Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-11-09 / 45. szám
Budapest, 1932 november » 35SBio3fiEM> Ä közgyűlés tagjai tomboló lelkesedéssel, szünet nélkül éljenezve, tapsolva ünnepük a székesfőváros legfőbb vezetőjét. * Következik az eskü. A közgyűlés tagjai felemelkednek helyükről és minden tekintet Huszár Aladár felé tapad. — Én, Huszár Aladár... — hangzik a főpolgármester érces, férfias hangja. — Isten engem úgy segéljen! — fejezi be az esküt és újból felharsan a frenetikus tapsvihar. Sipőcz Jenő dr., polgármester megkezdi üdvözlő beszédét: — Amikor a székesfőváros ünnepélyes keretek között megválasztja főpolgármesterét, — úgymond, — ez az aktus ünnepi hangulatot teremt a lelkekben is. De a mai nemzedék nem tud zavartalanul ünnepelni. Az ünnepi hangulatba belevegyül a hazafiúi gond is, kísért bennünket az elmúlt nehéz idők emléke és belehasít lek hatósági önkormányzatban részt nem vettem, eddigi közéleti működésem értékelését látom. — Jól tudom, hogy mit jelent az ország első törvény - hatóságának az élén állani. Tudatában vagyok a reám- háramló feladatok nagyságának és fontosságának. Látom az utamba tornyosuló akadályokat, érzem a felelősség súlyát, de tudom azt is, amidőn engem nemcsak felsőbbségem, de a törvényhatósági bizottság bizalma is erre a helyre állított, olyan erőtényezőkre támaszkodhatom, melyek megkönnyítik feladatomat és munkámat és biztosítják számomra a sikert. — Az országos politikában követni kívánom vezérem: Gömbös Gyula miniszterelnök úr őexcellenciáját, akinek elgondolásaival és célkitűzéseivel egyetértek, — aki nehéz időkben vállalkozott nehéz feladatokra, aki felrázta tespedéséből a nemzetét, új reménységet adott és új útakat jelölt meg, amelyek — hitem és meggyőzőAz új főpolgármester esküje. (Balról jobbra az emelvényen: Borvendég Ferenc alpolgármester, Huszár Aladár főpolgármester, Sipőcz Jenő polgármester és Liber Endre alpolgármester) . künkbe a jövő aggodalma is. Az ünnepi hangulat ne tegyen bennünket elbizottakká és a hazafiúi gond ne tegyen, kishitűekké. — Rettenetes katasztrófából, a politikai és gazdasági válság morajló örvényéből, amely elmerüléssel fenyegetett, sikerülj- kivezetni a főváros hajóját, de hogy az a biztos révbe boldogan befuthasson, ahhoz még biztos, élesszemű kormányzásra és a hajó egész személyzetének megfeszített erőkifejtésére van szükség. — Ebbe a munkába kapcsolódik bele Méltóságos Főpolgármester Úr, amikor magas tisztségét elfoglalja. Nagy a mi örömünk, hogy egy< új, kiváló munkatársat kaptunk, aki férfikora delén, alkotó erejének teljében nemes becsvágytól eltelve foglalja el magas, de nehéz állását. Méltóságod a vármegye szülötte és neveltje. A magyar vidékről jön, de én érzem, hogy nálunk nem fogja magát idegen világban érezni, amint mi sem fogadjuk idegenképen. Egy derék magyar hazafi, egy tetőtől talpig korrekt úriember nem lehet idegen a székesfőváros közgyűlési termében és összeköt még 'bennünket az \önkormányzat eszményének rajongó, tiszt el Jete és szeretete, ami tekintetben megyei és városi törvényhatóság között nem lehet különbség. ■— Mindezeknél fogva nemcsak tisztelettel, de szeretettel is fogadjuk. Biztos vagyok benne, hogy ia törvény- hatóság méltányolni és támogatni fogja Méltóságod nemes szándékait, én pedig a főváros kiváló tisztviselői és alkalmazottai karának buzgó ék odaadó támogatását ígérem. — Amikor Méltóságos Főpolgármester Úr elfoglalja a főpolgármesteri széket és. vezető osztályosa lesz e nagy munkának, azt kívánom, hogy nemes» szándékai váljanak valóra a székesfőváros javára és Isten áldása kísérje működését. Újabb ünneplés fogadja a polgármester szavait és most Huszár Aladár mondja el székfoglalóját. Mélységes csend üli meg a termet, a várakozás feszült izgalma. A főpolgármester első megnyilatkozása mindenkit lenyűgöz. A főpolgármester beszéde — Méltóságos Polgármester Úr! Tekintetes Törvény- hatósági Bizottság! Amidőn őfőméltóságának, Magyar- ország kormányzójának legfelsőbb elhatározása és a törvényhatósági bizottságnak megtisztelő bizalma folytán elfoglalom Budapest székesfőváros főpolgármesteri székét, mélységes hódolattal tekintek a legfelsőbb helyre és mélyen meghatva mondok a tekintetes törvényhatósági bizottságnak hálás köszönetét, a velem szemben megnyilvánult bizalomért, melyben én, mint aki eddig a törvénydésem szerint — nemzetünket egy szebb és boldogabb jövendő felé fogják vezetni. — Félre nem érthető határozottsággal szegezem le magam a céltudatos, minden áldozatra kész nemzeti irányzat &s a keresztény demokrácia gondolata mellett.-—- Ezen meggyőződésem és elgondolásom nem jelenti azonban azt, hogy én bármelyik irányban elfogult lennék, mert- tudatában vagyok annak, hogy én nem egyes politikai iráyzatoknak, hanem a székesfőváros egyetemének vagyok főpolgármestere, éppen ezért, amennyire ez emberileg lehetséges, tisztemet teljesen pártatlanul kívánom betölteni. A törvény- hatósági bizottságban helyet foglaló pártok közül vannak olyanok, melyek felfogásukban és célkitűzésükben hozzám közelállanak. Én nemcsak ezen pártok nagymértékeit támogatásával, de a törvényhatóság összességével kívánok együttmunkálkodni. És miután hitem és meggyőződésem, hogy e teremben csak az útak és a módok tekintetében vannak különbségek, a célt illetőleg valamennyien egyet akarunk, tudom, hogy a harmonikus együttműködés útját meg fogjuk találni. ( Én e teremben főként fővárosi politikát akarok látni. Politikát, mely a székesfőváros vitális érdekeiből táplálkozik és Isten által nekem adott erőmmel és tehetségemmel azon leszek, hogy szeretett fővárosunk fejlődését, népének jövőjét és boldogulását szolgáljam. Én az őszinteség politikáját akarom inaugurálni, mely nyílt és egyenes lesz, melyben nincsenek félreértések, nincsenek belemagyarázások, nincsenek hátamögötti gondolatok, de mindenki tudni fogja azt, hogy mit akarok és milyen irányban haladok. — Hitem és meggyőződésem szerint székesfővárosunk fejlődését szolgálni egyet jelent a nemzeti érdekek szolgálatával. — Midőn ez alkalomból az elismerés hangján emlékezem meg nagynevű hivatali elődeimről és azok között közvetlen elődömről, dr. Biplca Ferencről, úgy érzem, hogy az ő érdemeiket itt a fővárosban intézmények és kövek hirdetik, amelyek túlélik a ma kritikáját és azokat a szempontokat, melyek embereknek kortársaikról alkotott véleményét determinálják. — Méitóztassanak megengedni, hogy ma még réwde tprogrammot ne adjak, csak nagy vonásokban ismertessem azon irányelveket és elgondolásokat, amelyek működésemben vezetni fognak. E működésemet nem is tudom másként elképzelni, minthogy az az önkormányzattal teljes összhangban történjék. Én meggyőződései híve vagyok az önkormányzatnak, ezt tartom az! igazgatás legszebb és legtökéletesebb formájának és épp őzéit az önkormányzat jogát a legmesszebbmenően tiszteletben kívánom tartani. Legyen ez a terem objektív viták, komoly érvek, komoly csatájának színtere, melyeknek eredményeképpen szülessenek meg azok az elhatározások, melyek legmegfelelőbben vannak hívatva az ország érdekeit szolgálni. Én mindenkinek a meggyőződését tiszteletiben kívánom tartani, A kritikának a legszélesebb teret engedem, — útját állom azonban minden olyan megnyilatkozásnak, mely akár tartalmánál, akár hangjánál fogva nines figyelemmel az ország első törvényhatóságának méltóságára. Éber őre kívánok lenni a közélet tisztaságának, és nem ismerek tekintetet, mely visszatartana engem attól, hogy azokra, akik a magánérdekeket összetévesztik a közérdekkel, kemény kézzel le ne csapjak. Én nem tudok, csak tiszta levegőben élni és ha szükség van rá, meg is van a gerincem arra, hogy ezt a légkört meg is teremtsem. Egyet azonban határozottan kérek: hogy senki felelőtlen beszédekkel, odavetett megjegyzésekkel ne mérgezze meg a magyar közéletnek amúgy is nehéz levegőjét és ne ingassa meg az ezer bajjal küszködő polgárság hitét, mert ez bűn 'a nemzet becsülete ellen. Aki vádolni akar, az nyílt sisakkal álljon ki a fórumra és vállalja el határozata minden következményét. — Híve vagyok a köz- és magánéletben a vallás- erkölcsi szempontok érvényesítésének és minden oly törekvést, mely e szempontok érvényesülését van hivatva előmozdítani, a legmelegebben kívánom támogatni. — Híve vagyok a felekezetek közötti teljes békének és harmóniának és egyenesen bűnnek tartom azt, ha valaki ma magyar és magyar ember között abból a szempontból tesz különbséget, hogy milyen templomban imádja istenét. Nekünk magyaroknak van egy szent, egy közös oltárunk. Oda vigyük békességben összeforrott szíveinket és különbség csak abban legyen közöttünk, hogy ki tud nagyobb áldozatot hozni a hazáért és a magyarság jövendőjéért. — Ezzel eljutottam napjaink egyik legégetőbb problémájához: a munkanélküliség kérdéséhez. A munkanélküliség kérdésének megoldása az egész országban, de különösen itt a fővárosban, szent kötelességünket képezze. Örömmel és megelégedéssel állapítom meg, hogy a székesfőváros ezen a téren messzemenőleg megtette a kötelességét.-— Különös gondomat fogja képezni a diplomás fiatalság elhelyezkedésének égető kérdése. •— Ha végigtekintek székesfővárosunk gazdasági életén, azt kell látnom, hogy ma éppen azok a rétegek küzdenek a legnagyobb nehézségekkel, amelyek a múltban becsületes munkájukkal nagyban hozzájárultak a székesfőváros felvirágoztatásához. Itt a kereskedők és az iparosok társadalmára gondolok. Az a sok leeresztett redőny Budapest utcáin, mind nyitott seb a nemzet testén, sok becsületes és derék egzisztencia temetője, amely minden bizonnyal mutatja, hogy elérkeztünk ahhoz a fronthoz, amidőn a kereskedőtársadalomnak intézményesen kell a segítségére sietni. Én a mtígam részéről erre a munkára a legnagyobb készséggel és odaadással vállalkozom. — Meleg szeretettel gondolok a kisiparosok társadalmára, arra a nemzeti szempontból oly nagy értéket jelentő rétegre, amely élet-halálharcot vív fennmaradásáért. És ebben a harcban vitalitása olyan tanujelét adta nagyszerű alkotásaival, hogy konzerválása a jövő számára egyet jelent a nemzet ügyének szolgálatával. — A székesfőváros, gyáriparának fennmaradását biztosítani nagy nemzeti érdek nemcsak abból a szempontból, hogy az országnak ipari termékekkel való ellátását biztosítja, hanem azért is, mert ezer és ezer magyar munkásnak ad megélhetést és kenyeret. Ezzel kapcsolatban a munkásság érdekében is akarok szólni. Én a munkáskérdést meleg és megértő szívvel és a lelkemben élő szociális érzéssel akarom kezelni. — Meleg szívvel emlékezem meg a magyar közép- osztályról, amelyik közhivatalokban magánvállalkozásoknál és szabad pályáknál nyert elhelyezkedést. Az ő élet- harcuk heroikus, mert lemondva minden kultúrigényük- ről, sokszor csak az élet legprimitívebb szükségleteit kielégítő szegénységüket takargatva, mindig ott vannak, ahol a nemzetnek szolgálhatnák és a nemzetért áldozatot kell hozni. A magyar középosztály fenntartása biztosítja a nemzet jövőjét. — Büszke vagyok, hogy felsőbbségem és a tekintetes törvényhatósági bizottság bizalma egy olyan adminisztráció élére állított, amely nemcsak nemzetünk közkincse, de> európai viszonylatban is értéket jelent. Nagy örömömre szolgál, hogy székesfővárosunk költségvetési egyensúlyát megőrizték. Különös gondomat fogja képezni a jövőben ennek fenntartása és a legmeszebbmenő takarékosság keresztül- vezetése és minden újabb megterhelés elkerülése. (A tudósítás folytatása a 7. oldalon) EGYSÉGES KÖZSÉGI POLGÁRI PÁRT ____________hlpclglof lapít
