Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-03-02 / 9. szám
Budapest, 1932 március 2. Néhány nap múlva megkezdik a bánhidai erőműtelep átvételére vonatkozó tanácskozásokat A főváros felfogása szerint a tranzakció sikeréhez minden lehetőség adva van A múlt év novemberében indultak meg az újabb tárgyalások a főváros és a bánhidai centrálé között ®z ez évre vonatkozó áramátvételi szerződés meghosszabbítására. Nem tudni, hogy mi okozta a tárgyalások késedelmességét, de tény, hogy azóta több alkalommal összeültek az illetékes tényezők, a megegyezés azonban még ma sincsen előkészítve1. Decemberben hosszabb szünet következett be, januárban mindössze egy tanácskozás folyt le és immár márciust írunk anélkül, hgy az egymásra utalt főváros és a dunántúli erőmütelep között szerződés szabályozná az áramátvétel feltételeit. A tárgyalások elhúzódása mögött érdekes események húzódnak meg. Hetekkel ezelőtt jelentette már a Fővárosi Hírlap, hogy a bánhidai centrálé átvételére tárgyalások • indulnak meg, amelyek azt célozzák, hogy mint legnagyobb fogyasztó, a főváros szerezze meg a bánhidai telepet és ezzel tökéletesítse a maga áramtermelési berendezéseit. Mindkét részről elvi készség, mutatkozott, ennek a tranzakciónak a lebonyolítására és mert az ideiglenes szerződés így feleslegesnek látszott : a döntő megbeszéléseket arra az időpontra halasztották, amikor a főváros vezetősége a költségvetéssel kapcsolatos munka alól felszabadul. Ez az időpont most már elérkezett : a költségvetést- a (>-os bizottság a közeli napokban letárgyalja és csak azután döntenek a bánhidai centráléval kapcsolatos tervekről is. A megbeszéléseken a fővárost Eorvendég Ferenc alpolgármester, Shara Béla és Morvay Endre főjegyzők képviselik, míg a Dunántúli Villamossági Rt. megbízásából Tonnay Géza államtitkár, Schi- rnanek Emil műegyetemi tanár és Verebély László műszaki tanácsos ülnek le a zöld- asztalhoz. Bekapcsolódik a tárgyalásokba, az Államvasutak képviselője is, aki a MÁV részére fenntartott érdekek védelmében fogja kifejteni a maga álláspontját. A nagyfontosságú eseményről; illetékes helyen a következőket mondották a Fővárosi Hírlap munkatársának : — Évenként óriási mennyiségeket, veszünk át a. bánhidai centrálétól és ezzel biztosítjuk a BESzKÁRT összes energiaszükségletét. A közelmúltban üzembehelyezett második aiállomással sikerüli a világítási és ipari áramot is a budapesti hálózatba bekapcsolni, ami azt jelenti, hogy a kelenföldi teleppel egyidejűleg a bánhidai centrálé látja el Budapest áramszükségletét. Számolni keil azzal a körülménnyel is, hogy a külső városrészekben megmutatkozó építkezés további igényekét fog támasztani és ezért valóban kívánatosnak látszik a bánhidai erőmütelep megszerzése. Szó lehet arról is, hogy egyes környékbeli községek villanyáramát Budapest szolgáltatja, amely esetben már sor kerülhet a fokozottabb kihasználásra, amelyeknek előfeltétele, 'hogy a termelés mindenképpen arányban álljon az igénybeveendő árammennyiséggel. Elvi .álláspontunk1 az, hogy készséget nyilvánítottunk a bánhidai telep átvételére és reméljük, hogy a jövő héten megkezdődő tanácskozásokon sikerül is az érdekeket megfelelően összehangolni. Az ideiglenes megegyezés egyelőre tehát tárgytalan, amelyre, azt hisszük, nem is fog sor kerülni. * A főváros közönsége szempontjából mindenesetre kívánatos, hogy a villanyáram-ellátás a jövőben az eddiginél is tökéletesebbé váljék, amire garancia az Elektromos Művek gazdaságos üzemvezetése, ahol a kipróbált szakférfiúk bizonyára új lehetőségeket nyitnak a bánhidai telep számára is. Eredményt ígér© tárgyalásokat folytat az Iparkamara a közszállftási adólevonások enyhítése érdekében Példátlan fejetlenséget okozott a közpénztárak adóbehajtása — A Községi Polgári Párt erélyes állásfoglalása Hetekkel ezelőtt jelentette a Fővárosi Hírlap, hogy a pénzügyminisztériumban komolyan foglalkoznak az 1927. évi 6. száméi, rendelet végrehajtásával, amely nem kevesebbet jelent, mint hogy a szállítók és vállalkozók adóhátralékát abban az esetben, ha valamely közhatóságtól követelésük van: ebből a járandóságból minden másirányú letiltást megelőzően le kell vonni. Annakidején hangoztattuk, hogy a mai helyzetben ezft a rendelkezést talán mellőzni fogják a pénzügyi hatóságok, azonban most az államháztartás egyensúlyának további zavartalan biztosítása arra indította az illetékes tényezőket, hogy ezt a rendelkezést máris érvénybe léptessék. Az első értesülés nyomán már kifejezést adtunk annak az aggodalomnak, hogy ez a pénzügyminiszteri intézkedés a legsúlyosabb helyzetbe hozza mindazokat az iparosokat, kereskedőket, szállítókat és vállalkozókat, akiknek a közhatóságoknál, tehát a fővárosnál is követelésük áll fenn, Amit megjósoltunk, az be is következett: már az első esetben a legnagyobb zavar és kapkodás lett úrrá a VASS ÉS KOVÁCS SODRONYFONAT-, KERÍTÉS-, ÁGYBETÉT- ÉS VASBÜTOKGYÁR © BUDAPEST, LL, FŐ-UTCA 48 TELEFON: AUT. 517-87 köspénetárak helyiségeiben, ahol hiába jelentkeztek a munkájukat és szállításukat becsületesen elvégzett felek a megszolgált pénzükért. A szabályszerűen kiállított nyugtáikra nem kaptak folyósítást és megindult a kétségbeesett hajsza az elöljáróságokon a különböző adóbizonylatokért. A rendelet lehetetlen helyzetbe hozta nemcsak az érdekelt vállalkozókat, hanem a kerületi adóhivatalokat is, ahol most olyan tolongás és torlódás mutatkozik a munkában, hogy kénytelenek mindenütt új személyzet beállítását és szaporítását igényelni. Súlyos kihatással van a rendelkezés a főváros üzemeire és intézményeire, ahol csak a legnagyobb nehézségek árán tudják biztosítani a múlhatatlanul fontos anyag- beszerzést. Köztudomású, hogy a fővárosi üzemek a maguk beszerzéseinél általánosságban kilencvennapos fizetési határidőt kaptak, most azonban a szállítók ragaszkodnak a megrendelés napján történő előzetes fizetéshez, mert különben nem hajlandók a megrendelt anyagok és árúk szállítására. A legfurcsább komplikációk támadtak sok olyan kisiparosnál, akinek adótartozása felülmúlja azt az összeget, amelyet a maga kisebb 'munkájúiért a fővárostól vár: ebbon az esetben .ugyanis rá kell fizetnie az ügyletre és már nem egy alkalommal bekövetkezett, hogy az új rendelkezés valósággal felborította a kisiparos vállalatának pénzügyi egyensúlyát, Az iparosságra és a kereskedelemre katasztrofális | jellegű rendelkezésről kérdés1! intéztünk a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarához, ahol a következőket mondották a Fővárosi Hírlap munkatársának : —1 Ez a, pénzügyminiszteri intézkedés alapjaiban rendíti meg az iparosok, vállalkozók és kereskedők egzisztenciáját, akik a mai viszonyok között képtelenek adózási kötelezettségeiknek egy összegben eleget tenni, Különben is az iparosság a maga adókötelezettségét bizonyos megszabott időpontokra osztja be, részletfizetési kedvezményeket is élvez és lia most egy összegben vonják el tőle az adótartozás sokszor jelentékeny összegét, úgy képtelen üzemét folytatni, anyagraktáráét kiegészíteni és munkásainak bérét megfizetni. — A közpénztárak szerepe is megváltozott, mert azok úgyszólván adóvégrehajtókká váltak, akik nyomban levonják az adótartozások teljes összegét. A nehéz helyzetbe jutott érdekeltségek mozgalmát megelőzően a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nyomban felemelte tiltakozó szavát és máris komoly tárgyalásokat folytat a rendelkezés hatályon kívül helyezése, vagy pedig méltányos enyhítése ériekében. A Községi Polgári Párt az Iparosokért Az Egységes Községi Polgári Párt hétfőesti párt- értekezlete foglalkozott az iparosság panaszaival és különösen azzal a minap megjelent rendelettel, amely szerint a közmunkákat végző iparosok követelését csak abban az esetben fizeti ki a főváros, ha az illető iparos adóhivatali bizonylattal igazolja, hogy hátraléka nincs. A part felfogását ebben a kérdésben Piazza Győző törvényhatósági bizottsági tag vázolta és rámutatott a rendelet tarthatatlanságára. Az iparosság ezáltal megszűnik keresőképes lenni és adóalanyok pusztulnak el, exisztenciák mennek tönkre. Rámutatott a rendelkezésből származható komoly bonyodalmakra. A párt többek hozzászólása után elhatározta, hogy az iparosság jogos panasza, miatt erélyesen interveniál és újból leszögezte azt az állásfoglalását, hogy minden lehetőt elkövet a rendkívülv súlyos helyzetben lévő iparostársadalom sorsának enyhítése érdekében. Magyarország- aranykoszorús mestere Sila.úM lisilé harang- és ércöníaiia, harangfelszerelés es haranglábgyár BUDAPEST, VI., Frangepán-uica 77. szám Teleíon : Aut. 913-53 Bazilika részére készüli 7945 kg új harang A* 1900, 4vS p&rizsí ril&gliiálülAsoo dUsokl.véll»!, 1921. é» 1923. évi »eusiparl kíáilílásoa «mnyéremmel, R* 1925. én 1926. évi kíxntüipitrl t&rlaioB konulnydíiiaklevéllsl, 1927. éa 1923. évi budapesti, székeslehéroári, szentesi éa szombathelyi kiiiiíUuok»» aKS7 sraayércsussl ksiünietva. Sx&mos egyházi oHasaaerőSevéi í — Költségvetéssel dij&xaea* lasen asolgái 1 — Előnyős flzotésí leitdtelok ! 1 FREIMANN ás társa P vésnök! mmrSézeie, pecsélbéKeg-, címke és dombormMnyomtíáía Budapest, VI,, kerület, Király-utca 10 I Bélyegzők. Telelőn: 245 — 69. Burlapesí?¥l!., Rózsa-ufca 00. Telefon: J. 312—80, J 359—16. j SZÜSZLAJOS TÜZÍFA-, KŐSZÉN- ÉS KOKSZTE1.EPE BUDAPEST-KŐBÁNYA ALSÓPÁLYAUDVAR (MÁZSA-TÉR.) TEI EFON: József 456-85
