Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1933-03-29 / 13. szám
£ V>' 1Ä A S) Huszonkettedik évfolyam ■ WIWIIIIIB—l—IMIMl'ill ill »umri'.nwL.M Budapest, 1933 március 29, 13, szám Előfizetési ár: Egész évre » . . . . 24 pengő Félévre .....................12 pengő Eg yes szám ára: 50 fillér Árusítják az Ibusz-pavillonokban FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI. Andrássy-út 60 Telefon: 137-15.« Postacsekk: 40.424 Huszár Aladár dr.: Gondoskodni fogunk róla, hogy az Ingyenéfkezés- nek ne legyen demoralizáló, alamizsna jellege A főpolgármester nyilatkozik a Tabánnal kapcsolatos munka- alkalmakról, a nemzetközi ujságíró-kongresszus jelentőségéről, a gödöllői világjamboree várható idegenforgalmáról és a budapesti gyógyfürdők tervszerű megorganizálásáról Propagandát! Az idegenforgalomról nem 'lehet elég sokat beszélni. Ez az a szükségszerű éltető tengeri kígyó, amelynek sohase szabad, hogy vége szakadjon. Az idegenforgalmi propaganda valahogy rendkívüli módon hasonlít az újságszerkesztéshez: mindennap új szenzációkra kell vadásznál, mindennap új eseményeket kell feltálalni, mert különben nem lehet eladni az újságot, mert különben nem lehet az idegent csalogatni. Ahogy egy újság szerkesztéséhez lázas és fáradságot nem ismerő, ötletes munka szükséges, éppen úgy mellőzhetetlen mindez az idegen- forgalmi propagandánál. Amivel tegnap még százával lehetett az idegent Budapestre csábítani, ez az eszköz holnap már elaggott rekvizítummá lesz és holnaputánra fniisisi, vonzó, elragadó új ötletekkel kell harcba indulni. Ez az, amiért nem győzzük eleget mondani, hogy itt vagyunk, túl a tavasz küszöbén, meg kell indulnia az idegenforgalmi propaganda eddig nem látott ötlettermelésének. Hála Istennek azonban Budapest idegeuforgal- márjai abban a kényelmes helyzetben vannak, hogy az ötlettermiélésbenl, a vonzó programszámokban rendkívüli segedelmet nyújt nekik maga az anyatermészet. Budapest természeti szépséged és gyógyvizei örök, hatásos eszközei a propagandának, csak éppen mindig új ég új művészibb és vonzónál-vonzóbb eszközöket kellene keresni Ám ennek az áldott földnek új szenzációi is akadnak. Csak a napokban hallottunk a városgazdasági bizottság ülésén a Rudasfürdő előtt föltárt rádium-forrásról, amely Weszelszky tanár megállapítása szerint ötször annyi rádiumot tartalmaz, mint a világhíres gasteini víz. Akiik az idegenforgalmi progandát intézik, a bizottság ülésén kétségkívül lelkes animálásban részesültek arra nézve, hogy ennek a rádiumf orr ásnak minél nagyobb, minél tökéletesebb és minél hatásosabb reklámot csináljunk. Szó volt arról, hogy a Gellért- szállóban, meg a Rudaefürdőben szanatóriumot is rendezzenek be. Lesz-e erre pénz, vagy sem, ebben a pillanatban nem tudjuk, ellenben kétségtelen, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel tudomására kell hozná a világnak, hogy Budán az egészségápolás számára új és rendkívül hatásos eszközök állanak rendelkezésre. Olyan eszközök, amelyek révén egy Gastein és egy Joaohirnstal világhírre tettek szert. Ha a budai rádiiumforrás ugyanilyen eredményeket ügyes propagandával elérni nem tudna, akkor vagy teljesen tehetetlenek vagyunk, vagy le kell vonnunk a tanulságot, hogy nem értünk a propaganda-csiná- láshoz. Csak úgy mellesleg iktatjuk ide, hogy a jövő hónapban balneológiái kongresszus lesz Budapesten, vájjon eszükbe jutott-e azoknak, akiket illet, hogy a rádium-forrás propagandája számára ennél a kongresszusnál hathatósabb eszközt igazán keresve sem lehet találni. • Amikor arról beszélünk, hogy milyen hasznos a propaganda, őszintén ki kell jelentenünk, hogy semmiféle mentegetődzést és semmiféle kertelést nem szabad figyelembe venni. Meggyőződésünk, hogy nincs az az Isten háta mögött lévő fészek, amelyet igazán ügyes propagandával nem lehetne felvirágoztatni. Hát még ezt az Istenáldotta, szépségekben gazdag és gyógyító eszközökben dús Budapestet miért ne lehetne idegenforgalmi központtá emelni? Csak egy szerény példa, amiről Kovácshdzy Vilmos tanácsnok és Bánlaky Géza., a Szent Gellért-fürdő igazgatója minden szerénységük ellenére is sokat tudnának mesélni, ők voltak azok, akik az úgynevezett egyéni propaganda eszközéhez folyamodtak. Eszükbe jutott, hogy az egész világ izgalomban él. Kemény politikai harcok folynak mindenfelé. Nyugtalanság és kirobbanások veszélyeztetik a dolgozó ember áhítva áhított pihenőjét. Egyéni leveleket küldtek úgynevezett jó címekre, elsősorban olyanokra, akik már ismerik Budapestet és megírták, hogy Budapest a csend, a nyugalom, a békesség városa: legyen szerencsénk a nyáron a Gellért-fürdőben. Egy hét alatt százhúsz olyan választ kaptak, amelyben a címzettek megköszönték a szíves meghívást és bejelentették, hogy itt akarják megviselt idegeiket fölfrissíteni. íme, csak egyetlen egy példa, de ott, ahol ilyen ötletek teremnek, ott bizonyára számos más is akad és ha még a természet is segít egy-egy rádiumforrás adományozásával, akkor nem lehet benne kétség, hogy Budapestet ügyes propagandával, lelkes agitá- ciós munkával, igenis, nagyszerű idegenforgalmi központtá lehet fejleszteni. A Váci-utoad újvárosháza elsőemeleti nagy dolgozószobájában a fontos tanácskozások és tárgyalások sorozatai zajlanak le nap-nap után. Huszár Aladár főpolgármester, pártatlan munkaikiészségg'el és f ár adhat at lansággal munkálkodik a főváros érdekeinek előmozdításán és a szorosan vett adminisztráció vezetőivel való legszorosabb harmóniában készíti elő a megvalósítandó tervek sokaságát. Most hogy a téli hónapok viszontagságain túl vagyunk: megkérdeztük a főpolgármestert, hogy szociális vonatkozásokban milyen célkitűzések vezetik a főváros legfőbb irányítóit. Huszár Aladár dr. főpolgármester a következő kijelentéseket tette a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Túl a gondokkal telített téli hónapokon, most már leszögezhetjük azt ^ az örvendetes tényt, hogy országos vonatkozásban sem nyilvánultak meg a nyomornak olyan kiáltó példái, mint amilyenek a külföldön — köztük a müveit Nyugaton is — előfordultak. A főváros akciói mintaszerű lebonyolítást nyertek és sikerült számtalan sebet és fájdalmat enyhíteni a karitatív gondoskodás útján. — Remélem, hogy a Tabán közművekkel való ellátása sok munkát fog eredményezni és kenyérkereseti alkalmat nyújt a munkanélküli tömegeknek. A jövőben arra törekszünk, hogy még fokozottabb mértékben szervezzük meg az inségmun- kákat, azzal a célkitűzései, hogy a költségek ne a termelőeszközökre és nyersanyagokra, hanem elsősorban a munkadíjakra jussanak. — Megfontolást érdemel az az elgondolás, hogy az ebédeltetési akciót is bizonyos reform alá vegyük. Ennek a keresztülvitelére a szociálpolitikai ügyosztállyal már tárgyalásokat folytattam, amelynek a lényege, hogy az ingyenebéd ne gyakoroljon demorizáló hatást azokra, a tömegekre, amelyek ebben az akcióban részesednek. A leghatásosabb segítség az, ha elkerüljük az adománynak az alamizsna jellegét és ezért az ellenszolgáltatáson alapuló kölcsönösségi viszonyt szeretném megteremteni. Két kategóriába kell osztani az Ínségeseket: azokra, akik betegek, öregek és rokkantak és azokra, akik erejük és munkakészségük teljében bizonyos munkát tudnak végezni a főváros, illetve a köz javára. Az első kategória természetesen továbbra is hozzájut mindennapi táplálékához és jelentkezésükkor megkapják az őket megillető ebédadagokat, a másik kategória azonban valamilyen minimális ellenszolgáltatást nyújt a fővárosnak. Rengeteg telekfeltöltési és földmunka vár elintézésre, olyan tömegmunkák ezek, amelyek régen megérettek a végrehajtásra. Arról természetesen nem lehet szó, hogy robotosokat neveljünk, mert el tudom képzelni azt is, hogy például félnapi munka ellenében az Ínségesek egész heti ebédjegyre tarthatnak igényt. —• Mindezek azonban csak tervek, amelyeknek a végrehajtása ma még előkészület alatt áll és bizonyos, hogy önérzetességi alapra helyezi az inségakciónak ezt a formáját. Ezután az idegenforgalomra tereltük a beszélgetést és a főpolgármester látható lelkesedéssel vázolta azokat az eseményeket, amelyek a közeljövőben Budapest szempontjából oly elsőrendű jelentőséggel rendelkeznek. A főpolgármester állandó összeköttetést tart fenn az idegenforgalmi szervekkel és a maga személyében is résztvesz minden olyan megbeszélésen, amelyik az idegenforgalom kimunkálását és fellendítését célozza. — Megfigyelésem szerint — úgymond — állandóan. fokozódik az idegenjárás a fővárosban és úgy a külföld, mint a belföld részéről örvendetesen tapasztaljuk a jelentkezők sokaságát. Továbbra is kimélyítjük a filléres csere- vonat-akeiót, amelyik a múlt évben egyedül Németországból közel ötezer látogatót vonzott Budapestre. Függetlenül a német cserevonatoktól, a különböző szomszéd-országokkal is folytatjuk a kapcsolatot, amelyek nemcsak Budapest, hanem a vidéki városoknak is élénkséget és jövedelmet biztosítanak. — Időrendi sorrendben legnagyobb jelentőségű eseménynek a Nemzetközi Újságíró Kongresszust tartom, mert a külföldi lapok munkatársainak így módjuk van Budapest ragyogó szépségeit megismerni és a magyar fővárosnak fel nem becsülhető propagandátbiztosítani. Az ezt követő idegenforgalmi szenzáció a gödöllői eserkész világjamboree, amelyik elsősorban Budapestnek fog hozni páratlanul nagy élénkséget. Alkalmam volt tájékozódni a múlt évben Liverpoolban taxdott jamboree hatásáról és azt a felvilágosítást kaptam, hogy a nagy angol kikötőváros jelentékeny ipari és kereskedelmi, valamint szállodai forgalmát alaposan fellendítette a cserkészfiúknak és hozzátartozóiknak huzamos jelenléte. A magyarországi jamboree kétségtelenül Budapestre helyezi a fősúlyt, mert a cserkészek szülei és hozzátartozói Budapesten lesznek elszállásolva. Olyan tömegű érkezésről van értesülésünk, amelyik szükségessé teszi, hogy a szállodákon és penziókon kívül a magánlakásokat is megszervezzük a vendégek elhelyezésére. — Későbbre marad, de nem kerülhet le a napirendről a budapesti gyógyfürdők tervszerű megorganizálása, amelyik feltétlenül az alapja az idegenforgalom fejlesztésének. Különös figyelemmel kell tekinteni a reumakórház megépítésére kialakult tervek realizálását, mert Budapestnek ebben a vonatkozásban letagadhatatlan hivatottsága van. Az északi államokban rengeteg a reumás beteg, akik gyógyulást keresnek és akiknek úgy közlekedési, mint a gyógyulási remény szempontjából Budapestet kell a figyelmükbe ajánlani. Általában a reuma-gyógyváros kiépítése lebeg a szemünk előtt, luxushotelekkel és szerényebb igényű lokalitásokkal, de nem elvetendő az a gondolat sem, hogy a budai gyógyforrások vizét távvezetékek útján a dunaparti nagyszálló-
