Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-03-16 / 11. szám
7 Budapest, 1932 március 16. A városház magasépítési ügyosztálya adminisztrációjának botránya, a hírhedtté vált szükséglakások építésének állítólagos befejezésével sem tud lekerülni a napirendről. Ä méltatlanul mellőzött építési vállalkozók és iparosok tömegei változatlan elkeseredéssel tárgyalják mindazt a sok furcsa titokzatosságot, amellyel a munkálatokat Wossala Sándor tanácsnok kiadta. A törvény- hatósági tanács tagjai az ügyosztály ténykedését a legnagyobb izgalommal tárgyalják, a polgármester és az alpolgármesterek pedig jogged méltatlankodnak azon, a kínos szituáción, amelyet számaira Wossala tanácsnok szerzett. Sorra megcáfolják a tanácsülésen Wossata tanácsnok adatait A csütörtöki tanácsülés napirendjének legkiemelkedőbb pontja az a bejelentés volt, amelyet Sipöcz Jenő polgármester tett a szükséglakások építéséről. A dolgok természetes rendje szerint a polgármesteri beszámoló adatait Wossala tanácsnok állította össze. Ez a jelentés elöljáróban hivatkozik arra, hogy a válTa- latbcmdá's körülményeit a szakbizottság előzetesen jóváhagyta. Tanúsítja ezt az erre vonatkozó jegyzőkönyv. A jegyzőkönyvnek erről a pontjáról azonban Donner Gyula miniszteri tanácsos, tanácstag nyomban megállapította, hogy szándékosan hiányos, mert nem adja vissza az ő felszólalását, amelyben tiltakozott a versenytárgyalás nélkül történt vállalatba- aclás ellen. Donner elmondta, hogy úgyszólván az egész szak- bizottság ellenezte a versenytárgyalás nélküli válla- latbaadást, de tenni ellene már nem lehetett, mert a vasvázak már álltak. Váratlanul érkezett, a beUigi/- minisstemiek az építkezésre, vonatkozó utasítása és ezért gyorsütemü munkálatra és intézkedésre volt szükség, — hangzott tovább Wossala tanácsnok adatainak a polgármester részéről való ismertetése. Erre a kijelentésre azonnal válaszolt Puyr Hugó tanácstag, aki nem kisebb pikantériával szolgált, minthogy' a leirat megérkezésekor már készen álltak a Bihari-útón a vasállványok. Ho'nncm volt a vállalkozónak ez a jó értesülésed Elhangzott olyan kijelentés is, hogy a főváros nem is tudta, hogy Wihart Ferenc egyáltalában szóhoz jut ennél a munkálatnál. A tanácsülés résztvevői ezt a 'legújabb Wossala-adatot egyszerűen nem■ hitték el és hogy helyes ösztönre valló érzésüket alátámasszuk, magával Wossala Sándor tanácsnokkal cáfoktatjuk most meg: ő igenis tudott Wihart Ferencnek a vállalkozásban való részvételéről. A polgármesterhez intézett és 1932 január 30-ról kelt igazoló jelentés ugyanis szószerint a következőket, is tartalmazza: „A Márkus Lajos cég a munkák kizárólago- | san egyedüli vállalkozója, ajánlatában csupán egy általa megnevezendő, az építőmesteri munkák kiviteléért felelős építőmester bejelentésére köteles, aminek eleget is tett és Wihart Ferenc építőmestert nevezte meg felelős szakértőül/1 Aláírva: Wossala Sándor tanácsnok. Az ellentmondásnak, a tények elferdítésének és a valósággal ellenkező állításnak ezt. a legújabb -bizonyítékát ezennel letesszük a. törvényhatósági tanács asztalára. Példátlan eszközök a felelősségtől való szabadulás érdekében Tökéletesen megértjük, hogy a szükséglakások építkezésének kellemetlen ódiumát és elkerülhetetlen következményeit Wossala tanácsnok -el akarja hárítani és a maga kisebb hatáskörében szabadulni szeretne a felelősség alól azzal, hogy mdgtörAénfi lehljeiket mentággtőzö körülmények pedáljába burkol.- A legnagyobb megütközés hangján keli azonban megbélyegezni azt a magatartást, amellyel a törvényhatóság legfőbb intéző tényezőjét: a polgármestert állította oda a tanácsülés felháborodásának középpontjába, Etet a polgámestert, akinek úri felfogása, puritán tisztasága és jóhiszeműsége, nemesveretű példája minden lisztesséf/esen gondolkozó polgárnak. A polgármester a tanácsülésben az alpolgármesterekkel együtt olyan argumentumokat sorakoztatott fel, amelyek nem állják ■meg a helyüket. Nem merjük hinni, hogy volt még példa a főváros adminisztrációjában arra, hogy alantas közegei a polgármestert félrevezessék és olyan adatok elmondására kényszerítsék, amelyeknek túlnyomó Vészét «, tanácsülés tagjai nyomban megcáfolták. Az új bihari pontok Azok a tények és vádpontok, amelyeket az areul- csapott iparosság, a közmunkákért tisztességesen versenyezni akaró vállalkozói kar, a törvényhatóság vezető tényezői és a közvélemény a szükséglakásokkal kapcsolatban felsorakoztat, a következők: 1. December 28-án körtelefon nyolc cégnek, hogy szükebbkörü versenytárgyalásra terveket és ajánlatot készítsenek. 2. December 29-én SMiltéty főmérnök a tanácsnok megbízásából újabb telefonértesítést ad le, hogy a szükebbkörü versenytárgyalás tárgytalanná vált. 3. Honnan tudta a Márkus Lajos cég, hogy előkészülhet a munkára, megcsinálhatja kalkulációit, mert részétől az ajánlat benyújtása nem less tárgytalan,? i. Utasítás a magasépítési szakbizottság .összehívására a vállalatbaadás módozatainak megtárgyalására. (Ez nem történt meg.) 5. A reális 18 pengős egységár helyett a 25 pengős egységár jogérvényes honorálása (70.000 pengős túlfizetés!) 6. A kormány nem tudta és nem is érdekelte, hogy ki a vállalkozó. Megadta hozzájárulását a kéz- alatti vállalatbaadá'Shojz, ívért, a főváros kötelezettséget vállalt, (Wossala felelőssége mellett, aki a gyorsütemü vállalkozót már kiszemelte!) hogy a szükséglakások 40 nap alatt teljesen elkészülnek. (Hát elkészültek? Hogy télen kívülről nem lehet vakolni? Ezt Wossala úr nem tudta már előre, vagy azt, hogy a falak nem fognak kiszáradni?) 7. Az utólag összehívott albizottsági ülés jegyzőkönyvének hézagos elkészítése és a- tények elferdítése. 8. A polgármester helytelen informálása és a meg nem felelő adatoknak a tanácsülésen történt előadása. 9. A vállalkozó késése (bevakolatlan falak és egyéb hiányok!) és a napi -8800 pengős pönedé elengedése. ^ 10. Liber alpolgármester ama határozott utasításának mellőzése, hogy az elkészült épületet egyidejűleg a sajtó képviselőinek is be kell mutatni. (Nem tíz nap múlva, amikorra a feltűnőbb hiányok már eltüntethetők.) Még hosszabb ideig eltart a gyors- ütemű építkezés befejezése A szükséglakások építkezése ugyanis befejezést nyert. A vállalkozó a szerződésben március 10-ét jelölte meg az esetleges késés naponkénti 380‘0 pengős pönálé- jának vállalása mellett és március 12-én a szakbizottság a helyszínen tartott ülést az építkezés átvételére. A bizottság megállapította, — mondja a sajtó részére készített hivatalos közlemény, — hogy az épületek beköltözhető állapotban vannak. A különösen hideg idő miatt (de Wossala úr: hisz télén mindig hideg, van!) a külső homlokzatok bevakolása a melegebb napokra maradt, de ez a lakhatóságot nem befolyásolja (a nedves falak sem?) és 123 hajléktalan család azonnal fedél alá juthat. A helyszínéle kiszállt bizottságnak ugyan nem volt joga a beköltözhetőséget elrendelni, mert azt csak hétfőn vizsgálta meg a X. kerületi elöljáróság. Nem adott lakhatási engedélyt az elöljáróság Ez a vizsgálat azután vaskos meglepetést hozott, A hatósági közegek a legnagyobb megdöbbenéssel konstatálták a nyirkos mennyezeteket, a nedvességtől átitatott falakat és a jelenlévő tisztiorvos aggályosnak ■minősítette a szükséglakás kétségbeejtő állapotát. Hiába állapította meg a bizottság, hogy a lakások beköltözhető állapotban vannak, mert ezt a minősítést az elöljáróság nem tette magáévá és a gyorsütemü építkezés meg nagyobb dicsőségére nem adta meg a lakhatási engedélyt: a szerencsétlen sorsú igénylők tehát egyelőre nem költözhetnek be ebbe a vihart átélt asylumba, ami az egészségileg amúgy is leromlott szervezetük érdekében kimondott jótéteménynek mondható. Az elöljáróság a különböző feltételek végrehajtásától tette függővé az engedély megadását és a nagyobb ny ómat ékosság okából írásban közli az elengedehetetlen fékételeket. A Bihari-úti szükséglakások valószinűleg csak április első napjaiban válnak lakhatókká és így nem lehet elég hangosan ismételni a kérdést: miért kellett a minisztériumnak a legnagyobb sürgősségre előterjesztést tenni, mért volt szükség az építkezést olyan viharos gyorsasággal lefolytatni, amikor a télvíz idején elhelyezni szándékoltak csak a tavaszi hónapokban foglalhatják el hajlékukat. A beköltözés lehetősége tehát nem áll fenn, hiába szeretnék ezt mindenfelé elhitetni. Az építési szabályzat szerint a munka befejezése csak abban a percben történt meg, amikor már egyetlen- egy iparos sem dolgozik az épületen. Közhatóságnak csakis ilyen állapotban szabad egy épületet átvenni. Ezzel szemben a külső homlokzatok bevakolása csak a melegebb napokra marad, a gyorsütemű építkezés tehát távolról sem nyert befejezést. Ezt Wossala Sándor tanácsnok épp olyan jól tudja, mint a dédelgetett vállalkozók és rajtuk kívül az összes szakemberek. Wossala tanácsnok legnagyobb elismerését fejezte ki a magasépítési ügyosztály vezetőjének És most ide iktatjuk azt a hivatalos kommünikét, amelyet a szombaton tartott helyszíni bizottsági ülésről adtak ki: A polgármesteri XIII. (magasépítési) ügyosztály törvényhatósági szakbizottsága f. hó 12-én megtekintette a székesfőváros X. kerület, Bihari- és Balkán- utcák sarkán felépült szükséglakás-épületeit. A bizottság a helyszíni szemle után. tartott, ülésén megállapította, hogy az épületek a megkezdéstől számított 40-ik napra felépültek és beköltözhető állapotban vannak. A különösen hideg idő miatt a külső homlokzatok bevakolása a melegebb napokra maradt, de ez a lakhatóságot nem befolyásolja és 123 hajléktalan család azonnal fedél alá juthat. A bizottság a legnagyobb elismerését fejezte ki a magas- építési ügyosztály vezetőjének és a vállalkozónak a különösen nehéz körülmények között keresztülvitt kiváló munkateljesítményért é;s annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a székesfőváros folytassa a. szükséglakás-építkezést, mert még igen sok hajléktalan család vár elhelyezésre. A hivatalos közlemény alatt Wossala Sándor tanácsnok sajátkezű aláírása olvasható. Felelősségrevonást! Végtelenül sajnáljuk, hogy a kommünikének az önelismerés és öndleséret jelzőivel kibővített soraiban kételkednünk kell. Erre azonban minden okunk megvan, a tényeknek ellentétes színezetű beállítása, a szakbizottsági jegyzőkönyvnek már leleplezett hézagossága és elferdítése miatt. A tanácsnok részéről ellenjegyzett kommüniké minden önáradozása ellenére is, kétségbevonhatatlan, hogy a szükséglakások építkezésének a törvényhatóság és a közvélemény előtt majdnem minden részletében felderített ügye fölött nem lehet egyszerűen napirendre térni. Aki hibát követett el, az felelős állásban nem maradhat a főváros egyik legfontosabb ügyosztályának az élén. Ez a legkevesebb, amit. a törvényhatóság egyeteme, a vállalkozók és iparosok jogtalanul kisemmizett tömegei elvárhatnak. A Bihari-úti szükség- lakások elkészültek, de az akták nem zárultak le. Ki tudja, meddig fognak állani a Bihari-úti épületek, de amíg épségben a helyükön vannak: bevakolatlan homlokzatukról is hirdetni fogják, hogy a főváros magas- építési ügyosztályában rendet és tiszta fegyelmet kell teremteni. giii^éSeeil NOV s^éesawas fenyőfő !*c8őS»©bi idegesség, fáradtság ellen Műsorunk következő száma: BIHARI-ÚTI KÉSÉIG© Előadja Wossala Sándor tanácsnok, kíséri a gyorsütemü vállalkozók kara Wossala tanácsnok öndicsérete a sajátkezűlegellenjegyzett sajtóközleményben
