Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-05-31 / 22. szám
2 Budapest, 1931 május 31. Megkezdte a tárcaközi miniszteri bizottság a fővárosi iizemiielentések felülvizsgálását Állásfoglalása elöntő jelentőségű lesz az üzemek további sorsára A főváros üzemi bizottságának jelentését, amelyet a közgyűlés terjesztett fel a kormányhoz jóváhagyás végett, miniszterközi bizottság veszi vizsgálat alá. Tatics Árkád dr. belügyi államtitkár elnöklésével a közelmúlt, napokban ült össze a belügyminisztériumban ez az értekezlet, amelyen a pénzügyminisztérium részéről Lukács Ödön miniszteri tanácsos, a kereskedelmi minisztériumból Markhott Jenő miniszteri tanácsos, a főváros képviseletében pedig Borvendég Ferenc alpolgármester, továbbá a szak- referensek voltak jelen. Az értekezleten a tárgyalások csak az 1 általánosságok vonalán mozogtak, részletkérdések megvitatására ez alkalommal még nem került a sor. A Fővárosi Hírlap munkatársa beavat ott helyen érdeklődött a fontos tárgyalások felől és a következő felvilágosítást kapta: — A fővárosi üzemek felülvizsgálását az új iparfejlesztési törvény rendelte el, amely egy évi határidőt adott a vizsgálat lefolytatására a kormánynak azzal, hogy további egy év múlva jelentés álljon az országgyűlés számára. A fővárosi üzemek megvizsgálását a kormány az autonómiára bízta és ennek a jelentését vizsgálja most felül tárcaközi bizottság. A vizsgálat főleg abban az irányban terjed ki, hogy mely üzem szolgál közérdeket és melyek nincsenek ellentétben az általános ipari és kereskedelmi érdekekkel. A tárgyalást a tárcaközi bizottság a legközelebbi napokban folytatja, mert a törvényben kitűzött terminus július 7-én lejár, ekkorra kell a kormánynak az üzemekről szóló jelentést elkészítenie. A tárcaközi bizottság állásfoglalása döntő jelentőségű az üzemek további sorsára nézve, mert nagyrészt itt dől el, hogy a kormány milyen álláspontra helyezkedik a fővárosi üzemekkel szemben és alkalmazza-e azokat az eszközöket, amelyekre az új kormányrendelet megadja a módot. Férőhely hiányában többszáz beutalt szegény nem helyezhető el a szeretetotthonokban Tavaly százezer pengő megtakarítása volt az intézménynek, amelynek fölhasználásával most új szegényházat fognak berendezni A főváros szociális adminisztrációjának régen nyilt sebe a szegényház-kérdés kielégítő és megnyugtató megoldása. Az idők romlásával egyre több olyan elszegényedett és elaggott polgára van a fővárosnak, akik hatósági gondozásra szorulnának, a szeretetotthonok szűk keretei azonban a jelentkezők tömegeit nem tudják befogadni. A szociálpolitikai ügyosztályban 360 olyan öreg férfit és nőt tartanak nyilván, akiket már régen beutaltak a szegényházba, de férőhely hiányában elhelyezni őket nem lehet. A szeretetotthonokba ma csak a kihalási rendszer alapján juthat be valaki. így azután a szeretetotthonok kapuiban és a városháza szociálpolitikai ügyosztályának szobáiban szinte napról-napra megismétlődnek a szívfacsaró jelenetek, a hajdan jobb napokat látott öregek hasztalan rimánkodnak egy-egy szegényházi ágyért. A Maglódi-úton megépített két hatalmas pavil- lont eredetileg szeretetotthonnak szánták és csak később alakult úgy a helyzet, hogy kórház lett belőle. Igaz ugyan, hogy cserébe átadták a szeretetotthonok igazgatóságának a régi János-kórházat és a hajdani Erzsébet Leányárvaházat, ez azonban alig enyhített valamit a helyzeten. Nem hozott számottevő javulást az sem, hogy a Vöröskereszt Egyesület negyvenhárom úgynevezett szeretetotthont rendezett be, mert ezek apró magánlakások felhasználásával létesültek és a negyvenhárom intézmény mindössze százötven-százhatvan elaggott szegény embert tud befogadni. A főváros vezetőségét érthetően igen komolyan foglalkoztatja ez a probléma, amelyet a közeljövőben valószínűleg sikerül is kielégítő módon megoldani. Munkatársunknak beavatott helyről szárszármazó értesülése szerint a szeretetotthonoknál az elmúlt esztendőben százezer pengő megtakarítás jelentkezett. A fővárosnak megvan a szükséges felszerelése is, úgyhogy minden nehézség nélkül tudna egy százágyas új szeretetotthont a régi raktári készlettel felszerelni és a megtakarított összeg felhasználásával eladminisztrálni. A szociálpolitikai bizottság legközelebbi ülésén indítvány fog elhangzani, hogy valamelyik nélkülözhető, vagy üresen álló iskolaépületben, vagy valamelyik használaton kívül álló laktanyaépületben rendezzen be új szeretetotthont, mégpedig a legrövidebb időn belül. Szakemberek szerint napok alatt meg lehetne nyitni ezt az új intézményt. Az érdekes elgondolással kapcsolatban kérdést intéztünk Liber Endre alpolgármesterhez, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondotta: — A szeretetotthonok problémája nem új keletű. Sajnos, a nagyszabású új szeretetotthon tervét nem sikerült megvalósítani, mert a körülmények úgy hozták magukkal, hogy a Mag- lódi-úti építkezést kórházi célokra kellett felhasználni, amikor kiderült, hogy az új Rókus építését egyelőre nem lehet megvalósítani. A főváros vezetősége egyébként minden lehetőséget megragad, hogy a közellátásra szoruló, elaggott szegények elhelyezésének kérdését megoldja. Az említett lehetőségek konkrét formában még nem kerültek elém, így azok bírálatába nem bocsátkozhatom. Ha tényleg úgy látjuk, hogy a felvetett tervek megvalósíthatók, úgy én is azon leszek, hogy az új szeretetotthont, amelyre tagadhatatlanul nagy szükség volna, minél hamarabb megnyithassa a főváros. . n !■ «un' ii hm in n ........in Re staurálják a központi városházát Nagy gonddal javítják ki a 300 éves épület homlokzatait — Összeomlással fenyeget az egyik pavilion A központi városháza főhomlokzatának, nem különben a Gerlóczy-uteai és a Kammermayer-utcai szárnyhomlokzatok általános tatarozása, a párkányokon elhelyezett kőszobrok, ornamensek, a kőkapuzatok javítása az épület állaga és műemlék jellegének megóvása érdekében, sőt újabban közbiztonsági okokból is múlhatatlanul szükségessé vált. 1900 óta ugyanis, amikor a hajdani gránátos-kaszárnyát városháza céljaira átalakították, az óriási épületet alaposan nem tatarozták és most már annyira leromlott, hogy a hulló faltörmelékek és a többszáz éves szobrok és kődíszek málladozó részei a járókelők épségét is veszélyeztetik. A főváros vezetősége már két évvel ezelőtt tervbevette az épület tatarozását, de akkor pénzügyi okokból elhalasztották, illetve csak a legsürgősebb munkákat végeztették el. Most azonban már mulhatalan az általános restaurálás, úgyhogy a városháza gondnoki hivatala elkészítette a szükséges munkálatok költségelőirányzatát is. Aránylag nem kerül sokba a városháza rendbehozatala, mert a tűzveszélyes, rabitzfalu kémények átépítésével együtt mindössze 44.000 pengő szükséges a restauráláshoz. A nagytakarítás és a tatarozási munkák megkezdése előtt, érdemes rövid visszapillantást szentelni a Károly-kaszárnya hosszú és változatos múltjára. Tulajdonképen 1687-ben merült fel először a gondolata az épület emelésének, majd később Savoiay Jenő herceg adott nagyobb lendületet az építkezésnek. Eredetileg invalidus-háznak szánták, ahova a németrómai birodalom összes hadastyánjait szándékoztak összegyűjteni. A pesti Szerviták rendjének naplói szerint 1716. augusztus 2-án tették le az invalidusház alapkövét, amelynek terveit Fortunato de Papi olasz származású bécsi építőmester készítette. Később Hölbing vette át az építkezést, majd 1727-ben a bécsi udvari haditanács Martinelli Antal Erhardt építőmestert küldte Pestre az építkezés folytatására. VI. Károly császáron kívül Keresztély Ágost szász királyi herceg esztergomi prímás adott nagyobb ösz- széget az építkezésre, amelynek 1729-ben fejeződött be az első szakasza. 1732-ben tovább folytatták az építkezést, amelyet 1766-ben F. A. Hillebrandt kamarai építész fejezett be. A homlokzat allegorikus kőszobrait Johannes Kristóf von Mader bécsi szobrász faragta, sok más nagynevű szobrász közreműködésével. Az építkezést többízben maga Mária Terézia személyesen is megtekintette és II. József JÓL ÉS KELLEMESEN érzi magát Kathreiner Kneipp malátakávé és valódi Franck kávéizesitő élvezete után. Kísérelje meg! különböző módosításokat végeztetett rajta. Amikor az invalidusok házát feloszlatták, előbb gránátos kaszárnya, majd gyalogos kaszárnya lett az épületből. A főváros 1894-ben szerezte meg városi célokra. 5,600.001) forintért vette meg a katonai kincstártól az óriási épületkomplekszumot, amelyet azután 1899-ben Kaszelik Ferenc és társai alakítottak át hivatalok céljára. A központi városháza a mai Budapest kétségtelenül legmonumentálisabb régi épülete, de egyúttal egyik legérdekesebb régi építkezése is, amely megérdemli, hogy épségben tartsák fenn az utókor számára. Különösen sürgős az úgynevezett pavillonok restaurálása. Ezeket a kétemeletes szárnyakat a háború alatt építették ideiglenes jelleggel. A néhány esztendőre szánt épületek az utóbbi időben repedezni kezdtek, sőt az I. számú épület fala, — ahol a szociálpolitikai és a közművelődési ügyosztályok vannak elhelyezve, — szemmelláthatóan meg is hajlott, lesiilyedt, úgyhogy a veszedelmes részt alá kellett dúcolni. Szombaton sietve kiásták a beteg falrész alapzatát és most betontömbökkel támasztják alá, hogy a további sülyedésnek, vagy az esetleges nagyobb bajnak elejét vegyék. GRÓSZ FRIGYESOKL MÉRNÖIC ► ÉPÍTÉSI ÉS KÖ- VEZÉSI VALL. TEL. > 86-0-64 SZ. BUDAPEST, I., BERCSÉNYI-U. 7. IL3 ______________ HA JNAL IMRE oki. mérnök, kövezőmester Budapest, IX., Üllői-út 55. sz. Telefon : 386—93. Telefon : 386-9*. 11 El. Halász Habért ◄ építési vállalkozó Budapest, VTL, Aréna-út 70. Tel.: S9-0-60 Vasszádfal kölcsönzés König, Remin is Stün mérnökök, építési vállalkozók Budapest, VIII. kér., Népszin- ház-u. 13. Telefon: 43—1—44. Dr. Helvey Tivadar i vegyészeti gyár vállal szigetelési, fedési, aszfalt-, hö- és hangszigetelési «gag munkákat, BUDAPEST, VI., EÖTVÖS-U.21. Telefon: 27-2-75. ül Betón, makadám, aszfalt felvágrásához vegyen BÉRKOMPRESSORT 1.1SKA JENö okleveles gépészmérnök, kompressor-'bérbeadó Budapest, VHI., kerftlet. Baross-utca 77. se. Telefonszám : 33-5-42. ÁMON ANTAL ÉS FIAI KÖVEZŐMESTEREK, ÜT-, CSA TORNA- ÉS BETON ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK, FÖLDMUNKA, VÁGÁNYFEKTETÉS, MÉSZKŐBANYA VIII., FUTÓ-UTCA 10. — TELEFON: 30-3-85. SCHAFFER KÁROLY OKLEVELES MÉRNÖK Vasút-, út-, betonépítési vállalkozó, kövezőmester Budapest, IV., Kecskeméti-u. 13., III. em. I. Telefon 84-4-12 Szánthó Ferenc oki. mérnök, kövezömester Budapest, /., Menkina János-utca 17 Telefon: 55-1-87 Telefon: 55-1-87 Szász Albert £ SS^ié™ Budapest II. Margit kffrá! 41 vasút csatorna vállalkozó Telefon 51—i—06. ÚTHENGERLEST HuiiiHiniiimimiiiiiiiiiitfiiHiTiiisi WOLFF ERNŐ Budapest, I., Kelenföidl-út 1. Tel: 59-9-68
