Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-05-17 / 20. szám
6 jIXmEO&JIllZMP Budapest, 1933 május 17. Az Adriai és a Fonciére Biztosító Társaságok évi egymillió pengő külön felvételi díjteherrel sújtják ügyfeleiket Milyen célt szolgál az 50 százalékos mellékilleték ? — A felügyeleti hatóság beavatkozását sürgeti a törvény intencióival ellenkező díjszedés A Fonciére biztosító rövidesen megtartja idei közgyűlését, amikor be fog számolni részvényeseinek, illetve az Adriai Biztosító Társulatnak arról, hogy az 1932. évben miként gazdálkodott. Az eddigi megállapítások szerint, az elmúlt esztendő a rendkívül súlyos viszonyok ellenére eredményes volt. Az elemi biztosítási ágazatban a Fonciérenek sikerült eddigi díjnivóját megtartani és összes elemi netto díjbevétele a 8 millió pengőt az elmúlt évben is meghaladta. A díjbevétel fokozása kétségtelenül minden biztosító társaságnak első érdeke, de kétségtelen az is, hogy ennek az igyekezetnek a törvényes határok között kell maradni. Nagyon sajnálatos, hogy egyes biztosítási társaságok az utóbbi években olyan eléggé el nem ítélhető üzletpolitikát folytatnak, ami mellett feleiket törvényellenesen nem jelentéktelen külön díjakkal, főleg felvételi díjjal sújtják. Tudvalevő, hogy a biztosítók a gyári tűzbiztosí- tási kockázatnál általában 22.5%, a jégbiztosításnál 15—20% és a többi összes elemi biztosításoknál 50%-os mellékilletéket számítanak fel. A Fonciérenél a mellékilletékek a fenti arány szerint évente mintegy 3 millió pengőre rugtiak. Ezt az összeget a biztosított felek a rizikó díjon felül fizetik, vagyis a kockázatvállalásért felszámított — egyébként túl- magas díjterhen felül — a Fonciére hatalmas vállalatának összes adminisztrációs és üzemviteli költségeit is megfizetik. A vállalat egyetlen részvényese, az Adria Biztosító Társulat valamivel kisebb díjbevétel mellett szintén biztosított feleit terheli meg, a kockázati díjon kívül, az ősz- szes adminisztrációs és üzemviteli költségekkel is, e címen mellékilletékek fejében évente közel 2.5 millió pengőt szed be tőlük. A két szoros érdekközösségben álló vállalat alkalmazottai három kategóriába sorozhatok. Az elsőbe tartoznak Reiner Mihály, az Adriai ügyvezető igazgatójával élükön az ügyvezető igazgatók és jogtaná csosok, akiknek évi jövedelme egyenként 36.000—120.000 pengő között variál. A második kategória a munkával túlterhelt, majdnem a fundamentumig leépített tisztviselőtábor. Itt az osztályvezetők évi 3—4000 pengő, a tisztviselők pedig havi 50—100 pengő jövedelmet „élveznek“ és végül a harmadik csoportba tartoznak az üzletszerzők és ügynökök, akiknek jövedelmét rendszerint kizárólag jutalékkeresetük képezi. Ha megemlítjük, hogy az első két csoportba tartozó alkalmazottak évi javadalmazása a két társaságnál, az elemi ágazat költségei között elszámolva, évi 2.5 millió pengőt tesz lei, amelynek nagyobb fele a 10—12 igazgató javadalmazására esik, jóval kisebb feléből pedig a központi és vidéki, mintegy 400 Alapítva : 1892 Első Magyar Műdemborftó és PapIrdiszmOgyár FBlSSZSlOMOHDésDr.OOCTORGmnBRT. Sicmfeüft. hoporsőflisz. ercfeoporsú. iakoporsO ■ESfBäBBHHBÄÄEeaBBHeHBHSESaHE és az összes temetkezési sap Abut BUDAPEST, VI., SZABOLCS-UTCA i. TELEFON: 92-3-35 tisztviselő és egyéb fixes alkalmazott javadalma ki- tellik, akkor tiszta képet nyerünk arról a hihetetlen és egyenesen megdöbbentő aránytalanságról, ami a „vezető“ és a dolgozó tisztviselők javadalmazása között fennáll. Az üzletszerzői és ügynöki javadalmazás körül még feltűnőbb jelenségek észlelhetők. Ismeretes, hogy a biztosítók kartellje évek óta a legnagyobb erőfeszítést fejti ki, hogy az ügynöki jutalékok legmagasabb mértékére nézve egyezményt alkossanak és e törekvés megvalósítása érdekében a főszerepet az Adriai Biztostíó viszi. Ez az olasz társaság, amely Olaszországban, de más külföldi fióktelepein is a több évre kötött elemi biztosításokért az első évben 200% szerzési jutalékot fizet, nálunk a Fonciérrel együtt csak 40—45% jutalékot folyósít az első évben, de ezt is 40%-ra akarja leszorítani a tervezett egyezmény segítségével. A biztosítók nagyon jól tudják, hogy az üzletszerzők — a szakma pionírjai — végtelenül nehéz munkájuk közben jelentékeny költségáldozatot hoznak saját jövedelmükből az üzlet érdekében. Azt i§ tudják az intézeti vezetők, hogy az általuk nyújtott igen sanyarú kereseti lehetőség mellett állandó ügynöki személyzetet alig tudnának kapni és így Közös frontot alakítottak a Kereskedelmi érdekképviseletek és követelik az áruházi add bevezetését Súlyos nehézségekkel küzködik a kiskereskedelem és a bajok sokféleségéről számos alkalommal adott részletes beszámolót a Fővárosi Hírlap. A Füszerkereskedők Országos Egyesülete vasárnapi nagygyűlésén hangoztatták, hogy a kiskereskedelem az utolsó óráit éli, azonban reménykednek a kormány részéről Ígért segítségben. Petheő Károly dr. osztálytanácsos a kereskedelmi miniszter képviseletében kilátásba helyezte a panaszok megvizsgálását, majd a teljes vasárnapi munkaszünet kívánságának hangoztatása után Guttmann Adolf dr. az áruházak hírhedtté vált tevékenységét ismertette. A nagygyűlés viharos lelkesedéssel fogadta a Fővárosi Hírlap részéről felvetett azt a jogos kívánságot, hogy a pénzügyi kormány gondoskodjon az áruházaknak külön megadóztatásáról. Wertheimer Hugó a Magyar Kereskedelmi Csarnok csatlakozását jelentette be, Fendrich Jenő pedig részleteket sorolt fel arról a káros tevékenységről, amelyet az áruházak a kiskereskedők ellen folytatnak. A legális kereskedelem minden siráma és kétségbeesése sem tartja vissza attól a gyárakat, hogy újabb detail-üzleteket létesítenek. A Guttmann és Fekete textilgyár éveken keresztül a közvetítő kereskedelem útján terjesztette áruit és amikor a szorgalmas kiskereskedők eredményes propagandát csináltak: a G. F. B. beszüntette a bizományi rendszert és kiépítette detail-hálózatát a főváros minden útvonalán. Ez a hálátlan gesztus a legnagyobb mértékben elkeserítette a kereskedelmet, ahol nem győzik eléggé hangoztatni, hogy a gyáripar néhány tényezője túllépi hivatását és válságba sodorja az üzleteket. Minden argumentum azonban hiábavaló, mert a G. F. B. fütyül a méltányosságra és megértésre: VÁROSI IRODA ÉS GVÁR: VII., THÖKÖDT-UT 109. TELEFON: 97-1-57. kegyesen megengedik az üzletszerzőknek, hogy az amúgyis túlterhelt biztosított feleknek — ott ahol ez sikerül a magas díjtételen és az 50%-os mellék- illetéken felül — költségeiket, illetve olyan összeget, amit el tudnak érni, felvételi díj címén, külön felszámítsak a feleknek. Tömegével vizsgáltunk át ilyen kötvényeket. Sok esetben csak az első évi díjhoz, de igen gyakran minden évi díjhoz hozzászámítják a felvételi költséget, ami számtalanszor a netto díjnak 20%-át is eléri. Ha az Adriai és a Fonciére, mintegy 180.000— 200.000 darab kötvényénél csak a kisebb évi díjjal kötött, mintegy 30%-ot kitevő ügyletnél 5 millió pengő körüli díj után 20%-ra tesszük a rendes díjon felül jog- és törvényellenesen felszámított felvételi díjak összegét, úgy a javarészt mezőgazdákból álló külön megsarcolt biztosított felek évi 1 millió pengő felvételi díjjal járulnak a két társaság üzletszerzőinek javadalmazásához, a társaságok helyett. Egyenesen megdöbbentő ez a gyakorlat, amit a két fenti biztosító utóbbi években mind erősebben bevezetett. A mezőgazdáknál a tűz-, jég- és állat- biztosítás, újabban pedig a mezőgazdasági szava- tosságbiztosítás elengedhetetlen szükséglet. A mező- gazdaság érdekképviseletei lennének hivatva arra, hogy tagjaikat az igazságtalan és méltánytalan pótterhek viselésétől mentesítsék. Az érdekképviseletek erélyes fellépése bizonyára célravezető lenne. De a legelőkelőbb érdekképviselet ezt a lépést érthetetlen módon nem teszi meg. Talán csak nem üzért, mert maga is egyik biztosító intézet érdekeltje? Érthető ezekután, hogy az Adriai és a Fonciére akadálytalanul sújtja feleit súlyos felvételi díjakkal és ha valaki panaszt emel, az igazgatóság egyszerűen azt válaszolja, hogy a díj mértéke kölcsönös megállapodás tárgyát képezi és miután a felvételi díjban az ügynökkel kölcsönösen megállapodtak, a „díjat“ utólag nem szállíthatják le. Ez tehát egyik képe a Gergely Tódor és Kutast Elemér égisze alatt működő Biosz által oly sokszor hangoztatott „szolid“ biztosítási feltételeknek. Ez a szolidság évi 1 millió pengő jogellenes hasznot szerez az Adriainak és a Fonciérenek. TJjból megkérdezzük tehát a felügyelő hatóságot, mit szándékszik tenni ebben az ügyben, hogy hivatását: a biztosított felek védelmét betöltse? legújabban az Abbázia kávéház terézkörúti frontján rendez be helyiséget és rövidesen ott is megnyitja árusító üzletét, hogy ezzel is siettesse a környékbeli kereskedők tönkre- tevését. Az áruházak külön megadóztatásának ügyét és a gyáripar mohó terjeszkedését legközelebb a törvényhozásban is szóváteszik. Hétfőn este bezárult a BNV. Impozáns eredménnyel és a várakozást felülmúló erkölcsi és anyagi sikerek után hétfőn este bezárultak a vásárváros kapui. Budapest az elmúlt héten az európai kontinens érdeklődésének a központjában állott, mert a külföldi látogatók tömege jelentkezett és az idegenforgalom hatalmas méretei mind a BNV-al állottak összefüggésben. A gyáripar és kézműipar- káprázatos felvonulása olyan erőt és felkészültséget mutatott, ami biztos záloga annak a gazdasági javulásinak, amelynek hirdetője az imént lezajlott Nemzetközi Vásár volt. A Vásár vezetősége büszkeséggel tekinthet sikeres munkájára és abból erőt meríthet a jövő alkotásaira. Jutabetéttel készített utak. A most lezajlott Nemzetközi Vásáron feltűnést keltett a Kender-, Juta- és Textilitipar r.-t. (Újpesti Jutagyár) kiállítása, ahol a kormányzó is hosszabb ideig tartózkodott és érdeklődéssel hallgatta Pap László igazgató magyarázatát a cég jutagyártmányairól a mezőgazdaságban nélkülözhetetlen vízmentes köpenyekről, újfajta ponyvákról és egyéb jutrobur készítményeiről. A kormányzó feleségét különösen érdekelte a vásár valóban nagy attrakciója, az igen praktikus, szállítható jutrobur weekendház. A kormányzó elismerését fejezte ki Pap igazgatónak és egyidejűleg megrendelt kenderesi gazdasága részére négy vízhatlan köpenyt. A kiállítás bemutatja még, mint fontos újdonságot a jutaszövet felhasználását bútorszöveteknél, különösen pedig útépítésnél, mint betétet, a kátrányos és bitumenes utaknál. Ezt az új módszert Amerikában régebben alkalmazzák, eddig kb. 500.000 km. útnál, és az utóbbi időben Németországban és Ausztriában. A jutabetéttel készített utak sokkal tartósabbak, nem képződnek barázdák rajta és busásan behozzák a jutaszövet csekély több- költségét. Nálunk jelenleg próbaút készül jutabetéttel a főváros területén, mert tudomásunk szerint a Magyar Asphalt, R. T. a tanácstól már engedélyt, illetve megbízási kapott egy próba-útszakasz készítésére. LAKATOSÁRUKAT ÉS VASSZERKEZETEKET TERMELŐ- ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET Épűletlakatosmunkák BUDAPEST Vasszerkezetek VI., Országbíró-utca 55-57. Vasablakok Telefon: 91-1-00. Barakovlts János mOorgona építs törv. bej. cég Rákospalota, Pázmóny-utca 72. (Saját bűz) Telhetetlen mohósággal terjeszkedik a Pók
