Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-03-02 / 9. szám
21 Budapest, 1932 március 2. amelyben rámutattam arra, hogy az 1927/ évi pénzügyminiszteri rendelet végrehajtása, ami lehetővé teszi, hogy a közhatóságoknak dolgozó és szállító vállalkozók, iparosok és kereskedők követeléseiből a hátralékos adótartozásukat levonjuk, a mai viszonyok között rendkívül súlyosan érintené az érdekelt iparosokat és kereskedőket, akik a válságos gazdasági helyzetben amúgy is nagy nehézségekkel küzködnek. L)e a pénzügyminiszter úr a rendelet végrehajtása mellett döntött, méltányos esetekben azonban megadta a lehetőséget arra, hogy ha a hátralékos adótartozása nem haladja meg a félévi adóját, akkor kérelmére a pénzügy igazgató felmentést adhat a követelés visszatartása alól. Ez után még további könnyítések engedélyezése céljából ismét a pénzügyminisztériumhoz és a pénzügyigazgatósághoz fordultam, amely előterjesztésem fölött illetékes helyen rövidesen dönteni fognak. A Boráros-íéri híd építése Tájékoztatást kértünk a polgármestertől a Boráros- téri híd építettéről, amely elé feszült várakozással tekint nemcsak a vállalkozási szakma, hanem a munkásságon kívül az érdekelt kerületek lakossága is. Erről a kérdésről a polgármester a következőket mondatta: — Ismeretes, hogy a Boráros-téri híd építését az 1930. évi XI. t.-c. rendelte el. Ismeretes továbbá az is, hogy a hídépítés költségeinek kétharmad részét a székesfőváros magára vállalta, a további egyharmad részt pedig a m. kir. kormány fedezi. A költségek biztosítására irányuló tárgyalások a múlt év első felében, tehát oly időben folytak, amikor még nem lehetett előre látni az azóta bekövetkezett gazdasági válságot. És minthogy akkoriban megvolt a lehetőség arra, hogy a hídépítés valóban megindulhasson, a kormány késedelmeskedés nélkül írta ki a versenytárgyalást a híd alap építmény munkálataira. — Mielőtt azonban a versenytárgyalás ügyében a döntés meghozható lett volna, beállott a súlyos gazdasági válság, ami miatt a fedezet kérdése kétségessé vált, úgy, hogy a versenytárgyalás ügyében a döntést el kellett halasztani. A gazdasági válság feszültségéből nem engedett és ezért az elmúlt év végén, amikor a Közszállítási Szabály- rendelet értelmében a versenytárgyalás sorsát tovább függőben tartani már nem lehetett, a kormánynak ebben a kérdésben végre állást kellett foglalnia. Tekintettel pedig arra, hogy a főváros hozzájárulása nem látszott elegendőnek az alépítményi munkálatok költségeinek biztosítására, a kormány hozzájárulása pedig bizonytalanná vált, nem maradt más hátra, mint hogy a versenytárgyalást a kormány megsemmisítse és az újabb versenytárgyalást oly időre halassza, amikor a költségek már teljesen biztosítva lesznek. Értesülésem szerint erre rövid időn belül remény van, mert ha a jövő évi állami költségvetésben erre vonatkozólag fedezet kijelölhető lesz, az új vem sénytárgyalásl a kormány azonnal meg fogja tartani. — De ettől függetlenül megállapítható, hogy a hídépítési munkálatok nem szünetelnek. A múlt év végén ugyanis közölte a kormány, hogy a hídhoz szükséges nyers vasanyag rendelkezésére áll és hajlandó azt munkába venni abban az esetben, ha a főváros a nyers vasanyag feldolgozásával kapcsolatban felmerülő munkabéreket biztosítja. A törvényhatósági tanács múlt év decemberében foglalkozott ezzel a kérdéssel és 1932. évi január hó 11-től kezdve havi 100.000 pengőt szavazott meg erre a célra. Ez az összeg, a felemelt illetékből valóban rendelkezésre áll és kiutalása iránt is már megtörtént az intézkedés. — A kormány a törvényhatósági tanács említett elhatározása alapján, a nyers vasanyag feldolgozását máris folyamatba tette és ezidőszerint mintegy 200 munkást foglalkoztat ezzel a munkával és ezt a munkáslétszámot később, a fedezet mérvéhez képest, még fokozni fogja. — Tekintettel arra, hogy a hídépítésből a túlnyomó és hosszabb ideig tartó munkálat a vasszerkezeti építményre esik, amely előadottak szerint máris munkában vau, ennélfogva az a körülmény, hogv az alépítmény kérdése halasztást szenvedett. ' V 1 j/owiß^Si^iP a híd elkészítésének időpontja szempontjából lényeges eltérési nem fog okozni. Ax agráríerméfiiyek városi vámja A mczögaZdctisági termények értékesítésé cél kapcsolatban az agrárképviselők csoportja kifogást- emelt <i budapesti kövezetvám magas díjtétele ellen, mert az, — szerintük — megdrágítja az élelmezési cikkek piacra hozását. Megkérdeztük a polgármestert: van-e alapja ennek a megállapításnak7 — Ebben a kérdésben elsősorban hangsúlyozni kell, hogy a főváros ú. n. városi vámot szed, amely teljesen független a közutakról és vámokról szóló 1890. évi I. t.-e.-ben szabályozott kövezetvámtól. Budapest székesfőváros törvényes rendelkezések alapján városi vám szedésére jogosult, minden tárgy és áru után, amelyet a főváros területére hoznak. — A városi vám szedésének jogát a székes- főváros törvényhatósága többízben, legutóbb a 127/1899. kgy. számú szabályzattal rendezte. E szabályzat értelmében a városi vámok kétféle díjszabás után igazodnak. Nevezetesen külön díjtételek alá tartoznak a vasúton és hajón és külön díjtételek alá a közutakon járműveken behozott szállítmányok és tárgyak.- Az előbbiek a vámdíjjegyzék első részét alkotják és a díjtételek mázsánként vannak megállapítva, utóbbiak a vámdíjjegyzék második részét, amelyben a díjtételek 10 mázsás súlycsoportonként vannak szabályozva. Az utóbb említett II. részben a szállítmányok, áruk az egyes díjosztályokban ötféle vonatkozásban esnek vámolás alá. — Ami a vámszedés szempontjából a szóban- forgó kérdésben az egyes agrárterményekre vonatkozólag a díjtételeket illeti, a városi vám annyira mérsékelt díjtételekkel számol, hogy az lényegesebb befolyást az említett termények árára alig gyakorolhat. Ennélfogva az agrárképviselők kifogásait a városi vám kérdésében nem leh et indokol inak mondani. Ezentúl laikus elnöke is lehet a közgyűlésnek Meglepő újítások az ügyrendtervezetben — Meghosszabbították a beszédidőt és a közgyűlés időtartamát Az elnöki ügyosztály a múlt év vége felé a polgár- mester utasítására elkészítette a közgyűlés új ügyrendjét, mert a régi ügyrend hatályát vesztette abban a pillanatban, amikor az 1872-es törvény helyett élebelépett a székesfőváros közigazgatásáról alkotott 1930. évi XVIII. törvényeik. Ez a törvény nagy általánosságban megállapítja ugyan a közgyűlés ügyrendjét, de a részletek kidolgozását magára a törvényhatóságra bízza. A közgyűlési ügyrend-tervezetet annak idején az elnöki ügyosztály bizottsága letárgyalta és a Fővárosi Hírlap ismertette, A szakbizottság az eredeti tervezeten lényeges módosításokat végzett és most ebben a formában, illetve a polgármester és a bizottság tervezete együtt kerül a csütörtöki tanácsülés elé. A Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma volt a módosított tervezetet megismernie és az abban foglalt meglepő újításokat itt ismertetjük: A régi tervezet szerint rendes közgyűlést a nyári szünet (június 15.—szeptember 15.) kivételével „rendszerint minden hónap első szerdáján“ kell összehívni. A s/akbizottság ennél többet kíván és a 4. paragrafust- úgy módosította, hogy ne rendszerint, hanem a nyári szünet kivételével legalább minden hónap első szerdáján legyen közgyűlés. Érdekes újítás az is, hogy a bizottság lényegesen tágította u klotür határait. Az eredeti tervezet szerint rendkívüli közgyűlésen a'z összehívás megindokolása le gr feljebb 30 percben volt megszabva. A módosítás szerint egyórás lehet az összehívás indokolása, amit a közgyűlés határozata 15 perccel meghosszabbíthat, vagyis ezentúl egy és negyed óráig beszelhet a szónok. Fontos módosítás történt a közgyűlés időtartamúnak megszabásánál is. Az eredeti szöveg errevonatkozóan úgy hangzott, hogy a közgyűlés addig tart, amíg a kitűzött program tárgyalását be nem fejezték. A bizottság ezt oda módosította, hogy a közgyűlés ugyanarról a tárgysorozatról naponkint legfeljebb hatórás ülésben tárgyalhat, ez az idő szavazással két órával meghosszabbítható, de a közgyűlés éjfélnél tovább semmieselre sem tarthat. A közgyűlés nyilvánosság áról szóló részben a bizottság külön leszögez tette, hogy az elnök a hallgatóságot a rendzavarás és hasztalan figyelmeztetés esetének kivételével más esetekben cl nem távolíthatja. A módosítások között talán legfeltűnőbb mégis az, amely az elnöklés körül történt. Az eredeti tervezet szerint a közgyűlésben a főpolgármester akadályoztatása esetén, illetve, ha a polgármester és az alpolgármesterek is akadályozva vannak, a rangban legidősebb tanácsnok elnököl a közgyűlésen. A bizottság ezt a pontot törölte és azt az érdekes módosítást alkalmazta, hogy a főpolgármester, a polgármester és az alpolgármesterek akadályoztatása esetén laikus elnök is választható a közgyűlés tagjaiból. A választás ideje alatt a törvényhatóság legidősebb tagja, a korelnök vezeti a közgyűlést. Ezzel az újítással a tanácsnokokat teljesen kizárták a közgyűlés irányításának lehetőségéből. Ez az. újítás annál is inkább figyelemreméltó, mert Magyarországon az önkormányzati testületek, a városok és a vármegyék közgyűléseinek mindig hivatalnok-elnöke volt és a főváros töri át ezt a jogszokást azzal, ha esetenként, laikus elnököt választ a közgyűlés vezetésére. Az önálló indítványok benyújtóinak az indítvány megindokolására 10 percnyi megindokolási időt enged az új ügyrend-tervezet. Újítások vannak a szavazások szabályozásánál is. Az új tervezet kimondja, hogy jövőben, ha a szavazásnál az eredmény kétséges, ellenpróbát kell tartani. Eilenprpba esetén a jegyző a javaslat mellett és ellene szavazókat egyen kint számlálja össze. A javaslat ellen szavazók összeszámlálása a javaslat mellett szavazók számának megállapítása és az elnök bejelentése után történik meg. Változás van a tervezetben a golyókkal történő titkos szavazásokra. Az új ügyrend kimondja, hogy ha a szavazást meg kell ismételni, úgy az egymásután következő szavazáson egyazon golyókat használni nem szabad, nehogy valaki a golyókra megkülönböztetésre alkalmas jeleket tehessen. * Az új közgyűlési ügyrendet hamarosan felterjesztik jóváhagyás végett a kormányhoz és a legközelebbi jövőben a főváros törvényhatóságának közgyűlésén már alkalmazni fogják. VÍG ADÓ-KÁVÉ HÁZ V., Deák Ferenc-utca 2. VIGADÓ-KIOSZK V. kerület, Vigadó-tér. Tulajdonos: BABÓCSY LŐRINC
