Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-04-27 / 17. szám
6 Budapest, 1932 április 27. Gyűlölködéssel nem szabad az üzemek kérdését kezelni, - mondja Ripka Ferenc í2íseüy FBéla országgqáíesi Fépviseíő ünnepfése a Ferencvárosban A Ferencvárosi Egységes Községi Polgári Párt és a Ferencvárosi Kaszinó a kerület és a szomszédos kerületek polgárságának nagyszabású részvételével csütörtökön este társasvacsora keretében meleg ünneplésben részesítette a déli kerület országgyűlési képviselőjét, Usetty Bélát. Az ünnepi összejövetelen resztvettek: Sipka Ferenc főpolgármester, Közmű Jenő és Payr Hugó országgyűlési képviselők, Wellisch Andor, Martin János, Pompéry Elemér és mások az Egységes Községi Polgári Párt központja képviseletében, a törvényhatósági bizottság számos tagja, Erelcy Károly ny. miniszter, Muzsiké István és Hamv assy István tanácsnokok, kerületi elöljárók, Günther Tivadar, a főpolgármesteri hivatal vezetője és még sokan mások. A megnyitóbeszédet Pavlik Ferenc királyi tanácsos, a párt ügyvezető-elnöke mondotta, aki köszöntötte a megjelent főpolgármestert, az országgyűlés jelenlévő tagjait és az egybegyűlteket. Utána Sazgha Sándor, a déli választó- kerület kereskedőinek üdvözletét tolmácsolta, majd Kozma Jenő országgyűlési képviselő, az Egységes Községi Polgári Párt elnöke méltatta meleg szavakkal Usetty Béla lelkes és mindig önzetlen közéleti munkásságát. Hangoztatta, hogy Usetty Béla és a párt, továbbá a polgári gondolat, elválaszthatatlanul összenőttek. A mai súlyos időkben, amikor nemcsak világjelenségek bajaival küszködik az ország, nemcsak külső ellenfelekkel kell szembeállni, hanem belső ellenségekkel is, ez a tábor a polgári gondolat és a nemzeti egység egyik hatalmas erőssége, ahol nemcsak a sorsunkért való aggódás, hanem a jobb jövőbe vetett hit tartja együtt a polgárokat. A Ferencváros mindig fegyverműhelye volt a polgárt öntudatnak, a nemzeti gondolatnak, a haza és a főváros szereteté- nek, az a tábor ez, amelyre mindig számítani lehet, ha az ország és a főváros sorsáról van szó és ennek a fegyverműhelynek első és lelkes fegyverkovácsa Usetty Béla, akinek további munkásságára Isten áldását kéri. Koznia Jenő szavai után Ripka Ferenc főpolgármester emelkedett szólásra az egybegyült többszáz főnyi közönség lelkes ovációja mellett. Előbb a városok jelentőségét fejtegette a kultúra és a haladás terén, majd a fővárosi közélet egyik legértékesebb vezető egyéniségének, Usetty Bélának munkásságát méltatta, aki hűséges, önfeláldozó, becsületes tevékenységével nemcsak a polgárság, hanem a főváros hivatalos vezetőségének legnagyobb elismerését vívta ki. Ezután az üzemi kérdésről beszélt a főpolgármester. Elmondotta, hogy az elmúlt öt év alatt a főváros vezető pártjdinák elhatározásából már 22 üzemet szüntettek meg. Ezeknek a részletes felsorolása után hangoztatta, hogy mindössze 21 üzeme maradt a fővárosnak, tehát a felét már megszüntették. Még további teendők vannak ezen a téren, ezeket azonban csak megértéssel és jóindulattal lehet elvégezni és sem kiseg'zisztemciák százait nem szabad ke- nyértelenné tenni, sem pedig a főváros nagy vagyonértékeit máról-holnapra elkótyavetyélni. A gyűlölködés hangján azonba/n nem szabad tárgyalni ezt a kérdést, — amint azt sajnálattal kellett tapasztalnunk, — annál kevésbé, mert sem az- ügynek nem teszünk így szolgálatot, sem pedig a megnyugtató megoldást nem tudjuk létrehozni. A fővárosi polgárság önérzetét is sérti, ha intézményeinek a nyilvánosság előtt való ccsárlásával nyúlunk e nehéz problémához. Hosszantartó éljenzés és taps követte Sipka Ferenc szavait, majd Payr Hugó országgyűlési képviselő Usetty Bélát, a polgárság önzetlen vezérét köszöntötte, akiben nincs semmi hiúság, nincs nagyravágyás, nincs önzés, csak jóság és jószándék. ő az az ember, az a.polgár, aki a mai csúnya időkben visszaadta nekünk az emberbe vetett hitet. ' Wellisch Andor azt fejtegette, hogy Usetty Béla .országgyűlési képviselő érdeme, hogy e csüggedt időkben a polgári tábor és a ferencvárosi párt egységesebb, mint valaha. Ereky Károly hangoztatta, hogy akkor, amikor Sipka Ferenc és Kozma Jenő ezt a pártot életrehívták, a szeretet és a becsületesség vonult be a várospolitikai életbe. Majd azt fejtegette, hogy KISS JENŐ okleveles mérnök, építési vállalkozó Bsdaaest, V , Zoltán-ucca ÍO. szám Telefon: Aut. S50 81 Vértes és Dóra reszelögyár, Rákosszentmihály Ü gyeljünk a védjegyre trvy Gyári védjegy re szelőket, ShfölgütRÄ fíireszreszeloket tll mühely-í 7 reszelek újravágását a EegoScsóbban vállalja! Városi iroda és raktár: Budapest, VI., Lázár-u. 13, —Tel,: INOLEUM ES, GUMMI burkolási szakvállalat CSÁSZÁR IMRE Telefon : Automata 887—49. díjmentesen Budapest, IX., Lónyai-u. 36. Ajánlatok HOLLO/ FERENC OKL. MÉRNÖK ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ Budapest, V», Csanádi-utca 5. TELEFON: 901-24 a helyes közgazdasági politikának ma csak az lehet a tengelye, hogy az emberek keresetét emelni lehessen, mert amíg ez meg nem lesz, hiába termelnek a gyárak, Mába dolgozik a földműves. A Községi Polgári Pártban ez a tudat vezeti a politikát és hiszi, hogy a pártnak sikerül is a főváros népét hamarosan derűsebb napokhoz vezetni. Usetty Béla mindenekelőtt Sipka Ferencnek és Kozma Jenőnek köszönte meg, hogy a mai seregszemlére eljöttek, örömmel állapította meg, hogy a pártszervezet fennállása óta egyre csak növekedett és nem szakadt le senki, mert a polgárság öntudatosan és lelkesen kitart amellett a politika mellett, amelyet annakidején Sipka Ferenc és Kozma Jenő megjelöltek. A súlyos idők ellenére sincs kétségbeesve és tudja, hogy a javulás közel van. A mai nehéz időkben a párt kénytelen a fizetéscsökkentés és az adóemelés keserű eszközeit elfogadni és vállalja is a felelősséget, bármilyen népszerűtlen ez, mert tudja, hogy csak ilyen áldozatokkal lehet az országot újra talpraállítani. Majd azzal fejezte be, hogy a polgárság öntudata lehetetlenné tesz egy újabb felfordulást. A polgárság megvédi a maga jogait, mert tudja, hogy ha a polgári társadalom elpusztul, elpusztul a nemzet is. Ezt akarjuk megértetni, mondotta, azokkal is, akik ma még a túlsó oldalon vannak és nem engedjük mégegyszer a sír szélére juttatni a nemzetet, ahova 1918-ban juttatták és ahonnan sikerült visszarántanunk. Usetty Bélát, nagy tetszéssel fogadott beszéde után, sokáig ünnepelték választói, majd még több más felszólalás hangzott el a különböző szervezetek és a szomszédos kerületek polgársága részéről. Törvénymagyarázat és jogi vita arról, hogy kell-e kultuszminiszteri jóváhagyás az ideiglenes tanerők alkalmazásához Április 30-án jár le a fővárosnál üresedésben lévő 222 tanári, illetve tanítói állásra hirdetett pályázat. A nagyrészt ideiglenes és helyettes tanerőkkel már betöltött állások véglegesítése köztudomás szerint az Egységes Községi Polgári Párt és vezére, Kozma Jenő szorgalmazására történik. A polgármester honorálta az Egységes Községi Polgárt Párt állásfoglalását és a múlt héten kiírta a pályázatokat. A pedagógiai pályázat és az új kinevezések alkalmából újból felvetődik az a probléma, hogy csak a végleges állások betöltésénél van-e szükség a törvény szerint a kultuszminiszter szankciójára, vagy pedig az ideiglenes és helyettesi alkalmazásoknál is? Ennek a kérdésnek a tisztázását célozza Sipka Ferenc főpolgármesternek az a felterjesztése, amelyet a napokban intézett Karafiáth Jenő kultusz- miniszterhez. Ennek a feliratnak előzményeiről illetékes helyen a következő felvilágosításokat kapta a Fővárosi Hírlap munkatársa: —- Az új fővárosi törvény szerint a tanerőket a főpolgármester és a polgármester nevezi ki, de beleszólása van a kultuszminiszternek is, akihez a jelöltek listáját jóváhagyás végett előzetesen be kell mutatni. A törvénynek erre vonatkozó szakaszai azonban nem egészen világosak. —■ A kultuszminiszter nemrégiben leiratot intézett a fővároshoz és abban arra hívta fel a főpolgármestert, hogy tegye meg részletes észrevételeit a fővárosi oktató- és nevelő- személyzet kinevezésének módjáról. A főpolgármester a miniszteri leiratnak eleget tett és arra most válaszolt. Feliratában részletesen foglalkozik az új fővárosi törvénynek a pedagógiai állások betöltésére vonatkozó szakaszaival és a fővárosi oktatószemélyzet kinevezésének rendjére vonatkozóan bizonyos módosításokat tart szükségesnek a törvény eredeti szövegezésével szemben. — Az lOSOüXyiII. t.-c. 58. paragrafusa azt mondja, hogy „a székesfőváros összes közoktatási intézeteinek végleges és ideiglenes oktató- és nevelőszemélyzetét, ideértve az árvaházakét és a szeretetliázakót is, a polgármester alkalmazza, illetve nevezi ki“. Atekintet ben, hogy a polgármester kiket és milyen feltételek mellett „alkalmaz“, a törvény nem ad bővebb magyarázatot. Arra vonatkozóan azonban, hogy .a polgármester kiket és milyen feltételek mellett „nevez ki“, már vannak bizonyos irányelvek az említett törvényparagrafus 15., 16. és 17. bekezdésében. Azt mondja a törvény, hogy a polgármester az oktató- és nevelőszemélyzet létszámába csak azokat nevezheti ki, akiknek alkalmazásához a kultuszminiszter hozzájárul és kimondja azt is, hogy azoknak a névsorát, akiket kinevezni szándékozik a polgármester, előzetes jóváhagyás végett köteles felterjeszteni a kultuszminiszterhez. — Ezzel kapcsolatban felmerül a.z a kérdés, hogy ezek a rendelkezések az összes, úgy az ideiglenes, mint a végleges személyzet kinevezésére vonatkoznak-e? Mivel a törvény az oktató- és nevelőszemélyzeti állások betöltésére általánosságban utal, ebből arra lehetne következtetni, hogy az előzetes jóváhagyásra úgy a véleges, mint az ideiglenes alkalmazásoknál szükség van.-—- A törvény megszerkesztésének histórikumát figyelemmel végigkísérve, kiderül azonban, hogy az ideiglenes alkalmaztatásokhoz nem szükséges a miniszter előzetes hozzájárulása. Eire az alábbi körülményekből lehet következtetni: A fővárosi törvényjavaslat tárgyalásánál az eredeti szövegben csak a „kinevezés“ szó szerepel. 1929 december 3-án a képviselőház közigazgatási bizottságának ülésén, mikor ezt a szakaszt tárgyalták, Wolif Károly felhívta a törvényhozás ügyeimét arra, hogy ideiglenes tanszemélyzet alkalmazásánál nem lehet szó kinevezésről, hanem csak alkalmazásról. Ezért nem lehet szükség a kultuszminiszter előzetes jóváhagyására sem. A törvényjavaslat olyan átszövegezését javasolta ugyanakkor, hogy ezt a passzust változtassák meg úgy, hogy a polgármester az oktató- és nevelőszemélyzet ideiglenes tagjait „alkalmazza“, végleges tagjait pedig „kinevezi“. Ekkor került pótlóan a szövegbe az „alkalmazás“ szó és ez a szöveg vált törvénnyé is., — Az 193'0i: XVIII. t.-c. megalkotásának ilyen előzményeit ismeive, nyilvánvaló, hogy az ideiglenes pedagógiai személyzet Alkalmazásához az új fővárosi törvény a kultuszminiszter előzetes hozzájárulását nem kívánja. Ugyanakkor felhívta a főváros a kultuszminiszter figyelmét a belügyminiszter egyik leiratára, amely ugyancsak ellentétben van a törvénynek előbb vázolt szellemével és amire a főváros annakidején meg is tette az észrevételeit, de arra választ a mai napig sem kapott. A belügyminiszter annakidején arról értesítette a polgármestert, „hogy aineny- nyiben ideiglenes tanerők gyanánt olyanokat is kíván alkalmazni, akik 1930 június 21, vagyis az új fővárosi törvény életbelépése előtt a fővárosnál alkalmazva még nem voltak, ezek alkalmazására nézve köteles a polgármester a kultusz- miniszter előzetes hozzájárulását a főpolgármester útján kieszközöhiF ‘. Erre a leiratra a főváros nyomban felelt és felterjesztésében felhívta a belügyminiszter figyelmét arra, hogy a leiratban kifejezésre juttatott álláspontja nem egyezik az új fővárosi törvény szellemével, s arra kérte a belügyminisztert, vegye jóváhagyóan tudomásul, hogy a jövőben a főváros az ideiglenes és helyettes tanszemélyzet alkalmazását a kultuszminiszter előzetes approbálása nélkül eszközölhesse. A belügymimszter erre a felterjesztésre a mai napig sem válaszolt s így a főváros vezetősége érthető kíváncsisággal várja a további fejleményeket, a kultuszminiszter s a belügyminiszter végleges állásfoglalását, hogy van-e szükség az ideiglenes és helyettes pedagógiái áfí-ások betöltésénél a kultuszminiszter, előzetes jóváhagyására, vagy pedig a polgármester önállóan intézkedhetik ebben? PERY DEZSŐ OKL. MÉRNÖK, KŐVEZŐ-MESTER BUDAPEST, L, ATTILA KÖRÚT 2. TEL.: 562 MUHKACSY GYULA-céj taréktűzhely, kályha, kéménytoldó és lakatosárúgyár. -■ Budapesf.Vil., Rózsa-utca 39. Telefon: J 312—80, J 359—16. Telefon : 53-0-92. Telefon : 53-0-92. védjegyű PiiospMronzok és könnyűfém dugattyúk minőségileg elismerten a legjobbak Nagy raktári készlet phosphor-bronzokból és könnyűfém dugattyúkból, Gyártja: Schätz Testvérek iémöntödéje, motor- és gépgyára Budapest, II kér., Káplár utca 3 SZÉKELY ÉS TÁRSA MÉRNÖKÖK ELEKTROMOS VILÁGÍTÁSI ÉS ERŐÁTVITELI VÁLLALAT GÉPI KÉPVISELETEK ÉS MŰSZAKI CIKKEK TELEFON : 296-60. BUDAPEST, V., ÁRPÁD-U. 7. mer építési vállalata I., Szirtes u. 3/b. Tel: Ji. 53‘9’14
