Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-05-24 / 21. szám

s ^ÁjmZQSilíÍJZMP Budapest, 1933 május 24. Hi az oka a magyar biztosítási JUzlet válságos helyzetének? Egyes társaságok súlyos kritikát kiváltó üzletvezetése teremti meg a felek bizalmatlanságát Néhány mérleg már megjelent a biztosító inté­zetek 1932. évi üzleti erdményeiről, amelyekből meg­állapítható, hogy az elemi üzletben átlag mintegy 15%, az életüzletben átlag mintegy 25% díjkiesés l'og idén mutatkozni. Ezek a számok korántsem tün­tetik fel a biztosítási üzlet visszafejlődésének teljes mértékét, mert a mérlegekben lényegesen megszapo­rodott díjkinnlevőségek igen jelentékeny kétes köve­telést rejtenek magukban, ezenfelül az életágazatban mérlegszerűen elszámolt saját kötvényekre adott kölcsönök csaknem 80% ere­jéig további stornot jelentenek úgy, hogy végered­ményben megbízható szakbecslés szerint az elemi üzlet 30%-fcaZ, az életüzlet 50%-kal csökkent a múlt esztendőben. Ez a kétségtelenül kedvezőtlen, sőt válságos hely­zet olyan okokra vezethető vissza, amelyeket az ál­talános gazdasági válsággal egyáltalán nem lehet magyarázni, sokkal inkább egyes biztosító társasá­gok súlyos kritikát kiváltó üzletvezetésével. Ez a helytelen üzletvezetés befolyásolta rendkívül kedve­zőtlenül a múlt évben az egész biztosítási piacot és természetesen súlyos károkat okozott azoknak a szo­lid társaságoknak is, amelyek egyébként mindent el­követnének, hogy ügyfeleiket a legteljesebb mérték­ben kielégítsék. Midőn háború után a Biztosító Intézetek Orszá­gos Szövetsége megalakult, ettől a szövetségtől szak­emberek a biztosítási intézmény újjászületését vár­ták. Ezzel szemben — amint az előző cikkeinkben már kifejtettük — a BIOSz égisze alatt a biztosítási intézmény teljes dekadenciája következett be. A szép elgondolások megvalósítása helyett a BIOSz egy érdek-klikk trezorjává vált és ez a néhány sze­mélyből álló társaság Gergely Tódor és Kutasi Ele­mér vezetése mellett rövid idő alatt a szövetséget teljesen kisajátította egy-két inézetnek, vagy még inkább néhány személynek. Kétségtelen az is, hogy a biztosító társaságok a legnagyobb mértékben elégedetlenek a BIOSz műkö­désével, de be kell látniok, hogy saját maguknak kö­szönhetik azt, hogy a BIOSz esztendők folyamán teljesen a fe­jükre nőtt. Ma azután már az a helyzet, hogy a BIOSz erején minden támadás megtörik és a biztosító vállalatok egy része hiába próbálkozik a BIOSz szétrobbantá- sával. Kénytelenek tűrni, hogy a BIOSz hatalmi szó­val intézzen olyan ügyeket és oktrojálja rájuk olyan kérdésekben véleményét, amelyek tulajdonképpen minden biztosító intézet magánügyei lennének. Az utóbbi időben csaknem minden sajtóorgánum foglalkozott a biztosítási perek feltűnő szaporodásá­val. Egyes esetekben az Anker, Adriai és Duna biz­tosító társaságok furcsa pereinek ismertetése a kö­zönség széles körében súlyos kritikát váltott ki. Nem csoda ezekután, hogy a biztosított felek a kötvény birtokában egy­általán nem érzik magukat biztosítottaknak, sőt azt a következtetést kell levonniok, hogy a drága biztosítási díjért nem biztonságot, hanem kellemet­len pereket vásároltak. Főként az életbiztosítási kötvénytulajdonosok­nál tapasztalható utóbbi időkben erős nyug­talanság, amikor tömeges perekről olvasnak olyan esetekben, amidőn özvegyek és kiskorú gyermekek kénytelenek évekig tartó pereket indítani a biztosítók ellen. A biztosított felek aggodalma természetesen visszafejleszti az üzletet és ezt a vállalatok is jól tudják. Éppen ezért egyes társaságok az utóbbi idő­ben nem is az évtizedek óta bevezetett biztosítási fajták fejlesztésére törekszenek, hanem új biztosítási ágazatok bevezetésével próbálják díjbevételeik csök­kenését ellensúlyozni olyan területekről, amelyeken az új biztosítási ág panaszra és bizalmatlanságra «kot még nem szolgáltatott. így például az Angol Elemi és a Phönix esöbiztosítást, a Pénzintézetek Or­szágos Biztosítója rádióbiztosítást, a Magyar-Fran­cia családbiztosítást., az Anglo Danubian Lloyd beteg­ségbiztosítást, több társaság pedig apró temetkezési biztosítást vezetett be. Ezek az új ágak a bevezetés H UH HIA roleitattzem Famzövött és Tásaonroletta Budapest, IV., Vánbáz-künit 4. s*. Telefon : 84—6—19. első idejében valahogyan megindultak, de már az első károk után, illetve a károk kifizetésének meg­tagadása folytán itt is megnyilvánult az üzlet vissza­fejlődése. Főleg a nagyhangon beharangozott beteg­ségbiztosításnál látható ez. Az Anglo Danubian Lloyd ahelyett, hogy az új üzletágat szolid feltételekkel próbálta volna bevezetni, olyan biztosítási kondíciókat állí­tott fel, hogy a felek lassanként tisztába jöt­tek az új biztosítás értéktelenségével, tartózkodóvá váltak és így ezt a legújabb akciót is megbukottnak kell tekinteni. A biztosítási ügyek szakbírái alig győzik elvégezni lij rend o városi biztosíiósoKndl A Községi Takarék kezébe fut össze minden fő­városi biztosítás A főváros vezetősége mái' évekkel ezelőtt új ala­pokra akarta helyezni a főváros tulajdonában levő ingatlanok és egyéb értékek biztosítását. Annakide­jén arról volt szó, hogy a főváros önbiztosítási rend­szerre tér át, később ezt a megoldást félretették és 1929 decemberében, az akkori tanács úgy intézke­dett, hogy a fővárosi ingatlanokat és ingóságokat további hat esztendőre, vagyis 1935 december 31-éig újból az egyes magánintézeteknél kell biztosítani. A biztosítással kapcsolatos tennivalók elvégzésével a főváros vezetősége a gazdasági hivatalt bízta meg. A gazdasági hivatal mostanáig a biztosítások dolgában közvetlenül az egyes intézetekkel érint­kezett és a díjtételek befizetése is közvetlenül tör­tént. A polgármester most az eddigi eljárást meg­változtatta és a fővárosi biztosítások intézését új alapokra fektette. A fővárosi biztosítások reformjáról illetékes helyen a következőket mondták a Fővárosi Hírlap munka­társának: — A polgármester a pénzügyi és a város- gazdasági ügyosztályok közös javaslatára vál­toztatta meg az eddigi gyakorlatot Utasította a gazdasági hivatalt, hogy az egyes fővárosi hivatalok, intézmények részéről hozzáérkező új biztosítási ügyeket a jövőben ne közvetlenül az egyes biztosítóinté­zetekkel tárgyalja le, hanem a Községi Takarékpénztár biztosítási osztálya út­ján. Amennyiben az egyes esetek valamely régeb­ben kötött biztosítás folyományai, úgy a Köz­ségi Takarék biztosítási osztálya egyszerűen leadminisztrálja az ügyet, ha pedig olyan biz­tosításról van szó, amely az alapszerződéstől eltér, nem a szokásban levő ágazatra és felté­telekre vonatkozik, ilyen esetekben a Községi Takarék az egyes intézetektől ajánlatokat kér. Ezeket az ajánlatokat azután megfelelő javas­lat kíséretében visszaküldi a gazdasági hiva­talhoz, illetve az ügyosztályhoz. — A biztosítási ügyek intézése egyébként változatlanul továbbra is a Gazdasági Hivatal kezében marad, de a tényleges lebonyolítás a Községi Takarékpénztár hatáskörébe megy át. A polgármester egyébként e napokban utasí­totta az összes fővárosi üzemek igazgatóságait is, hogy minden érvényben levő biztosításukról, a napról-napra növekvő munkát. A peres anyag mind nagyobb lesz, és ennek egyik oka az is, hogy a bizto­sítási szerződés feltételei oly szövevényesek, hogy még szakemberek is alig ismerik ki magukat beune. A nagyközönség természetesen nem lehet mindé* perről informálva, de egy-egy nagyobb per, akár a magasabb biztosítási összeg, akár a benne szereplő személy miatt napvilágra kerül és az ilyen esetek súlyos károkat okoznak a szakmának. Szinte beideg- ződött már a közönségbe a hit, hogy a biztosítók egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen fizetnek kár esetén. Legutóbb Bessenyei Zénó, a képviselőház alelnöke panaszolta el a sajtóban, hogy bár évtize­dek óta fizeti a drága biztosítási díjakat, most, hogy lakásán nagy betörés történt, kitűnt, hogy bútorai­nak és értéktárgyainak nagyrésze nincsen biztosítva. Ez pedig csak egy eset a sok közül. Ezer és ezer biztosított fél abban a meggyőződésben fizeti a díja­kat, hogy megfelelően biztosítva van. Elképzelhető, milyen hatást váltanak ki a közönség körében a csalódások. A biztosított felek teljes és őszinte fel­világosítása inkább érdeke lenne a biztosítóknak és a magasabb díjat is szívesen megfizetnék, ha minden kétséget kizáróan biztonságban érezhetnék magukat. Ilyen és még sokszáz más hasonló feladatot kel­lene a BIOSz-nak, mint egyetlen érdekképviseletnek megoldania, ahelyett, hogy a vezetők magas trónon ülve, a felek és a biztosító társaságok rovására hasz­nálják ki hatalmukat. A komoly biztosító intézetek­nek lenne legnagyobb érdeke a BIOSz teljes átszer­vezése, mert ha ez rövidesen nem történik meg, ak­kor az üzlet teljes összezsugorodásával elpusztul ugyan a biztosítási intézmény legnagyobb ellensége: a BIOSz, de vele együtt elpusztulnak a társaságok is. azok értékéről, lejárati idejéről, a Községi Ta­karékpénztár biztosítási osztályának lí napon belül küldjenek pontos és részletes kimutatást. Az időközben szükségessé váló új bizto­sításokat az üzemeknél szintén a Köz­ségi Takarékpénztár biztosítási osztá­lya útján kell ezentúl lebonyolítani és nem az egyes üzemek tárgyalnak a biztosító intézetekkel. A biztosítási szerződést azonban ezentúl is az üzemek igazgatóságai kötik meg. A Fővárosi Hírlap munkatársa érdeklődött az­iránt is, hogy ez az intézkedés összefüggésben van-e az önbiztosítás korábbi tervével, mire a következő választ kapta: — Semmi egyébről nincs szó, minthogy a főváros tulajdonában levő értékek biztosítása egyöntetűen és szakszerűen történjék. Mivel ennek a teendőnek az elvégzésére van egy hozzáértő, kipróbált apparátusunk, a Községi Takarék biztosítási osztálya, ezért a főváros vezetősége rábízta az ügyletek lebonyolítását. A diszpozíció joga, amint a rendeletből kiderül, továbbra is az egyes ügyosztályok, intézmé­nyek, illetve üzemek vezetőinek kezében marad. Fabinyi miniszter a divatipari kontárok ellen. A Nőiruhakészítők Országos Szövetsége divatiparí vacsorát rendezett, amelyen megjelent Fabinyi Tiha­mér kereskedelmi miniszter is Fritz Géza és Halla Aurél miniszteri tanácsosok kíséretében. Résztvett a vacsorán Payr Hugó, Usetty Béla, Scheuer Róbert és Magyar Pál képviselők is. Girardi Tibor köszöntötte Fabinyi Tihamér kereskedelmi minisztert és tájékoz­tatták a divatiparok helyzete, valamint kívánságai felől. Fabinyi Tihamér miniszteri válaszában arról szólott, hogy ezekben a nehéz időkben optimizmusra van szüksége a gazdasági életnek. A minisztérium a szakma sérelmeit orvosolni fogja és különösen le- küzdi a kontárságot. Nehezen tavaszodik, — fejezte be szavait a miniszter — de mégis megállapítható,, hogy a gazdasági életben már jelentkeznek a javu­lás jelei. Beszéltek még Payr Hugó, Magyar Pál és Moor Jenő. Négymillió pengőt költött a fővárosban a nem­zetközi vásár idegenforgalma. A Budapesti Keres­kedelmi és Iparkamara ülésén Éber Antal dr. el­nök beszámolt az idei nemzetközi vásár nagy sike­réről, bejelentve, hogy a kamara ezt az intézményt a jövőre is fenn akarja tartani. Gundel Károly az idegenforgalmi iparok nevében köszönetét mondott a kamarának és a vásár vezetőségének a vásár megrendezéséért, felemlítve, hogy a vásár jelentő­ségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 66 ezer vidéki látogatója a 10 nap alatt négymillió pengőt költött a fővárosban. Füredy Lajos azért mondott köszönetét, hogy a vásáron helyet biztosí­tottak a kis- és kézműiparosoknak is. tHmiirMunua t LEKMN IÍS/ÖLIH *de tartozóak a különféle hengerelt kereskedelmi Arukon kívül az Ipari stabllmótoro,I> lokomobilok, traktorok, cséplőgépek és még mezőgazdasági gépek. Útépítő (úthengerlö- és útgyalú-) gépek, lakókooslk. Tai- é* ntvények, öntöttvas csövek, karikás kályhák és kereskedelmi öntvények. — TEUDI.OFFVDI'rT.ItlCH-fóle armatúrák, szivattyú^ ®tb. — Teherautómobllok, autóbuszok a „MEK- ÜEDES-BENZ“ gyártási szab. szerint a hazai különleges úti viszonyoknak a legjobban megfelelő kivitelben készülnek. Kombinált ttlz- oliöwfö locsoló-antők. Lajtos öntűzökocsik.— Jobbágy-féle szab. folytonégő kályháink pir:B_ (nluiUnseiUtl Xr*Unl«lni I a Sfötartásokban és középületekben (iskolákban, hivatalokban stb.) a legjobban használhatók. RBlJoll IBIVIIXyUvHflwl BS flldJilllalUl ! magyar kir. Állami vas-, acél- és gépgyárak BUDAPEST, X. KÉR, KOBÁJNYAI-ŰT 11 TELEFON i JÓZSEF 46-0-10

Next

/
Thumbnails
Contents