Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1932-11-02 / 44. szám

Budapest, 1932 november 2 cfzív a szív * Egy nemesen, tisztán csendülő (hang kopogtat a magyar szivek ajtaján. November van. Jön a tél a maga könyörtelen (hidegével és sokaknak, jaj, nagyon sokaknak nines meleg takarójuk. Sokaknak, nagyon sokaknak ablakán az üveg helyett oda ragasztott papirost tépi fel éjszaka a süvöltő szél és nem söpri le az asztalról a vacsora ottfelejtett morzsáit, mert nem volt vacsora. Ebéd se volt. Sokaknak lábán vált ronggyá tavaly óta az ócska cipő, testén, tépett foszlánnyá az elviselt ruha. És a szegényekért, az éhezőkért most Horthy Miklósné, Magyarország kormányzójának felesége emeli fel szavát a magyar társadalomhoz, mint ahogy min­den esztendőben és mindenkor is tette. Nemes és tiszta egyszerűségbe csendülnek ezek a szavak, amelyek az igazság egyenes és keresetlen őszinteségével mondják meg, hogy sokan, fájdalmasan sokan vannak ember­társaink Magyarországon, akiknek a mostohára for­dult életsors nem adja meg a mindennapi betevő fala­tot és a meleg otthont. Adjatok, mondja Magyar- ország kormányzójának felesége, adjatok, mert sok- dsázezer {mégis ember szorongó aggódással várjd, hogy váltsuk meg a közelgő tél szenvedéséitől. Az emberi jóságnak, a könv őrület-ességnek patyo­laté éberségben ragyogó intézményét teremtette meg Magyarországon Horthy Miklósné. Az államfő felesé­géinek példás jóságával és kötelességérzetével állott azcín élére, akik a nyomor sebeit gyógyítják szivük minden szeretetével. És a tavalyi esztendőben a Horthy Miklósné segélydkció részére több mint félmillió pen­gőt adományozott a magyar társadalom és a termő- sxsetbertA adományok értéke majdnem ugyanennyi volt. Ebből 129.123 egyén, illetve család részesült segély­ben az 1931/1932. évben és azonkívül 63 jótékony- célú intézet, amely a részére kiutalt segélyt szintén a nélkülözők ezrei között osztotta szét. És abból a kimu­tatásból, amelyet a tavalyi akcióról Horthy Miklósné most a magyar társadalom elé tárt, még egy igen figyelemreméltó és követésre érdemes tanulság világlik ki: az adományozók egyetlen fillérje sem ment el admi­nisztrációs k öltse gél re. Ennél a pontnál meg kell állni egv pillanatra. Ezt! a pontot meg kell tanulni. És fel kell jegyezni, hogy a magvar társadalomtól befolyt 531.790 vénán , és 42 fillér pénzből pontosan 531.790 pengő és 42 fillért kaptáit az ínségesek. A Horthy Miklósné segélyakció minden adminisztrációs munkát egyetlen fillér admi­nisztrációs költség nélkül végzett el. Ennél a fénynél nincs megnyugtatóbb azok számára, akik elküldik pen­gőiket vagy akár filléreiket, mert abban a biztos érzés­ben küldhetik el. hogy minden fillér pontosan oda­kerül, ahová szánták: adminisztrációs költségek nélkül, valamely ínséges családanya kezébe. Most ismét itt a tél. És ismét útnak indul e»v kérő szó, hogy bekopogtasson mindenhová, ahol már melegen pattog a kályha és az élet szépségéről duru­zsol a fűtött kandalló. Ismét felemeli szavát a jóté­konyság nemes gondolatának és nemes kötelességének istápolásáért Horthy Miklósné és beszél azokról, akik­nek! nincs, azokhoz, akiknek van. A világ minden or­szágában jéghideg seprővel söpri a nyomor a kenvér- esatában elesetteket. A világ minden földién egyfor­mán reszketnek rongyaikban az éhezők. Minden tár­sadalomnak ezrével vannak koldusai. Nemcsak olya­nok. akik nyíltan és szégyenkezés nélkül mutogatják sebeiket, hanem ezrével vannak olyanok is, akik sze­mérmesen takargatják a nyomort, akik nem kopog­tatnak, nem kéregetnek. hanem megbújva mindenki elől, viselik sorsuk rájuk mért csapását. A jótékonyság keze hozzájuk is elér. A jótékony­ság kötelessége, hogy elérjen hozzájuk. A társadalom kötelessége pedig, hogy a jótékonyság kezébe adja azt a fillért, azt a kenyeret, azt a cipőt, amelynek el kell jutnia a hideg pincelakásba, a barakkba, a menhelvm, a szél járta viskóba, a dermedt padlásszobába, min­denhova, ahol nagy dolog a karéj kenyér és áldás a meleg kabát. Horthv Miklósné az államfő feleségénél- legneme­sebb hivatásával lett szószólójává az emberbaráti sze­retetnek. a jótékonyságnak. Munkatársai. — akik között Ripka Ferenc is a közel jövőben jelentős tevé­kenységet vállal, — társadalmunk legelőkelőbbjei. És kell, hogy mindenki szivében visszhangja rezegjen a felhívás tisztán, jóságosán csendülő szavainak, annak a meggyőződésnek, hogy bekövetkezendő nehéz télen ismét nagyon sok szárnyaszegett és hitét vesztett sze­gény családnak tudjuk visszaadni a jobb jövőbe vetett bizalmát“. Leukoplast magyar gyártmány Veszedelem fenyegeti Budapest gyógyfürdő jellegét a füst, a korom és a kéngáz miatt Ártalmatlanná kell tenni a hazai szenek égési termékeit —- Tudományos körökben keresik a megoldás módozatait A gazdasági kényszer xáterelte a figyelmet arra, hogy Magyarországnak is van szene, mégpedig olyan mi­nőségű^ amelyik nemcsak ipari célokra, hanem a kényesebb természetű üziemek és a magánháztartások számára is felhasználható. Mindehhez azonban az szükséges, hogy gyökeres újítások révén megszűnjenek a panaszok a ma­gyar szén égési termékei, elsősorban a kénes füst és gáz ellen, amelyek leginkább tartják vissza a fogyasztókat attól, hogy a hazai szén használatára rendezkedjenek be. A budapesti füst és korom ma már napirenden levő súlyos problémája a fővárosnak, amelyről érdekes véleményt adott Becsey Antal törvényhatósági tanácstag, az Egységes Községi Polgári Párt társelnöke, a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az illetékes hatóságokat és az arra hívatott szer­veket sűrűn foglalkoztatják most olyan jelenségek, ame­lyek a hazai szén rohamos terjeszkedésével kapcsolatban a főváros atmoszférájában jelentkeznek. Ma, amikor mindenki át van hatva attól a közgazdasági érdektől, hogy a belföldi széntermelés kihasználásával nemzetgaz­dasági helyzetünket is javítsuk, nem lekicsinylendő kér­dés annak a megvitatása, hogy a káros égési termékeket kiküszöböljük. A kénből keletkező kcnsavas gázok tud­valevőleg romboló hatást gyakorolnak az élő szervezetre, nemcsak a vegetációra és az emberi organizmusra, ha­nem a holt anyagokra is. Statisztikai kimutatások iga­zolják, hogy Budapesten körülbelül ötmillió pengőre tehető az a kár, amit épületeken a romboló kénsav évenként előidéz. Elég csak utalni legékesebb középületeink következetes romlására és .ha belföldi szén égési maradványai így az emberéletre, a vegetációra és a tárgyi vagyonra is pusz­tító hatást gyakorolnak: joggal kell a legkomolyabban foglalkozni azzal, lio-gy ezeknek a karos hatásoknak em jét vehessük. — Legutóbb a belügyminisztérium hatáskörében működő országos fürdő- és forrásügyi bizottság ülésén foglalkoztak mindezekkel a problémákkal, azzal kapcso­latban, hogy. az új .fürdőtörv&iy alapján tartoznak az üzemek a maguk és a környező területek gyógy jellegét megóvni. Köztudomású, hogy ebből a szempontból reví­zió alá vesznek minden ilyen engedélyt. A deliért- és Széchenyi-fürdővel kapcsolat­ban is szóbakerültek ezek az ügyek, amelyek sokat ártanak a fürdőváros mozgalomnak is. További panaszok hangzottak el a hazai szén alkalma­zásával járó oly kellemetlenségről, hogy szálló hamut is visz magával a kémények huzata, ami természetesen a, szénporképződést is elősegíti. A bizottság erőteljes intézkedéseket és radikális javaslatokat^ fog^ ajánlani a kormánynak e tünetek megszüntetésére és el van szánva arra, hogy a különböző intézmények gyógyjellegének meg­adása, illetve meghosszabbítása körül e jelen­ségeknek záros határidőn belüli kiküszöbölé­sét követeli. — Jogosultak a panaszok különösen a Széche'nyi- fiirdö tekintetében, ahol termális jellegű fürdőben egy nagy kazántelep ontja ezt a káros égési terméket. Meg­látszik ez a környező fák külsején, de legnyugtalanítóbb a sétáló közönség légzőszerveire az a sok kéntartalom, amelyet a Városligetben kénytelen belélekzeni. Évekkel ezelőtt -már figyelmes lett a főváros ezekre a jelenségekre és Bérezel Jenő akkori alpolgármester anbét-ot is tartott az összes szakembereb bevonásával. Az ankéten az a nézet alakult iká, hogy feltétlenül lehetne toveibbi termális víz feltárásával a kazánokat teljesen fölöslegessé tenni. Pénz­ügyi szempontból vizsgálva ezt a kérdést, megállapíthat­juk, hogy a főváros budget je évi 106 ezer pengő kiadást irányoz elő a 36 ezer métermázsát kitevő szén mennyiség VIZEKET HASZNÁLJA? MERT a MIR A keserű- víz 55 perc alatt telje­sen görcsmentesen hat, íze kellemes, színe fe­hér, ára a legolcsóbb A M1RA glaubersós gyógyvíz ötszörösen na­gyobb gyógyerejű, mint a karlsbadí víz, nem kell külön sót hozzáadni. — Kaphatók: gyógyszer- tárakban, drogériákban és füszerüzletekben beszerzésére. Akkor alapos vita után egy szűkebb szak- bizottságot küldöttek ki Vendl műegyetemi professzor el­nöklésével, amely konkrét tanulmányokat folytatott, hogy miképpen lehetne olyan alkalmas- helyet találni, ahol a második fúrás lemélyíthető. Egyhangú véle­ménye volt ennek, a bizotságnak, hogy a legújabb forrást az állatkerti oroszlánbar­lang közelében lehetne feltárni, ami -egyáltalában nem befolyásolná a meglevő források hozamát. Sajnos, azóta nem történt semmi, mert nincsen pénzügyi fedezet a közel ötszázezerpengős munkára. — Értesülésünk szerint az illetékes egészségügyi ha­tóságok részéről most imperativ kívánság hangzott el a i,kérdésnek sáros határidőn belül való radikális rendezésére. Nézetem szerint a megoldás nem ütközik akadályokba, csak arra kell ügyelni, hogy azok elviselhető pénzügyi terhet jelentsenek. Elképzelésem .szerint megtakarítással való kompenzációt lehet biztosítani akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a fűtésre alkalmas új termális forrás igénybevétele mellőzhetővé teszi a szén beszerzését, vagyis évenkint körülbelül 80 ezer pengő takarítható meg, amelyet az új forrással kapcsolatos beruhá­zás amortizációjára lehet fordítani. Mindenesetre kényesebb része ennek az elgondolásnak az, hogy a forrás-fúrás problematikus, azonban ezt a kocká­zatot is redukálni lehet. Meggyőződésem szerint a nagykészültségű hazai vállalatok feltétlenül ambicio­nálnák az új ártézi forrás elkészítését. ■—- Ezzel egyidejűleg azonban napirendre kell tűzni azt is, hogy miképpen lehet a ha.zafi szenek kénes termékét ártalmatlanná tenni. Sikeres megoldás esetén óriási perspektívája nyílik a belföldi szén térj eszkedésének, mert akkor nemcsak egyes üzemek, hanem a háztartások is rátérhetnek a magyar szén fogyasztására. Fokozott figyelemmel kerülhet előtérbe ilymódon a városfűtés is, amelynek nem lehet akadályozója az, hogy pillanatnyilag nincs pénz. Fokozatos fejlődési iram betartásával ugyanis a pénzügyi kérdés is áthidalható, mert helyes vezetés mellett jelentős lukrativitást biztosít. * Tudományos körökben állandóan foglalkoznak ez­zel a problémával. Legutóbb a kémikusok egyesületében Pfeiffer Ignác elnöklésével György dr. vegyészmérnök tar­tott előadást, amelyet végighallgattak a főváros gázmüvei­nek vezetői, valamint a szakkörök kiválóságai. Az előadás tartalmát a cím fejezi ki: a községi és távolsági fűtés gáz­zal. A szakemberek felfogása szerint ezt az előadást beható vita fogja követni, mert annyi lehetőséget tárt fel, hogy efölött napirendre térni most már nem lehet. PlaKátpályázat A Szt. Gellert Gyógyfürdő és Szálló igazgatósága pályázatot hirdet kétíves mű­vészi plakátra. ÉS pEsaSsssf £éi|ss s A nagyközönség figyelmét a székes- fővárosi Szt. Gellért, Széchenyi és Rudas I Gyógyfürdőkre felhívni és szuggesztív módon érzékeltetni, hogy a radioaktív termálfürdők rendszeres használata sokkal I egészségesebb és értékesebb, mint a közön­séges felmelegített vízben, otthon vett tiszta­sági fürdőké, Pályázati határidő 1932 november 26. Pályadijak: I. díj .... 500.— P II. díj .... 300.— „ Három megvétel á . . . . 100.— ,, Részletes pályázati feltételek kaphatók d. e. 9—12-ig a Szt. Gellért Gyógyfürdő és Szálló igazgatóságánál, Budapest, I., Kelen­I hegyi-út 4. sz. E1 s I a g © r-Lisaoieum Badapest, V., Honvéden, 4« Telefon: Automata 232—58.

Next

/
Thumbnails
Contents