Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-03-29 / 13. szám

Budapest, 1933 március 29. j/xnn£Oő/ji^Mf> ;3 PESTI KIRAKAT HMHnarannBgHnBBHHMaH Megint a játékkaszinó Ez már aztán igazán Illyefulvy Lajos reszortja volna: erről csináltasson statisztikát, hogy hányad- szói■ bukkant már föl az utolsó negyedszázadban Budapesten a játékkaszinó terve. Nagy fezőrök, ka­landos globetrotterek és tehetségtelen idegenforga­lom-intézők minden esztendőben kiötlik egy párszor, hogy Budapesten semmi más nem segíthet, mint a játékkaszinó terve. Most ismét sokat beszélnek, sőt már írnak is a margitszigeti játékkaszinó tervéről, amelyről az első hírek mindig úgy szoktak szólni, hogy a pályázó pénzcsoport óriási befektetéseket kíván eszközölni és a magyar állam számára rendkívüli előnyöket bizto­sít. Hát mi ezt már mind jól ismerjük, a játékka­szinó körül mi már annyi csatát láttunk lezajlani, hogy ebben a pillanatban csak egyetlen egyre em­lékeztetünk, arra, amelyet Tisza István volt kényte­len megvívni. Még nem tudjuk azt, hogy milyen erkölcstelenség köszöntene ránk akkor, ha ez a já­tékkaszinó egyszer tényleg megvalósulna, de azzal már tökéletesen tisztában vagyunk, hogy a játékka­szinó szülési fájdalmai is rettentő posvánnyal árasz­tanák el a magyar fővárgs közéletét. Ezt már eddig is többször tapasztaltuk és igen könnyen tovább tud­juk fűzni a gondolatot, igen könnyen, csekély fantá­ziával is meg tudjuk állapítani, hogy milyen két­ségbeejtő, gyászos eredménnyel lennének annak, ha egy ilyen játékkaszinó felállítását egyszer mégis en­gedélyeznék. Szerencsére a tervezgetésnél, a tárgyalásnál és az előzetes botránynál eddig sohasem jutottunk to­vább. Most is itt vannak már az első hírek, remél­jük azonban, hogy a nemzeti megújhodás korszaká­ban, amikor minden felelős tényező nagy erkölcsi újjászületést hirdet, nem fogják Budapest közéle­tét egy játékkaszinó erkölcstelenségeivel megfertőzni és nem fogják Budapest hírnevét egy ilyen kétes ér­tékű intézménnyel tökéletesen aláásni. A kázak tatarozása Ahogy nem szeretnénk, ha a pesti kirakatot egy ilyen erkölcstelen játékkaszinóval csúfítanák el; éppen olyan örömmel vesszük tudomásul, hogy Si- pőcz Jenő, Budapest székesfőváros polgármestere be­csületes törekvéssel igyekszik ennek a kirakatnak a képét élvezetessebbé, szebbé, megnyugtatóbbá tenni. A polgármester ismét erélyes rendeletet adott ki a budapesti házak régen vajúdó tatarozása ügyében. Aki látta Bécset, a békében mindig kecses és agyon- cicomázott császárvárost az utóbbi időkben, az megriadva állapíthatja meg, hogyha az idők nem változnak, ez a gyönyörű metropolis hamarosan va­kolat nélkül marad. A szociálista uralom házbérpo­litikája tette tönkre ezt a várost, ahol a háziurak adóra valót sem tudtak keresni és ahol tatarozásról álmodni sem lehetett. Nálunk egészen másként fest a helyzet, bár a háziurak nálunk is súlyos terheket viselnek, de legalább tisztességes házbért kapnak, amiből adót is fizethetnek és amiből a tatarozást is el lehetne intézni. Ha mégsem teszik, akkor igazán minden jog megvan arra, hogy kényszerintézkedés­sel álljanak elő a hatóságok. A kötelező tatarozás el nem maradhat, ha más okból nem, legelsősorban azért, mert ennek rendkívüli gazdasági jelentősége van. A munkanélküliség enyhítésének elsőrendű esz­köze anélkül, hogy súlyosabb megterhelést jelentene a háziurak társadalmára nézve. Végeredményben azonban, mint mindenkire, reájuk nézve is csak ál­dást hozhat az, hogy ezen a réven mégis csak meg­indul a gazdasági élet vérkeringése. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ennek a magyar fővárosnak lerongyolódnia nem sza­bad. Ebből a városból nem szabad egy olyan ágról szakadt, rongyos ruhás, kopott várost csinálni, mint amilyenné a szociálistól!-: álhumanizmusa süllyesz­tette Bécset. Ennek a városnak lakossága igen he­lyesen becsületes házbért fizet, amely körülmény kö­telezettségeket ró a háziurakra. Ezek a kötelességek a háztatarozásban kulminálnak, amelyek révén munkaalkalmak teremnek, egész sor iparág jut mun­kához, egyben pedig nem teszik tönkre annak lehe­tőségét, hogy Budapest végre-valahára mégis csak valamelyes idegenforgalomhoz jusson. Egy ron­gyos, kopott, szánalmas városba akármilyen terme szeti szépségekkel legyen is megáldva, nem teszi be a lábát idegen. Sipőcz polgármester tehát igen jó ügyet szolgál, amikor a pesti kirakatot meg akarja szabadítani a csúf, lezüllött, vakolatlan házak riasztó képétől. A csupán üdülésre és pihenésre vágy ők részére — pensio rendszert is létesített — „SIESTA “ megváltja Önt már napi 8 pengőért is háztartásának gondjaitól. Ez a csodás fekvésű klimatikus gyógyintézet tökéletesen átszervezet ÚJ DIÉTÁS KONYHÁJÁVAL, legmodernebb víz- és viüany-gyógyásza_ távul úgy bel- és ideg-, mint sebészeti betegeit továbbra is az eddigi elis. mértén elsőrendű gondozásban részesíti s e mellett ARAIi ÚJBÓL MÉRSÉKELTE /., RÁTH GYÖRGY-UTCA 5. TELEFON: 50-1-60 A hatfilléres villamosjegy nyitánya lehet az általános tarifamársáhlásnek Jdindulattal kezelik a városházin a kereskedők kíván­ságai! — II! tervezet kiszáll a gyakornoki állások szerve­zésére — napirendre kerül az állami színházak támogatása Április 3-án tartja a Beszkárt a G filléres sza­kaszjegyek premierjét és a kísérletek eredményei sok kérdésre fognak választ adni. Mindenekelőtt tisztázódik az a probléma, hogy az utasok elmara­dásának mi az oka: a tarifa mai mértéke, vagy pedig az a körülmény, hogy az utazóközönségnek nincs szüksége gyakran közlekedési eszközre és vé­gül, hogy az olcsóbbítás, a filléres rendszer, meg­hozza-e itt is a tömegek nagyobbmérvü jelentkezé­sét. A Beszkárt nagyérdekességű újításáról kér­tünk véleményt Kozma Jenő dr. országgyűlési képviselőtől, az Egységes Községi Polgári Párt elnökétől, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Mindenképpen helyeseljük, hogy a villa­mosvasút keresi a bajok orvoslásának módját és a forgalmi méretek újabb szűkítése helyett, az olcsóbb Jegy típus hatását próbálja ki. Nagy általánosságban bebizonyosodott, hogy a köz­lekedési eszközök tarifáinak mérséklése ered­ménnyel járt és sikerült az utasokat az olcsóbb utazásoknak megnyerni. — A Beszkárt tarifájának lemérséklóse nem új gondolat: az Egységes Községi Polgári Pártnak a villamosvasút igazgatóságában helyet fog­laló képviselői már huzamosabb idő óta propagálják ezt a gondolatot, a kipróbálás azonban azért késett, mert bizo­nyos statisztikákat kellett feldolgozni a pénz­ügyi eredmények várható alakulására és olyan technikai megoldások érvényesítésére, ame­lyek a gyakorlati alkalmazást biztosítják. A persely-rendszer és a jegyeknek érme formá­jában való megkonstruálása, valamint az első perronnak, a filléres utasok számára való ki­jelölése az első pillanatban szokatlannak mutat­kozik, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy kényszerítő adottságokkal kell számolni. A kalauzok megterhelése a közönségnek rövid utakra való kiszolgálásával nem vihető ke­resztül és ezért az elővételi jegyárusítás elenegedhetet- íen feltétel volt. Nem hibáztatható az a megoldás sem, hogy az első perronra korlátozódik a filléres utasok tartózkodási helye, mert így a járművek belső területén a zavartalanságot sikerül fenntar­tani. — A főszempont egyelőre az, hogy olcsóbb lesz a villamosutazás. Ha ez az újítás a közön­ség körében megértésre talál, megnyílik a le­hetősége annak, hogy a korlátozó utaselhelye­zést megváltoztassák. Minden a pénzügyi ered­ményektől függ, mert ha az újítás a Beszkárt számára többletbevételt eredményez, úgy áldo­zatokat is érdemes hozni az olcsóbb utazási le­hetőségek kimélyítésére és az elmaradt utas­közönség visszahódítására. — A másik jelentősége a kísérletnek, hogy kedvező eredmények esetén utat nyit az általános tarifareformnak. Természetes, hogy a mai viszonyok között a viteldíjak módosítása nem a drágítás, hanem a kiegyenlítődés és ármérséklés felé haladhat. Éppen ezért a publikumnak szeretettel és meg­értéssel kell fogadni a filléres jegytípust, mert ez mintegy nyitánya lehet az általános olcsób­bodás felé vezető új korszaknak. Szóvátettük Kozma Jenő előtt a kereskedőknek azt a kívánságát, hogy az Elektromos Művek mér­sékeljék a tarifájukat a kirakatvilágítások szá­mára. Ez ia& ügy már régóta húzódik, de még min­dig nem nyert végleges elintézést. — A sok nehézséggel küzködő kereskede­lem a legnagyobb jóindulatra tarthat számot a főváros intézőkörei részéről — mondotta — és bizonyos, hogy kívánságuk a legkomolyabb mérlegelés tárgyát képezi az illetékes helye­ken. Ügy tudom, hogy most készül az Elektromos Művek új díj­szabásának a tervezete, amelyben a ked­vezmények a kereskedői kategóriákra külön megállapítást nyernek. Végeredményben nem az a fontos, hogy a ked­vezmények a kimondottan vett kirakati áram- fogyasztásra érvényesüljenek, hanem, hogy az üzletek villanyszámlái az összfogyasztás mér­tékének elbírálása alapján úgy alakuljanak, hogy ezzel a napi rezsiköltségeket sikerüljön apasztani. Ebben a kérdésben a döntés rövide­sen megtörténik. A diplomás ifjúság nagy reményekkel várja a főváros végső elhatározását a gyakornoki állások megszervezésére és betöltésére. Megkérdeztük Kozma Jenőt a késedelem okáról, amely a legna­gyobb mértékben nyugtalanítja a reménykedők tö­megeit. — Végtelenül sajnálatosnak tartom — úgy­mond, — hogy az általunk előkészített pro­gram végrehajtása még mindig nem történt meg. A kérvények egyre gyűlnek az elnöki ügyosztályban, a sürgetések mind erősebbé ■válnak, hogy végre történjék valami a dol­gozni akaró és exisztenciát kereső ifjúság ér­dekében. A szabályrendeletet a tanács és a közgyűlés is letárgyalta, a jóváhagyás azonban bizonyos formai okok miatt nem történhetett meg. A törvényes akadályok elhárítására most új és átdolgozott tervezet készül, amelyik lehe­tővé teszi, hogy a gyakornoki állások betöl­tése még a tavaszi hónapok folyamán megtör­ténjék. Művészi körökben érthető kíváncsisággal várják a főváros döntését az állami színházak támogatása kérdésében, amelynek a városházán Kozma Jenő volt a szószólója. A közgyűlés tudvalevőleg törölte a költségvetésben szereplő tételt, a belügyminiszter azonban felhívta a fővárost, hogy e kultúrintézmé­nyek támogatását Budapest művészi érdekeinek vé­delmében feltétlenül kívánatosnak tartja. Kozma Jenő erről a kérdésről a következőket mondotta: — Az Opera és a Nemzeti Színház támoga­tásának ügye mielőbb^ az illetékes szervek elé kerül. Az összegszerűség kiszámítására most folynak a tárgyalások és most a költségvetésben a tétel nem szerepel, a fedezetet póthitel útján fogjuk ki­jelölni. Nem lehet és nem szabad elzárkózni ennek a tehernek a vállalása elől, mert a fővárosnak elsőrendű érdeke, hogy klasszikus és a külföl­dön is elismert állami színházaink fennakadás nélkül folytathassák művészi tevékenységüket. * A főváros vezetőségének legközelebbi teendőit a pénzügyi tárgyalások foglalják le. A megbeszélé­sekbe a pártvezéreket is bevonják, akik az admi­nisztráció irányítóival együtt jelentőségteljes meg­állapodásokat készítenek elő. Herkules Hasas és Mélgépftö Vállalat Budapest, X., Kelemen-utca 31, Telefonszám: 48-7-30 Marlant Ani@r is Siön MÉRNÖK-ÉPÍTŐMESTER, VÁLLALKOZÓK Budapest, I. kér., Eelenhegyi-út 11—13 YELEF0&SSZÄM : 69—5—04 ofcleveles mérmöfe, építési vállalkozó Budapest, V., Zoitáa-ueca 10. szám Telelőn: 150-81 KORÁNYI ÉS FRÖHLICH • vasszerkezet, fémportál, iiapellenző és redőnygyár gESL°Ä: BUDAPEST,'VIII.,KISFALUDY-UTCA5. lESSt GYÁRTMÁNYAINK ANYAGBAN ÉS MINŐSÉGBEN UTOLÉRHETETLENEK 1 TTomjzokyímMjp az egységes községi vocgám w>áht J&ivaialos lapja

Next

/
Thumbnails
Contents