Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-02-03 / 5. szám

4 Budapest, 1932 február 3. ctyndyek az egyesi illemekről általános l épd, a további vizsgálódásokra alapot inának nyújtani. Ugyancsak összegyűjtve, rendelkezésre állanak a kisebb házi- műhelyekre, házilag végzett mellékmunkát atokra és egyéb idetartozó tevékenységre vonatkozó adatok is. * A városházán remélik, hogy az üzemi bizottság' egészen rövid idő alatt letárgyalja a reábizott nagy anyagot s a hozandó határozatok végrehajtásával egyszer s mindenkorra lekerül a napirendről a közüzemi kérdés, mely oly sokat fog­lalkoztatta. a közvéleményt. A fővárosi üzemeknél készülő reform-tervekbe a kormány nem avatkozik bele Az iparfejlesztésről szóló 1931. évi XXI, t.-c. a tör­vényhatósági és fővárosi üzemekről szóló részében úgy in­tézkedik, hogy egy külön állami bizottságnak kell megvizs­gálni az összes közüzemeket abból a szempontból, hogy fenntartásuk szükséges-e, illetve lehet-e szó egyesítésről, üzemredukcióról, vagy a tevékenységi kör megszakítóséról és minderről az országgyűlésnek kell részletes jelentést tenni. Az állami bizottságnak ezt az ellenőrzést a fővárosi üzemekben júniusig kellene befejeznie. 'A főváros vezetősége a közelgő terminusra való tekin­tettel a múlt év végén feliratot intézett a kormányhoz, amelyben azt kérte, hogy a kiküldendő állami bizottság a törvényhatóság ellenőrző bizottságával kooperálva vizsgálja át az üzemeket. A feliratra most érkezett meg' a válasz, amelyben arról értesítette a miniszter a fővárost, hogy az állam nem kíván beavatkozni a főváros üzemi kérdéseibe, nem ragaszkodik az állami vizs­gálathoz, hanem a főváros belátására és ítéle­tére bízza az elbírálást. Az annakidején elkészülő jelentést és javaslatot azonban elbírálás végett, kellő időben, a végrehajtás foganatosítása előtt, fel kell terjeszteni a kormányhoz. A kormányleirat tudomásulvétele után most már kizá­rólag a megalakult üzemi bizottságra hárul az a fontos feladat, hogy milyen módon tartja legjobbnak az üzemek kérdésének végleges megoldását, milyen.módon képzeli el az összevonást s mely üzemeket tart megérettnek a likvidálásra. Plkenő hősök a rákosi kafonafemefőben Emiért eív érezteb:dlagg^^aggaror áfmodoznafc A világválság', a giazdasági krízis, az őrlő bizonytalan­ság, a Ma gondjai, a Holnap kétségei és a ködös jövő csápjai között vonagló, törtető, zsivajtól nagyváros tő- szomszédságában, túl Kőbányán, a~rákösi róna szélén egy másik gigászi város tárt kapui állnak, Ez a hatalmas, egyre terjeszkedő néma város, ahol olyan gyorsan nőnek az utcasorok: a rákoskeresztúri új temető. A kapuján a bánat sétál ki és be. A legragyog'óbb nyári verőfényben is van valami borongás az ég boltja felett. Legpompá­sabb virágai sem díszelegnek sem illatoznak úgy, mint az élők kertjeiben. 3>e csodálatosképpen, van ennek a nagy városnak egy kerülete, ahol a katonás glédába sorakozó halmokon meg­törik a bánat, kapujában megtorpan a szomorúság. Eb­ben a néma városban, a békének ebben a nagy kaszár­nyájában, ahol a. világháború közel húszezer elhullott hőse 'alussza örök álmát, valahogyan nem tnd úrrá lenni a csüggedés. Az a glória, amely a hantok alól láthatatlan sugarakban árad az élők felé, valahogyan szétveri a meg­semmisülés érzésének felhőit, ez a néma város valahogyan az élet magasabbrendőségét hirdeti, ha nézzük a katonás glédában felsorakozó sir oszlopokat. A sír komorságát el­rejti a fejfa helyett rajta pihenő rohamsisak, s úgy érez­zük, hogy azok, «akik itt mint egy indulásra kész, vára­kozó, hatalmas ármádia, katonái pihennek, nem elhagyot­tak . .. Egy óriási nagy tábor ez, ahol ott sorakoznak egy­más mellett a 32-sek, az 1-es honvédek, a tüzérek, a sza- pörök, a 13-as huszárok, együtt mind, a standbeliek, a népfölkelők és tizennyolcévesek, akik 1916-ban az édes­anyjuk köténye mellől dalolva indultak el és véresen ér­keztek vissza, hogy ebben a földben újra megpihenjenek. A rendezés alatt álló katonatemetőben mostanában megint egy új „zászlóalj“ kapott fejfát1. Az új síremlé­kek felállítása után végigsétáltunk Salamon Géza tanács­nokkal és vitéz Bárány László tanács jegyzővel «a temető­ben. Grandiózus, szinte döbbenetes látvány a kapun be­lépőnek a sok egyforma sir, a 26.000 egyforma fakereszt. Ott «állnak egymás mögött és egym<ás mellett. Apró kis szakaszokban, «a szakaszok száza­dokban és a századok komor, néma ezredekben. Huszonhatezren! Egész hadsereg. Alig kisebb, mint a mai trianoni Magyarországé. Néma és szomorú «tanuságtótel a halni tudó és halni «kész ma­gyar vitézség mellett. Salamon tanóxsnok beszél: — Közel 200.000 pengőt költött társadalmi és állami segítség mellett a főváros a hősi temető rendezé­sére, hogy ne legyen egyetlen sír sem jeltelen. Az elmúlt évben 3000 sírt helyeztünk át, úgy, hogy áz 1 egy ezredbe, egy csqpattestbe tartozóié együtt legyenek. Minden sír­tábla közepén megfelelő térség várja azt a szoborművet, amely majd kifejezője lesz a nagy küzdelemnek, a héroszi összecsapásnak, amelyben azok véreztek el, akik most csendesen és megbékél ten pihennek. — A fővárosnak tíz a terve, hogy a nagij háború kiemelkedő momentumait örökíti meg a temetőtáblák föló kerülő szobormüveken. így szobrot kapnak a Kár­pátok harcaiban és az ősi föld védelmében elhullott honvédek, Przemysl vértanúi, szoborművet kapnak az isonzói hősök. Ha lehetne, égig érő, hófehér márvány­tttumsa t»l®íon: «. 000-69, obeliszket tennénk minden sírra.. iSlajos, ma nem jut több, mint egyszerű fejfa. és egy-egy marék virág. — A temető rendezése folytán a még háborúi alatt emelt- hősi emlékmű is nagyobb perspektívát kapott. Felmerült az a gondolat, hogy' helyébe újabb, monumen­tális, figurális emlékművet' kell helyezni- és amint a fő­város viszonyai lehetővé teszik, a Hősi Temető emlékművének elkészítésére nyilvános, országos tervpályázatot fogunk hirdetni. — A tavasszal, szemközt a temető «kapujával, egv megragadó erejű szobor kerül felállításra. Rohamsisakos honvéd, esküre emelt- kézzel, másik kezében föklrehajtott zászló. Beszédes László alkotása ez. A korán elhunyt művész özvegye ajánlotta fel erre a célra férjének „Eskü“ c-ímü szo'borinűyét. A szobor vázlatát a harc­téren készítette el. — Ebben az évben készül el az a szimbolikus sár is, amely a messze idegenben, jeltelen sírokban nyugvó magyar katonák■ sírját fogja jelképezni. A tervek sze­rint díszes virágágyak között egy egészen egyszerű katonasír lesz, olyan, amilyen ezrével volt a Kárpátok­ban és Galíciában. A síron örökmécs lesz azoknak az emlékére, akik szerteszórtan, messze harctereken, száz­ezerszámra alusszák örök álmukat, távol az anyaföldtől, távol a boldog, nagy, régi hazától. — A főváros gondolt az1 1848—49. évi szabadság­harc vitéz honvédéire is. A 48-as honvédok különböző helyeken lévő tetemeit összegyűjti, hogy ezek a sírok is örökre m-egmar adjanak, 1 A Hősi Temető két sírtábláját szánták a negyvennyolcasoknak. Eddig is mintegy 40 volt negyvennyolcas honvédtiszt maradványait temettük ebbe a sírtá.blába, köztük a vitéz Földváry alezredest, Gorove őrnagyot, Damjanich tábor­nok hadsegédeinek tetemeit. Ő vette át Dani janiéitól később a híres 11. zászlóaljat. Ide temetik Burdina őrnagyot, aki Budavár bevételénél szenvedett hősi halált, behrgnfels-i Péota, Mór tüzérezredest, Görgey tüzértörzs­kari főnökét. A negyvennyolcas honvédok emlékművét, korhű formában Martinéin, a tehetséges fiatal szo«brász- művész tervezte meg. —■ Felmerült az a gondolat is, hogy a hősi emlékmű előtti nagy tömegsírral szemben, amelyben a világháború egy névtelen tisztje és 190 közvitéze pihén, helyezzük el­ei Budavár bevételénél elesett 300 névtelen hős honvéd fő leli 'm aradvártyai t. Mindkét tömegsír fölé méltó emlékművet tervezünk. ’ Arról is volt szó, hogy a Budavár bevételénél: elesett honvédeket a Vár tövében, a királyi vár alatt, kell újra eltemetni, oda, ahonnan rohamra indultak. Sok híve van annak a felfogásnak is, hogy a honvédsírokat ott kell hagyni, ahol vannak, a Tabán-Krisztinavárosi temetőben, akkor is, «ha a temetőt kiürítik és sétakertté alakítják át. Bámiilyen nehéz időket élünk, mégis újabb és újabb áldozatokait; kell hozni a Hősi Temető méltó fenntartá­sáért és bármilyen válságos, nehéz idők is köszöntének ránk, fokozottan kell tisztelni azok emlékét, akik sírig hűek maradtak «esküjükhöz, melyet zászlóikra tettek, s a]dk életükkel pecsételték meg azt a vérközösséget, amely­ben velünk éltek, -— akik legméltóbbak arra, hogy sír­jaikat úgy őrizzük meg, mimt, egy reánk szállott szeplőte­len, nagy és szent örökséget. (d. ö.) Legolcsóbban vehet pokrócot, hátizsákot, szobatomakészletet és horgászati cikkeket Szállít hivatalok rászór* Iratkötő- hevedert, por- ás padlótör lóruhát Telefont J. 415—07 Alapítva 1838-ban Hauschild Albert Budapest, VII-, Károly-körút 15. szám Versenytárgyalási hirdetmény Utalással a Fővárosi Közlöny „Hivatalos hirdetések“ élén közölt általános «ajánlati feltételekre, «nyilvános írás­beli versenytárgyalást hirdetek a székesfőváros iskolái, hiva­talai, intézetei és üzemei részére szükséges Író- és rajz- szerek, továbbá különféle irodai cikkek szállítására. A teljes kiírási művelet (szállítási feltételek, minták) Budapest székesfőváros központi anyagozertárában (IV., Köz­ponti városháza, III. udvar) hétköznapokon! 8—2 óra között díjmentesen megszerezhetők, illetve megtekinthetők. Az ajánlatokat Budapest székesfőváros központi anyag- szertárában 1932. évi febrnär lió 15-én 12 óráig kell benyújtani. Az ajánlatok a polgármesteri XI. ügyosztály he­lyiségében (Központi városháza, II. emelet, 235.) ugyanaz­nap Mii órakor kerülnek felbontásra, ahol az ajánlattevők, vagy .azok igazolt képviselői jelen lehetnek. Budapest, 1932. évi január hó 29-én. A székesfőváros polgármestere. Versenytárgyalási lilrdelmény A köztisztasági hifatal fuvartelepe, IX. kér., Ecseri-u. 6. szám alatt lévő kantin járnak és tartozékainak — korláto­zott it aim ér és mellett — kantinüzlet folytatása célja­iról való kérbeatlására folyó évi február hó 26-án dél­előtt 11 órai határidővel nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdetek. Az ajánlat benyújtásához szükséges és a feltételeket tar­talmazó ajánlati űrlapok a «köztisztasági hivatal fuvartele­pén (IX., Ecs«eri-u. 6. sz.) délelőtt 9—12 óra között díjtala­nul vehetők át. A bérlemény tárgya ugyanakkor a helyszínen megtekinthető. Az ajánlatokat az ajánlattevő által két tanú előtteme- zése mellett, eajátkezűleg. aláírva, okmánybélyeggel ellátva, pecséttel lezárt, sértetlen borítékban, folyó évi február liö 26-án délelőtt 10 óráig- a köztisztasági hivatal igaz­gatóságánál (VIII., Kún-u. 8. sz.) kell benyújtani. Az aján­lat borítékára rá «kell írni: „Ajánlat a kantin bérletére“. Budapesti pályázók ajánlataikat postán nem küldhetik be. Az ajánlatok ugyanott és ugyanazon a napon délelőtt 11 órakor fognak nyilváno«3an felbontatni, amikor is a vállal­kozók, vagy igazolt megbízottaik jelen lehetnek. Bánatpénzül 300 aranypengő, azaz: Háromszáz ar.any- pengőt kell a köztisztasági hivatal pénztáránál (VIII., Kuu- utca 8. sz.), a versenytárgyalási hirdetés számára való hivat­kozással letenni és az erről szóló nyugtát az ajánlathoz kell csatolni. A székesfőváros, fenntartja magának azt a jogot, hogy a beérkezett ajánlatok közül a megajánlott árakra való tekintet nélkül szabadon választhasson, vagy az összes aján­latokat visszautasíthassa, Budapest, 1932. évi január hó 15. A szélcesfővíiros polgármestere. Magyarország aranykoszorús mestere Szlezák László harang- és ércöntőda, harangfelszerelés és haranglábgyár BUDAPEST, VI., Frangepán-utca 77. szám Telefon: Asst. 913-53 esi Bazilika részéra készüli 7945 kg új harang As 1900. évi párizsi világkiállításon díszoklevéllel, 1921. és 1923. évi vasipari kiállításon aranyéremmel, az 1923. és 1926. évi kézműipari tárlaton kormánydíszoklevéllel, 1927. és 1928. évi budapesti, székesfehérvári, szentesi és szombathelyi kiállításokon nagy aranyéremmel kitüntetve. Számos egyházi elismerőlevél 1 — Költségvetéssel díjmen­tesen szolgál I — Előnyős fizetési feltételek I Alapíttatott: 1880. HELLE ANTAL Cégtulajdonos : SCHRENK MÁTYÁS Hevederszövő-, kender- és sodronykötélgyár. Géphajtó- (transmissio-), felvonó-, emelődaru-, hajó-, vontató-, bánya-, halász-, turista-, tűzoltó- és mentőkötelek. Rákospalota, Rocskay-utca 124. Tcle cn: Aut. 952—89. MUNKÁCSY GYULA-cég tai-aréktűzhely. kályha, kéinénytoldó és lakatosárúgyár. Budapest, VII., Rózsa-utca 39. Telefon: J. 312—80, J 359—16. Bútort résziéire is legolcsóbban TOMORYNÁL vásárolhat. Veres Pálné-utca 7. Köztisztviselőknek kivételes kedvezmény. PERY DEZSŐ OKL. MÉRNÖK, KŐVEZŐ-MESTER BUDAPEST, I-, ATTILA KÖRÚT 2. TEL.: 562 51

Next

/
Thumbnails
Contents