Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-01-18 / 3. szám
Huszonkettedik évfolyam Budaoest, 1933 január 18, 3. szám Előfizetési ár: Egész évre ..............24 pengő Fé lévre.....................12 pengő Eg yes szám ára: 50 fillér Árusítják az Ifousz-paviííonokfoan FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI. Andrássy-át 60 Telefon: 137-15.® Postacsekk: 40.424 Galeoiío: üzemben A nagy Galeotto üzemben van. Majdnem azt mondhatnánk, hogy a magyar közélet, de főként a budapesti fórum nem tud soha megnyugodni. Itt mindig megteremnek a pletyka,, az ócsárlás, a pisz- kálódás és a rágalom beléndekei. Budapesten — sajnos, igen sok esetben magát Magyarországot is be lehet helyettesíteni ide! — nem épülhet egy kétemeletes középület, itt nem lehet beszerezni egy tüzoltófecskendőt, nem lehet vállalatba adni egy méternyi csatorna lefektetését anélkül, hogy a rágalomhadjárat meg ne induljon. Holnap már mindenki számszerűen, az utolsó pengőig tudja, hogy ki mennyit kapott, milyen borítékban adták át, milyen szellemes; mondás közben gyűrte zsebre a pénzt az elvetemedett közfunkcionárius, aki miatt százak éheznek, míg ő kaviárral töltött fácánt eszik és’ igazgyöngyöt gyöngyöző pezsgőt iszik. És nincs mód arra, hogy a rágalomszenvedólyt ki lehessen irtani. Hiába utal az ember arra, hoyy itt nincsenek Jimmy Walkerek és itt nem röpködnek a levegőben a berlini Sklarek-fivérek bundái és nem durrognak a Seet-es üvegeik. Ha erre hivatkozol, ravasz és huncut mosolygással válaszolnak, amiből megértheted, hogy' te egy naiv szamár vagy, mert amit itt Pesten „mindenki tud“, azt letagadni nem lehet. Ha nincsenek Jimmy Walkerek, vannak sokkal rosszabbak, ha nincsenek ÍSklarék-fivérek, vannak másmilyenek. Velük nem lehet vitatkozni. Az sem argumentum az ő számukra, hogy nálunk csak egyetlen apró gyanuokra van szükség, abban a pillanatban ki kell tárni minden ajtót a nyilvánosság előtt és ha vannak bűnösök, azokra azonnal lesújt az igazságszolgáltatás' keze. Még ha bár akárkik is azok. Tessék csak visszaemlékezni a Széchenyi-fürdő ügyére. Igazán senki sem felejthette még el, hogy mekkora elefántot csináltak abból a szegényes szúnyogból. Valóságos zoológiái csoda volt. A vizsgálat pedig azonnal jelentkezett. Hónapokig rendeztek a hatóságok emberei hajtóvadászatot a számok és rubrikák erdejében. Fölvertek minden zúgot, de a pletyka, a rágalom szörnyű fájdalmára, nemes vadat nem lehetett leteríteni. A hivatásos rágalmazók azonban csak egy pillanatig álltak tanácstalanul, mert másnap már drágább és díszesebb köntösben,, titokzatosabb formában, aranyokban és terjedelemben megnövekedve új életre kelt a pletyka. Élt és virult, pedig mindenki tudta, hogy nincs és nem is lehet alapja. De van ennek a csodálatos, alapjában véve nemes és erkölcsös városnak valami szörnyű salakja, amely mindig a felszínen tud úszni és el tudja hitetni magáról, hogy ő a budapesti közvélemény. Ez a salak termeli, dédelgeti, tartja, életben, terjeszti és növeli a rágalmakat, amelyek azután — óvatos es eppen ezert alattomos formában — nem egyszer utat keresnek es tálalnak a sajtóhoz. Ha pedig valami már nyomtatásban is napvilágot látott, annak” igaznak kell lennie. __ Ilyen körülmények között nem csodálkozunk, ha az úgynevezett vízszűrő-affér immár egy hét óta dúl és nemcsak Budapest, de Bécs közvéleményét is foglalkoztatja. Hogy ennek a tipikusan budapesti csemegének véletlenül Bécs volt a termőföldje, az mit sem változtat a lényegen. Sőt annál ízesebb Budapest számárai. Hogy a vád naiv és hihetetlen, hogy akiket megvádolnak: Budapest legtisztesebb polgárai közé tartoznak, hogy közéleti kitűnőségek szenvednek az ügy mesterségesen lefátyolozott huzavonája mögött: ez mind csak érdekesebbé, izgalmasabbá teszi a dolgot. Egy bécsi ismeretlen, azután meg valami elbocsátott alkalmazott clrikkantják magukat, hogy három vagy talán még több köztiszteletben álló budapesti funkcionáriust, csupa márkás, egy életen át a polgárság bizalmát élvező jelentős embereket megvesztegettek, lefizettek. Hogy emezek, a megvádoltak, a köztisztelet koszorúját viselő férfiak tiltakoznak és elkeserdett harcot vívnak a becsületükért, ugyan kit érdekelhet ez? Kinek lehet itt igaza? Ugy-e semmiesetre sem azoknak, akik egy életen1 át elég ideig voltak már becsületesek, hanem csak a bécsi ismeretlennek és az elbocsátott alkalmazottnak. Minden zökkenő nélkül fogja áthidalni a főváros a jelent« kező pénzügyi nehézségeket Borvendég Ferenc alpolgármester a pénzügyi helyzetről, a bánhidai tárgyalások befejezéséről, a kiélesedett üzemi problémáról és a megakadt alagút-munkálatokról Semmi körülmények közölt sem emelik a közüzemi tarifákat Nagyíontosságú ügyek érlelődnek a főváros gazdasági vezetésében: előtérben ált a HÉV átvételének lebonyolítása, a bánhidai elektromos centrálével szükséges végleges helyzet tisztázása, az üzemi problémák rendezése és mindezeken túlmenően olyan, események, amelyek élénken foglalkoztatják az ezzel a hatáskörrel 1 dm házott intézőszerveket. A különböző aktuális ügyekről folytattunk beszélgetést Borvendég Ferenc a Ipoly ár mesterrel, aki a megoldásra váró feladatokról részletes felvilágosítást adott. Elsősorban a pénzügyi helyzet alakulásáról intéztünk kérdést a gazdasági irányítást végző alpolgármesterhez, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának : •—- Az elkövetkezendő év hosszú hónapjai kétségtelenül újabb problémákat vetnek felszínre és nem tartom kizártnak, hogy olyan nehézségeket kell megoldanunk, amelyeknek elhárítása, elsőrendű fontossággal bír a főváros pénzügyi egyensúlyára. Remélem, hogy ezeket a komoly feladatokat minden nagyobb zökkenés nélkül át fogjuk hidalni. Feltettük azt a kérdést, hogy nem. fény egei-e a közüzemi tarifák felemelése, amelyről az utóbbi hónapok során nem egyszer esett szó. — A világítási és vízvezetéki tarifák felemelésére pem gondolunk, — válaszolta Borvendég alpolgármester, — mert az a tarifa- reform, amely az Elektromos Müveknél lép majd érvénybe, nem drágítja meg az eddigi díjszabásokat, csupán arra irányul, hogy az áramszolgáltatási terheket arányosan osszuk meg a fogyasztók között. Ez az újítás egy fillérrel sem növeli az Elektromos Müvek jövedelmét, mégis kedvezményeket biztosít azoknak a rétegeknek, amelyek az áramot nagyobb mennyiségben veszik igénybe. Érdeklődtünk Borvendég alpolgármesternél a bánhidai oentráléval folyamatban lévő tárgyalások állásáról, amelyre a következő figyelemreméltó választ kaptuk: — A főváros és a Dunántúli Villamossági r.-t. között most már erőteljesebb ütemben folynak a megbeszélések és ahogy látom a helyzet alakulását: bizonyosra veszem, hogy az egész kérdéskomplexumra vonatkozólag rövidesen előterjesztést tehetünk a törvényhatósági tanácsnak és a közgyűlésnek. A törvényhatósági tanács az elmúlt napokban két alkalommal is foglalkozott az üzemi bizottság jelentésével és Az egészséges közvéleménynek azonban meg kell tennie a magáét. Neki kell igazságosan mérnie és neki kell ellensúlyozni a nagy Galeotto pusztító munkáját. Az egészséges közvéleménynek kell ráütni a pletykázó tolira és a rágalmazó szájra és követelni, hogy közéleti kiválóságoknak is jusson védelem, ahol vakon hisznek mindenkinek, aki rosszat mond róluk. heves viták után bizonyos változtatások érvényesültek. Miként alakul1 most a fővárosi üzemek sorsa? — kérdeztük. — Az üzemvizsgálóbizottság jelentése tulajdonképpen lényeges változtatással jut a törvényhatósági bizottság télé, mert a tanács kikapcsolta a műhelyek fenntartásának, illetve működési körüknek a meghatározását. 197 műhelyről van szó, amelyeknek felülvizsgálatára hatos vizsgálóbizottságot küldött ki a tanács, tehát mindaddig, amíg errevonatkozólag a munka be nem fejeződik, a műhelyek ugye nem kerül döntés alá. Az üzemek kérdésével kapcsolatban változatlanul fenntartom eddigi álláspontomat és hangoztatom, hogy a ma felfokozott súlyos kötelezettségek vállalása mellett, nem nélkülözhetjük ezeket a. jövedelmi forrásokat és nem adhatjuk fel azokat a gazdasági erőtényezőket, amelyeket az üzemek jelentenek. Egészen más a véleményem a műhelyek dolgában, ahol csatlakozom ahhoz a felfogáshoz, hogy csak azokban a keretekben van rájuk szükség, amelyik lehetővé teszi a halaszthatatlan és sürgős munkálatok elvégzését, légióként üzembiztonsági szempontokból. Minden más munkát vállalatba kell adni, hogy azok révén az iparostársadalom is megfelelő munkaalkalmakhoz jusson. Megemlítettük az alpolgármesternek a káposztásmegyeri alagutak fúrása körül támadt nehézségeket. A Vízműveknek ez a legújabb fontos létesítménye egyelőre nem halad előre, mert a fúrási munkálatoknál alkalmazott rendszer nem mutatkozik teljesen megbízhatónak. — Nem várt jelenségek merültek fel, — hangzott a válasz, — amelyek miatt külső szakértők meghallgatása vált szükségessé. Reméljük, hogy a szakértői szemle olyan eredményeket hoz, ámeneknek folyományaképpen sem a keresztülvitel megoldásában, sem pedig a munka lebonyolításában hosszabb szünetet nem kell tartani. A főváros nem kíván beavatkozni a fúrógépet előállító vállalat és a munkát végző vállalkozó egymásközött támadt differenciális dolgokba, annál kevésbbé, mert a fővárost ebböl kifolyólag semminóven nevezendő kár nem érheti. * Borvendég Ferenc alpolgármester nyilatkozata tiszta képet ad a közelmúltban annyit vitatott kérdésekről. Amint látható, a főváros vezetősége előrelátó figyelemmel és fokozott lelkiismeretességgel őrködik Budapest értékein és min. den vonatkozásban megvédelmezi a hatóság jogos érdekeit. ! Az egészséges közvélemény vigyázzon arra, hogy ezeknek a férfiaknak tógáját senki emberfia sárral ne dobálhassa, amíg be nem bizonyosodott — aminthogy' hisszük, soha sem bizonyosodik be, — hogy ők maguk szennyezték be. Vannak, akik védik Budapest becsületét, a beteg, a romlott, a rothadt közvéleménynek többé nem szabad szerepet juttatni.
