Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-05-24 / 21. szám
Budapest, 1933 május 24. /• jrrr-i —r^r^—Jm'/was/JÍixMp 5 Történelmi hiuntósót o városházán fokozott erővel (ősin betölteni oz Egységes Közséfii Polgári Pärt Értekezlet a nagyarányú szervezkedés megindításáról — Kozma Jenő: A tisztviselők előléptetésénél egyedül az érdemesség és a hűség lesz az irányadó Az Egységees Községi Polgári Párt hétfőn este Kozma Jenő elnöklésével értekezletet tartott, amelyen jelen voltak: Payr Hugó, Ugrón Gábor, Éber Antal, Dési Géza, Petracsek Lajos, Usetty Béla, Scheuer Köbért országgyűlési képviselők, Glücksthal Samu, Papp József, Bódy Tivadar, Gaár Vilmos felsőházi tagok, Becsey Antal, Bárczy István, Orova Zsigmond, Harrer Ferenc, Hatolkay Kázmér, Dor- ner Gyula, Gerlóczy Endre, Piazza Győző, Pintér Jenő, Fáy Gyula, Pompéry Elemér, Popelka Izidor, Sztudinka Béla, Árvátfalvi-Nagy István, vitéz Barczy-Barczen Gábor, gróf Takách-Tolvay József, Wellisch Andor, Oszoly Kálmán, Szabó Sándor, Szlávik Ferenc, Krivoss Árpád, Lédermann Mór, Martin János, Nagy Antal, Petzrik Jenő, Burghardt-Bélaváry Rezső, Csilléry Béla, Bayer Antal, Bánó Dezső, Nagy Zsigmond kir. tanfelügyelő, vitéz Lázár Domokos tábornok bizottsági tagok, Erősdy Sándor és Morvay Zsigmond ny. főispánok, Szombathy Kálmán, Wéber Sándor, Bárány Károly, Dárday Ede, bibithi Horváth János, Róna Sándor, Erdey Henrik, Németiig Ferenc, Fá- ber Fülöp, Tóthfalusy Aladár, Benczúr Waldemár, Gazdy Jenő, Rissányi Ottó, Dósa Ottó, Vágó Jenő, Szarnék Emil, Szentgyörgyi Elemér, Bornemisza Géza, Horváth Károly, Hoór-Tempis Mór, Kutassy Jenő, továbbá számos városi főtisztviselő és a kerületi pártszervezetek vezetői teljes számban. Az értekezleten mindenekelőtt Kozma Jenő beszámolt azokról az eseményekről, amelyek az utóbbi hetekben a városi politikával és a fővárosi pártszervezéssel kapcsolatban a közvéleményt izgalomban tartották. Rámutatott arra, hogy azok a törekvések, amelyek a Nemzeti Egység Táborának megszervezésénél az Egységes Községi Polgári Párton kívülálló tömegek bekapcsolását célozták, bizonyos félremagyarázásokat idéztek elő. A zavaró momentumokat azonban teljesen kiküszöbölte Gömbös Gyula miniszterelnök határozott állásfoglalása, a nyilvánosság számára közzéadott, sajátkezűleg fogalmazott kommünikéje, amely szerint a miniszterelnök régi elhatározásának megfelelően, a Nemzeti Egység Táborának budapesti megszervezését az Egységes Községi Polgári Párt kipróbált szervezetének igénybevételével akarja kiépíteni. Miután a miniszterelnöknek intenciójára ilyenformán a pártra nézve nemcsak várospolitikai, hanem nemzeti jelentőségű feladatokat is ró, Kozma Jenő ehhez a munkához a párt minden egyes tagjának intenzív közreműködését kéri és bejelenti, hogy ennél a munkánál a felelősséget megosztja az intéző bizottsággal, amely mostantól kezdve permanensen együttmarad. Payr Hugó felszólalásában hangoztatta, hogy abban látja a párt történelmi hivatását, hogy csak ezzel a táborral lehet a városházán a polgárság uralmát fenntartani. Árvátfalvi Nagy István örömmel állapította meg, hogy a látszólagos félreértések kiküszöbölődtek. Wolf István, Bánó Dezső, Hatolkay Kázmér, Piazza Győző és mások a kerületi szervezetek hűségnyilatkozatait tolmácsolták, majd Éber Antal hangoztatta, hogy továbbra is minden erejével elő akarja segíteni a párt politikai irányzatát és törekvéseit. Az értekezlet egyhangúan tudomásul vette Kozma Jenő bejelentéseit, majd spontán lelkesedéssel elhatározta, hogy Gömbös Gyula miniszterelnököt táviratban üdvözli. A távirat így hangzik: Az elnökletem alatt megtartott mai pártértekezlet, amelyen pártunknak bizottsági tagjai és kerületvezetői vettek részt, kitörő lelkesedéssel vette tudomásul azt a bejelentésemet, hogy Nagyméltóságod irányító befolyása mellett a régi szervezeteink kiegészítésével kívánja folytatni a Nemzeti Egység Pártjának fővárosi kiépítését. Ebben a munkában pártunk minden egyes tagja kitartó hűséggel és lelkesedéssel akarja szolgálni Nagyméltóságod célkitűzését, amelyhez a magyarok Istenének áldását kéri. Kozma Jenő pártelnök. A szerdái közgyűlés napirendjének megbeszélése volt még hátra, az értekezlet elhatározta, hogy a betöltésre kerülő árvaszéki elnöki helyre egyhangúan Csorna Kálmán elnökhelyettest jelöli és a párt tagjai kivétel nélkül Csorna Kálmánra szavaznak. Éber Antal a zárszámadásokkal kapcsolatban arra kérte a pártvezetőséget, hasson oda, hogy a pénzügyi bizottságot a jövőben intenzívebben foglalkoztassák és legalább a fontosabb problémákat hozzák a bizottság elé. Wolf István azt kérte, hogy a törvényhatósági bizottsági póttagok számára is jelöljenek ki helyet a közgyűlési terem karzatán. & Az értekezlet után a megjelentek vacsorához ültek, ahol Becsey Antal meleg szeretettel köszöntötte a rendkívül nagyszámban megjelent tagokat. Kifejezte a párt örömét, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök, személyes elhatározásából a nagy izgalmat keltő fővárosi pártszervezkedés olyan mederbe terelődött, amely megnyugtatja a párt hatalmas táborát; hisz most már mindenki előtt ismeretes, hogy az utóbbi káoszából a polgári egység gondolatát egy évtized óta szolgáló párt presztízse Lassú léptekkel közeledik a nyári meleg, de máris mutatkoznak a jégellátás körül a múltban is tapasztalt visszásságok. Nincs rend és rendszer a főváros jégellátása terén, amely pedig úgy közegészségügyi, mint gazdasági szempontból megköveteli a legmesszebbmenő ellenőrzést. A nagyfontosságú élelmiszer-ellátással kapcsolatos jégkereskedelmet Budapesten a Jégárusító Rt. (kötelékébe öt jéggyár tartozik) és a Magyar Élelmiszerárusító Rt. tartja a kezében. Ez a két részvény- társaság jelenti a jégkartelt, amely természetesen minden törekvésében azért harcol, hogy minél nagyobb hasznot és jövedelmet biztosítson magának. Amíg a kartel teljes erejével igyekszik biztosítani a maga érvényesülését, addig a fogyasztóknak nincsen képviseletük, sőt beleszólásuk sem arra, hogy a kiszolgálás és az áralakulás tekintetében kedvezőbb állapot következzen be. Az árak tekintetében elég utalni arra, hogy a jég mázsájának egységára 1.60 pengő, illetve 2.40 pengő között váltakozik, aszerint, hogy a fogyasztók a telepen, vagy pedig a házhoz szállítva kapják az árut. A nagyjából megejtett kalkulációk azt mutatják, hogy a jéggyárak általánosságban 50 százalékos haszonnal kalkulálnak és mert megfelelő verseny nem áll velük szemben, a fogyasztóközönség kiszolgáltatottságában kénytelen megfizetni a mindenkor követelt magas árakat. A hatóságok nem egyszer akartak már rendet csinálni a jégkercskedelem dzsungeljében, azonban a különböző és sokszor ellentétes hatósági előírások megakadályozzák a radikális intézkedéseket. A jégárak alakulásáról bemutattak ugyan számításokat a gyárak és a magas forgalmi árakat azzal indokolták, hogy a gyártási költség túlmagas és így képtelenek áruikat olcsóbban forgalomba hozni. Szakflz MM élelmiszer- MftűsM mcílékezÉse Az egyenlőtlen verseny megöli a legális kereskedelmet — Le win úr az üzletvezetés titkáról Kíméletlen brutalitással dolgoznak a budapesti áruházak az élelmiszerkereskedelem teljes megsemmisítésén. Nincs szünet és megállás: a divatcikkek, rövidáruk, selymek és posztók forgalmára alakult áruházak napról-napra kiszélesítik élelmiszerárusítási hálózatukat és nagyobb tőkeerejük birtokában elhódítják a vevőközönséget a kiskereskedők ezreitől. Az áruházak üzletmenete a forgalmasabb és mozgalmasabb, amellyel szemben a kizárólag élelmiszerre támaszkodó legális kiskereskedők a tönk szélére jutottak. Rossz külföldi példa után indultak az áruházak, amikor üzletágaik sorába az élelmiszerkereskedelmet is besorozták. Hiába hivatkoznak arra, hogy forgalmuk megnövekedett és az eredmény igazol mindent, mert az áruházak más cikkek révén is ipegtalál- hatják üzleti számításaikat. A nagy áruházak mohósága, a Magyar Divatcsarnok, a Corvin és társaik példátlan étvágya az önálló exisztenciák egész sorát az élettel való küzdelem feladására kényszerítik. A külföld már megtalálta az orvoslás módját és Németországban az áruházak és a kiskereskedők tanácskozása meghozta azt az eredményt, hogy az áruházak önként lemondottak csorbítatlanul, sőt tekintélyben és erkölcsi súlyban gyarapodva került ki. Köszönet és elismerés illeti ezért a kormányelnököt, pártunk elnökét és vezérkarát. A kormányelnök közismert intencióit a nem-, zeti egység megteremtéséről szeretettel és lelkesedéssel karolja fel a Községi Polgári Párt és ezt az eszmét szolgálja Budapest intelligens polgársága annak az autonómiának a tiszteletben tartásával, amely éltető erőt ad minden közületnek. A jövőben a kiépített pártszervezeteknek még nagyobb befolyást kíván biztosítani a párt vezetősége, mint amilyen a múltban volt. Zajos éljenzés és taps köszöntötte Koznia Jenőt, amikor szólásra emelkedett és kifejtette, hogy impozánsan megnyilvánult a párt és az elnökség iránt a tagok hűsége és összetartása, amelyet fokozott mértékben kívánnak a miniszterelnök célkitűzéseinek szolgálatában állítani. A közeli napok jelentős eseményeket hoznak a párt életében és ezért kérte a nagyszámban megjelenteket, hogy a jövőben is ugyanezt az érdeklődést és meleg szeretetet tanúsítsák a párt és a főváros közügyei iránt, mint ahogy a múltban tették. A küszöbön lévő városházi választásokkal kapcsolatban Kozma utalt arra, hogy az előléptetéseknél egyedül az érdemesség és a hűség lesz irányadó a párt magatartásánál. emberek és az árkalkulációkról tájékozottak már többízben rámutattak a drága jégárusítás okára. A jéggyárak berendezései elavultak és ma is azokkal az eszközökkel termelik a fagyasztott vizet, mint ezelőtt harminc évvel, amikor a mesterséges jéggyártás még gyermekkorát érte. Azóta évtizedek múltak el és a modern technika a legtökéletesebb gépberendezéseket állította elő, amelyek azonban hiányoznak a budapesti gyárak üzemeiből. Érthető, hogy a jégkartelnak kényelmesebb a mai állapot fenntartása, mert így nem szükséges invesz. látniuk és fölösleges az eddigi haszonszámítási kulcsot leszállítani. Velük szemben azonban áll a közönség érdeke és az a követelés, hogy a minőségileg is kifogástalan termékekért reális árat kelljen fizetni A megoldás adva van. A jégkartell az éveken át gyűjtött hatalmas fölöslegeiből térjen át a modern gyártásra és ezzel egyidejűleg az olyan gazdaságos üzemre, amely lehetővé teszi az olcsóbb egy. ségárakat. A másik elgondolás keresztülvitele a fővárosra háramlik: fokozza üzemét a közvágóhídi, a sertésvágóhídi és az élelmiszernagyvásári jéggyáraiban és szálljon harcba a jégkartellel, hogy ezzel is a fogyasztók érdekeit erősítse. A közüzemeknek elsőrendű kötelességük az árak nivellálása és ha a magánkézen lévő jéggyárak vonakodnak a racionalizált termelésre áttérni, úgy a főváros mutasson számukra erőteljes gesztust és kényszereszközök alkalmazásával vigye keresztül a jégárak leszállítását. Függetlenül azonban ettől, az Arelemző Bizottság számítsa ki a termelési költségeket és olyan ármegállapítást léptessen életbe, amelyik a közönség számára hozzáférhetővé teszi a mindennapi élet egyik legfontosabb szükségletét. az élelmiszerek forgalombahozataláról. Május 20-án megszüntették a kenyér- és péksütemény árusítását, május 26-ig beszüntetik a hús és a felvágottak eladását, július 1-én pedig végérvényesen megszüntetik az összes élelmiszerek árusítását. Az egyezményt a kiskereskedelem erélyes fellépése és a kormány közbelépése hozta létre és ezzel sikerült megmenteni ott is a legális kereskedelem számtalan munkását. A külföldi példa tehát új formában itt áll előttünk. Nekünk nem ideálunk semmiféle vonatkozásban az újstilű német rendszer, de ebben az esetben igazat adunk annak az erélynek, amely a hitleri birodalomban ezen az elsőrendű poszton rendet teremtett. A nyári élelmiszerárusítás a nagyobb forgalom beköszöntője és ezért még mindig nem késő, hogy a kormány a legenergikusabban érvényesítse akaratát a kiskereskedők megmentése érdekében.-&■ Kacagni való a következő mulatságos eset. Kezünkbe került egy könyv, amelynek a címe: Miként vezessem az üzletemet? Ezt a könyvet Freihof Erich, a Corvin áruház német igazgatója követte el (Berlinből hazatanácsolják a magyarokat, itt a német ritterek a jómód unalmában litteratúrával foglalkoznak!) és ehhez a könyvhöz az előszót Lewin Miksa, a Corvin elnöke írta. Miként vezessem az üzletemet?... Erre Lewin úr a közelmúltban gyakorlati példával szolgált. Áruházában bevezette az élelmiszerkereskedést, hogy így százával tönkretegye azokat az élemiszerkereskedőket, akik hangyaszorgalmukkal évtizedek óta az áruház körzetében keresték sovány, de biztos kenyerüket. Lewin úr mentalitása szerint így kell az üzletet vezetni. Kényszerítő eszközök útján gondoskodjanak a hatóságok a horribilis jégárak leszállításáról Fantasztikus hasznok kimunkálásával indul a szezonnak a jégkartell
