Fővárosi Hírlap, 1933 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1933-01-04 / 1. szám

Huszonkettedik évfolyam Budapest, 1933 január 4. t. szám Előfizetési ár: Egész évre« .... 24 pengő Félévre .....................Í2 pengő Eg yes szám ára: 50 fillér Árusítják az Ibusz-paviHoriokban FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL B Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI. Andrássy-út 60 Telefon: 137-15.® Postacsekk: 40.424 A nemzet nevelői! A magyar ember szívében vannak ki pusztá thatatlan, j soha el nem halaványodó tradíciók, amelyek a szeretet és tisztelet koszorújával övezik azokat, akiknek hivatása a | nemzet nevelése. A nemzet nevelői között elsősorban talál- j hatjuk a magyar tanítót, — mint Gömbös Gyula minisz- i terelnök mondta a héten,, — „a nemzet nevelésügyének j legfontosabb fálktora: ő neveli ,azt a csemetét, amelyből a | nemzet virágoskertjében a nemzeti erő és nemzeti öncélú- ság hatalmas fája fejlődik ki". Azt is kifejtette a mi­niszterelnök, hogy nincsen második és harmadik klasszis azok között, akik a jövő magyar nemzedéket nevelik az életre s a nemzetnevelés szempontjából jelentőség tekinte­tében nines1 különbség tanító és egyetemi tanár között. Ezek a kijelentések, amelyeket a magyar tanítóság bizalommal és a reménykedés teljességében fogadhat, a Magyarországi Tanító Egyesületek Országos Szövetségé­nek nagygyűlésén hangzottak el., A magyar tanítóság egyeteme képviselteti magút ebben a testületben és ilyen­formán az ott elhangzott kívánságok erőteljesen érintik azt a hatalmas és tiszteletreméltó tömeget, amelyet a szé­kesfőváros tantestülete képvisel. Budapest székesfőváros tantestülete 4090 főt számol, de figyelembe kell venni azt is, hogy az ország főiskoláinak legnagyobb része és számos más iskola, amelyeket az állam és a felekezetek tartanak i fenn, szintén Budapesten székel. Ez a hatalmas kultur- j centrum talán semmi tekintetben nincs olyan nagymérték- i ben érdekelve, mint akkor, amikor a magyar nemzet neve- j v, ’'01 Vrrür -rxn&v Jjcixrarpantr /roívi * TOVcCro .T mindig r hires volt arról, hogy a, tanítóság munkáját a legnagyobb | becsben tartotta, erkölcsi és anyagúi. jólétéről ennek a tes­tületnek mindig a legnagyobb mértékben gondoskodott. Budapest székesfőváros tantestületének tagjának lenni j mindenkor a, legnagyobb megbecsülést jelentette és' a ma- i gyár tanítóság vágyainak Mekkája az volt, hogy aki tehet- ' ség és szorgalom dolgában kiválik, az fővárosi tanító lehes- ' sen, a többiek pedig, arra törekedjenek,, hogy a székesfő- I város alkal/názásában lévő kollégáikkal egy szinten tartott I megélhetéshez juthassanak.. j És most a Magyarországi Tanító. Egyesületek Orszá- I gos Szövetségének nagygyűlésén mindnyájunk által ismert j és tiszteletben tartott kiváló tan férfiak neveivel találko­zunk, mint akik valamennyien a magyar tanítóság pana­szainak tolmácsai voltak, A nehéz idők bizony a székes­fővárosra is ránehezedtek. A főváros sem tudott ellensze­gülni annak a világjelenségnek, hogy alkalmazottainak illetményeit jelentő?, mértékben redukálja. A másik igen súlyos baj az, hogy úgy, mint minden néven nevezendő alkalmaztatás előtt, pedagógiával foglalkozó fiatalság előtt is le kellett zárni a főváros sorompóit. A nemzet nevelőinek elitje, a fiatal, friss képesítésű új nemzedék tagjai hiába sóvárognak fővárosi alkalmaztatás után, ezek a lehetősé- j gek a legkisebb mértékre zsugorodtak össze. A székesfő­város vezetőségében ma is a legtökéletesebb jóakarat ural­kodik és szeretettel nyitná meg kapuit a fiatalok, az újak előtt és egyáltalán orvosolná a székesfőváros kultúrája szemefényének, a tanítóságnak összes panaszait. Az Egy­séges Községi Polgári Párt áll az élére ennek az akciónak. Ez a párt szinte a lehetetlennel viaskodik, de máris nem egyszer sikerült a fiatalság számára rést törni és a nehéz időkben is egész tekintélyes csapata az. új erőknek mun­kálja Budapest kultúráját. Éppen ezért kell szeretettel és hálával fogadni a mi- I niszterelnök megértő szavait és azt a tényt, hogy a kor- | mányzat feje a legemberibb közösséget vallja a tanító­sággal1. Átérzi a miniszterelnök, hogy ha a tanítóra bízzuk a nemzetnevelés fontos feladatát legelemibb kötelességünk, hogy a tanítói kar védelmére siessünk, amikor erkölcsi és anyagi életkörülményei segítségre szorulnak. Korgó gyo­morral, — mondotta a miniszterelnök, — ueim lehet ered­ményes nevelő munkát végezni. Hála Istennek, a főváros alkalmazásában lévő tanerők életstandardjuknak lecsökken­tésében a korgó gyomorig még nem. jutottak el. Meggyőző- désüuk, hogy nem jöhetnek olyan zord és mostoha idők, amelyek idáig züllesztenének bennünket, de minden erőnk­kel és minden akaratunkkal azon leszünk, hogy a mai mos­toha körülmények is megjavuljanak. A főváros tanerőinek, amikor erőslelkű és nemesszívű új magyar nemzedéket •akarnak a főváros polgárságának adni, olyan életkörül­ményre van szükségé, amely nemcsak a legdrasztikusabb gondokat tereli el feje fölül, hanem az önművelés lehető­segeit is mindenkor biztosítja. Az Egységes Községi Pol- ' gári Párt az a sziklára épült bázis, amelyre a fővárosi tan­erők nyugodt szilárdsággal támaszkodhatnak, amikor élet- körülményeik megjavításáért és az új tanítónemzedék érvé­nyesüléséért küzdenek. Ez a harc, amelyet teljes lelkese­déssel vívnak, nem lehet eredménytelen. A berlini kölesöntárgyalásokról, a városfütésről, a kislakások béreinek további leszállításáról, az üzemigaz­gatóságok új fáalakításáról és a köte­lező háztatarozásokról nyilatkozik SIPŐCZ JENŐ POLGÁRMESTER A főváros hatalmas apparátusának mozgatóéra je a pénzügyi helyzet és így érthető, hogy az illetékes körök minden törekvése arra irányul, hogy a pénzügyi egyen­súly biztonsága változatlanul szilárd legyen. A pénz­ügyi helyzet alakulása a külföldi tartozások törlesztésé­vel is kapcsolatban áll és ebből a szempontból súlyos jelen1.ősege volt annak a tárgyalásnak, amelyet a kará­csonyi ünnepek előtt Lcmott-e Károly dr. pénzügyi ta­nácsnok és Szemetliy Károly dr. tiszti főügyész foly­tattak Berlinben a hitelezők képviseletével. Részletes tájékoztatást a i'rózvéjemény,.••••'■ -er. ezidáig nem kapott-tóvgyarásük eAÚui.’. . ..., “Mié a*.. a i «útigy a rázh;ttó$ hogy az ügy anyaga kényes ahhoz, hogy idő előtt nyil­vánosságra kerüljön. Mindenesetre érdekes az a közle­mény, amelyik a Berliner Börsen Courier-ban jelent meg és amely azt adja tudtul, hogy a tanácskozások megegyezésre vezettek. Azokról a garanciádról volt szó — folytatja a híradás — amelyeket az ostendei egyezmény szerint .jogosan támasztottak a külföldi hitelezők, mert Budapest székesfőváros .befizette ugyan a Magyart Nemzeti Bankba az esedékes részleteket, de a hitelezők mégisem kaphatták azokat kézhez a transzfer- moratórium miatt. A kértdés végleges rendezése csak o—4 hét múlva 'várható. A berlini tekintélyes.' közgazdasági újság e tndósí- tá-ához azt a. megjegyzést fűzi, hogy a hír valódiságé­ról nem volt alkalma meggyőződni. A főváros adósság- fizetési kötelezettsége az ostendei egyezményben nyert ratifikálást és az összeg, amely évente ezen a címen a hitelezőlkhöz jut, körülbelül 11 millió pengőre rúg. Hogy ai Berliner Börsen Courieíi-ben megjelent kö lem'ny va­lódiságáról tiszta képet kapjon Budapest polgársága, magához Sipőcz Jenő dr. polgármesterhez fordultunk, aki erről a kérdésről egyelőre nem kívánt bővebb nyilatkozatot tenni. — Általánosságban a transzfermoratórium­mal kapcsolatos adósságtörlesztésekről volt szó Berlinben — mondotta a polgármester a Fővárosi Hírlap munkatársának — és ahogy engem tájékoztattak az ottani eredmények­ről, bizonyosra veszem, hogy a hitelezők szá­mára megnyugtató megoldás rövidesen meg­történik. Minden oldalról felfokozott érdeklődés nyilvánul meg a távfűtési problémák megoldása iránt. Ez a gaz­daságos rendszer már évék óta kedviene terve a főVáros irányítóinak és a mai nehézkes fűtési viszonyok a lakosság érdeklődését is mindinkább ráterélik ennek a külföldön oly jól bevált rendszernek a bevezetésére. Miképpen áll a távfűtés problémája? — kérdeztük a polgármestert. — A műszaki ügyosztályok már nagyjából elkészítették a városfűtési terveket, amelyek többféle megoldási szerint kívánják a fűtő­testekkel felszerelt bérházakban a melegszol­gáltatást lebonyolítani. Három elgondolás ju­tott előtérbe, amelyeket természetesen úgy a gazdaságosság, mint a műszaki biztonság szempontjából behatóan tanulmányozunk és így minden remény megvan ahhoz, hogy a döntés rövidesen megtörténik. Ezzel kapcso­latban kívánom rendezni az utóbbi időben annyira kifogásolt füst- és koromproblémát is, mert a távfűtés rendszere sok tekintetben mentesíti Budapestet a valóban tűrhetetlen égési termékek sokaságától. Néhány hónappal ezelőtt kellemes meglepetés érte azokat a szerényigényű polgárokat, akik a főváros kis- lakásos bérházaiban mondhatnak magukénak hajlékot. Az illetékes ügyosztály előterjesztésére a polgármester elrendelte, hogy a Mester-, Simor-, Csend-, Bécsi- Len ke-, Kárpát-, Gyöngyös,sy-, Vaci-útl, Gyarmat-, Haller-, Magjódi-, Kolozsvár-, Kerepesi-, Hunor-, Veder’-, Üllői-úti, Rozgony-, Kisfaludy-, Róna- és Ferry Oszkár-uteai házakban 10—20 százalékkal, a külső Jászberényi-úti, Bihari-úti és a legutóbb épült szükség - lakú .stel epeken öt százalékkal leszállítsák a házbér öklét. Megkérdeztük a polgármestert, hogy várható-e újabb lakbérmérséklés, amelyre külön illetékes Ígéret is el­hangzott: — A főváros szociális ügyszeretetéről tesz ta­núságot — mondotta a polgármester — ami­kor keresi a lehetőségeket arra, hogy újabb lakbérmérséklést hajtson végre- a kislakásos bérházakban. Ez a művelet alapos előkészí­tést és körültekintő számítást igényel, mert köztudomású, hogy ezek a túlnyomórészt bankkölcsönből épített házak amortizációval vannak terhelve és odáig nem mehetünk a mérsékléssel, hogy a pénzügyi egyensúlyt veszélyeztessük. Ötletszerűen semmiesetre sem szállítjuk le a lakbéreket, ám a meg­felelő előkészítés befejezése után olyan javaslatokat terjesztünk a törvényhatósági, tanács elé, amelyik biztosítja a lukrativitást, de amellett számol a nehéz helyzetben lévő kispolgárság teherbírásával. Az illetékes fórumokon az utóbbi időben többször elhangzott az a kijelentés, hogy rövidesen sor kerül ciA üzemigazgatóságok újjáalakítására. Az üzemigazgató­ságok' mandátuma nem járt ugyan le, de a tanácsnak, illetve a polgármesternek törvény szierint jogában van az igazgatósági tagsági megbízást bármikor visszavonni. Az üzemi igazgatóságok újjáalakításáról a polgármester­től a következő nyilatkozatot kaptuk: — Ez a művelet aziért késett, mert az új üzemi szabályzattal egyidőben akarjuk ezt a kérdést rendezni. Az új üzemi szabályzat ugyanis a törvény szellemének megfelelően az azonos rendeltetésű üzemeket ösiszpontosítani fogja, ebben az esetben pedig az igazgató- sági testületek egész sora feleslegessé válik. A törvényhatósági tanács egyik legközelebbi ülésén fogok javaslatot előterjeszteni az igaz­gatóságok újjáalakítására, amire annál in­kább szükség van, mert a régi igazgatóságok mandátuma időhöz kötött érvénnyel bír. Sipőcz Jenő polgármester átérezve a vállalkozók- és iparosok nehéz helyzetét, nemrégiben úgy rendelkezett, hogy az elöljárók állítsák össze azoknak a házaknak, 4 névsorát, amelyek tatarozásra szorulnak. Ezt a könrein- de'etet örömmel fogadta az egész építőipar és keres­kedelem, azonban a kerületi elöljárók, az építésügyi

Next

/
Thumbnails
Contents