Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-02-17 / 7. szám
Budapest, 1932 február 17. J^w3£sosiffi rssxi hatóság, mindent elkövetek, hogy ne lépjünk fel akármilyen kis mértékben is drágítólag és bénítólag az automobilizmus fenntartásának és fejlesztésének rovására. Mindent elkövetek, ami a reszortomba tartozik, az olcsóbbítás érdekében. Elmondhatom, hogy én voltam az, aki annak ellenére, hogy az automobilok mai rendszámtáblája nem felel meg a kívánalmaknak, nem engedtem meg azok kicserélését, holott az új táblák beszerzési költsége mindössze csak 15 pengőt igényelt volna. Ügy gondoltam, ezzel is szolgálatot tehetek annak az elvnek, hogy a mai vi.lamint a Kereskedelmi és Iparkamara most újult erővel foglalkozik mindazokkal a problémákkal, amelyek a kéz- műiparosok helyzetének javítását célozzák. Mindenütt óriási jelentőséget tulajdonítanak a kisiparosság talpna- állitásának, mert tisztában vannak azzal, hogy egynegyed- milliót kitévő létszámával ia munkásokkal együtt ők képviselik azt a termelő osztályt, amelyet a gazdasági rend oszlopának lehet minősíteni. A várható komoly eredményekről folytattunk beszélgetést, ennek a kérdésnek talán legintenzívebb szószólójával, szonyok között újabb terhekkel ne zaklassuk az aut ó hi l aj donoso keit. * Keresztes-Fischeir Ferenc belügyminiszter nyilatkozata bizonyára a legnagyobb érdeklődést fogja kiváltani az egész törvényhatóságban. Mindenekelőtt megállapítható, hogy az elöljáróságok szaporításának hosszú időre eltemeteltnek vélt terve ismét az aktualitások előterébe lép, mert a belügyminiszter ragaszkodik a köz- igazgatás gyorsításához és a lakosság ügyes-bajos dolgainak fürgébb elintézéséhez. Ilyen körülmények között valószínűleg má,r a: költségvetés j óváhagyása után foglalkoztatni fogja az autonómiát a kerületek tényleges megszervezése, amire valóban égető szükség is van. az építeni akarók elvesztik türelmüket és lemondanak a munkálatok megkezdéséről. A főváros a maga területén az engedélyek kiadása körül hozhat lényeges könnyítéseket, mert a mai rendszer mindenéé jó, csak arra nem, hogy az építkezési tevékenységet előmozdítsa. Szó esett a fővárosi építési szabályzat sürgős revíziójáról is, amelyek egyik lehetetlen rendelkezése vonatkozik a telekosztásokra. Ma túlzott követelést jelent az az előírás, hogy családi házakhoz! négy-hatszáz négyszögöles telkek szükségesek, és amikor ez az építkezési típus vau divatban, nem szabad aláásni a lehetőségeket ilyen óriási telekminimumok előírásával. Ez ma oly terhes kötelezettséget jelent, hogy az építtetők képtelenek a nagyméretű telekszerzési költségeken kívül az építkezésekre is tőkét előteremteni, amelyik pedig sokszor kevesebbe kerül, mint a telek megvásárlása. A kisebb telkek kedvező felhasználására jó példát mutatott a pasaréti mintaépítkezés, amelyen a legjobban előtárták, hogy az építkezési szabályzatnak ezt a rendelkezését, meg kell változtatni. — Súlyos akadálya az építkezéseknek a hitelgazdálkodás terén bekövetkezett az a káros esemény, hogy a LÁB-kölesönök folyósítása teljesen megszűnt. Az ebben a vonatkozásban érdekelt bankszövetség az általa vállalt 12 milliós hitel folyósítása elől elzárkózott és a rossz helyzetre való hivatkozással nem ad tőkét a különben kitűnő fedezettel rendelkező építtetők számára. Felfogásom szerint a bankoknak is meg kell alkudniok az élet követelményeivel és ezért olyan intézkedésekre van szükség, hogy az engedélyezett LÁB-kölesönöket valóban juttassák is el az építtetők kezéhez. Az iparosságnak ezt a sürgető kívánságát a közeljövőben a leg illet ékesebb helyen is szóvá fogják tenni. — Végül elkerülhetetlen az építkezési adókedvezmények. ügyeinek rendezése is, amelyet a pénzügyminisztériumnak sokkal liberálisabban kell kezelnie. Semmi haszna sincs az államnak abból, ha ragaszkodik a kedvezmények szükebbkörű alkalmazásához, mert ezzel csak csökkenti azokat a bevételeket, amelyekre az építkezési tevékenység során, joggal számíthatna. * Értesülésünk szerint az ipari érdekeltségek összes kívánságai legközelebb memorandum formájában jutnak él az állami és fővárosi hatóságokhoz, ahol remélhetőleg megértő méltányossággal fogják honorálni a jogos és közérdekű kívánságokat. Semmi előnye sincs ax államnak ax építési adőkedvexmények sxűkebbkőrű alkalmazásából Nagyarányú akciók az iparosság létérdekének előmozdítására — Törvényjavaslat készül az új ipari központról — Rendezik a hitelkérdést és módosítják az építési szabályzatot A különböző ipari érdekeltségek és tömörülések, vaBecsey Antal törvényhatósági tanácstaggal, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az iparosság öntudatraébredése komoly kilátá- tásókat nyújt mindazoknak az érdekéknek az érvényesüléséhez, amelyek nemcsak ennek az osztálynak, hanem a nemzeti gazdálkodásnak is elsőrendű tényezői lehetnek. Most áll küszöbön az új ipari központról szóló törvény- javaslat. benyújtása, amelyről Kenéz Béla dr. kereskedelmi miniszter bejelentette, hogy rövidesen a parlament napirendjére kerül. Mindannyiunk érzése szerint. ez a törvényjavaslat hivatott arra, hogy megkoronázza az eddigi sikeres törekvéseket és megkönnyítse nemcsak a szabad ipart alakulatok munkáját, hanem irányítsa, az ország ipartestületeinek cselekvőképességét is. Az iparosságnak ma már nemcsak a belföldi szükségletek ellátása terén, hanem az export körül is jelentős szerepe van. Ez okozza, hogy erőteljesen szorgalmazzák a Vámpolitikai Központba való bekapcsolódást és elkerülhetetlenné válik, hory a különböző vámrendeleteknél az ipari osztályok kívánságait is meghallgassák. — Az iparosság munkalehetőségeit súlyosan bénítják azok a viszonyok, amelyek a hitelkérdés tekintetében jelentkeznek. Ebben a vonatkozásban minden esetre disz- tingválni kell,- mert a mai termelési rendben nem lehet másképpen érvényesülni, mint a termelőhitel rendelkezésre bocsátásával, amelynek természetesen nem lehet az a célja, hogy a deficitet pótolja: erre nincs szüksége a kézműiparnak, hanem annál inkább a termelőhitdre, ami alkalmas cselekvőképességének erőteljes alátámasztására. Ebben az ügyben fontos tanácskozások folytak legutóbb a Kereskedelmi ék Iparkamarában és lendületes akciók indultak meg a munkaalkalmak sürgetésre szempontjából is. A legnehezebb probléma a termelési hitel biztosítása, ami különösen azért, fontos, hogy a mai súlyos építkezési viszonyok között is energiától duzzadó ipar támogassa a mutatkozó építkezési kedvet. Köztudomású, hogy az építőipar a közmunkák tekintetében nem sokat várhat és ezért a munkalehetőségeket inkább a magántevékenység von.alán keresik. A Fővárosi Hírlap múltbeli számában rámutattam a bürokratikus akadályokra, amelyeknek elhárítása elsőrendű követelmény. A Kamara értekezlete • egész sor példával illusztrálta azt, a sok nehézkességet, amelynek láttára Eddig száz tanút hallgattak ki a belvárosi petíció ügyében A közigazgatási bíróság tudvalevőleg a főváros polgármesterére hárította azt a feladatot, hogy a IV. kerületi községi választás ellen beadott petició alaposságát kivizsgálja és ennek érdekében az ajánlási ívek aláíróit kihallgassa. Ezt, a hatalmas munkát az illetőségi és közjogi ügyosztály végzi, ahol már napok óta folynak a kihallgatások, amelyeket jegyzőkönyvbe foglalnak és 'annakidején a közigazgatási bírósághoz felküldenek. Naponta húsz-harminc idézést kézbesítenek a belvárosi választópolgároknak, akik a hatósági idézésnek megfelelően kötelesek a vallomás megtételére jelentkezni. A tanúvallomások végeredményben bírói funkciót jelentenek és a hatósági megállapítás a tényállás felderítését célozza. Ilyformán a tanuk vallomása hivatalos titok, amelyeknek részletei egyelőre nem kerülhetnek nyilvánosságra, de nagy általánosságban megállapítható, hogy a tanuk vallomásai nem minden tekintetben fedik azokat az állításokat, amelyeket a peticionálók a maguk igaza érdekében a bírósághoz beterjesztettek. A közigazgatási bíróság- feladata, hogy a vallomásokat elbírálja., amelyek sok érdekes eseményét fogják feltárni a nevezetes belvárosi választásnak. Érdeklődtünk aziránt, hogy mikorra várható az eljárás befejezése, 'amire a következő felvilágosítást kaptuk: — Több mint, 1500 tanú kihallgatása vált szükségessé és így a közjogi ügyosztály csak április közepén lesz abban a helyzetben, hogy az egész HÖTÓGÉPKOMPRESSZOROK Jéggyás'ak, SmHaliázalr, vásárcsarnokok valami salt az e Selmsszcrsp as* részére SS U if Ä NY P A L t c j g; a a d a s á g* £ és k úí i © g e p g y á r ii üzeme BUDAPEST, HI. KÉR., FÉNYES ELEK-U. 4. TeleSonsz ám: Atufcoanafa 620 25 LINOLEUM ES GUMMI üjurkoíásí szak váll»!«* 4 CSÁSZÁR íMRS Budapest, IX., Lónyai-u. 36. Telefon: Automata 887—49. Ajánlatok díjmentesen :«*SírMrwo>KiTWM^?!isaj«iJOio3J anyagot a közigazgatási bírósághoz felterjessze. Ugyancsak, hosszú időt vesz majd igénybe e vallomásoknak az áttanulmányozása és ezért alig’ hihető, hogy a bíróság' az őszi hónapok előtt végleges ítéletet hozzón a belvárosi községi választás megtámadásáról. HUTTER ÉS SCHRAHTZ RT Budapest, JC. kér., Gyömrői-út 8© Városi mintaraktár: VI., Vilmos császár-út 63 Kerítések, kerítés-fonatok, i tűzhelyek és kályhák n a g y y á 1 a s z fc é k 1) a ii Telefon: J. 379—36. hazai szénre I I BONA DOME ES TAKSA PAPÍR ÉS ÍRÓSZEREK GYÁR! RAKTÁRA a ,.PAFIRMALOM“-hoz BUDAPEST, IV., ARANYKÉZ-UTCA 6. TEL.: AUT. 877-15. ALAPÍTVA: 1790-BEN Lipcsei Tavaszi Vásár 1932 Mintavásár március 12-ig. felvilágosítást nyújt útiköltségre, lakásra, ked- utazásra vonatkozólag a tiszteletbeli képviselő: Guhraiier Ottó igazgató, VI., Teréz körút 46. sz. Telefon : 23-9-81 naponként 15 óráig, szombaton 12 óráig. — Jelentkezés a különvonatra február 27-ig Nagy Műszaki Vásár és Épitészeti Vásár március 13-ig. Sportcikkvásár és Bútorvásár március 10-ig. Textilvásár március 9-ig.
