álló nagy üzletházat és azt albérleti alapon akarják gyümölosöztetni. Természetesen más néven és új címtábla alatt, a közönség azonban nagyon jól tudja, hogy a Kosár Áruház új köntösben sem re­mélheti a nagyarányú üzleti forgalmat. Legfeljebb újabb bukás és botrány következik, a változatosság kedvéért a Kossuth Lajos-utca helyett a Kristóf- téren. A legális kereskedelem állja a harcot és győ­zelme nem fog elmaradni. Diadalra kell jutni a tömegek igaz ügyének és a túlfűtött áruházi mohó­ság már nem sokáig jelent veszedelmet. sát. Ezt követőleg, amikor a két vasútvállalat köz­ponti igazgatása lokálisan ig együtt lesz, egyesíteni kell a HÉV adminisztratív ágazatait a Beszkárt azo­nos igazgatási osztályaival. Ezt követheti a gazda­sági viszonyok megjavulásának bekövetkezése és a racionalizálás révén várható előnyök esetén a IIÉV teljes beolvasztása. Miután az üzleti kiadások, a forgalmi igények és az üzembiztonsági követelmények veszélyeztetése nélkül tovább már alig csökkenthetők, a HÉV pénz­ügyi helyzetének megjavítása érdekében minden erő­vel a forgalom emelésére és a bevételek növelésére kell törekedni. Márkus Jenő szükségesnek tartja a HÉV személyi és teherdíjszabásának a jelenlegi gaz­dasági viszonyokhoz igazodó revízióját, úgyszintén a túrista- és nyaralóforgalom növelésére irányuló erő­teljes propaganda megszervezését. Rámutat arra, hogy a HÉV-nek az üzemvitelből kifolyólag fennálló tartozásait vissza kell űzetni, amelyre ez év őszén hárommilliló pengő kölcsön fel­vétele válik szükségessé. Egyúttal ismerteti a HÉV legközelebbi beruházó szükségletét, amelyek mindössze 1.1 millió pengőre tehetők. A közel 300 nyomtatott oldalra terjedő tanul­mány, amelyet érdekes statisztikai táblázatok és üzemi adatok egészítenek ki, közlekedés- és üzem­politikai szakkörökben is a legmesszebbmenő figye­lemre tarthat számot. Jutassy Ödön ünneplése. A Molnárok Lapja című szaklap 40-ik évfolyamába lépett. Ez alkalomból a kitűnő szaklap megalapítójának és főszerkesztőjé­nek, Jutassy Ödönnek tiszteletére barátait és a malomszakma előkelőségei e hó 16-án, pénteken dél­előtt 11 órakor az OMGE székházában díszközgyűlést tartanak, este 8 órakor pedig a Gellért-szállóban díszvacsorát rendeznek. Ganz-közlemények. A Ganz-gyár időnkint beszá­mol üzemének munkájáról és értékes kiadványokban mutatja be végzett teljesítményeit. A Ganz-közlemó- nyek legújabb számában folytatja a budapesti— hegyeshalmi vasútvonal villamosítási munkálatai­nak ismertetését, amelynek végrehajtása közben a gyár annyi tanujelét adta a magyar műszaki tudo­mány fejlettségének. Ismerteti a közlemény a kor­szerű brikettgyártást, a Salgótarjáni Kőszénbánya r.-t. 80 tonna teljesítőképességű gyárának leírásával, végül a kisméretű vándorrostélyt mutatja be, amely a széntüzelés racionalizálása tekintetében korszak- alkotó. Az ízlésesen kiállított füzet a Bévay-nyomda felkészültségét dicséri. egészséges, mint a min­dennapi kenyér! Kísérelje meg! Uj közgazdasági lapszerkesztő. Nagy György, az ismertnevű kitűnő közgazdasági író belépett a Köz- gazdasági és Közlekedési Tudósító szerkesztőségébe, ahol dr. Berényi Sándor főszerkesztő mellett átvette a lap szerkesztésének irányítását. A Magyar Vasútiorgalmi Rt. a napokban tar­totta meg Beöthy László v. b. t. t. elnöklete alatt évi rendes közgyűlését, amely elhatározta, hogy jelenté­keny leírások és tartalékolások után részvényenként 1.25 pengő osztalékot fizet. A Magyar Cukoripar Részvénytársaság közgyű­lése az osztalékot 6.— pengőben állapította meg, mely a Magyar Általános Hitelbanknál, Budapesten, június 13-tól kerül kifizetésre. HAJNAL IMRE oki. mérnök, kövezömester Budapest, IX., Üllői-űt 55. sz. Telefon : 3S6—93. Telefon : 386—93. Ifi. Halász Haliért építési válialkozó Budapest, VH., Aréna-út 70. Tel.: 39-0-60 Vasszádfal kölcsönzés Dr. Helvey Tivadar i vegyészeti gyár vállal szigetelési, fedési, aszfalt-, hő- és hangszigetelési gga munkákat, BUDAPEST, VI., EÖTVŐS-U.21. Telefon: 27-2-75. König, Román és Stein mérnökök, épitési vállalkozóit Budapest, VIII. kér., Népszin- ház-u. 13. Telefon: 43—1—44. Betón, makadám, aszfalt fel vágásához vegyen BÉRKOMPRESSORT HSKA JENŐ okleveles gépészmérnök, komprossor-bérbeadó Budapest, vm., kerület. Baross-utca 77. sz. Telefonszám : 33-5-42. SCHAFFER KAROLY OKLEVELES MÉRNÖK Vasút-, út-, betonépítési vállalkozó, kövezőmester Budapest, IV., Kecskemétl-u. I3.,!ll.em. I. Telefon 84-4-12 Szánthó Ferenc oki. mérnök, kövezőmester Budapest, /., Menkina János-utca 17 Telefon: 55-1-87 Telefon: 55-1-37 \ IKanf oki. mérnök út, vasút csatom és magasépítési vállalkozó Telefon 51-4-06. Bodapfist, II., Manirt'M &I CSATORNÁZÁS o József KÖVEZÉS E Budapest, vm., Lndorlceum-n. 1$. ÜTÉPÍTÉS N FÖLDMUNKA D Rudolf o R Budapest, I., Györi-dfc 12. R F E Károly R Budapest, I., Horthy iüklós-út 89. ÚTHENGERLÉST HiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiHimtiTáii.i woLFP ERNŐ Budapest, I., Kelenföldi-út 1. Tel: 59-9-68 A BKZftcABft is felvonul uz áruházi veszedelem ellen A megbukott Kosár Áruház a Krlslöf-íércn akar feltámadni

Next

/
Thumbnails
Contents